Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-3. 1

Az előadások a következő témára: "Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-3. 1"— Előadás másolata:

1 Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP-3. 1
Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program RSZTOP Kísérő Intézkedések részprogram I. Tapasztalati Konferencia Hajléktalanokért Közalapítvány

2 a Konferencia céljának megjelölése
Tapasztalatok megosztása (jó gyakorlatok és problematikus pontok megjelölése) A program tervezésekor felállított tézisek érvényessége (visszatekintés) A részprogram sikeres megvalósítását érintő kockázatok megjelölése, kockázatok kezelését érintő közös gondolkodás Cselekvési tervek, irányvonalak lehetőségek megjelölése a megvalósítói szükségletek felmérését követően

3 A konferencia témaköreinek alátámasztása
A helyi szintű programok lebonyolítása során gyűjtött adatok és tapasztalatok összegzése Eszközei: Adatszolgáltatás (havi rendszerességű, excel alapú, a célcsoporttal folytatott szaktevékenységeket és a helyiszintű program kihasználtságát bemutató eszköz) A szolgáltatások célcsoporti igénybevételének mérése A különböző szolgáltatási tevékenység típusok és azok forgalmi adatainak rögzítése Diagnosztizált főbb betegségtípusok célcsoporti jelenléte Egyes tevékenységek és azok minőségi sajátosságainak, eredményességének, tapasztalatainak gyűjtése Narratív interjús és elektronikus kérdőíves lekérdezés (Külön-külön megszólítva a szolgáltatás nyújtását végző az intézményben dolgozó szociális szakembereket) A kérdéskörök fókuszában a programindítás és működtetés szakmai tapasztalatai állnak Célja, hogy az adatszolgáltatás adatai „Kemény adatok” kiegészülnek a tapasztalati beszámolókkal Szociális Munkások, Programfelelősök, Intézményi működtetést támogató kollégák elektronikus lekérdezése és személyes interjúk alapján érkezett visszajelzések

4 Kísérő Intézkedések Alapinformációk áttekintése
A Hajléktalanokért Közalapítvány, mint Kedvezményezett vesz részt a 1347/2016. (VII. 6.) Korm. határozat alapján a Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Program végrehajtásában, és ennek megfelelően támogatásban részesül a „Közterületen élők számára természetbeni juttatás biztosítása elnevezésű, RSZTOP azonosítószámú számú projekt megvalósításában. KÍSÉRŐ INTÉZKEDÉSEK RÉSZPROGRAM Célja a pszichiátriai betegek, mentális problémákkal, függőségekkel küzdő hajléktalan emberek kezelésbe vétele és terápiája a rászorultsági helyzetből történő kitörési lehetőségek megalapozása

5 Szolgáltatási mutatók
Pszichiátriai és vagy addiktológiai kezelésbe vételt célzó, terápiás jellegű, mentális állapotjavító tevékenységeinek forgalomi adata (db) Egyéni és csoportos terápiába vonás (fő)

6 Kísérő Intézkedések Megvalósítás szakmai kerettervének alapállítása
A hajléktalanellátásban megjelenő pszichiátriai, mentális betegségekkel és addikciókkal terhelt emberek magas száma és a szociális szféra kompetenciahatárai. (háttérkutatások) A hajléktalanellátó szervezetek és az egészségügyi szakemberek tevőleges együttműködése Helyi szintű programok indítása – Helyben biztosított szakellátás A célcsoport illetékességi problémája a szakellátás elérésében Területi rendezetlenségek az egészségügyi ellátás kiépítettsége kapcsán A célcsoport problémáját jellemző motivációs nehézségek A szociális és egészségügyi szaktudás megosztásának lehetőségével.- HÍD funkció Kompetenciák bővítése az együttműködés pozitív jellemzőinek rögzítésével. (Kölcsönös ismeret és eszköztár bővítés)

7 Kísérő Intézkedések Megvalósítás kerettervének technikai háttere / korlátai
FINANCIÁLIS KERETEK MILYEN TEVÉKENYSÉGEK ÉS KIK FINANSZÍROZHATÓK MEKKORA KERETÖSSZEGGEL GAZDÁLKODHAT A PROJEKT IDŐBENI KORLÁT 2 ÉVES KERETTARTAM, RÉSZLEGES SZOLGÁLTATÁSBŐVÍTÉSI LEHETŐSÉG PILOT PROGRAMOK

8 Kísérő Intézkedések Megvalósítás Kockázati tényezői
Szakemberhiány / kapacitáshiány Egészségügyi szakellátás lefedettsége Szakember munkaerőkapacitáshiány Alul motivált célcsoport Szociális körülmények alapján Problémakör alapján Megvalósítás helyszínei Magasfokú önerő a megvalósító intézmény részéről (technikai és személyi háttér)

