Pályaválasztási tájékoztató

Az előadások a következő témára: "Pályaválasztási tájékoztató"— Előadás másolata:

1 Pályaválasztási tájékoztató
Paksi Vak Bottyán Gimnázium Paks 2019. Január 16. Pályaválasztási felelős: Szabó Tünde

2 Felvi.hu

3

4 jelentkezni kizárólag elektronikusan leheT
A magyarországi központi felsőoktatási felvételi eljárásban jelentkezni kizárólag elektronikusan lehet, a Felvi.hu E-felvételi szolgáltatásán keresztül. Itt az adatokat egy webes felületen kell rögzíteni. Az E-felvételit a Felvi.hu-n történő regisztráció után lehet használni. Figyelem! Fontos, hogy a jelentkezési határidő után, a teljes eljárás alatt is rendszeresen figyelje a megadott postafiókját, ahová a hivatalos értesítéseket, felszólításokat, hiánypótlási kéréseket, tájékoztatásokat kapja! A évi általános felsőoktatási felvételi eljárás jelentkezési időszakában – azaz december 20. és február 15. között – az E-felvételi kizárólag jelentkezésre, ezt követően február 20-ig a jelentkezés hitelesítésére szolgál (e-jelentkezés). Az ügyintézési időszakban – április 19-től – pedig a jelentkezéssel kapcsolatos folyamatos online tájékoztatás, illetve az ügyintézési funkciók (pl. adatmódosítás, dokumentum-feltöltés, sorrendmódosítás, betekintés a személyes adatokba, jelentkezésekbe, pontszámokba) érhetők el. (e-ügyintézés) A jelentkezési határidőt követően jelentkezést NEM lehet benyújtani! Hitelesítés nélkül a jelentkezés érvénytelen! A jelentkezés határideje: február 15., 24:00 óra A hitelesítés határideje: február 20., 24:00 óra

5

6 Regisztráció Az elektronikus felvételi (továbbiakban: E-felvételi) használatához minden jelentkezőnek regisztrálnia kell a Felvi.hu-n. Meg kell adni egy felhasználónevet és egy jelszót, valamint egy címet, amelyet folyamatosan figyelni tud. A jelentkezési felületen az E-felvételire történő első kattintáskor a jelentkezőnek el kell fogadnia a felhasználási feltételeket, amelyek pontosan rögzítik az E-felvételihez kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket. Ezután a rendszer automatikusan elküldi a regisztrációkor megadott címre az egyedi biztonsági kódját, amely szükséges az E-felvételi rendszerébe való belépéshez, valamint kiosztja (és a biztonsági kóddal együtt) elküldi az ún. felvételi azonosító számot. A felvételi azonosító szám ezt követően folyamatosan látható az E-felvételi felületén is.

7 E-felvételi jelentkezés
Az E-felvételi során a jelentkező a különböző adatcsoportoknak megfelelő menüpontokban rögzítheti a szükséges adatokat: a személyes adatok, a választott jelentkezési helyek és az eredményeinek megadása, a szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumok feltöltése után az esetleges kiegészítő díj befizetése és a hitelesítés zárja a jelentkezést. Figyelem!!! A személyes adatok mezőket a személyes adat azonosítására szóló dokumentumoknak megfelelően, az azokon szereplő adatokkal töltse ki! A közhiteles nyilvántartások és a jelentkezés során megadott eltérő személyes adatok adathiányhoz vagy -eltéréshez vezethetnek. (Például ha a jelentkezőnek vagy az édesanyjának két keresztneve van, azt pontosan – azaz mindkettőt – kérjük megadni.) A beépített ellenőrző és segítő funkciók nem helyettesítik a Tájékoztató figyelmes tanulmányozását, mindössze megkönnyítik a jelentkezés folyamatát!

