KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

Az előadások a következő témára: "KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET"— Előadás másolata:

1 KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET
PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Kockázatfelmérés, különös tekintettel a csalás kockázatára. Kritikus és lényeges audit területek Könyvvizsgálók továbbképzése Budapest, október 9-10. @Tolnai Krisztián Ádám

2 Tartalom Kockázatbecslés A csalás kockázat
Kritikus és lényeges audit területek

3 Kockázatfelmérés a könyvvizsgálat során
A könyvvizsgálat során meg kell ismerni a társaság tevékenységét, termékeit, nyújtott szolgáltatásait, valamint azt a struktúrát, ahogyan a társaság működik (lásd ISA 315.). Nem értjük a kockázatot, nem értjük a „céget” Nincs taxatív lista a kockázatokról, de

4 Kockázat alapú megközelítés
Könyvvizsgálati kockázat = nem megfelelő jelentés kiadása Annak kockázata, hogy a könyvvizsgáló hitelesítő véleményt ad egy olyan beszámolóra, amelyre korlátozott vagy elutasító véleményt kellett volna adnia A könyvvizsgálói kockázat annak függvénye, hogy - mekkora annak kockázata, hogy a pénzügyi kimutatások lényeges hibás állítást tartalmaznak (eredendő kockázat) - mekkora annak kockázata, hogy a számviteli nyilvántartások nem felelnek meg a törvényes előírásoknak, illetve a belső ellenőrzés elég erős-e ahhoz, hogy előírások betartása biztosított legyen (ellenőrzési kockázat) - mekkora annak valószínűsége, hogy a könyvvizsgáló az elvégzett eljárások során nem tárja fel az előforduló hibát (feltárási kockázat)

5 Kockázat alapú megközelítés
Cél: az akár csalásból, akár hibából eredő, a pü.-i kimutatások és az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítás kockázatainak azonosítása és felmérése a gazdálkodó egység és környezete megismerésén keresztül (beleértve a belső kontrollt is). A gazdálkodó megismerése során rögzíteni kell a külső, belső kockázatokat ( pl. a vezetés tisztességessége, kényszerítő körülmények, ágazati, szabályozási, üzleti jellemzők) Az kockázatbecslés alapján értékelni kell a beszámoló egészére és egyes állításaira vonatkozó kockázatot. A kockázattal érintett területeken intenzívebb ellenőrzés szükséges. Judit BIRÓNÉ ZELLER

6 Kockázatfelmérés a könyvvizsgálat során Példa
Az ÉTTEREM Kft. egy kisvállalkozás, férj és feleség a két tulajdonosa és két alkalmazottja van. Egy gyorséttermet üzemeltetnek – különböző alapanyagokból készítenek frissen sütött ételeket, valamint palackos üdítőt árulnak. Vajon ezen Kft. könyvvizsgálata során milyen kockázatok merülhetnek fel és hogyan tudja a könyvvizsgáló ezeket kezelni?

7 Kockázatfelmérés a könyvvizsgálat során Példa
A családi tulajdonban lévő vállalkozások esetén, ahol a tulajdonos és a vezetés nem különül el, jellemzően az adófizetés minimalizálása és a bevételek maximalizálása lehet a cél. Ezek alapján a kritikus területek: az eredménykimutatásban az árbevétel (vajon minden bevételt elszámoltak?), az anyag jellegű ráfordítások (vajon csak a vállalkozás érdekében felmerült költségeket számolták el?), és a személyi jellegű ráfordítások (vajon biztos nem volt több dolgozójuk, aki segített volna a tevékenység végzésében?).

8 Területek kockázatfelmérésnél
Társasági forma, tulajdonosi struktúra, pénzügyi- és földrajzi szervezettség Termékek, szolgáltatások A társaság környezete Érdekhordozók A vezetőség céljai A társaság céljai CSALÁSI KOCKÁZAT MEGHATÁROZÁSA

9 Társasági forma, tulajdonosi struktúra, pénzügyi- és földrajzi szervezettség
Azonosítani kell: tulajdonosi struktúrát, a kapcsolatot a társaság vezetősége és tulajdonosai között, a kapcsolt vállalkozásokat, valamint a velük folytatott tranzakciókat pénzügyi és földrajzi függések felmérése: mi az üzleti modell? Kockázat: milyen ügyletek jöttek létre a gazdálkodó és a tulajdonos-ügyvezetők között?

