„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,

Az előadások a következő témára: "„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,"— Előadás másolata:

1 „Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen, 2013. 05
A munkatermelékenységben bekövetkezett változások egy technológia-intenzív ágazati megközelítésben Előadó: Dr. Máté Domicián Debreceni Egyetem, KTK

2 A kutatási Kérdések A munkatermelékenységben bekövetkezett szektorális változások mely ágazatokban eredményeztek strukturális nyereségeket és veszteségeket. az általunk vizsgált és 2007 közötti időszakban és OECD országokban*. *AUS, AUT, BEL, DNK, FIN, ESP, ITA, NED, UK, USA

3 A kutatási Kérdések Másrészt arra voltunk kíváncsiak, hogy az egy munkavállalóra jutó reál GDP növekedési üteméhez az ún. teljes tényező-termelékenység (TFP), illetve a tőketényező alakulása milyen mértékben járultak hozzá.

4 A technológia-intenzív ágazatok besorolása

5 A SZEKTORÁLIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE – hatás-arány (Shift-share) analízissel
, A termelékenység szektorális változásainak dekomponálása Az egyenletben (LP) a munkatermelékenység, [t] jelöli az összes iparág aggregátumát, továbbá (by) a bázis, (fy) a végső időpontot (évet), valamint (Si): az i-edik szektor részesedését jelöli a teljes foglalkoztatásban.

6 A SZEKTORÁLIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE
, A strukturális nyereség hipotézisének egyenlőtlensége: A magasabb termelékenységű iparágak több munkapiaci erőforrást vonzanak. A foglalkoztatás az alacsonyabból a magasabb termelékenységű iparágak felé áramlanak.

7 A SZEKTORÁLIS ELMOZDULÁSOK MÉRÉSE
, A strukturális veszteség hipotézisének egyenlőtlensége: Ha az adott ágazat nem képes a magasabb munkapiaci termelékenységet fenntartani a teljes foglalkoztatásból való részesedésben, vagy ha az alacsonyabb termelékenységű iparágakban egyre nagyobb lesz a foglalkoztatás részaránya, akkor a munkaerő áramlása az alacsonyabb termelékenységű ágazatok felé irányul.

8 A kibocsátás, foglalkoztatás és a munkatermelékenység alakulása

9 A munkatermelékenység részekre bontása
az OECD országokban és az időszakban

10 A statikus hatás alakulása az 1970-2007 közötti időszakban

11 A dinamikus hatás alakulása az 1970-2007 közötti időszakban

12 Következtetések I. a statikus és a dinamikus hatások a belső hatáshoz viszonyítva csak kevés befolyást gyakoroltak az aggregált munkatermelékenység alakulására. a statikus hatások alakulásából kiderült, hogy a strukturális nyereségek főként az alapvetően technológia-intenzív ágazatokban jellemzőek, emellett strukturális veszteségeket (dinamikus hatások) a magas technológia-intenzitású ágazatok szenvednek el főként a válságokban és az követő fellendülési időszakokban.

13 A TERMELÉKENYSÉG VÁLTOZÁSA GROWTH ACCOUNTING MEGKÖZELÍTÉSBEN

14 A termelékenység változás dekomponálása (a growth accounting alapján) az egyes ágazatokban

15 A termelékenység (Gy) és a tfp (gA) változás kapcsolata a magas technológia-intenzitású ágazatokban

16 A termelékenység (Gy) és a tfp (gA) változás kapcsolata az alacsony technológia-intenzitású ágazatokban

17 Köszönöm a figyelmet