Közgazdaságtan II Csabai Csaba: Kriptopénzek, blockchain-technológia a gyakorlatban 2019.02.25 (hétfő), 16:15-17:45 BME Q épület QII előadó. Mik azok a.

Az előadások a következő témára: "Közgazdaságtan II Csabai Csaba: Kriptopénzek, blockchain-technológia a gyakorlatban 2019.02.25 (hétfő), 16:15-17:45 BME Q épület QII előadó. Mik azok a."— Előadás másolata:

1 Közgazdaságtan II Csabai Csaba: Kriptopénzek, blockchain-technológia a gyakorlatban (hétfő), 16:15-17:45 BME Q épület QII előadó. Mik azok a kriptopénzek (cryptocurrencies)? mire jó? mire használják? Mi az az okosszerződés (smartcontract)? mire adnak megoldást? Hogyan működik egy crypto-rendszer? És még miden, ami belefér az időbe… Csabai Csaba az ország egyik legnagyobb szakértője a kriptopénzek terén; „mindent tud, amit tudni lehet”, nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is foglalkozik a témával. Tíz éves banki felsővezetői tapasztalattal a háta mögött, nemcsak a pénzügyi folyamatokat látja át, hanem az információbiztonsághoz is ért. A téma megszállottjaként, a legnagyobb hazai kifejezetten blockchain technológiával foglalkozó fejlesztőcég, a Variance HUB alapítója. Küldetéstudatának tekinti a kriptopénzek népszerűsítését. Jelenleg csapatával az INLOCK elnevezésű kriptopénz fedezettel működő smartcontract alapú hitelplatform fejlesztésén dolgozik.

2 1. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról: A gazdagság lényege tartalmilag, hogy parancsolni tudunk a társadalom többi szabad tagjának, hogy mit csináljon (munka), lévén valami azért értékes, mert hasznos (tehát emberi szükségleteket kielégítő, ezért akarjuk) és mennyiségben korlátozottan áll rendelkezésre (tehát erőfeszítést kell tenni azért, hogy mi kaphassuk meg). A számviteli megközelítés szerint az eszközök alapvetően kétfélék. A társadalmi gazdagság értékes dolgokban (dolog = fizikai jellemző miatt elégíti ki a hasznot) ölt testet, de az egyéni és társadalmi gazdagság NEM azonos természetű. Az egyéni gazdagság nemcsak értékes dolgokban ölthet testet – ezeket valós eszközöknek hívjuk–, hanem pénzügyi eszközökben is, ami végső soron egy elismervény, tehát van kibocsájtója, azaz forrása. A pénzügyi eszköz olyan eszköz, ami másnál forrás, tehát az egyéni gazdagság olyan formát is ölthet, amely a társadalmi gazdagsággá való összegzéskor eltűnik, míg a valós eszközök nem ilyenek. Ezzel megoldódik az a probléma is, hogy a pénz és általában a pénzügyi eszközök az egyéni gazdagság része, de nem része a társadalmi gazdagságnak: a pénz nem valós eszköz, hanem pénzügyi eszköz. A „parancsolás” szemszögéből megfogalmazva, az egyéni gazdagság azt mutatja, hogy én mennyi hasznos dolognak parancsolhatom meg, hogy mi történjen vele (tehát áttételesen hogy a társadalom tagjai min dolgozzanak), a pénzügyi forrás pedig azt, hogy az én tulajdonaim mekkora része az, amit más parancsolt az én szolgálatomra. 2. Pénzről. A pénz csak egy szabályrendszer keretei között nyer értelmet, úgy mint a bástya a sakkban. A szabályrendszer a társadalom „gazdaság” nevű játéka. Ez a „játék” (szabályrendszer) azt határozza meg, hogy hogyan lehet a társadalmi gazdagsághoz hozzájárulni (követelés keletkezik) és hogyan lehet abból kivenni (követelés megszűnik, azaz fizetve van) – ezt nevezzük fizetési rendszernek. A pénzrendszer egy speciális fizetési rendszer annyiban, hogy létezik benne egy („fiktív”) közös elszámolóegység, amelyen a társadalmi gazdagsághoz való hozzájárulásokat és kivéteket elszámolják, és létezik/nek benne olyan pénzügyi eszköz/ök, amivek/amikkel egy-egy szereplő az összes tartozását ki tudja fizetni. Konkrétan a mai modern gazdaságok pénzrendszere: 2.1 modern hitelpénzrendszer: Kettős bankrendszer van (kereskedelmi magán bankok és a legtöbb országban állami kézen lévő központi bank) A pénzt elsősorban a „semmiből” hitelművelettel teremtik a bankok, másodsorban pedig profitjuk elköltésével. A hitelművelet lényege, hogy a követelést pénzügyi eszközzel kell megszűntetni. A kereskedelmi bank – központi bank viszonyában pontosan ugyanaz a hitelművelet zajlik, mint a nem banki szereplők és a kereskedelmi bankok között, csak az elnevezések mások. Ezek rendre reserve R (tartalék)=LB látra szóló betét (számlapénz); Refinanszírozási hitel=hitel.

