A települések gazdasági fejlődésére ható tényezők

Az előadások a következő témára: "A települések gazdasági fejlődésére ható tényezők"— Előadás másolata:

1 A települések gazdasági fejlődésére ható tényezők
dr. Jeney László egyetemi docens Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 Település-gazdaságtan
C 109, kedd 13.40–15.10 Összesen 12 alkalom 2 óra elmarad : október 22. (pihenőnap), október 29. (őszi szünet) Számonkérés: szóbeli vizsga a vizsgaidőszakban Szóbeli felelet tételsor alapján az órák anyagából A felkészüléshez elsősorban az órai jegyzet ajánlott Felhasználható irodalom Jeney L. 2013: Városföldrajz. – In: Jeney L. – Kulcsár D. – Tózsa I. (szerk): Gazdaságföldrajzi tanulmányok közgazdászoknak. – BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkut. Tsz. - NGM, Budapest pp. 39–70. – 2

3 A települések fejlődésének hatótényezői
Települések kialakulására, fejlődésére ható tényezők Sokfélék Összetevődnek Nem pontszerű hatások  nem csak egyes településekre, nagyobb térségekre is hatnak Történelem során átértékelődnek 3

4 Települések gazdasági fejlődésére ható tényezők
Természeti tényezők Nem természeti tényezők Helyi energiák Helyzeti energiák Gazdasági Társadalmi Politikai Műszaki Abszolút helyzet Relatív fekvés 4

5 Természeti tényezők Kezdetben: inkább természeti (környezeti) tényezők
Alacsonyabb technikai szint Mezőgazdasági és védelmi funkciók fontosak (természettől jobban függnek) Legkevésbé változó tényezők Később: technikai fejlődés  alárendeltebbé váltak (földrengésbiztos épületek, gátak, utak, közművek) De: település ma is szoros kapcsolatban áll a tájjal, természeti környezettel Közlekedési hálózat Gazdaságtelepítő tényező: ipar, idegenforgalom 5

6 Természeti tényezők hatása a településekre
Településhálózat sűrűsége Mérsékelt égöv sűrű, trópus (esőerdő, sivatag), hideg égöv ritka Tengerpartok, alföldek sűrű (kiv. Magyar Alföld történelmi okok miatt), magas hegységek ritka Település mérete, fontossága Terület: alföldön könnyebben szétterjednek mint a hegységekben Népesség: terület nagysága + föld népességeltartó ereje Szerepkörök/funkciók: népesség + ásványkincsek Legnagyobbak mind kedvező fekvésűek: Budapest, Bécs, Milánó, Párizs, London, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Peking Települések belső szerkezete: pl. Velence 6

7 Természeti tényezők két csoportja
Természeti tényezőket „energiáknak” is nevezik Energia elnevezés: Cholnoky Jenő, geográfus Foglalkozott vele: Teleki Pál, Fodor Ferenc, Mendöl Tibor is Helyzeti energiák Földrajzi fekvésből adódó előnyök Inkább a városoknál Abszolút helyzet, relatív fekvés Helyi energiák Csak „helyben” rendelkezésre álló, települések fejlődését lokálisan serkentő adottságok Inkább a falvaknál 7

8 Helyzeti energiák 8

9 Helyzeti energiák: abszolút helyzet
Település elhelyezkedését megadó konkrét számadatok Földrajzi szélesség (leginkább meghatározó)  Egyenlítőhöz viszonyított helyzet: klimatikus viszonyok  közvetve befolyásolja a gazdálkodás mikéntjét Földrajzi hosszúság (legkevésbé meghatározó) Tengerszint feletti magasság Nem árulja el a település jellegét, funkcionális szerepkörét 9

10 Helyzeti energiák: relatív fekvés
Fontosabb a településfejlődés szempontjából Környező településekhez képest kedvezőbb helyzetű-e Időben változó: Középkor: stratégiai, védelmi szempont (völgykijáratok, magaslatok) Ipari forradalom után: nyersanyaglelőhelyek távolsága Ma: földrajzi megközelíthetőség Kedvező fekvés: gyorsabb fejlődés, központi funkciók, nagyobb népesség Jellegük szerint tipizálhatók Eltérő jellegű tájak érintkezése Homogén jellegű tájak központja Kedvező forgalmi helyzet Tiszta típusok  kisebb városok Több helyzeti energia  nagyvárosok 10

11 1. Eltérő jellegű tájak érintkezése
Tájak: gazdálkodási feltételek, termékek Tájhatárok: eltérő termékek cseréje  vásárvonalak Hegyvidék-alföld találkozása Fa és bányakincsek vs. mg-i termékek (pl. gabona) Vásárvárosok: legkedvezőbb forgalmi helyzetű pontokon (pl. árkok, völgyszorosok, hágók, egyéb átkelőhelyek) Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Vác  középkori vásárvárosvonalak a Kárpát-medencében Síkságon belül talajtípusok határa Eltérő gazdálkodási jelleg Debrecen (Hajdúság: lösz, Nyírség: homok) Sivatagok pereme (vízforrás, karavánutak metszéspontja) Timbuktu, Kartúm, Jarkend Tengerpart (tengeri javak értékesítése) 11

