Mikro- és makroökonómia

Az előadások a következő témára: "Mikro- és makroökonómia"— Előadás másolata:

1 Mikro- és makroökonómia
1. EA: Társadalmi gazdagság változását akarjuk tudományosan (önellentmondásmentesen és tesztelhető formában) megmagyarázni. Ezért POSZTULÁTUMOKat teszünk. Gazdagságról: A gazdagság lényege tartalmilag, hogy parancsolni tudunk a társadalom többi szabad tagjának, hogy mit csináljon (munka), lévén valami azért értékes, mert hasznos (tehát emberi szükségleteket kielégítő, ezért akarjuk) és mennyiségben korlátozottan áll rendelkezésre (tehát erőfeszítést kell tenni azért, hogy mi kaphassuk meg). A számviteli megközelítés szerint az eszközök alapvetően kétfélék. A társadalmi gazdagság értékes dolgokban (dolog = fizikai jellemző miatt elégíti ki a hasznot) ölt testet, de az egyéni és társadalmi gazdagság NEM azonos természetű. Az egyéni gazdagság nemcsak értékes dolgokban ölthet testet – ezeket valós eszközöknek hívjuk–, hanem pénzügyi eszközökben is, ami végső soron egy elismervény, tehát van kibocsájtója, azaz forrása. A pénzügyi eszköz olyan eszköz, ami másnál forrás, tehát az egyéni gazdagság olyan formát is ölthet, amely a társadalmi gazdagsággá való összegzéskor eltűnik, míg a valós eszközök nem ilyenek. Ezzel megoldódik az a probléma is, hogy a pénz és általában a pénzügyi eszközök az egyéni gazdagság része, de nem része a társadalmi gazdagságnak: a pénz nem valós eszköz, hanem pénzügyi eszköz. A „parancsolás” szemszögéből megfogalmazva, az egyéni gazdagság azt mutatja, hogy én mennyi hasznos dolognak parancsolhatom meg, hogy mi történjen vele (tehát áttételesen hogy a társadalom tagjai min dolgozzanak), a pénzügyi forrás pedig azt, hogy az én tulajdonaim mekkora része az, amit más parancsolt az én szolgálatomra. 2. Gazdasági szereplőkről: A szereplőket 4 kategóriára osztjuk aszerint, hogy milyen tevékenység különbözteti meg őket a többi szereplőtől: fogyasztó/háztartás (fogyaszt), termelő/vállalt (termel), bank (pénzt teremt), állam (kikényszeríti a társadalmi szabályokat).

2 Egy analógia: Mi a bástya?
3/ MI A PÉNZ? Mik a közös jellemzői: 1/ nem számít a fizikai megjelenési formája (tulajdonsága) 2/ van mértékegysége (korona, forint, pengő …) 3/ van aláírója (kibocsátója) NEM DOLOG (jószág) AKKOR MICSODA? Egy analógia: Mi a bástya? Nem az a bástya, hanem a sakk nevű játékban: Sakk szabályrendszere nélkül értelmezhetetlen a bástya is!! Először a játékszabályokat kell megadni. 2) Mi különbözteti meg a bástyát a többi bábutól? Az alakja (fizikai jellemzője)? Nem. Hanem más szabályoknak engedelmeskedik a játékban. TEHÁT: PÉNZ megértéséhez is először azt a teljes szabályrendszert kell megértenünk, amiben a pénz értelmet nyer.

3 „Gazdaság - játékok” szabályrendszere: fizetési rendszerek
A egyén Eszköz Társadalom Forrás Egyéni Gazdagság A Valós Eszközök Társadalmi gazdagság Pénzügyi eszköz Egyéni gazdagság: (a társadalom által elismert) egyéni hozzájárulás a közös gazdagsághoz Valós eszköz a társadalmi gazdagságból való kivét. B egyén Valós Eszköz Egyéni Gazdagság B elismervény Pénzügyi forrás A társadalmi gazdagsághoz való hozzájárulások és a társadalmi gazdagság elidegenítésének szabályait fizetési rendszernek nevezzük.

4 Pénzrendszer (szabályai) tehát:
Azt a speciális fizetési rendszert, ahol léteznek olyan pénzügyi eszközök, amellyel egy szereplő összes tartozását ki tudja fizetni pénzrendszernek nevezzük, ezeket a pénzügyi eszközöket pedig pénznek. Pénzrendszer (szabályai) tehát: társadalmi gazdagsághoz való hozzájárulások (követelések keletkezésének) és elidegenítések (követelés megszűnésének = fizetés) szabályai (minden fizetési rendszer) közös elszámoló egység megadása pénzteremtés és (megszűnés) szabályai ki kell tudni fejezni minden tartozást pénzben 3.1 Modern HITELPÉNZRENDSZER (szabályai) : fizetés szabályai közös elszámoló egység: forint pénzteremtés (/ megszűnés) szabálya: Elsősorban: kétszintű bankrendszer HITELMŰVELETtel Másodsorban: … A szereplő ma ad → ← B szereplő jövő héten ad Időszakok közötti csere Igérvény Annak aki ezt a papírt átadja, azonnal adok két almát. C szereplő aláírás Hitelművelet Tehát: HITELVISZONYban a követelést pénzügyi eszközzel kell kifizetni! Hitel aszimmetrikus!