9 Kísérő Intézkedések Helyi szintű programok kialakításának lépései
Átfogó, a célcsoportot érintő, igény és szükségletfelmérés Egészségügyi területi lefedettség realizálása Elérhető szakemberkapacitás realizálása Szociális intézmények Technikai és személyi feltételrendszerének megléte Eredmény: A meglévő ügyféligényekre a projekt nem tudott teljes körűen reagálni a financiális keretek alapján, valamint a területi szakemberkapacitás alapján. A helyi szintű programok a megvalósító intézmények rugalmassága és problémamegoldó képessége segítségével kerültek kialakításra. Sokszínű programok kialakulása.

10 Sokszínű, helyi szintű programok jellemzői
Szakemberek szakmai specifikumai és kialakított szolgáltatási paletták változatosak Programmegvalósító szakemberek köre különbözőséget mutat, sokszínűség jellemző: Nincs egyértelműleg felülreprezentálva egyik szakirány sem KONVERGENCIA régiók ( ) KÖZÉP-MAGYARORSZÁG régió ( ) Megvalósító telephelyek száma 16 4 Szakemberek végzettsége szerint 6 addiktológiai konzultáns 1 fülakupunktúrás addiktólógiai szakember 3 klinikai szakpszichológus 2 mentálhigiénés szakember 4 pszichológus 8 pszichiáter és /vagy addiktológus szakorvos, 1 addiktológiai konzultáns 1 pszichológus 2 pszichiáter és/ vagy addiktológus szakorvos Szakemberek száma 23 (fő) 4 (fő) Szolgáltatásnyújtási alkalmak össz-óraszáma 322 80

11 A szociális szakembereket érintő felmérés
a szociális szakembereket érintő elektronikus kérdőíves felmérés tapasztalatainak összegzése

12 A szociális szakembereket érintő felmérés
Elektronikus úton történő lekérdezés Programfelelős / kapcsolattartó szociális munkatárs a felkért válaszadó Hívószavas és kifejtős válaszadást igénylő kérdőív Kérdéskörei a szakemberek online felmérésével harmonizál Programtervezés sajátosságai és módosításának okai Programindítás, szakember integrációját érintő Ügyfélmotivációt érintő A program hatékonysága az ügyfélkezelés/esetkezelés és az intézmény szakmai működésének tekintetében

13 Általános, a programok pozitív hozamait bemutató Megállapítások összegzése
„Szférák együttműködése” jó Ügyfélérdeklődés / egyéni odafordulás igénye A helybe vitt szolgáltatás … (Direkt és Indirekt hatás az ügyfelekre)

14 Általános, a programok pozitív hozamait bemutató Megállapítások összegzése
A helybe vitt szolgáltatás … (Direkt hatása az ügyfelekre) Megkönnyíti az ügyfél szakellátásához jutását (Fizikai, mentális állapot akadályozta a gyakorlati elérést. Eü , rendszer túlterheltsége, ügyfelek alapellátása) A helyi szociális munka során észlelt változások Az ügyfelek egy részénél a korábbi kevésbé nyitott hozzáállásuk enyhült, és együttműködési készségük az intézmény állandó munkatársai felé is megnyilvánul Egymás közötti konfliktusok enyhébb, kezelhetőbb formában kerülnek megnyilvánulásra Gyógyszereiket rendszeresebben szedik, kiegyensúlyozottabbak, együttműködőbbek

15 Általános, a programok pozitív hozamait bemutató Megállapítások összegzése
A helybe vitt szolgáltatás … (Indirekt hatása az ügyfelekre) Szociális munkások témakörben történő informálása, érzékenyítése sok esetben megtörtént, használható, érdemi eszközöket kaptak a szakembertől, amit munkájuk során már alkalmazni tudnak Projekt további célja Szociális munkások többlet tudásra, látásmódra esetvitelbe beépíthető eszközökre, módszerekre, alkalmazható kommunikációra tegyenek szert a pszichiátriai és addiktológiai jellegű problémák beazonosítása, kezelése könnyebbé váljon számukra ( kompetencia határok megtartása) Szociális jellegű döntések meghozatalánál új szempontok kerüljenek a döntési térbe Döntések alátámasztása (addiktológia, pszichológiai szempontok ) Szociális munkások érzelmi tehermentesítése a speciális problémákkal küzdő ügyfelek esetében (kompetencia határok)