12 2. Homogén jellegű tájak központja
Nagytáj középpontjából könnyen elérhető, ellenőrizhető a táj minden pontja Medencék Budapest, München, Párizs, London Balassagyarmat, Tapolca, Klagenfurt Ármentes térszínek Debrecen (Tisza, Hortobágy, Berettyó, Ér, Kraszna árterei között) Tengeri szigetek Tengerparti: Kérkira (Korfu), Visby (Gotland) Sziget belsejében: Nicosia (Ciprus), Antananarivo (Madagaszkár) 12

13 3. Kedvező forgalmi helyzet
Ipari forradalom: felértékelődött a szerepe: Modern közlekedési technikák Nagytömegű áruszállítás Különösen a tengerhajózás és a vasút elterjedése óta Jó elérhetőség Térbeli összeköttetés 13

14 3. Kedvező forgalmi helyzet
Folyami átkelőhelyek Eleinte csak gázlók: Oxford Majd hídi városok: Komárom, Baja, Szolnok, Csongrád) Szárazföldi folyótorkolatok Lyon (Rhone–Saone), Győr, Tokaj, Szeged Tengeri folyótorkolatok (főleg tölcsér) Bréma, Hamburg, Rotterdam Kikötésre alkalmas tengeröblök Dalmát tengerpart Tengerszorosok (stratégiai, közlekedési) Dover, Gibraltár, Isztambul, Aden, Szingapúr Földszorosok (kisebb jelentőségű) Szárazföldi közlekedés, kiegészülhet csatornával Szuezi-, Panama-, Korinthoszi-csatorna 14

15 3. Kedvező forgalmi helyzet
Árkok Tata, Mór, Pilisvörösvár Völgyek kijáratai Eger, Miskolc, Vác Hágókapuvárosok Innsbruck és Bolzano (Brenner-hágó), Martigny és Aosta (Szt. Bernát-hágó), München és Milánó (Alpok), Kolozsvár (Királyhágó), Munkács (Vereckei-hágó), Brassó (Tömösi-hágó), Nagyszeben (Vöröstorony-szoros) Vasúti csomópontok (Mo-i hálózat kiépülése: XIX. sz.) Természeti (domborzat, vízrajz), katonai-stratégiai, gazdasági (nyersanyaglelőhelyek), külgazdasági (Nagyvárad–Fiume) szempontok, földbirtokviszonyok Szolnok, Nyíregyháza, Békéscsaba, Budapest (világváros) Határátkelőhelyek Záhony, Röszke, Hegyeshalom 15

16 Helyi energiák 16

17 Helyi energiák Ezek is természeti tényezők
Csak a tér csak meghatározott pontjain Vagy település létrejöttére hatnak Vagy plusz fejlesztő előny létező településnél Széles körűek Domborzat Víz Ásványkincs előfordulások Ökológiai tényezők (környezeti állapot) 17

18 Domborzat Árvízmentes területek: Szélvédett területek:
Síkságokon folyóteraszok, homok- és löszhátak: ahol árvíz-, belvízveszély: nem kellenek költséges előkészítő védelmi munkák (főleg Alföldön, Buda) Szélvédett területek: Hegyvidékeken: kárfülkék szélvédett alsó részei Termékeny területek: Morénasáncok: magasabb és termékenyebb (pl. Finnország, Svédország egyes egykor eljegesedett területein) Hegyvidékek törmelékkúpjai: hegyvidékeken Réteglépcsők lábai: szőlőtermesztés, intenzív kertgazdálkodás Egyenletes területek: Alagutak, viaduktok, hidak: megdrágítják közlekedéshálózatot Települések építészeti jellege Építőanyag, településkép (pl. Pécs, Esztergom, Veszprém) 18

19 Domborzat településfejlesztési nehézségei
Síkságok Települések szétterülése, területpazarlás – elnyúló műszaki infrastruktúra – magasabb költségek (alföldi városaink) Dombságok Bonyolultabb, drágább közlekedési vonalak (Prága, Kijev, Besztercebánya, Zalaegerszeg) Hegységek Még bonyolultabb, víz-, energiaellátás, szennyvíz, felszíni víz elvezetése, tereprendezés 19

20 Víz Kezdetben létszükséglet: ivóvíz Energiaforrás
Különösen száraz sivatagi-félsivatagi éghajlaton: sivatagi kutak, oázisok Karsztvidékek (mélyen van a talajvíz): karsztforrások Mennyiség és minőség Energiaforrás Malmok, vízerőmű Nyersanyagforrás (gazdaságserkentő tényező) Alumíniumipar, élelmiszeripar XX. sz.: turizmus (gyógyturizmus, termálvíz) Pl. Cserkeszőlő, Zalakaros, Hévíz, Harkány, Bük 20

