36. AZ EURÓPAI UNIÓ.

Az előadások a következő témára: "36. AZ EURÓPAI UNIÓ."— Előadás másolata:

1 36. AZ EURÓPAI UNIÓ

2 EURÓPAI UNIÓ: 28 EURÓPAI ORSZÁG GAZDASÁGI ÉS POLITIKAI KÖZÖSSÉGE
A VILÁG EGYIK LEGFEJLETTEBB RÉGIÓJA 500 MILLIÓ LAKOSA VAN AZ EU RÉSZESEDÉSE: A VILÁG LAKOSSÁGÁNAK: 6% A VILÁG JÖVEDELMÉNEK: 32%

3 II. AZ EU KIALAKULÁSÁNAK OKAI:
KÖZÖS VERSENY USÁVAL ÉS JAPÁNNAL VÉDEKEZÉS AZ USA ÉS JAPÁN GAZDASÁGÁTÓL A TERMELÉS ÖSSZEKAPCSOLÁSA A MULTINACIONÁLIS VÁLLALATOK TEVÉKENYSÉGEI MIATT OLCSÓBB A TUDOMÁNY ÉS A TECHNOLÓGIA KÖZÖS FEJLŐDÉSE NAGYOBB PIAC–NAGYOBB PIACI VERSENY JOBB ÉS OLCSÓBB TERMÉKEK

4 III. AZ EU KIALAKULÁSA: 1957. EURÓPAI GAZDASÁGI KÖZÖSSÉG
NÉVEN JÖTT LÉTRE: AZ ALAPÍTÓI: FRANCIAORSZÁG, NÉMETORSZÁG OLASZORSZÁG, HOLLANDIA BELGIUM ÉS LUXEMBURG BŐVÍTÉSE: 1973. NAGY-BRITANNIA,ÍRORSZÁG,DÁNIA 1981. GÖRÖGORSZÁG 1986. SPANYOLORSZÁG, PORTUGÁLIA

5 CSATLAKOZOTT AUSZTRIA, SVÉDORSZÁG ÉS FINNORSZÁG
1993. ÚJ NEVE: EUROPAI UNIÓ 1995. CSATLAKOZOTT AUSZTRIA, SVÉDORSZÁG ÉS FINNORSZÁG 2002. AZ EGYSÉGES PÉNZ – AZ EURÓ 2004. LEGNAGYOBB BŐVÍTÉS (10 ÁLLAM): ÉSZTORSZÁG LETTORSZÁG LITVÁNIA LENGYELORSZÁG CSEHORSZÁG SZLOVÁKIA MAGYARORSZÁG SZLOVÉNIA MÁLTA CIPRUS 2007. ROMÁNIA BULGÁRIA 2O13. HORVÁTORSZÁG

6 AZ EU BŐVÍTÉSE 1957. 1973. S F 1981. E 1986. D NB L I 1990. H L B N L
1995. C L S F 2004. A M R 2007. S P H S B 2013. O G C M

7 IV. AZ EU ALAPPILLÉREI: VÁMUNIÓ - VÁMNÉLKÜLI KÖZÖS PIAC
EGYSÉGES VÁMOK A TÖBBI ORSZÁGOKKAL SZEMBEN EMBEREK, MUNKAERŐ, ÁRU ÉS A TŐKE SZABAD MOZGÁSA MONETÁRIS UNIÓ: KÖZÖS PÉNZ - EURÓ KÖZÖS MEZŐGAZDASÁGI, KÜLÜGYI, BIZTONSÁGI, BELÜGYI ÉS IGAZSÁGÜGYI POLITIKA JÖVŐBEN: EGYSÉGES ÁLLAM ?

8 V. AZ EU INTÉZMÉNYEI: EURÓPAI BIZOTTSÁG (BRÜSSZEL): AZ EU „KORMÁNYA”
EURÓPAI PARLAMENT (STRASSBOURG) EURÓPA TANÁCS: MINISZTERELNÖKÖK TANÁCSA MINISZTERI TANÁCS EURÓPAI KÖZPONTI BANK (FRANKFURT)

9 VI. REGIONÁLIS PROBLÉMÁK:
NAGY KÜLÖNBSÉGEK A FEJLETT ÉS AZ ELMARADOTT TAGÁLLAMOK KÖZÖTT MAGTERÜLETEK - FEJLETT RÉGIÓK: EURÓPA „KÉK BANÁNJA”: ANGLIA – BELGIUM – HOLLANDIA - ÉSZAK-FRANCIAORSZÁG – RAJNA-VIDÉK ÉSZAK-OLASZORSZÁG

10 MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA: REGIONÁLIS POLITIKA:
PEREMTERÜLETEK: ELMARADOTT RÉGIÓK DÉLI ÉS KELETI RÉGIÓK MEZŐGAZDASÁGI POLITIKA: A MEZŐGAZDASÁG TÁMOGATÁSA REGIONÁLIS POLITIKA: A FEJLETLEN RÉGIÓK TÁMOGATÁSA ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE