Településképi–urbanisztikai városfogalom

Az előadások a következő témára: "Településképi–urbanisztikai városfogalom"— Előadás másolata:

1 Településképi–urbanisztikai városfogalom
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2018/2019, I. félév BCE Geo Intézet

2 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom. 1
1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám 2

3 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom
Város: hagyományosan látványban is különbözik a falutól Uralkodó elit védelmére épült városfal: hosszú ideig elválaszthatatlanul hozzáforrt a (világi, egyházi) központi funkciót betöltő város fizimiskájához Modern nagyváros: Növekedés szétfeszítette városfalakat, igaz számos város címerében várfal (pl. Bordeaux, Budapest, Eger) Városok fizikai látványa még inkább eltér a falvakétól A városépítészet reakciója a modern idők zsúfoltságára Horizontálisan: beépítési sűrűség Vertikálisan: átlagszintszám 3

4 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom. 1
1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám 4

5 3.A Beépítési sűrűség Ipari forradalom  városok migrációs célpontok  nincs szabad terület Nagyobb beépítési sűrűség Kisebb telekméret Ún. „back-to-back” típusú sorházak XIX. századi angliai munkástelepek egyik jellegzetes városépítészeti megjelentési formája Utcafront felé komor, zárt látvány Később: népességnövekedés városok közvetlen szomszédságában is  város és szomszédos települések összenőttek Folyamatos beépítés a városi agglomerációk egyik fontos ismérve 5

6 Városi agglomerációk definiálása
Először folytonosan beépített terület („built-up area”), mint alapegység meghatározása, feltétele (országoktól függően): Kritikus lakosságszám Beépített területek közötti maximális beépítési távolság (50–200 méter), mérésekor bizonyos területeket (pl. ritkábban beépített ipari vagy szolgáltatási funkciójú vagy be nem építhető területek) nem vesznek figyelembe Majd a városi agglomeráció teljes területét a folytonosan beépített terület kiigazításával határolják le Országok eltérően határolják le agglomerációikat  nemzetközi szervezetek általános definíciói a harmonizációhoz ENSZ 1978-as városi agglomeráció fogalma: Lakott terület, közigazgatási határoktól függetlenül képez beépített területet: épületek egymástól való távolsága nem haladja meg a 200 métert (kiv.: nagyobb közellátási (intézményi) infrastrukturális területek, illetve egyéb be nem építhető területek, amennyiben azok a folyamatos beépített területen belül találhatóak) 6

7 1. Gazdasági–funkcionális városfogalom. 1
1. Gazdasági–funkcionális városfogalom 1.A Településhálózaton belüli sokoldalú és központi szerepkörök 1.B A mezőgazdaság szerény jelentősége 2. Társadalmi–statisztikai városfogalom 2.A Nagyobb népességszám 2.B Nagyobb népsűrűség 3. Településképi–urbanisztikai városfogalom 3.A Sűrűbb beépítés 3.B Nagyobb átlagszintszám 7

8 3.B Átlagszintszám Ipari forradalom: növekvő népességű modern nagyvárosok másik (vertikális) régi–új építészeti reakciója a zsúfoltságra: felfelé terjeszkedés Előzmény: zsúfolt beépítés ókori Rómában is  3–5 emeletes bérházak  Augustus építési törvényei: max 21 méter magas épületek Épületek magassága nő: ingatlanpiac törvényei szerinti spontán folyamat Nagyobb a kereslet a városi telekért (főleg belvárosban)  magasabb telekár  nincs szabad terület  nem lehet oldalirányú terjeszkedés telektulajdonos maximálisan kihasználja az alapterületet  épületek magasság megnő 1933-as Athéni Charta: modern városépítészet (Le Corbusier) Modernebb építőanyagok (például acél, vasbeton, üveg) Új építészeti technológiák Ideális épületek: felfelé terjeszkednek, magasak Szellősen, kellő távolságra helyezkednek el egymástól, közöttük zöldterületekkel 8