21 Nyersanyagok Korábban: fa (középkori német falvak nevei: Buche, Tanne, Linde, Wald) Só (Parajd, Szováta, Torda) Érclelőhelyek: középkori bányavárosok Építőanyagok Energia-lelőhelyek XIX. sz: szénmedencék XX. sz. közepétől: szénhidrogénmezők 21

22 Modern helyi energiák: ökológiai és image tényezők
Domborzat, víz, nyersanyagok: klasszikus helyi energiák XX. sz. közepétől: modern helyi energiák Ökológiai tényezők (környezeti állapot) Táj szépsége (pl. vízesések): turizmussal összeköthető Történelmi események helyszíne (csaták): Mohács, Waterloo, Kápolna Vallási jelenségek helyszíne (búcsújáróhelyek) 22

23 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása
Természeti tényezők szerepe összetetten érvényesül Nagyobb települések (London, Párizs): helyi, helyzeti energiák összeadódnak Budapest Medenceközponti fekvés Alföld és Budai-hegység találkozása (vásárvonal, vásárváros) Pilisvörösvári-árok elvégződési pontja (Bécs, Ny-Európa felé útvonal) Magaslat: Budai Vár (IV. Béla), teraszok Erdők (fa, vad), folyó (ivóvíz, hal), hegység (építőanyag) Folyami átkelőhely (Duna): első állandó kőhíd Közúti és vasúti csomópont Víz megléte (ivóvíz, ipari víz) Gyógyturizmus Táj szépsége (világörökség része) 23

24 A helyi és helyzeti energiák együttes hatása
24

25 Nem természeti tényezők: gazdasági, társadalmi, politikai, műszaki tényezők
25

26 Gazdasági tényezők A települések fejlődését meghatározza a gazdasági szerkezetük, fő gazdasági tevékenységük Ipari forradalomtól kezdve erősödik meg a szerepe Fő foglalkoztató faluban a mezőgazdaság, városban az ipar Ipar jövedelmezőbb  iparvidékek gyorsabb fejlődése Sikerágazatokra szakosodás  sikeres települések Dinamikus dunántúli centrumok: ágazati specializáció a gépiparra DE: egy lábon állás veszélyes Szocialista iparvárosok: nehéziparra specializálódás  összeomlás, válság Diverzifikált szerkezet (több ágazat, több vállalat) Munkanélküliség Szorosan összefügg a társadalmi tényezőkkel 26

27 Társadalmi tényezők Települések fejlődésében számít a helyi társadalom összetétele Utóbbi néhány évtizedben nőtt meg a szerepe Ideális korszerkezet Aktív korosztályok: Gazdasági szempontból (kevesebb eltartott) Fiatalok: elöregedő falusi térségek, válságtérségek (fiatalok, képzettek kivándorlása) Idősek: demográfiai robbanással küzdő perifériák: (elmaradott közegészségügyi állapot  alacsony születéskor várható élettartam) Ideális átlagos iskolai végzettség Magasan képzettek nagyobb aránya Munkaerőpiaci igényekhez igazodó szakképzett társadalom Ideális nemzetiségi és vallási összetétel Összefügghet munkamorállal, vállalkozókedvvel, iskolázottsággal (cigány vs. sváb falvak) Fejlett tel-k: bevándorlás  heterogén társ: multikulturalizmus lehetőségei és kihívásai Homogén társadalom: kevesebb konfliktus 27

28 Politikai tényezők Eleinte: stratégiai–védelmi kp-ok, uralkodói székhelyek XX. sz: felerősödik a politikai tényezők szerepe Eu-i metropoliszok körül kialakított bolygóvárosok Szocialista iparvárosok Teljesen újak: Sztálinváros (= Dunaújváros), Komló, Kazincbarcika, Leninváros (=Tiszaújváros) Meglévőt fejlesztették: Ózd, Tatabánya Politikai okokból nem támogatták: Esztergom, Balassagyarmat 1950-es évek: tanyafelszámolási program Erdély (1980-as évek): falurombolási terv Izrael által megszállt arab területen: új zsidó települések Központi településpolitika (1971: OTK) Települések gazdálkodásának szabályozása (1990: Ötv.) 28

29 Műszaki tényezők Vitatott, hogy külön tényezőcsoport-e
Települések fejlettsége élhetősége összefügg az infrastrukturális háttérrel Közműellátottság Római Birodalom: víz-, szennyvízvezetékek, padlófűtés (pl. Savaria – Szombathely) Ma is fontos közműolló (vízellátás–csatornázottság) Közlekedés Településközi úthálózat Településen belüli közösségi közlekedés Építési technika Vasbeton, acél, üveg felhasználása  lakótelepek  nagyobb népesség Hidak  változó városszerkezet (pl. Szolnok) 29