8 Figyelem! Nem elegendő a pontszámításhoz szükséges eredmények rögzítése, ezeket a megfelelő dokumentumok másolatával – az E-felvételiben feltöltve vagy postai úton benyújtva – igazolni is kell, az alábbiak kivételével: A január 1-je után szerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványok, ezek hitelességének ellenőrzése a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából történik. Ezen bizonyítványok esetében azonban kötelező megadni a bizonyítvány adatait (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma) elektronikus jelentkezés során A január 1-je után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítványban és érettségi tanúsítvány(ok)ban szereplő érettségi vizsgaeredményeket a Hivatal elektronikus úton veszi át a köznevelés információs rendszeréből. A január 1. után kibocsátott érettségi bizonyítvány és érettségi tanúsítvány(ok) másolatának feltöltése nem szükséges. Ha az E-felvételiben rögzített adatok és a közhiteles nyilvántartások között eltérés mutatkozik, a fenti esetekben is szükséges lehet a bizonyítványok másolatának feltöltése. A jelentkező egyéni döntése, hogy pontszámítását milyen eredmények alapján kezdeményezi, ezért figyelnie kell arra, hogy minden olyan dokumentumot benyújtson, amely alapján pontot szeretne számíttatni. Az érintett – és a jelentkezési határidőig rendelkezésre nem álló – dokumentumok benyújtásának határideje július 10. Figyelem! A dokumentumfeltöltő felület csak a feltöltések sikerességének tényét igazolja vissza, azt nem jelzi, hogy a jelentkező a megfelelő dokumentumot és annak valamennyi (szükséges) oldalát csatolta-e az adott kategóriába – ezt feltöltés után érdemes ellenőrizni! A dokumentummásolatok sikeres feltöltésének ellenőrzése a jelentkező felelőssége A dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos tudnivalók a Mit és hogyan kell feltölteni a jelentkezéshez? c. fejezetben találhatók. (15. dia) Ha a felvételi eredményt befolyásoló valótlan adatszolgáltatás, visszaélés történik, a felvételről szóló döntést a felsőoktatási intézmény vezetője megsemmisíti, és az érintett jelentkező ellen büntetőeljárás indítható.

9 Jelentkezési helyek Az E-felvételi Jelentkezés felvétele menüpontjában kell megjelölni a kiválasztott jelentkezési helyeket, azaz melyik intézménybe és szakra, milyen képzési szintre, milyen munkarend szerinti képzésre és milyen finanszírozási formára jelentkezik.  A jelentkezési helyeket legördülő menüből kell kiválasztani. Figyelni kell arra, hogy pontosan azt a képzést, szintet, munkarendet, finanszírozási formát válassza ki, amelyre jelentkezni kíván! Figyelem! A képzéseknél ügyeljen a képzési hely és nyelv megfelelő kiválasztására is, ezt a meghirdetett képzés neve tartalmazza. Amennyiben a meghirdetett képzés neve nem tartalmaz települést, akkor a meghirdető kar/intézmény címe szerinti településre vonatkozik a meghirdetés. Az ettől eltérő település nevét a meghirdetésben zárójelben jelölik. Hasonló módon, a meghirdetett képzések nyelve magyar, ha nincs a nyelv külön jelölve. A évi általános felsőoktatási felvételi eljárásban legfeljebb hat jelentkezési hely jelölhető meg. Egy jelentkezési helynek számít, ha ugyanazon jelentkezési hely mindkét finanszírozási formáját megjelöli, azaz ha az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzés helye és nyelve is azonos, csak a finanszírozási forma tér el. Ezeket természetesen külön sorban kell feltüntetni, vagyis a jelentkezéskor maximum tizenkét sor tölthető ki. Jelentkezési hely alatt a Tájékoztató intézményi meghirdetéseket tartalmazó oldalain (Egyetemek, főiskolák menüpont intézményi, illetve kari oldalai) található táblázatokban egy sorban feltüntetett információk összességét értjük, amelyek pontosan azonosítják azt a képzést, amelyre a jelentkező jelentkezni kíván.

10 Egy felsőoktatási felvételi eljárásban minden jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig a jelentkezéseinek sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol a felvételi összpontszáma eléri vagy meghaladja az adott jelentkezési helyre megállapított felvételi ponthatárt. Ebben az esetben magasabb sorszámú jelentkezési helyekre nem vehető fel akkor sem, ha felvételi összpontszáma elérné az azokon megállapított ponthatárt. A felvételi eljárásban állami ösztöndíjas és önköltséges képzések is hirdethetők, de előfordulhatnak olyan jelentkezési helyek is, melyeket csak állami ösztöndíjas, vagy csak önköltséges formában hirdetnek meg az intézmények. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges képzésre történő jelentkezés egymástól független. Ha a jelentkező mindkét finanszírozási formát vállalja, akkor egy szak állami ösztöndíjas és önköltséges formáját a jelentkezéskor – a kért elbírálási sorrenden belül – két különböző sorban kell feltüntetnie (feltéve, hogy a szakot mindkét finanszírozási formában meghirdették). Figyelem! Mindenkinek a saját döntése az, hogy egy adott képzés magyar állami ösztöndíjas vagy önköltséges formájára jelentkezik-e. Amennyiben mindkét finanszírozási formát megjelöli, a besorolásra a jelentkező által megadott sorrend alapján kerül sor.