3 GDP2017=38.355millárdHUF M/GDP Magyarország: 64,2%!
2.1 Modern hitelpénzrendszer MB2018jdecember=6.988 milliárd Ft KP=5.958 milliárd Ft R=1030milliárdFt GDP2017=38.355millárdHUF M/GDP Magyarország: 64,2%! USA: 200% környékén!! Kétszintű bankrendszer Központi bank Ref.hitel KP R Monetáris bázis összes szereplőnek pénz R R/LB=5,52% M/MB=3,52 PÉNZMULTIPLIKÁTOR Kereskedelmi bankok BANK Követelés LB LB Pénz Kötelező tartalékok elő vannak írva a KERESKEDELMI BANK MÉGIS ELVBEN ANNYI PÉNZT TEREMT, AMENNYIT AKAR!! Ref.hitel R R Ref.hitel KP Nem banki szereplők Pénz KP LB Tartozás PÉNZ (M) a nem banki szereplőknek LB M(2) 2018december= milliárd Ft LB=18.659

4 2.1 Modern hitelpénzrendszer - FELADAT
KÖNYVELJE a változásokat! 1/ (A) szereplő felvesz (A) kereskedelmi banktól 100Ft hitelt. Tudjuk, hogy a kötelező tartalékráta 2% és A banknak nincs szabad tartaléka. 2/ (A) átutalja (B) szereplőnek, akinek számlája B kereskedelmi banknál van. 3/ (B) szereplő ebből másnap felvesz 15Ft-ot (tehát a bankok rendezik addigra tartozásaikat). 2.1 Modern hitelpénzrendszer - FELADAT Kétszintű bankrendszer Központi bank Ref.hitelA +2 RB+100 RA+2 KP +15 Ref.hitelA +98 RA+98 RB+85 Kereskedelmi bank A Kereskedelmi bank B +100 Követelés +100 LB Ref.hitel +100 Tartozás KBB +100 Követelés KBA +100 RB+85 RB+100 +85 LB +100 LB Ref.hitel +2 R+2 RA+98 Ref.hitel +98 Nem banki szereplők KP +15 +100 LB +100 LB Tartozás +100 +85 LB

5 2.1 Modern hitelpénzrendszer - FELADAT
KÖNYVELJE a változásokat! 1/ (A) szereplő felvesz (A) kereskedelmi banktól 100Ft hitelt. Tudjuk, hogy a kötelező tartalékráta 2% és A banknak nincs szabad tartaléka. 2/ (A) átutalja (B) szereplőnek, akinek számlája B kereskedelmi banknál van. 3/ (B) szereplő ebből másnap felvesz 15Ft-ot (tehát a bankok rendezik addigra tartozásaikat). 4/ B személy vásárol A személytől 85Ft értékben (utalással fizet), aki mindent hiteltörlesztésre fordít. A kamat (teljes 100Ft után esedékes) 5%. 5/ Vissza lehet fizetni a fennmaradó 20 Ft hitelt? 2.1 Modern hitelpénzrendszer - FELADAT Kétszintű bankrendszer Központi bank Ref.hitelA +100 RA+85 RB+85 Ref.hitel +15 KP +15 Kereskedelmi bank A Kereskedelmi bank B Követelés +20 +100 Követelés Ref.hitel +15 Ref.hitel +100 RB+85 +85 LB RA+85 Egyéni gazdagság +5 RA+85 +85 LB Nem banki szereplők KP +15 +85 LB Tartozás +20 Tartozás +100 +85 LB