5 3.1 Modern hitelpénzrendszer
Kétszintű bankrendszer Központi bank Ref.hitel R KP Monetáris bázis összes szereplőnek pénz R MB2017december=6.050 milliárd Ft (KP=5150) Kereskedelmi bankok BANK Kötelező tartalékok elő vannak írva a KERESKEDELMI BANK MÉGIS ELVBEN ANNYI PÉNZT TEREMT, AMENNYIT AKAR!! Követelés LB Pénz LB Ref.hitel R R Ref.hitel KP Nem banki szereplők LB KP Pénz Tartozás PÉNZ (M) a nem banki szereplőknek LB M(2)2017december= milliárd Ft

6 3.1 Modern hitelpénzrendszer
Milyen szabályt adjunk még a pénzteremtésre, hogy az összes tartozás mindig elvben kifizethető legyen? Másodsorban: bankok elkölthetik a profitjukat. Ha nem költik el teljes egészében a profitot, akkor hogyan működhet elvben ez a pénzrendszer, hogy rendszerszinten működőképes legyen? NEM BANKI SZEREPLŐK BANKOK Pénz 100 Tartozás 135 Követelés 135 Pénz 100 Pénz Pénz Pénz Tartozás Követelés Pénz Pénz Tartozás Követelés Pénz és hitelállomány növekszik. Pénz Pénz Tartozás Követelés

7 (milliárd euro / dollár)
USA (adatok milliárd dollárban) 3.1 Modern hitelpénzrendszer Tényadat : Forrás: Federal Reserve Bank of St Louis Pénz (milliárd euro / dollár) Adósok vagyunk azzal, hogy a nettó hitelállomány is növekvő tendenciát mutat - és mi van, ha nem nő „eléggé” a pénz (és hitel-)állomány?

8 Central Government Debt % of GDP, source: World Bank
3.1 Modern hitelpénzrendszer ► Örökké arányos növekedés csak papíron létezik: Gazdasági ciklusok vannak. ► Ha a magánszféra nem vesz fel hitelt, akkor …. Államok eladósodottsága szükségszerű ► Nem mindegy milyen pénznemben van eladósodva egy ország ► Bank és nem bankok hierarchikus viszonyban vannak (tud/nem pénzt teremteni) ► Pénzteremtés haszna (seignorage) kit illessen? ► Ha a hitelállomány összefügg a pénzállománnyal, akkor a befektetési kedv befolyásolja a pénzmennyiséget, így: GDP, milliárd dollár Fizetőképesség és (gazdasági) függetlenség szempontjából A modern demokrácia diktatúra? „A szabadság szolgaság” (G. Orwell: 1984) Angus Deaton (2015 Nobel-díj): plutokrácia Central Government Debt % of GDP, source: World Bank GER ESP FRA GRE ITA Euro area HUN UK JAP US World 2011 53,4 61,8 79,5 111,1 108,3 71,7 90,9 96,9 181,8 90,2 82,5 2012 55,2 83,5 88,9 165,5 127,0 82,6 94,2 101,3 187,7 94,4 87,6 2013 52,2 96,5 88,6 181,7 134,8 88,1 94,3 97,8 191,9 96,6 89,5 Gazdasági kilengések nagyobbak, mintha nem függne össze termelés idő

9 B fogyasztó A fogyasztó
Feladat: modern bankrendszer működése Tekintsünk egy központi bankból kereskedelmi bankokból és nem banki szereplőkből álló zárt gazdaságot. A szereplő felvesz KBA banktól 100Ft hitelt és átutalja B szereplőnek, akinek számlája KBB banknál van és aki ebből másnap felvesz 15Ft-ot (tehát a bankok rendezik tartozásakat). Könyvelje az eseményeket! B személy vásárol A személytől 85Ft értékben (utalással fizet), aki mindent hiteltörlesztésre fordít. A kamat (teljes 100Ft után esedékes) 5%. Vissza lehet fizetni a fennmaradó 20 Ft hitelt? B fogyasztó A fogyasztó Valós Eszköz (jószág) Egyéni Gazdagság Valós Eszköz (jószág)* Egyéni Gazdagság * A valós eszközöket és az uralkodó elmélet jószágfogalma nem azonos, de ezen a szinten tekintsük azonosnak. Pénzügyi forrás Pénzügyi eszköz 1. Pénzügyi eszközökre és forrásokra vonatkozó döntés (befektetés, finanszírozás) 2. Valós eszközökre (jószágokra) vonatkozó döntés (fogyasztás).