11 Sorrend Figyelem! A jelentkezési határidő után új képzés megjelölésére nincs lehetőség!!!
A sorrend felállításakor érdemes figyelembe venni a választott képzés finanszírozási formáját is. A jelentkezőnek azt kell mérlegelnie, hogy mindenképpen az adott intézmény adott képzésére szeretne bekerülni, függetlenül annak finanszírozási formájától, vagy inkább az állami ösztöndíjjal támogatott képzéseket részesíti előnyben. Az állami ösztöndíjas és az önköltséges finanszírozási formának nem kell kötelezően egymást követően szerepelnie. Érdemes nem csak egy jelentkezést megjelölni, hanem érdeklődése szerint többet is (pl. ugyanazt a képzést több intézményben is megpályázni). Ezzel a jelentkező nagyobb eséllyel biztosíthatja a sikeres felvételt. A jelentkezési sorrenden kizárólag egy alkalommal lehet módosítani, vagy jelentkezési hely(ek)et visszavonni: az ügyintézési időszakban, legkésőbb július 10-ig.

12 Kiegészítő Eljárási díj
A felsőoktatási felvételi eljárás során díjmentesen három képzés jelölhető meg (állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában, azaz összesen 6 sor tölthető ki). A további, legfeljebb 3 képzési hely megjelölése esetén Ft kiegészítő eljárási díj fizetendő. Ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelöli – azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, akkor azt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül. Az E-felvételi a díjmentesen megjelölt képzéseken túl rögzített jelentkezési helyek alapján automatikusan kiszámolja és megjeleníti a fizetendő kiegészítő eljárási díjat, amelyet a jelentkezőnek egy összegben kell megfizetnie. Erre kizárólag az alábbi módok egyikén van lehetőség: banki átutalással, internetes tranzakcióval, dombornyomott vagy virtuális bankkártya használatával. A befizetés határideje megegyezik a jelentkezés határidejével, azaz február 15. Ha a jelentkező a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem egyenlíti ki, kizárásra kerül!!!!!

13 Hitelesítés amely nélkül a jelentkezés érvénytelen!!!
1. Ügyfélkapun keresztül Ha még nem rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval: az egyszeri regisztrációt személyesen bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában, adóhatóság ügyfélszolgálatán, külképviseleten, vagy elektronikusan indíthatja el a január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában. Ideiglenes regisztráció az E-felvételi jelentkezés hitelesítéséhez nem fogadható el. Ha a jelentkező már rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, akkor az E- felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik, melyről elektronikus értesítést kap. Figyelem! Amennyiben az Ügyfélkapuval történő hitelesítés többszöri kísérlet után sem sikeres, ellenőrizze, hogy az E-felvételi jelentkezés során megadott adatai teljes mértékben megegyeznek-e az Ügyfélkapun szereplőkkel.

14 2. Hitelesítő adatlappal
Amennyiben a jelentkező nem él az Ügyfélkapun keresztül történő hitelesítés lehetőségével, akkor az űrlapok kitöltése, mentése, valamint adatainak ellenőrzése után ki kell nyomtatnia a felületről az ún. hitelesítő adatlapot. Ez tartalmaz minden olyan adatot, amelyet a jelentkező a kérelmében rögzített, beleértve a feltöltött dokumentumok listáját is. A hitelesítő adatlap aláírásával nyilatkozik ezek valódiságáról, tehát postázás előtt mindenképpen ellenőrizze a megadottakat! Aláírás nélkül a hitelesítés érvénytelen! Kérjük, hogy a hitelesítő adatlap kinyomtatásakor figyeljen arra, hogy ne maradjon le az adatlap alsó/felső része, valamint mindenképpen rákerüljön a vonalkód és a QR kód is! Kérjük, figyeljen arra, hogy a évi általános felsőoktatási felvételi eljárás hitelesítő adatlapját nyomtassa ki, és NE az adatok ellenőrzésére szolgáló ellenőrző lapot! Ez utóbbi nem alkalmas a hitelesítésre. A hitelesítő adatlapot aláírva – ajánlott küldeményként – kell postázni a következő címre: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf A jelentkezési szándék a hitelesítés után válik érvényessé. Az Ügyfélkapu segítségével történő hitelesítés, illetve a hitelesítő adatlap postára adásának határideje: február 20.

15 Mit és hogyan kell feltölteni a jelentkezéshez?
Az E-felvételi jelentkezéskor fel kell tölteni valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot. Amennyiben valamilyen dokumentum a jelentkezési határidőig még nem áll rendelkezésre, akkor az legkésőbb július 10-ig pótolható! Figyelem! NEM kell feltölteni az alábbi dokumentumokat: (8. dia) 1. a január 1-je után megszerzett államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványokat: ezek hitelességének ellenőrzése a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából történik. Ezen bizonyítványok esetében azonban kötelező megadni a bizonyítvány adatait (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma) elektronikus jelentkezés során. 2. a január 1-je után kibocsátott magyar rendszerű érettségi bizonyítványt és érettségi tanúsítványt: az ezekben szereplő érettségi vizsgaeredményeket a Hivatal elektronikus úton veszi át a köznevelés információs rendszeréből.