9 3.B Átlagszintszám – urbanizáltság fokmérője
Modern lakótelepek: Ny-Eu-ban is kialakultak (nem a szocialista korszak szüleményei) Szocialista országok sajátossága: Még az 1980-as években is épült betonpanelből új lakótelep Épületek közötti, corbusier-i koncepcióban még szereplő zöldterület elmaradt a gyakorlati kivitelezés során, helyett művi környezet (pl. aszfaltutak és -parkolók) Modern város látványa: felhőkarcoló átvette a városfal szerepét Átlagszintszám: összefügg a városrégió urbanizáltságával Ez alapján sok városi térség elkülöníthető a vidékektől 9

10 1. A társadalom technikai, építészeti tudása
Az épületek magasságát meghatározza a magas épületek megépítésének tudása Ipari forradalommal párhuzamosan végbement tudományos fejlődés Modern nagyvárosok: lehetővé tette a magas épületek tömeges megjelenését 10

11 2. A város épített környezetének történelmi öröksége
Számos európai város történelmi magja (pl. Budapest, Firenze, Köln, Párizs, Prága vagy Róma) páratlan építészeti örökséggel rendelkezik Az acélüveg felhőkarcolók nem rivalizálhatnak a régi gótika, reneszánsz, barokk vagy éppen romantika stílusú épületekkel Ezért több európai belváros esetében egy adott szintnél magasabb épületekre építési tilalom van érvényben, így a felhőkarcolók legfeljebb a városok perifériáin jöhetnek létre (pl. a kelet-londoni Canary Wharf) Mivel az Újvilág hirtelen kifejlődött nagyvárosaiban gyakorlatilag hiányzott a történelmi városmag a maga többszáz éves építészeti örökségével, nem volt akadálya a felhőkarcolók építésének (pl. Chicago, New York, Sydney vagy Toronto) 11

12 3. A földrajzi környezet, az építőanyag minősége
Nem lehet mindenhol magas épületeket építeni Manhattan gránitsziklája kifejezetten ideális talapzat a nagy tömegű felhőkarcolók számára, szemben egy vizenyős területtel, ahol megvan a süllyedés veszélye Hasonlóan hátrányosak a földrengésveszélyes területek, igaz San Francisco és Tokió példája rácáfol erre (ezt az ellentétet a következő pont oldja fel) 12

13 4. A gazdasági fejlettség
Finanszírozza a költséges beruházásokat Az impozáns, monumentális épületek az emberiség történelme során az ókori Alexandria világítótornyától, a new york-i Empire State Building-en keresztül a kuala lumpur-i Petronas-ikertornyokig mindig is a gazdasági és politikai erő szimbólumai voltak Éppen ezért válhatnak könnyen a rendszer áldozatává is (new york-i World Trade Center) A magas toronyházak sokáig leginkább az észak-amerikai metropoliszokat jellemezték, mára azonban nem csak a népességszám, de a legmagasabb épületek tekintetében is kiszorítják őket az ázsiai városok 13

14 A Föld legmagasabb városai (a 10 legmagasabb épületükre átlagmagassága alapján)
Sorrend Nagyváros 2001 Láb Nagyváros 2011 1. New York 1010.4 Dubai 1176.1 2. Chicago 995.1 Hong Kong 1080.9 3. Kuala Lumpur 852.1 1036.5 4. 839.6 Shanghai 1010.3 5. Houston 809.8 Guangzhou 945.7 6. Toronto 776.3 940.8 7. Szingapúr 772.3 Shenzhen 907.1 8. Los Angeles 767.1 897.7 9. Tokió 754.3 835.8 10. 747.1 Pusan 834.5 14

15 3.B Átlagszintszám Az urbánus környezettel társított felhőkarcolók megjelenése tehát számos tényezőtől függ, az átlagszintszám nem feltétlen árulja el a városi jogállást Igaz ez számos újonnan városi jogállást kapott hazai településre, de akár Európa legnagyobb településére is, a sokáig jellegzetes óorosz földszintes faházas beépítésű Moszkvára is, amely önmagában az átlagszintszám alapján alacsony fokon urbanizáltnak tűnhetett Nyilvánvalóan nem az 1980-as években vált várossá, amikortól tömegesen építették fel a 10–15 emeletes betonpanelházakat Hasznos honlapok 15