Gazdaságpolitika 9. ea.

Az előadások a következő témára: "Gazdaságpolitika 9. ea."— Előadás másolata:

1 Gazdaságpolitika 9. ea

2 Zh-hoz keress rá: Condorcet paradoxon, Arrow lehetetlenségi tétel, kollektív szavazásos vs egyéni piaci döntés, a közjó megismerésének korlátai, az állam alapvető funkciói, az állami kiadások nagyságnak alakulása, összefüggése a GDP növekedésével, monetarista és keynesiánus gazdaságpolitikák hangsúlyai, a makroökonómiai megközelítés létjogosultsága/létjogosulatlansága, alap és kibővített makro körforgás rendszer, költségvetési deficit, külkereskedelmi deficit, ikerdeficit,

3 Zh-hoz keress rá: folyt.
Pillips görbe, mitől függnek a megtakarítások?, üzleti ciklusok osztrák elmélete, Hayek-Keynes vita, aggregálás, időpreferenciák, jövő orientáltság vs jelen orientáltság, MV=PQ, termelési lehetőségek határa – TLH), a TLH görbe mentén való elmozdulás, kamatláb és időpreferenciák, kamatláb és megtakarítás, a kölcsönözhető alapok piaca, Keynes takarékossági paradoxonja, a termelési stádiumok elmélete (hayeki háromszög), származtatott keresleti és kamatláb (időpreferencia) hatás, stádium specifikus munkaerő piacok, hitel expanzió hatásai, a gazdaság félreorientáltsága, túlberuházás, túlfogyasztás és hibás beruházás, fenntartható és fenn nem tartható növekedés, a pénz semlegességének feltételezése a makroökonómiában

4 Kiegészítés Reális-e a pénz semlegességének makroökonómiai feltételezése? Mit jelent a pénz semlegessége? Milyen következményei vannak annak, hogy a pénz nem semleges? Összefüggés az inflációval és a gazdaság (a termelés és a foglalkoztatás) szerkezetével

5 Számlarendek – statisztikai rendszerek
Nemzeti számlák rendszere a gazdaság teljes körforgásának leírására Nemzetközi standardok a számlarendszerekre: SNA: System of National Accounts ESA: European System of Accounts – EU GFS: Government Financial Statistics – IMF Statisztikai források: KSH, Eurostat, OECD, IMF, tradingeconomics, nemzeti statisztikai hivatalok,

6 A statisztika különféle besorolásai
Belföldiek – külföldiek Belföld: vállalatok, pénzügyi vállalatok, államháztartás, háztartások, non-profit szervezetek Szervezetek szektor szerinti besorolása Tulajdonosi szektorok (bel és külföldi tulajdonos) Ágazati besorolás – tevékenység alapján (mg, halászat, bányászat, feldolgozóipar, építőipar, szolgáltatások)

7 Piaci áron ill. ráfordított költségek alapján történő számbavétel
Folyt. Hazai – Domestic és nemzeti – National kategóriák (bruttó hazai termék – GDP, bruttó nemzeti termék – GNP, ill. GNI) Piaci áron ill. ráfordított költségek alapján történő számbavétel Eredmény szemlélet vs. Pénzforgalmi szemlélet

8 Kormányzati pénzügyi statisztikák
Az államháztartás gazdasági folyamatainak kimutatására az IMF által kidolgozott GFS szabvány alapján Költségvetés: éves terv, mely a parlament által törvényileg határozza meg az államháztartás, a különböző állami és államilag finanszírozott szervezetek bevételeit és kiadásait, az ezekkel kapcsolatos jogosultságokat Pénzügyminisztérium – nemzetgazdasági minisztérium Állami Számvevőszék Fiskális politika

9 A költségvetésről a költségvetés egyenlege – teljes és elsődleges
A gazdasági egyensúly és a hosszú távú növekedés szempontjából kiemelten fontosak: a költségvetés egyenlege – teljes és elsődleges a kiadások nagysága és összetétele a bevételek nagysága és összetétele Pénzforgalmi elv – IMF vs esedékességi elv – EU A költségvetési hiány finanszírozása: - deficitfinanszírozással - belföldi pénz és tőkepiaci műveletekkel - külföldi hitelfelvétellel

10 Államháztartási egyenleg és államadósság, 2013–2016(a GDP %-ában) Forrás: Eurostat

11 Államadósság, 2015 és 2016(konszolidált bruttó államadósság a GDP %-ában) Forrás:Eurostat