16 Fontos tudnivalók az E-felvételiben való feltöltéshez:
Hitelesítő adatlappal történő hitelesítés esetén a dokumentummásolatokat töltse fel az E-felvételi felületére. A jelentkezéshez az adott dokumentum szkennelt példányát töltse fel, jpg- vagy pdf-formátumban. A dokumentummásolatokat mindig csak egy példányban kell feltölteni. Az e-jelentkezés véglegesítése előtt a Dokumentumok menüpontban ellenőrizze, hogy minden szükséges és már rendelkezésére álló dokumentumot feltöltött-e, azok olvasható minőségűek-e, illetve azt, hogy a dokumentumot teljes terjedelmében csatolta! A nem angol, német vagy francia nyelven kiállított dokumentumokhoz magyar nyelvű fordítás másolatát is be kell nyújtani. Nem latin betűvel írt dokumentumok esetén a magyar nyelvű hiteles fordítás másolatának benyújtása is kötelező!

17 További tudnivalók postai benyújtás esetén
Az E-felvételiben már feltöltött dokumentumait postai úton ne küldje be! Ne küldjön eredeti dokumentumot (pl. érettségi bizonyítvány, hitelesített külföldi dokumentumok), csak annak fénymásolatát! A másolatokat A4-es formátumú fekete-fehér fénymásolatban kell benyújtani, dokumentumtípusonként (a jelentkezési helyek számától függetlenül) egy-egy példányban. A dokumentummásolatokat ne tűzze össze se tűzőgéppel, se gemkapoccsal! A dokumentum oldalait úgy másolja le, hogy azon szerepeljen tulajdonosának neve, illetve a teljes dokumentum látszódjon. Amennyiben névváltozás miatt eltér a dokumentumon szereplő neve és a jelenlegi viselt neve, a névváltozást igazoló dokumentummásolatot is be kell küldeni. A postai úton beküldött dokumentummásolatokon mindig fel kell tüntetni a jelentkező azonosítására szolgáló felvételi azonosító számot. Ha a kiegészítő eljárási díjat banki átutalással egyenlítette ki, a sikeres tranzakcióról szóló igazolás másolatát is csatolja. Javasoljuk, hogy a postai úton benyújtott dokumentumokat ajánlott küldeményként adja fel, hogy annak elküldése később bizonyítható legyen. Ügyeljen arra, hogy az E-felvételi felületére feltöltött vagy postai úton benyújtott dokumentummásolatok jól olvashatók legyenek, és a dokumentumok teljes egészét tartalmazzák!

18 Mikor érvényes a jelentkezés?
A jelentkezés – a határidőre történő benyújtás mellett – akkor tekinthető érvényesnek, ha a jelentkező teljesíti az alábbi feltételeket: a évi általános felsőoktatási felvételi eljárásnak megfelelő, erre a célra kialakított elektronikus felületen nyújtotta be jelentkezését, és a személyes adatain kívül megjelölt legalább 1 jelentkezési helyet, az E-felvételiben kitöltött jelentkezési űrlapot (az utolsó adatállapotnak megfelelően) hitelesítette (Ügyfélkapun keresztül vagy kinyomtatott, aláírt postai úton benyújtott hitelesítő adatlappal). A nem megfelelően kitöltött vagy nem hitelesített elektronikus jelentkezés a rendelkezésre álló határidőn túl nem fogadható el, az eljárás érvénytelenségéhez vezet!!!

19 Az eljárási díjak A felsőoktatási felvételi eljárás során a jelentkező díjmentesen nyújthatja be a jelentkezési kérelmét (három jelentkezési helyre), azonban a jelentkezési helyek számától függően esetlegesen kiegészítő eljárási díjat kell fizetnie. (12. dia) A felsőoktatási intézmények, amennyiben egészségügyi és pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért különeljárási díjat kérhetnek. Figyelem! A felsőoktatási felvételi eljárás kiegészítő díját az Oktatási Hivatalhoz, a különeljárási díjat az azt megállapító felsőoktatási intézményhez kell befizetni.

20 Teendők a jelentkezési határidő után
Hiánypótlás A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Amennyiben ennek során megállapítják, hogy a felvételi jelentkezési kérelmet hiányosan nyújtották be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, azaz június 26-ig a jelentkező felszólítást kap a hiányok pótlására. Amennyiben a jelentkező a hiányt legkésőbb a hiánypótlási felszólításban megadott határidőn belül (vagy a kézhezvételkor rendelkezésre még nem álló dokumentumok esetében legkésőbb július 10-ig) nem pótolja, jelentkezési kérelmét az Oktatási Hivatal a rendelkezésre álló adatok és dokumentumok alapján bírálja el, vagy az eljárást megszüntetheti. A jelentkezők legkésőbb június 10-ig általános tájékoztatást is kapnak az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Az általános tájékoztató és az egyedi (névre szóló) hiánypótlási felhívás nem azonos.

