Európai Unió kulturális politikája

Az előadások a következő témára: "Európai Unió kulturális politikája"— Előadás másolata:

1 Európai Unió kulturális politikája
KULTÚRÁK EMLÉKEI Európai Unió kulturális politikája

2 Európai kulturális városi turizmus – elsődleges kutatás
UNWTO és a ETC (European Travel Comission) = európai nemzeti turisztikai hivatalokat tömörti. Kutatás célja: A kulturális motivációval érkező turisták utazási szokásainak megismerése A kulturális turizmus marketingjének vizsgálata A kulturális városi turizmust jellemző jövőbeli trendek feltárása

3 A kulturális városi turizmus definíciója:
„Kulturális látnivalók felkeresése a lakóhelyen kívüli országban található városokban, amelynek célja új információk és élmények szerzése a kulturális szükségletek kielégítésére” (UNWTO-ETC, 2004.)

4 A kulturális turisták jellemzői
A turisták 5 típusa: „serendipitous” – váratlanul kulturális turistává váló turista (utazási döntésben a kultúra alacsony szintű, a kulturális élmény mélysége magas) „incidental” – véletlenül kulturális turistává váló turista (utazási döntésben a kultúra alacsony szintű, a kulturális élmény mélysége is alacsony) „purposeful” – tudatos kulturális turista (utazási döntést a kultúra jelentősen befolyásolja, kulturális élmény is mély) „casual” – eseti kulturális turista (utazási döntést a kultúra közepesen befolyásolja, a kulturális élmény is közepes) „sightseeing” – városnéző kulturális turista (utazási döntésben a kultúra fontos, a kulturális élmény alacsony szintű)

5 A kulturális turizmusban résztvevő városok jellemzői
A kulturális turizmusban résztvevő városok 5 típusa: Kisebb városok örökséggel Kisebb városok örökséggel és művészeti kínálattal Város örökséggel és művészeti kínálattal Város örökséggel, művészeti kínálattal és kreatív iparágakkal Metropoliszok örökséggel, művészeti kínálattal és un. kreatív iparágakkal

6 Az európai városok csoportosítása:
Csoport: Ávila, Canterbury, Córdoba, Granada, Heidelberg, Oxford, Pisa, Siena, Würzburg, York Csoport: Avignon, Basel, Bologna, Bruges, Firenze, Gent, Krakkó, Ljubljana, Tallin, Velence Csoport: Athén, Prága, Antwerpen, Edinburgh, Glasgow, Hamburg, Helsinki, Porto, Prága, Rotterdam, Salzburg, Sevilla Csoport: Budapest, Amsterdam, Barcelona, Bécs, Brüsszel, Dublin, Koppenhága, Lisszabon, Lyon, Milánó, München, Nápoly Csoport: Berlin, Isztanbul, London, Madrid, Párizs, Róma

7 Az európai városok csoportosítása:
A települések és a kulturális kínálat kapcsolata Falu Város Nagyváros Metro- polisz Kulturális Örökség 0. Csoport 1. Csoport Kulturális örökség + művészetek 2. Csoport 3. Csoport Kulturális örökség+ művészetek + kreatív iparágak 4. Csoport 5. Csoport

8 A kutatás eredményei: Az európai városlátogatások elsődleges célja a desztináció kultúrájának megismerése. A kultúra a városlátogatók legfontosabb motivációja, de az utazók alacsony arányban (20%) tekintik magukat hagyományos értelemben vett „kulturális turistának”. Az európai városokba történő utazások 60%-a az üdülés volt, 23% barátok, rokonok felkeresése, 17% üzleti célú. A városlátogatások során végzett tevékenységek: látnivalók, műemlékek felkeresése, városnéző körút, a desztináció hangulatának megtapasztalása, a helyi étel- és italspecialitások megtapasztalása, vásárlás. A kulturális vonzerők között az épített örökség és a műemlékek népszerűbbek, mint a kulturális programok és események.