10 Termékek, szolgáltatások
A termékek és nyújtott szolgáltatások felmérése elengedhetetlen, hiszen ezek befolyásolják leginkább a cég működését. Milyen piaci, környezeti mechanizmusok hatnak a termékek és szolgáltatásokra? Kockázat lehet: készpénzes értékesítés esetén a házipénztár kezelése?

11 SZEKTOR SPECIFIKUS SZABÁLYOK
A társaság környezete POLITIKA SZEKTOR SPECIFIKUS SZABÁLYOK VEVŐK VERSENYTÁRSAK TÁRSASÁG SZÁMVITELI SZABÁLYOK PIACI TRENDEK SZÁLLÍTÓK SZOCIÁLIS KÖRNYEZET TECHNO-LÓGIA

12 A társaság környezete Mi lehet a kockázat:
Romolhat a vevők fizetőképessége Gyorsan változó technológiai iparágban elavulttá válnak az eszközök Környezetvédelmi szigorítások Hatósági engedélyhez kötött tevékenység GDPR Változnak a fogyasztói preferenciák Új versenytársak jelennek meg a piacon Stb.

13 Értékhordozók A társaság érdekhordozói olyan személyek, csoportok, akiket érint a társaság működése, illetve akik hatással vannak a cég tevékenységére. Vevők Szállítók Befektetők Munkavállalók Hitelezők Tulajdonosok Vezetés Audit bizottság Judit BIRÓNÉ ZELLER

14 Állítások A könyvvizsgálónak azonosítania kell és fel kell mérnie a lényeges hibás állítások kockázatait: a pénzügyi kimutatások szintjén, és az állítások szintjén a beszámoló sorok és közzétételek tekintetében hogy ez alapot nyújtson a további könyvvizsgálati eljárások megtervezéséhez és végrehajtásához. Ezeket dokumentálnia is kell.

15 A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK SZINTJÉN FENNÁLLÓ LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁSOK
A pénzügyi kimutatások egészére vonatkoznak, és sok állítást érinthetnek Nem szükségszerűen kapcsolhatók konkrét állításokhoz Olyan körülményeket jelentenek, amelyek növelhetik az állítások szintjén fennálló lényeges hibás állítások kockázatait.

16 Vállalkozás folytatásának elve körüli bizonytalanság
A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK SZINTJÉN FENNÁLLÓ LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁSOK KOCKÁZATA Például: Vezetés szakértelme Vezetés tisztessége Vállalkozás folytatásának elve körüli bizonytalanság Kapcsolt felekkel folytatott ügyletek kockázata Jogszabályi meg nem felelés kockázata Ilyen esetekben a 705. témaszámú standard előírásait kell követni.

17 AZ ÁLLÍTÁSOK SZINTJÉN FENNÁLLÓ LÉNYEGES HIBÁS ÁLLÍTÁSOK KOCKÁZATA
A pénzügyi kimutatások elkészítésekor a vezetés állításokat tesz a pénzügyi kimutatások különböző elemeire és a közzétételekre vonatkozóan.

18 AZ ÁLLÍTÁSOK - EREDMÉNYKIMUTATÁS
Előfordulás – a lekönyvelt ügyletek és események valóban felmerültek és a társasággal kapcsolatosak. Teljesség – minden ügyletet és eseményt rögzítettek. Pontosság – a vonatkozó összegeket és egyéb adatokat megfelelően rögzítették Elhatárolás – a helyes számviteli időszakban rögzítették. Besorolás – megfelelő számlán rögzítették

19 AZ ÁLLÍTÁSOK - MÉRLEG Létezés – az eszközök, kötelezettségek és tőkeelemek léteznek Jogok és kötelmek – eszközök és kötelezettségek a társaságé Teljesség – minden eszközt, kötelezettséget és tőkeelemet, amelyet rögzíteni kellett volna, rögzítettek Értékelés és felosztás – az eszközök, kötelezettségek és tőkeelemek megfelelő összegben szerepelnek, és bármely módosítást megfelelően rögzítettek

20 AZ ÁLLÍTÁSOK – BEMUTATÁS ÉS KÖZZÉTÉTEL
Előfordulás, valamint jogok és kötelmek – a közzétett ügyek felmerültek és a társasággal kapcsolatosak. Teljesség – minden közzétételt, amelyet szerepeltetni kellett volna, szerepeltettek. Besorolás és érthetőség – a pénzügyi információkat megfelelően mutatják be, a közzétételek érthetőek  Pontosság és értékelés – az információkat valósan, a megfelelő összegekben teszik közzé.