21 Teendők a jelentkezési határidő után
Tájékozódás Az elektronikus jelentkezés és hitelesítés lezárulta után létrejön a felvételi eljárás központi nyilvántartása. Ezt követően a jelentkezők az E-felvételiben nemcsak megnézhetik az adataikat, dokumentumaikat, hanem szükség esetén módosíthatják, pótolhatják is azokat. Az E-felvételiben a jelentkező április 19-től folyamatosan nyomon követheti a rögzített adatait, ellenőrizheti a feltöltött dokumentumainak feldolgozottsági státuszát, valamint láthatja vizsgaeredményeit, a felvételi pontjait, majd pedig a besorolási döntésről szóló határozatát. Figyelem! A jelentkezők a hiánypótlásról és a besorolási döntés E-felvételiben való elérhetőségéről is külön tájékoztató t kapnak, ezért fontos, hogy folyamatosan figyelje a saját jelentkezői oldalát és a jelentkezéskor megadott postafiókját, valamint a Felvi.hu honlapot!

22 Teendők a jelentkezési határidő után
Ügyintézés A évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során személyes adatok módosítására július 10-ig van lehetőség. Szintén eddig a határidőig lehet a jelentkezés benyújtásakor még rendelkezésre nem álló dokumentummásolatokat benyújtani, jelentkezési helyet vagy helyeket visszavonni, valamint egy alkalommal sorrendet módosítani!!!

23 Teendők a jelentkezési határidő után
A ponthatár-megállapítás, a besorolási és a felvételi döntés Az, hogy a jelentkezőt felveszik-e az általa megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általa elért felvételi összpontszámtól függ. A évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a jogszabályi minimumpontnál magasabb ponthatár ott alakulhat ki, ahol az adott szakra a felsőoktatási intézmény által a képzésre megállapított felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, így a jelentkezők között rangsorolni kell. Figyelem! A jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását! Várhatóan július 24-én határozzák meg a felvételi ponthatároka!

24 Teendők a jelentkezési határidő után
Besorolási döntés Az Oktatási Hivatal minden jelentkezőre ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetővé válásáról pedig elektronikus levélben értesíti a jelentkezőket legkésőbb augusztus 5-ig. A besorolási határozat szintén az E-felvételi felületéről tölthető le. A besorolási döntésben a Hivatal megállapítja, hogy a jelentkező – a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szak esetében érte el a felvételhez szükséges ponthatárt. Ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, viszont a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el. A besorolási döntésben a jelentkező tájékoztatást kap a jogorvoslat lehetőségéről is!!! Felvételi döntés A besorolást nyert jelentkezőnek az érintett felsőoktatási intézmény ún. felvételi határozatot küld, és tájékoztatja a felvett jelentkezőt a hallgatói jogviszony létesítésének feltételeként meghatározott beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendőkről is.

25 Pontszámítás Alap- és osztatlan mesterképzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén a felvételi összpontszámot pontos pontszámítási rendszerben kell kiszámítani. A pontszámítás alapját : a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (maximum 200 pont), valamint a többletpontok (maximum 100 pont) képezik. A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja. Nem vehető fel az a jelentkező, akinek a felvételi összpontszáma nem éri el a felvételi ponthatárt!!! A évi általános felsőoktatási felvételi eljárás során a felvételi ponthatárok meghatározása országosan egyszerre, várhatóan július 24-én történik.

26 A felvétel alapvető feltételei
Felsőoktatási szakképzés, alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén az érettségi bizonyítvány, Alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén főszabályként kritérium, hogy a jelentkező rendelkezzen az adott szakra meghatározott legalább kettő, az érettségi pontokba beszámítható érettségi vizsgaeredménnyel a megfelelő szinten (közép- vagy emelt szint), kivéve, ha a felsőoktatási intézmény érettségi vizsgaeredmények helyett gyakorlati vizsga vagy felsőfokú oklevél alapján számít felvételi pontszámot. Az intézmények által előírt kizáró jellegű vizsga (pl. alkalmassági vizsga, pályaalkalmassági vizsga stb.) teljesítése, amelyek eredménytelensége esetén a jelentkező számára nem számítható felvételi összpontszám. Ezeket az Egyetemek, főiskolák menüpont részletezi. Alapképzésre, osztatlan mesterképzésre, felsőoktatási szakképzésre, valamint mesterképzésre való jelentkezés esetén a jelentkező felvételi összpontszámának el kell érnie a jogszabályban meghatározott minimumpontszámot (ún. jogszabályi minimumpontszám): alapképzés, valamint osztatlan mesterképzés esetén 280 pontot, az emelt szintű érettségi-, a nyelvvizsga-, illetve az OKJ szerinti szakképesítés-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül; felsőoktatási szakképzés esetén 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül;

27 Alapképzés, illetve osztatlan mesterképzés
Alapképzések, illetve osztatlan mesterképzések esetén, két pontszámítási mód alkalmazható: I. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összege, hozzáadva a többletpontokat vagy II. az érettségi pontok kétszerese, hozzáadva a többletpontokat.