9 A kutatás eredményei: A kulturális városlátogatók jellemzői I. Nők
Magas iskolai végzettséggel rendelkeznek Viszonylag magas jövedelemmel rendelkeznek Leggyakrabban repülővel utaznak Szállodában szállnak meg Az utazás alatt végzett tevékenységek minden korcsoport számára kedveltek Az 50 év felettiek a fiataloknál gyakrabban keresnek fel kulturális attrakciókat A leggyakoribb információforrások: barátok, rokonok ajánlásai, internet

10 A kutatás eredményei: A kulturális városlátogatók jellemzői II.
- Az utazások tervezésében nő az egyéni utazások száma Fontos szegmensek: Fiatalok – később visszatérhetnek Saját munkájukhoz kapcsolódó attrakciókat keresnek fel (pl. a múzeumi dolgozók múzeumokat; az építészek érdekes épületeket A nagyvárosok jelentősége: A városlátogatások több mint fel (54%) a világ 35 legnagyobb metropoliszába irányult az elmúlt években. Budapest a felmérésben résztvevő 32 város rangsorában a 16. helyet foglalta el 2004-ben, 1%-os részesedéssel

11 A kutatás eredményei: A legnagyobb küldő- és a fogadó országok a legnagyobb népességű és a legurbanizáltabb városok. Erőteljes területi koncentráció jellemző Az európai kulturális városok legfontosabb küldő országai, 2004 (%): Németország (20%) Nagy-Britannia (19%) Olaszország (11%) - 5. Spanyolország – Franciaország (8-8%) Az európaiak külföldi utazásaiban kiemelkedő desztinációk I., (%) Franciaország (14%) Olaszország (10%) Németország (9%)

12 A kutatás eredményei: Kiemelkedő fogadó desztinációk II.
4. Spanyolország (9%) 5. Nagy-Britannia (8%) 6. Ausztria (4%) 7. USA (4%) 8. Hollandia (3%) 9. Belgium (2%) 10. Törökország (2%)

13 A kutatás eredményei: A kulturális városi turizmus marketingje:
Termékfejlesztés Fesztiválok és rendezvények Európa Kulturális Főváros cím A turisztikai kártyák Az együttműködési lehetőségek köre

14 A kutatás eredményei: A kulturális városi turizmus marketingje:
1. Termékfejlesztés A már meglévő egyedi értékekre kell épülnie (Pécs, kulcsprojektek) A helyi kultúrához, történelemhez nem kapcsolódó, ugyanakkor egyedi vonzerő létesítése pl. Spanyolországi Bilbaoban megnyílt Guggenheim Múzeum

15 A kutatás eredményei: A kulturális városi turizmus marketingje:
A kulturális turizmus termékfejlesztés fókuszai: Kulturális sokszínűség, etnikai csoportok (városnegyedek észak és nyugat-európai városokban, pl. London, Brüsszel) Gasztronómia (pl. Slow Food, Slow cities programok, rendezvények) Design (pl. boutique szállodák) Építészet, különleges kulturális épületek (pl. Guggenheim Múzeum Bilbaoban, Zsidó Múzeum Berlinben) Új célcsoportok, un. Rés-szegmensesk megnyerése (pl. zsidó örökség, fesztiválok, ifjúsági desztinációk – pl. Párizs, Amszterdam) Média használata a marketing során (pl. filmek, TV programok, videoklipek forgatása)

16 Guggenheim Múzeum, Bilbao
„meteorit” épület: mészkő, üveg, fém elegye, 19 kiállító helyiség, 20. századi művészek alkotásai, stb.

17 Zsidó Múzeum, Berlin

18 Hundertwasser

19 Hundertwasser

20 Gasztronómia Slow Food:
1989-ben Párizsban jött létre a civil szervezet. A világon több mint 800 csoport, kb. 100 ezer tag alapgondolata: jogunk van az ízekhez, a nyugodt étkezéshez, a biológiai sokféleséghez, a megtermelt termékek, termények megóvásához. A küldetés fő elemei: a biodiverzitás védelme, az íz-nevelés, a termelők és a fogyasztók szorosabb kapcsolatának kialakítása. 2007. elején a Slow Food csoportnak 6 szervezete működött Magyarországon. Közös honlap, közös rendezvények (pl. Sóstói Múzeumfaluban)