12 Az összkiadás és az összbevétel alakulása, 2006–2016(a GDP %-ában) Forrás: Eurostat

13 Az összkiadás és az összbevétel alakulása, 2006–2016(milliárd EUR) Forrás: Eurostat

14 Az államháztartási bevétel fő elemei, 2016(az összbevétel %-ában) Forrás: Eurostat

15 Az államháztartási kiadás fő elemei, 2016(az összkiadás %-ában) Forrás: Eurostat

16 Az adók és társadalombiztosítási járulékok fő kategóriái, EU-28, 2006–2016(a GDP%-ában) Forrás: Eurostat

17 Az adók és társadalombiztosítási járulékok fő kategóriái, 2016(a GDP %-ában), Forrás: Eurostat

18 Nemzetközi fizetési mérleg
Flow – forgalmi jellegű kimutatás Folyó és tőkeműveleteket is tartalmaz Részei: folyó fizetési mérleg tőkemérleg pénzügyi mérleg Lényegében e három előző mérleg összegzésével keletkezik a teljes fizetési mérleg melynek egyenlege megegyezik a nemzetközi devizatartalékok változásával

19 A folyó fizetési mérleg
Ez folyó műveleteket tartalmaz így: Az áru export és import értékét és természetesen a kettő egyenlegét – külkereskedelmi mérleg Hasonlóképpen a szolgáltatásokból származó bevételeket, kiadásokat és a kettő egyenlegét Különféle jövedelem ki és be áramlásokat (pl. tőkebefektetések kamatait, osztalékokat, munkajövedelmeket), ill. ezek egyenlegét Viszonzatlan átutalásokat (vendégmunkások hazautalásait) és ezek egyenlegét

20 Tőke és pénzügyi mérleg
Ezek tőkeműveleteket tartalmaznak A tőkemérleg felhalmozási folyamatokkal kapcsolatos be és kiáramlásokat tartalmaz A pénzügyi mérleg a közvetlen tőkebefektetések, a portfólió befektetések és egyéb befektetések egyenlegét tartalmazza Itt jelenik meg a jegybanki tartalékok változása is

21 Monetáris statisztikák

22 További jegybanki adatok
A jegybank méri (nyilvántartja): - a jövedelemtulajdonosok pénzügyi pozícióinak alakulását - az állampapír állomány alakulását és megoszlását - a hitelintézetek mérlegét - a kamatlábak alakulását (meghatározza a jegybanki alapkamatot) - illetőleg a devizapiaci forgalomra vonatkozó adatokat

23 A jegybanki alapkamat alakulása Magyarországon

24 A monetáris politika, a monetáris politika intézményrendszere
Természetesen ennek központi szereplője a jegybank vagy központi bank, mely lényegét tekintve állami szerv (formailag Magyarországon részvénytársaság), monetáris hatóság Alapvető feladata a társadalom pénzzel történő ellátása Elsődleges célként, feladatként a jegybank elé a pénz értékállóságának biztosítása van kitűzve (más megfogalmazásban az árstabilitás biztosítása) – ez tehát a monetáris politika alaprendeltetése

25 A jegybank függetlensége
A mai pénz un. belső érték nélküli pénz Az ilyen pénzt nem termelik, előállítása, szaporítása nem igényel, nem jelent termelési költségeket Egyszerűen (pénz)teremtéssel vagyis hitelnyújtással szaporítható Tehát a pénz jellegéből következően nincs semmiféle korlátja a pénzmennyiség szaporításának vagyis az ilyen típusú pénz alapvetően inflációs jellegű Van összefüggés az árszínvonal és a pénzmennyiség között: MV=PY az un. forgalmi egyenlet egyértelműen mutatja ezt

26 A jegybank függetlensége 2
Ennek az inflációs hajlamnak a féken tartására tehát szabályokat, intézményeket kell létrehozni Milyen lehetőségek vannak? A történetileg kialakult és ma is alkalmazott: a jegybanki függetlenség (a jegybank legyen felruházva minden hatalommal, szabályozási eszközzel arra nézve, hogy fenntartsa a pénz értékállóságát és erre vonatkozóan senkinek se legyen joga beleszólni a tevékenységébe) Az alternatív javaslat: ne rendelkezzen korlátlan hatalommal a jegybank, hanem tevékenységében legyen alárendelve egy pénzkibocsátási szabálynak