28 művészet képzési terület minden szakján,
Nem a fenti I. és II. mód alapján történik a pontszámítás a következő esetekben: Alapképzésben, osztatlan mesterképzésben a következő szakokon lehetséges a felsőoktatási intézmények által szervezett gyakorlati vizsga: művészet képzési terület minden szakján, művészetközvetítés képzési terület minden szakján, művészeti tanárképzés szakjain (pedagógusképzés képzési terület), sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján. A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Alapképzésre, illetve osztatlan mesterképzésre csak az a – legalább középiskolai végzettséggel, azaz érettségi bizonyítvánnyal rendelkező – jelentkező vehető fel, aki eléri az ún. jogszabályi minimumpontszámot (280), továbbá – értelemszerűen – eléri az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében várhatóan július 24-én megállapítandó felvételi ponthatárt. Figyelem! Bármely pontra, többletpontra, kedvezményre akkor jogosult a jelentkező, ha a jogcímet legkésőbb a évi általános felsőoktatási felvételi eljárás hiánypótlási határidejéig, július 10-ig a megfelelő dokumentummásolatokkal igazolja.

29 Kétszintű érettségi vizsga
Emelt szint Intézményenként változó Középszint Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol/Német Idegen nyelv Angol/Német/Latin/Orosz Kötelező tárgyak az érettségi vizsgán

30 Kétszintű érettségi vizsga
Emelt szint Középszint Fizika Kémia Biológia Földrajz Informatika Idegen nyelvek Testnevelés Média Rajz és vizuális kultúra Művészettörténet Ének-zene Választható tárgyak

31 Kétszintű érettségi vizsga
Vizsgatárgyak: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Angol/Német/Latin/Orosz idegen nyelv Vizsgázó által választott tárgy Tantárgyanként választható a vizsga szintje: KÖZÉPSZINT vagy EMELT SZINT

32 Tanulmányi pontok (max. 200 pont)
A tanulmányi pontokat a jelentkező 9–12. (nyelvi előkészítő esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataiból (1.) és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből (2.) kell kiszámolni. 1. Magyar, történelem, matematika, min. 2 évig tanult idegen nyelv, min. 2 évig tanult választott természettudományos tárgy osztályzatának kétszerese: (25+25)*2= 100 pont 2. 4 kötelező + 1 választott érettségi tárgy %-os eredményeinek átlaga (100 pont) A választott tárgy esetében az utolsó 2 év eredménye számít, ez lehet a 10. és 11. év végi osztályzat is (pl. fizika ), vagy 9. és 10. év eredménye (pl. földrajz) Természettudományos tárgynak számít: fizika, kémia, biológia, földrajz Figyelem! A középiskolai eredmények megállapításához és rögzítéséhez szükséges, hogy a jelentkező beküldje a bizonyítványa másolatát. Osztályozó vizsga eredménye csak abban az esetben fogadható el, ha a jelentkező benyújtja a középiskolai bizonyítványa azon oldalát is, amelyen megjegyzésként az osztályozó vizsga ténye és adott évfolyamra vagy évfolyamokra vonatkozó osztályzat is szerepel!

33 Tanulmányi pontok (max. 200 pont)
Példa a tanulmányi pontok számítására: (25+25)*2= 100 pont Jegy 11. év vége kétszerese 12. év vége magyar 4,5 9 3,5 7 töri 4 8 5 10 matek nyelv Fizika* 3 6 össz 20,5 41 21,5 43 Össz: 41+43= 84 pont 100-ból

34 érettségi vizsgatárgy
Az érettségi vizsgabizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül az érettségi vizsgatárgy százalékos eredménye átlagát egész számra kell kerekíteni. Érettségi % magyar 83 töri 86 matek 82 nyelv 72 Informatika* 91 Átlag: 82,8 Pl. 4 kötelező + 1 választott érettségi tárgy %-os eredményeinek átlaga 83 pont (100 pontból)

35 érettségi Pontok Felvételi tárgyak:
Az egyetem, főiskola által megadott két tárgy érettségi (%-os) teljesítménye számít Ezek az ún. érettségi pontok (max. 200 pont) Pl.: 1. felvételi tárgy: matematika:82% (100-ból) 2. felvételi tárgy: történelem:86% (100-ból) Összesen:168%=168 pont az elérhető 200-ból

36 Felvételi pontok számítása:
Vagy Tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok Érettségi pontok kétszerese + többletpontok A kedvezőbb számít!