21 Design: Boutique Hotel
Filozófiája: kevesebb szobamennyiség, személyre szabott szolgáltatások, vendégközpontúság; Egyedi design, tervezés, kivitelezés; Letisztult, modern formák jellemzik, a legújabb technikai, technológiai eszközök alkalmazása (LCD TV, vezeték nélküli nagy sebességű internet kapcsolat); Elvárás, hogy a szálloda közvetlen környezetében is legyenek attraktív szolgáltatások; ezért többnyire a városközpontban helyezkednek el;

22 Design: Zara Boutique Hotel

23 Boutique Hotel, Zara Boutique Hotel

24 Boutique Hotel, Zara Boutique Hotel

25 2. Fesztiválok, rendezvények
Önmagukban is vonzerőt jelentenek. Egy időben koncentrált, egyedi vonzerő Kisebb és nagyobb városok kínálatában egyaránt megjelennek Az un. megarendezvények (pl. a Mozart Év Ausztriában, Salzburgi Ünnepi Játékok, Edinburgh Fesztivál) kiemelten magas költségvetéssel jellemezhetők Rendszeres megarendezvények pl. Olimpiai Játékok, Világkiállítások. Esetükben nagy infrastruktúra fejlesztések jellemzők Magyarországon, Budapesten kiemelt rendezvények: Budapesti Tavaszi és Őszi Fesztivál, Sziget Fesztivál, Forma 1 Magyar Nagydíj, Budapesti Karácsonyi Vásár, Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál

26 3. Európa Kulturális Fővárosa Program
EKF története 1985-ben kezdődött. A program sikerét jelzi, hogy 2009-től a pályázatás és a kiválasztás az Európai Parlament hatáskörébe tartozik. Évente 1-2 ország, város tölti be az Európa Kulturális Főváros címet ben 9 város töltötte be. A címmel járó előnyök: Nyilvánosság a rendezvénysorozat ideje alatt Infrastruktúra- és kulturális vonzerőfejlesztés A vendégforgalom növekedése A város imázsának építése hosszú távon

27 3. Európa Kulturális Fővárosa Program
A vendégforgalmi adatok alapján elmondható, hogy a EKF cím az adott évben jelent nagyobb vendégforgalom növekedést. A kereslet néhány éven belül visszaáll a rendezvénysorozat évét megelőző időszakra. 4. Turisztikai kártyák A 4, 5. csoportba tartozó városokra jellemző a „City cards”- segítik a látnivalók felkeresését Különböző időtartamúak, különböző árúak A tulajdonosok a látnivalókat kedvezménnyel, vagy ingyenesen vehetik igénybe (pl. fő látnivalók, múzeumok, helyi tömegközlekedés, egyéb szolgáltatás, pl. vásárlás, étterem, hajókirándulás, stb.) Az Európai városok turisztikai marketingszervezete (European Cities Tourism) szerint 2004-ben 44 európai város kínált városkártyákat. (

28 3. Turisztikai együttműködések
A kulturális és a turisztikai szektor együttműködését az alábbi tényezők befolyásolhatják: Közös célok megfogalmazása, hatékony tervezés Eltérő célok, igények figyelembe vétele Együttműködési lehetőségek (pl. közös termékfejlesztés, promóció, stb.) Szakmai tapasztalatok figyelembe vétele (pl. a turisztikai szektor nagyobb tapasztalatokkal rendelkezik a turizmus területén Megfelelő szakemberek bevonása

29 Budapest Mo turisztikai imázsában jelentős helyet foglal el.
Kínálatában a kultúra kiemelt helyet foglal el. Műemlékek Örökség értékek Történelmi épületek Múzeumok, kiállítások Kulturális rendezvények (pl. opera, színház, koncertek, fesztiválok) Ill. a kultúra külső körébe tartozó: hagyományok, gasztronómia, kávéházak, divat, szórakozási lehetőségek

30 Budapest Egyediségét leginkább köszönheti: Panorámájának A Dunának Gyógyvízkincsének Budapest beutazó turizmusban betöltött szerepe A kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák 25-27%-át adja Az összes külföldi vendégéjszakák számából való részesedése 80%. (hazai átlag: 53-62%; között)