6 2.1 Modern hitelpénzrendszer
Milyen szabályt adjunk még a pénzteremtésre, hogy az összes tartozás mindig elvben kifizethető legyen? Másodsorban: bankok elkölthetik a profitjukat. Ha nem költik el teljes egészében a profitot, akkor hogyan működhet elvben ez a pénzrendszer, hogy rendszerszinten működőképes legyen? NEM BANKI SZEREPLŐK BANKOK Pénz 100 Tartozás 135 Követelés 135 Pénz 100 Pénz Pénz Pénz Tartozás Követelés Pénz és hitelállomány növekszik. Pénz Pénz Gazdaságban lévő pénz mennyisége a t-edik időszak végén: Mt = Mt Lt – Ret OBt Tartozás Követelés Pénz Pénz Ha: Ret – Lt-1 > OBt Mt-Mt-1 < Lt – Ret Ret - Lt-1 ΔMt < ΔLt Rosier-modell Tartozás Követelés 1.ÁLLÍTÁS: Ha a bankok képeznek tartalékot pozitív nyereségükből, akkor a nettó hitelállomány, illetve a hitelállomány is növekvő tendenciát kell mutasson, ha a bankrendszer nyereséges. 2.ÁLLÍTÁS: … és a PÉNZállomány is. Bizonyítható … de most csak intuíció: nem lehet, hogy M/D→0

7 (milliárd euro / dollár)
USA (adatok milliárd dollárban) 2.1 Modern hitelpénzrendszer Tényadat : Forrás: Federal Reserve Bank of St Louis Pénz (milliárd euro / dollár) Adósok vagyunk azzal, hogy a nettó hitelállomány is növekvő tendenciát mutat - és mi van, ha nem nő „eléggé” a pénz (és hitel-)állomány?

8 Extrém eset: Általános válság
Ha Mt-1+ Lt + OBt < Dt azaz ha 0 < Dt - Mt-1- Lt - OBt A szereplők TERVE mindig: Dt<Mt-1+ Let + OBet +Tet Dt - Mt-1 - Let - OBet <Tet Legyen : Let =Lt és OBet = OBt (az van, amit tervezett) Tehát szükségképp Tet tervre az alábbi igaz: Dt - Mt-1 -Lt - OBt<Tet Általános válságban: 0 < 3. Állítás: Általános válságban az árak változása nem tudja egyensúlyba hozni a piacokat. ►„Túltermelési válság” ► Munkanélküliség: bércsökkentés nem csökkenti ÖSSZEGEZVE Amennyiben magánbankok teremtik a pénzt hitelművelettel és céljuk pozitív visszatartott profit, akkor a gazdaság nominális (pénzben kifejezett) növekedési kényszer alatt van, azaz a nominális növekedés alternatívája a válság.

9 Central Government Debt % of GDP, source: World Bank
2.1 Modern hitelpénzrendszer ► Örökké arányos növekedés csak papíron létezik: Gazdasági ciklusok vannak. ► Ha a magánszféra nem vesz fel hitelt, akkor …. Államok eladósodottsága szükségszerű ► Nem mindegy milyen pénznemben van eladósodva egy ország ► Bank és nem bankok hierarchikus viszonyban vannak (tud/nem pénzt teremteni) ► Pénzteremtés haszna (seignorage) kit illessen? ► Ha a hitelállomány összefügg a pénzállománnyal, akkor a befektetési kedv befolyásolja a pénzmennyiséget, így: GDP, milliárd dollár Fizetőképesség és (gazdasági) függetlenség szempontjából A modern demokrácia diktatúra? „A szabadság szolgaság” (G. Orwell: 1984) Angus Deaton (2015 Nobel-díj): plutokrácia Central Government Debt % of GDP, source: World Bank GER ESP FRA GRE ITA Euro area HUN UK JAP US World 2011 53,4 61,8 79,5 111,1 108,3 71,7 90,9 96,9 181,8 90,2 82,5 2012 55,2 83,5 88,9 165,5 127,0 82,6 94,2 101,3 187,7 94,4 87,6 2013 52,2 96,5 88,6 181,7 134,8 88,1 94,3 97,8 191,9 96,6 89,5 Gazdasági kilengések nagyobbak, mintha nem függne össze termelés idő