37 Az előző példában a kétféle számítási mód alapján járó pontszám: A kedvezőbb számít!
Tanulmányi pontok + érettségi pontok + többletpontok =335 Érettségi pontok kétszerese + többletpontok (82+86)*2=336 Ez a kedvezőbb, ez számít!

38 Felsőoktatási szakképzés
A felsőoktatási szakképzésre történő jelentkezés esetén a felvételi összpontszámot az alábbiak szerint kell kiszámítani: I. a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy II. a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy III. az érettségi pontok kétszerezésével. A három számítási mód közül minden esetben a jelentkező számára legelőnyösebbet kell alkalmazni. Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzá kell adni a számítható többletpontokat. Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot és – értelemszerűen – az adott képzésen az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében július 24-én megállapítandó felvételi ponthatárt. Jelenleg a felsőoktatási intézmények nem határozták meg, hogy mely érettségi vizsgatárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért a jelentkező által igazolt, érettségi bizonyítványban, tanúsítványban lévő érettségi eredmények közül a két legjobb eredményből történik az érettségi pontok megállapítása.

39 Többletpontok (max. 100 pont)
Emelt szinten minimum 45 %-os tantárgyi érettségi vizsga tantárgyanként 50 pont (max. 100 pont) Nyelvvizsgáért maximum 40 pont : B2 (korábban középfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, C1 (korábban felsőfokú) komplex (korábban C típusú) államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 40 többletpont Ha több különböző nyelvből is van nyelvvizsgája, akkor is legfeljebb 40 pontot kaphat. Esélyegyenlőség: hátrányos helyzet 40 pont, fogyatékossággal élő 40 pont, gyermekét gondozó 40 pont Tanulmányi és művészeti versenyeredményekért Sporteredményért stb.

40 Többletpontok Figyelem! Többletpontot kizárólag az kaphat, aki az erre vonatkozó jogosultságát A benyújtandó dokumentumokról c. fejezetben foglaltaknak megfelelően, külön felszólítás nélkül a jelentkezés benyújtásával egyidejűleg – vagy amennyiben az igazoló dokumentum azt követően áll rendelkezésére, legkésőbb július 10-ig – igazolja az alábbi kivételével: a január 1-je után megszerzett államilag elismert nyelvvizsgák esetében az elektronikus jelentkezés során kötelező megadni a bizonyítvány adatait (nyelv megnevezése, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi száma, kiállítás dátuma). Az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány hitelességének ellenőrzése a nyelvvizsgák nyelvvizsga- anyakönyveinek nyilvántartásából történik. Figyelem! Minden nyelvvizsga-bizonyítvány adatait külön kell feltüntetni, tehát amennyiben a jelentkező rendelkezik adott nyelvből szóbeli és írásbeli nyelvvizsgával is, akkor azt két külön sorban kell rögzíteni.

41 Alkalmassági vizsga: (pl
Alkalmassági vizsga: (pl. egészségügyi vizsgálat, pályaalkalmassági vizsgálat) A hatályos felsőoktatási felvételi kormányrendelet tartalmazza, hogy a felsőoktatási intézmények mely szakokon szervezhetnek egészségügyi vizsgálatot, pályaalkalmassági vizsgálatot, nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát – összefoglaló néven alkalmassági vizsgát. Erről az Egyetemek, főiskolák menüpontban, az intézményi meghirdetések oldalain található részletes információ. (ezért különeljárási díjat kérhetnek). Az alkalmassági vizsgák tervezett időpontjait a 7. sz. táblázat tartalmazza. A vizsgáról szóló értesítést (vizsgabehívót) az adott felsőoktatási intézmény küldi meg a jelentkező részére, ezért amennyiben a 7. sz. táblázatban jelzett első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kap ilyen tartalmú levelet, célszerű az adott intézménytől érdeklődnie ezzel kapcsolatban. Az alkalmassági vizsgán elért teljesítmény nem pontszámmal, hanem „megfelelt" vagy „nem felelt meg" minősítéssel értékelhető. Figyelem! Aki az alkalmassági vizsgán nem jelenik meg vagy „nem felelt meg" minősítést kap, annak a felvételi összpontszáma 0, azaz nulla, tehát nem vehető fel az adott jelentkezési helyre!

42 Duális képzés A duális képzés a műszaki, informatika, agrár, természettudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakokon, valamint a szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakokon folyhat. A duális képzésben a hallgató a felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy egy minősített partnerszervezetnél a képzési idő alatt gyakorlatot végez. Ennek eredményeként munkatapasztalatot szerez, és szakmai kompetenciáit már a képzés alatt megerősíti. A duális képzésben a felsőoktatási intézménnyel közösen kialakított, egyeztetett duális képzési program alapján a partnerszervezetek saját igényeik szerint képzik a hallgatót, és profiljuknak megfelelően támogatják, gyakorlati ismeretekkel bővítik, kiegészítik a hallgató intézményi képzését. Ezáltal kinevelik esetleges jövőbeli munkavállalóikat, akik a diplomaszerzést követően azonnal teljes értékű munkavállalók lehetnek.