16 Szociális szféra kapacitás korlátai
Dilemma Munkaerő kapacitás hiánya, többlet feladatok jellemzők, előtérben az intézmény működtetése

17 Szociális szféra kapacitás korlátai
Általános megfigyelés: a megvalósító intézmények többsége a szociális szakemberhiány következtében az intézmények működtetési és szakmai munkájának elkülönítésére kényszerültek. Az intézmény alapszolgáltatásainak megtartása érdekében a működtető szerepkör (ügyelet megtartása) előtérbe került. Minden plusz tevékenység (szakmai programok működtetése) a halmozott feladatok mellett plusz teherként érinti a szociális munkásokat. A program teljesítése az alábbi plusz feladatokat generálja, finanszírozási keret nélkül: Adminisztratív segítségnyújtás a szakember részére (asszisztencia?) Ügyfél és szakember összekötése (motiváció, esetkövetés) Felmerül a kérdés a program eszközt vagy terhet jelent a szociális szférának

18 ÜGYFÉLMOTIVÁCIÓ VS ügyfélszükséglet
Dilemma Sok eszközt és sokszor kell bevetni az ügyfelek motiválásának érdekében, és a szociális szakember eszköztelennek érzi magát és túl sok energiabefektetést igénylő tevékenységnek éli meg vs. Lefedettek a rendelési alkalmak , bővítésre lenne szükség túl nagy az ügyfélszükséglet Felmerülő kérdés: A tényleges szükségletekkel rendelkező ügyfelekkel találkozik-e a szakember vagy „csak” a „könnyen motiválhatókkal”…

19 ÜGYFÉLMOTIVÁCIÓ VS ügyfélszükséglet
A szociális háttér által alkalmazott motivációs eszközök: (kompetencia határok, szakismeret) Lakógyűléseken való bemutatkozás Tájékoztatása a szolgáltatás igénybevételének lehetőségéről, módjáról Hirdetőtáblára való kihelyezés mind a program indulásáról, mind a szakemberek heti fogadónapjáról, szórólapok kiosztása stb. Jó gyakorlat: adott szakember szociális munkás kíséretével felkereste a lakókat és bemutatkozott. ( Veszprém) Személyes bemutatkozás a csoportos tájékoztatással szemben vagy a mellett, bizalmi légkör kialakításának céljával. NEM ELEGENDŐ: ALULMOTIVÁLT CÉLCSOPORT SZOCIÁLIS SZAKEMBER NEM TUDJA SEGÍTSÉG NÉLKÜL PRIORIZÁLNI AZ ÜGYFÉLSZÜKSÉGLETEKET EREDMÉNY: ALACSONY ÜGYFÉLFRUKTUÁCIÓ TERÁPIÁRA REINTEGRÁLÁSRA KEVÉSBÉ ALKALMAS ÁLLANDÓSULT ÜGYFÉLKÖR FOGLALJA A SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁSI ALKALMAKAT

20 ÜGYFÉLMOTIVÁCIÓ VS ügyfélszükséglet
A válaszok alapján igényként vagy „jó gyakorlatként” megfogalmazott eszközök a motiválásra és a tényleges szükségletszintű kezelésbevételre: Az eü. szakember eszköztárának ismertetése Szociális munkatársak és szociális segítők részletes tájékoztatása, akár gyakorlati példákon keresztül a szakemberek tudásának érdemi alkalmazására (akár eü. szakember és szociális szakember esetegyeztetési alkalmai). Konkrét útmutató (Hogyan? és Mire?) Az intézményi szociális szakmai munkafolyamat ismertetése (Milyen intézményi és szakmai keretek között zajlik a szociális munka a helyszínen?) Ügyfélkör szükségleteinek felmérése eü. szakember és szociális szakember közös vezénylésével és ez alapján Motivációs eszközök meghatározása Ügyfélkezelési prioritások meghatározása (Nyíregyháza…) – közös kiválasztás a kezelésbevétel kapcsán (pácienskiválasztás a szociális és egészségügyi körülmények, célok priorizálásával)

21 Integráció nehézségei
Dilemma Integráció nehézségei (bizonytalan eszköz a program szolgáltatása / fenntarthatóság, a szaktevékenységek kölcsönös nem ismerete, a szociális munkás komplex problémalátásmódja, mint a program beépítésének akadályai)

22 Integráció nehézségei - fenntarthatóság
(bizonytalan eszköz a program szolgáltatása / fenntarthatósága, a szaktevékenységek kölcsönös nem ismerete, mint a beépítés akadályai) A program financiális és időbeni keretei adottak A behívható szakemberi körrel új hidak csak minimálisan épültek ki. (Szociális szakemberek kompetenciahatárokon túli „problémakezelés” lehetőségére nem kapnak új eszközöket) A program érzékelhető eredménye a szakember/szaktudás helybe vitele, ami megszűnik a program lejártával