21 CSALÁS VAGY HIBA az állítások szintjén?
Az a megkülönböztető tényező, hogy a kérdéses cselekedet, amelynek eredményeképpen hibás állítás kerül a pénzügyi kimutatásokba SZÁNDÉKOS VAGY NEM SZÁNDÉKOS

22 ISA 240 – Csalás Mi a könyvvizsgáló célja a csalás vizsgálata során?
D O K UM E N T Á L I 1. azonosítsa és felmérje a pénzügyi kimutatások csalásból eredő lényeges hibás állításainak kockázatait: (interjú készítés a vezetéssel, a belső ellenőrzéssel, elemző eljárások: szokatlan vagy váratlan kapcsolatok azonosítása, egyéb információk értékelése) 2. elegendő és megfelelő könyvvizsgálati bizonyítékot szerezzen a csalásból eredő lényeges hibás állítás becsült kockázatairól: (időszak végén rögzített naplótételek és helyesbítések TESZTELÉSE, becslések értékelése, jelentős ügyletek ->kontrollok vezetés általi felülírásából származó kockázatok) 3. megfelelően válaszoljon a könyvvizsgálat során azonosított csalásra vagy gyanított csalásra : (a csalást a lényegességtől függetlenül kell értékelni  minősített vélemény)

23 VEZETÉS ÉS AZ IRÁNYÍTÁSSAL MEGBÍZOTTAK FELELŐSSÉGE
A csalás megelőzése és feltárása elsődlegesen a társaság irányításával megbízott személyek és a vezetés felelőssége A vállalati kultúra elemei lehetnek: vezetés etikus viselkedése, példamutatása a megfelelő munkavállalók felvétele, oktatása etikai kódexnek megfelelő munkavégzés rendszeres megerősíttetése felmerülő csalási esetek kivizsgálása

24 A CSALÁSI HÁROMSZÖG Magában foglalja: az ösztönzést/nyomást a várt cél elérésére a felismert lehetőséget (belső kontrol felülírható) a tett igazolását (némelyek képesek megindokolni) Egyetlen elem előfordulása nem jelent csalás kockázatot. Jellemzően a motivációnak és a lehetőségnek kell jelen lennie.

25 A CSALÁS TÍPUSAI Beszámolókészítés során elkövetett csalás: Nyilvántartások, alátámasztó dokumentumok manipulációja, meghamísítása Események, ügyletek elferdítése, szándékos kihagyása Számviteli alapelvek szándékos helytelen alkalmazása

26 A VEZETÉS ÁLTALI KONTROLLOK FELÜLÍRÁSA
Fiktív naplótételek rögzítése Számla egyenlegek becslésére alkalmazott nem megfelelő feltételezések Felmerült ügyletek szándékos kihagyása, előrehozása, késleltetése Összetett, bonyolult ügyletekben való részvétel Jelentős, szokatlan ügyletekhez kapcsolódó nyilvántartások, feltételek megváltoztatása

27 ESZKÖZÖK ELSIKKASZTÁSA
Történhet: Befolyt összegek elsikkasztásával Fizikai eszközök vagy szellemi termékek ellopásával Meg nem kapott áruk, szolgáltatások kifizettetésével Társaság eszközeinek saját célra történő felhasználásával Általában nem vezet jelentős hibához, de jellegéből adódóan lehet jelentős, pl. negatív hatás a cég hírnevére

28 SZAKMAI SZKEPTICIZMUS
Csalás elfedése Összejátszás Vezetés által elkövetett csalás vs munkavállalók általi Tavaly őszinték voltak – idén nem biztos Számviteli becslések – csalás vagy hiba? Dokumentumok hitelessége

29 CSALÁS ELFEDÉSE bizonyítékok visszatartása kérdésekre adott hamis válaszok dokumentumok hamisítása összejátszás a vezetés, az alkalmazottak vagy harmadik felek között számlaegyenleget alátámasztó adatok vagy számítások megváltoztatása egy táblázatban egyébként megfelelően működőnek tűnő kontrollok be nem tartása a vezetés által