43 Amennyiben a jelentkező duális képzésben kívánja folytatni tanulmányait, akkor a felvételi eljárás során duális lábjegyzettel rendelkező képzésre kell jelentkeznie, emellett pedig a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött partnerszervezetek valamelyikénél sikeresen kell teljesítenie egy kiválasztási eljárást. A duális partnerek a kiválasztást saját igényeik alapján végzik, így ők határozzák meg, hogy a jelentkezőknek milyen elvárásoknak kell megfelelniük. A partnerszervezetek hallgatói munkaszerződést kötnek a kiválasztott duális hallgatóval, akinek így kettős jogviszonya lesz: egyrészt az adott felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, másrészt hallgatói munkaszerződésével a képzésben részt vevő partner munkavállalójának számít. A partnerszervezet a duális formában folytatott képzés teljes idejére, minden hónapban köteles díjazásban részesíteni a hallgatót. A díj jogszabályban meghatározott mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hatvanöt százaléka

44 Az állami ösztöndíjas és önköltséges képzés
A nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény  értelmében egy személy – főszabály szerint – összesen tizenkét féléven át folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben) magyar állami (rész)ösztöndíjas képzésben, ez az ún. támogatási idő. Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathatja tovább tanulmányait.

45 Állami képzés Figyelem!
Egy adott oklevél megszerzéséhez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott képzés képzési ideje Példa: egy hallgató 6 féléves képzési idejű alapképzésben vesz részt, akkor ténylegesen 8 féléven keresztül folytathatja tanulmányait állami ösztöndíjasként, a 9. félévtől már kizárólag csak önköltséges formában tanulhat az adott képzésen. Ugyanazon a szakon a korábban már felhasznált támogatási idő is beszámít a képzési idő+2 félév számításakor, azaz, ha a hallgató pl. a 7 féléves gépészmérnöki alapképzési szakon korábban már felhasznált 4 félévet, azt félbehagyja, majd újra felveszik erre a szakra, úgy legfeljebb már csak (7-4=)3+2 félévig lehet állami ösztöndíjas.

46 A finanszírozási formák közti ÁtsoRolás
nemzeti felsőoktatásról szóló törvény1 értelmében a jelentkező magyar állami (rész)ösztöndíjas vagy önköltséges finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, azonban ez nem jelent végleges és változtathatatlan finanszírozási kategóriát senki számára a tanulmányai során. 1.Átsorolás állami ösztöndíjas képzési formáról önköltséges képzési formára2: Amennyiben a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató nem felel meg az alábbi feltételeknek, a felsőoktatási intézmény tanév végén köteles önköltséges képzésre átsorolni: az utolsó két (aktív) félévének átlagában nem szerzett legalább 18 kreditet, nem érte el az intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – megállapított tanulmányi átlagot, az állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról szóló nyilatkozatát visszavonja, kimerítette a rendelkezésre álló támogatási időt.

47 A finanszírozási formák közti ÁtsoRolás
2. Természetesen ellenkező irányú átsorolásra is sor kerülhet: A felsőoktatási intézmény a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. A felsőoktatási intézmény az átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer köteles meghozni!!!

48 Osztatlan képzésben indulnak a jogász, orvos, gyógyszerész,Tanár építész szakok
Osztatlan képzésben legalább 300 kreditet kell, és legfeljebb 360 kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.

49 Mire figyeljünk a jelentkezéskor?
Első helyen mindenképp jelöljük meg, amelyik szakra a jelentkező menni szeretne, de… Jelöljünk meg olyan szakot is, amelyikre reálisan kiszámolva a pontjait esetleg bekerülhetne, és még kedvet érez hozzá. Gondoljuk át, hogy a munkaerőpiacon el lehet-e helyezkedni az adott képzettséggel. Gondoljuk át, hogy a költségtérítést meg tudnánk-e finanszírozni, ha átkerül a tanuló, vagy eleve oda veszik fel. Mindenképpen jelöljünk felsőoktatási szakképzést utolsó helyen, hiszen onnan átkerülhet alapképzésbe. Az érettségire és a felsőoktatásba jelentkezés összehangolása, különös tekintettel a vizsgatárgyakra ( tantárgyak és szintek kiválasztása) A jelentkezési határidő: február 15.

50 Sok sikert kívánunk az érettségihez és a felvételihez!
Köszönöm figyelmüket!