23 Integráció nehézségei - fenntarthatóság
„Mi lesz 2020 után?” Eszközök, mint a program hagyatéka („tudásátadás” a helyi szakember mentorálásával) Az ügyfél szükségletek felismerése és beazonosítása Felmérő tesztek és azok alkalmazásának ismeretátadása (Hogyan ismerjem fel az ügyfelem pszichés és addiktológiai problémáit és hogyan kategorizáljam?) A szaktevékenység általános megismerése (pszichiátriai, pszichológiai, addiktológiai, addiktológiai konzultáns, mentálhigiénés szakember végzettségek szerinti kompetencia határainak és lehetőségeinek megismerése a helyben dolgozó egészségügyi szakember élményközpontú tapasztalatátadásával) Az ügyfelek szükségleteinek megfelelő eszközök felkutatása A területi szakellátás feltérképezése, gyakorlatszempontú „útbejárás” Az egészségügyi ellátás kapcsolatfelvételi protokolljának vázlatos megismerése (javaslatok a kapcsolati tőke kialakítására)

24 Integráció nehézségei – problémaszelet kezelés
(szociális munkás komplex problémalátásmódja, a szaktevékenységek kölcsönös nem ismerete, mint a beépítés akadályai)

25 Integráció nehézségei – „Problémaszelet kezelés”
Szociális munka gyakorlatának néhány jellemzője Komplex problémalátás és probléma felmérés A probléma realizálásának, tudatosításának segítése A felismert, realizált probléma kezeléséhez szükséges eszközök Beazonosítása Biztosítása A hajléktalanellátás ügyfélkörét jellemző hiányok (problémák) Munkaerőpiaci helyzet / Anyagi tőke Szociális tőke / lehetőségek / Kapcsolati tőke Fizikai egészség Mentális egészség Addikciók

26 Integráció nehézségei – „Problémaszelet kezelés”
Hiábavalóság / dermedtség érzése, mert a projekt csak az egyik dimenzióra helyezi a hangsúlyt „oké…nem iszik, de” mivel motiváljam tovább?, mit tudok nyújtani?… nincs munkalehetőség (vidéki területek), nem nő vissza a lába…

27 Integráció nehézségei – problémaszelet kezelés
„Megoldás…?” Közös cél meghatározás, Gyakorlati szemléltetés a helyi szintű programok tekintetében

28 Integráció nehézségei – „Problémaszelet kezelés”
A helyi szintű szakellátás, mint az „első lépés” eszközének megismertetése – kölcsönösség Visszacsatolás a szakember részéről a „közös ügy” érzet kialakítása Konkrét ügyfelek esetei alapján: A kezelésbevétel és a kezelés általános felvázolása egy-egy esetút kapcsán (visszacsatolás, többszempontú esetmegbeszélés) Közösség-kialakítás: A vonatkozó intézményekben működő, vagy nem működő közösségi szociális munka szaktudás szempontú segítése, vagy a kialakítás segítése. (Nehezítő tényező a hospitalizáció elkerülése kiemelt szempont, de eredménye lehet az ügyfélkör és a szociális munkások érzékenyítése a szak-probléma felismerésére/helyi szintű kezelésére és a csoporttag motiválására) Az intézmény működése alapján: Team-élet kibővítése az egészségügyi szaktudással, a szakember érti a szociális ellátás specialitásait és a helyi szintű működtetés és integrációs lehetőségeket

29 a szociális szféra részéről felmerülő igények és javaslatok és azok lehetséges megoldásai
Szolgáltatásnyújtás időkeretének bővítésére, óraszám növelésére Kiemelt projekt részéről: szolgáltatás bővítés lehetőségeinek financiális felmérése augusztus. Elvárás szakmai alátámasztás – Mennyiségi vs Minőségi A szakemberek intézményi értekezleteken való rendszeres részvételének Helyi szinten megvalósuló fórumok biztosítása és finanszírozása Lehetőségek felmérése augusztus – Feltétel, hogy a szakemberek időkeretet biztosítsanak Közös képzések rendszeresítése mindkét fél részére ( addiktológiai; mentálhigiénés; pszichés gondozás; szociális képzések a programmegvalósítás szintjén) - Kölcsönös Érzékenyítés Finanszírozás Szakellátás igénybevételének, kihasználtságának maximalizálása a szociális munkások programban való aktív részvételének anyagi kompenzációja.

30 Köszönöm a figyelmet!