31 Összegzés A kulturális turizmus belső –és külső körével egyaránt rendelkező városok a legnépszerűbb desztinációk: Dél- és Nyugat-, Észak-Európa városai. A városlátogatások többsége a nagyobb városokba irányul (4, és 5. csoport), a kisebb desztinációk iránti kereslet ugyanakkor növekedni fog. A jelenlegi desztinációk főleg a hagyományos imázselemekre fókuszálnak. Az „új” európai városoknak a turizmusba való bekapcsolódásához hozzájárult a Berlini fal leomlása – 1989 A diszkont légitársaságok megjelenése Az útvonalhálózatok bővülése, EU bővítése

32 Kulturális fővárosok Az Európa Kulturális Fővárosa címet az Európai Unió ítéli oda egy évre. Ez alatt az idő alatt az adott város lehetőséget kap kulturális életének és kulturális fejlődésének bemutatására. Számos európai város használta fel ezt a címet arra, hogy megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte.

33 Az Európa kulturális városa programot 1985-ben indította útjára az Európai Unió Tanácsa Melina Mercouri görög kulturális miniszter javaslatára. 1990-ben útjára indult az Európai Kulturális Hónap program is, ami hasonló a Kulturális Városhoz, de rövidebb ideig tart és kimondottan közép- és kelet-európai országok részére lett kitalálva.

34 1999-ben keresztelték át a programot az Európa kulturális fővárosa névre, ezt a címet az írországi Cork városa viselhette először. 2000-ben kivételesen tíz fővárost választottak. A 2005 és 2019 közötti időszakra új kiválasztási módszert vezettek be: ez alatt az idő alatt minden tagországnak lehetősége lesz arra, hogy egyik városa megkapja a címet től kezdve évente két város osztozik a címen.

35 2006. március 11-én a törökországi Isztambult, a magyarországi Pécset és a németországi Essent választották Európa kulturális fővárosának 2010-re. Jóllehet csak a tagállamok városai kaphatják meg a címet, a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben ezt a javaslatot a Tanácsban egyhangúlag támogatják.

36 Kulturális főváros 2010 A 2010-es kulturális fővárosok egyikét Magyarország városai közül választották ki. A december 31-es határidőig tizenegy magyar város adott be pályázatot a címre (Budapest, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém), melyek közül a zsűri március 7-én kihirdetett döntésében egyhangú döntéssel továbbjuttatta Egert, Miskolcot és Pécset, egyszerű többséggel pedig Budapestet, Debrecent, Győrt és Sopront.

37 A magyar városok közül a címet Pécs nyerte el a 2005. október 19-én
A magyar városok közül a címet Pécs nyerte el a október 19-én. A második helyezett Miskolc, a harmadik Debrecen lett. Pécs mellett a németországi Essen és Isztambul lesznek még a 2010-es hivatalos fővárosok.

38 Pécs – kulturális főváros
Pécs öt fejlesztési kulcsprojekttel készül az eseményre: A Zsolnay-negyed rehabilitációja, Nagy Kiállítótér, Zenei és Konferenciaközpont, Regionális Könyvtár és Információs Központ, valamint A közterek és parkok újjáélesztése.

39 2008-ban az Európa kulturális fővárosa cím megoszlik az angliai Liverpool és a norvégiai Stavanger között. 2008-at az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánította annak érdekében, hogy ösztönözze a különböző kultúrák közötti gondolatcserét az iskolai és munkahelyi életben éppúgy, mint a szabadidős és sporttevékenységek vonatkozásában.

40 Kulturális fővárosok 2009-1019
2009: Linz (Ausztria) – Vilnius (Litvánia) 2010: Essen (Németország) – Pécs (Magyarország) – Isztambul (Törökország) 2011: Turku (Finnország) – Tallinn (Észtország) 2012: Guimarães (Portugália) – Maribor (Szlovénia) 2013: Marseille (Franciaország) – Kassa (Szlovákia) 2014: Svédország – Lettország 2015: Belgium – Csehország 2016: Spanyolország – Lengyelország 2017: Dánia – Ciprus Páfosz, Arhus 2018: Hollandia – Málta 2019: Olaszország – Bulgária 2023!!!! Magyarország