Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

Az előadások a következő témára: "Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában"— Előadás másolata:

1 Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
dr. Jeney László egyetemi docens Település-gazdaságtan I. alapszakok (BSc/BA) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 nagyvárosok relatív helyzete
Vizsgált nagyvárosok és vidéki térségek meghatározása Terület: Visegrádi Országok Nagyvárosok: 500 ezer fő felettiek + Pozsony Nagyvárosok mint a közép-kelet-európai térszerkezet kiemelkedő elemei népesség 2004 (mió fő) GDP 2004 (mió €) GDP/fő 2004 (€/fő) GDP-növekedés 1995–2004 (%) V4 összesen 64 407 6377 206 nagyvárosok 8 106 13368 237 nagyvárosok relatív helyzete 12% 26% 210% +31%-pont EU 20% 29% 141% +8%-pont 2

3 A nagyváros–vidék kettősség változása az Európai Unió tagállamaiban, 1995–2004
Kettősség időbeli változása, 1995–2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások Kettősség földrajzi eltérései, 2004 Forrás: adatforrás: Eurostat, alaptérkép: World Gazetteer 3

4 A gazdasági fejlettség és nagyváros–vidék kettősség összefüggése, 2004
Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások

5 A nagyváros–vidék egyenlőtlenség szerepének mérése a területi különbségekben
Regionális gazdasági fejlettségi különbségek mérése NUTS3-as-szinten (H, Hoover-index): n: régiók száma NUTS3-as szinten xi: „i” régió GDP-aránya fi: „i” régió népességaránya A különbségek vizsgálata a nagyváros–vidék egyenlőtlenség esetében (Hur: Hoover-index azonos képlettel) n = 2 (a nagyvárosi, illetve a vidéki NUTS3-as egysége összevonása) Tényező szerepe a NUTS3-as egyenlőtlenségekben (Rur) Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 5

6 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások
A nagyváros–vidék egyenlőtlenség a Visegrádi-országok regionális különbségeiben, 2004 Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 6

7 A nagyvárosok és a vidéki térségek országos átlagukhoz viszonyított fejlettsége, 2004.
Visegrádi Országok Európai Unió Forrás: EuroStat adatai alapján saját számítások 7

8 A bruttó hozzáadott érték változása ágazatonként, V4, 1995–2004.
Mezőgazdaság Ipar Szolgáltatások ágazatok megoszlása Nagyvárosok 1995 0% 27% 73% Nagyvárosok 2004 21% 79% Vidék 1995 9% 38% 53% Vidék 2004 6% 31% 64% ágazatok növekedése Nagyvárosok 1995–2004 1.3 1.8 2.6 Vidék 1995–2004 1.9 2.1 8

9 Magyarország: az ipar földrajzi és ágazati átrendeződése a rendszerváltoztatás után, 1992–1998
Földrajzilag Budapest dezindusztralizációja A fővárosi ipari foglalkoztatottak száma 57%-ára esett vissza (289 e165 e fő) Budapest súlyának visszaszorulása a magyar iparon belül Ipari foglalkoztatás: 2922% Ipari értékesítés: 3624% Ipari exportértékesítés: 3817% (Fejér megye: 722%) Ágazatilag Iparágak aránya, % 1992 1998 Foglalkozt. Gépipar 21 25 Textília, ruházat és bőrtermék 15 17 Élelmiszeripar, ital és dohánytermék 18 16 Értékesítés 13 36 23 Vegyipar 19 Villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás 20 12 Export 27 61 8 9

10 Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998
Az ipari specializáció erősödése Magyarországon, 1992–1998., Herfindahl–Hirschman-index alapján Ipari foglalkoztatás Ipari értékesítés Ipari export 1992 1998 10

11 Nagyvárosok szerepnövekedésének tényezői
Pozitív externáliák Agglomerációs előnyök Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható „Sikeres város” versenyképességének alapja: a város lakóinak szellemi tőkéje (sikeresség 10 tényezője, Enyedi Gy., 1998) Európai kohéziós politika Jobb ágazati struktúra a vidékhez képest (tercializáció) De: negatív agglomerációs externáliák, a nagyvárosok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab: Erőforrások (kapacitások) szűkössége Emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.) Zsúfoltságból eredő nehézségek stb. 11

12 Ágazati átrendeződés hatása a területi egyenlőtlenségekre
Visegrádi Országokat növekvő nagyváros–vidék kettősség jellemzi Elsősorban a fővárosok „ugranak ki” Visegrádi Országok nagyvárosainak sikere nem független az ágazati átrendeződésüktől: a növekvő nagyváros–vidék kettősség elsősorban szolgáltatás-alapú A vidéken belüli fejlettségi különbségek hátterében pedig az ipari megújulás húzódik meg Ezen belül is elsősorban a feldolgozóipar (gépipar) A vidéki ipar gyorsabban nőtt, mint a nagyvárosok esetében A vidéki gazdaságon belül az ipar növelni tudta részesedését 12