A pénzügyi szektor és a növekedés szeptember 18

Az előadások a következő témára: "A pénzügyi szektor és a növekedés szeptember 18"— Előadás másolata:

1 A pénzügyi szektor és a növekedés 2013. szeptember 18
A pénzügyi szektor és a növekedés szeptember 18. Wolf László vezérigazgató-helyettes Kereskedelmi Banki Divízió OTP Bank

2 458 Egy kis elmélet: a bankrendszer a tőkeállomány felépülésének finanszírozásán és a forrásallokáció szelekciós hatásán keresztül járul hozzá a növekedéshez Mi kell a növekedéshez: Technológiai fejlődés (humántőke-akkumuláció) Mi kell a növekedéshez : Fizikai tőke felhalmozás Népesség-bővülés Vállalat- finanszírozás: a megtakarító és a beruházó elválhat Szelekció: Az életképes vállalatok jutnak forráshoz A bankrendszer szerepe: Lakáshitel Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. 2

3 458 Stilizált tények I: a fejlettséggel arányosan nő a bankrendszer mérlegfőösszege (magasabb specializációhoz fejlettebb pénzügyi rendszer szükséges) Egy főre jutó GDP és a bankrendszer mérlegfőösszege a GDP arányában (%) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT, ECB; OTP Elemzés 3

4 Érdemi növekedést hitelezés nélkül sehol sem sikerült elérni!!!!
458 Stilizált tények II: A magas hitelkihelyezés jellemzően gyorsabb, az alacsony pedig kisebb növekedéssel járt együtt Nyugat Európában a válság előtt és azóta is… A magánszektor GDP arányos nettó hitelfelvétele és GDP növekedés ( átlag; átlag; %) Érdemi növekedést hitelezés nélkül sehol sem sikerült elérni!!!! Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT, ECB; OTP Elemzés 4

5 Érdemi növekedést hitelezés nélkül sehol sem sikerült elérni!!!!
458 Stilizált tények III: A hitelkihelyezés és a növekedés Kelet Európában is hasonló kapcsolatot mutat A magánszektor GDP arányos nettó hitelfelvétele és GDP növekedés ( átlag; átlag; %) Érdemi növekedést hitelezés nélkül sehol sem sikerült elérni!!!! Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT, ECB; OTP Elemzés 5

6 458 Hazai tünetek III: De a hazai magánszektor nettó hitelfelvétele régiós* összevetésben is igen alacsony A magánszektor nettó hitelfelvétele a GDP arányában (%; SA, évesített negyedéves adatok) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: nemzeti bankok, ECB; OTP Elemzés * CEE = Bulgária, Csehország; Lengyelország; Románia; Szlovákia 6

7 458 Hazai tünetek IV: A hazai nem pénzügyi vállalatok hitelállománya a harmadik legnagyobb mértékben szűkült a válság óta (cca Mrd Ft) A nem pénzügyi vállalatok hitelállományának árfolyamszűrt változása a válság óta (Nettó kumulált hitelfelvétel 2008 szeptembere és 2013 júliusa között / a 2008 szeptember végi állomány; %) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EKB 7

8 458 Hazai tünetek I: a beruházási ráta is lényegesen alacsonyabb a régióra* jellemzőnél, a beruházások alig fedezik az amortizációt, így a tőkeállomány bővülése erősen lelassult Beruházás és amortizáció a GDP arányában (%) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: EUROSTAT, KSH, OTP Elemzés * CEE = Bulgária, Csehország; Lengyelország; Románia; Szlovákia 8

9 458 Hazai tünetek II: A vállalati szektor jövedelemtermelő-képessége lefeleződött; ami a beruházási képességet és a hitelezhetőséget is visszavetette A vállalati szektor jövedelmezőségi mutatói (%) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Forrás: APEH 9

10 Hazai tünetek V: A régiótól középtávon várt gazdasági növekedés nem változott 2010 óta, míg a magyar gazdaságra vonatkozó várakozások érdemben romlottak Régiós és magyar GDP növekedési várakozások; március (Focus Economics, éves reálnövekedés, %) Régiós és magyar GDP növekedési várakozások; augusztus (Focus Economics, éves reálnövekedés, %) Előrejelzés Előrejelzés 2010: Az régióval foglalkozó makrogazdasági elemzők a régió gazdaságainak átlagos középtávú (3-4 évvel későbbi) növekedését 4%-ra tették, a magyar gazdaságét pedig ezzel megegyezőnek tartották. 2013: Ma a 3-4 évvel későbbi növekedést a régió esetében ugyanúgy 4%-ra teszik, de Magyarország esetében már csak 2-2,5%-ra. Forrás: KSH, Eurostat, OTP Elemzés 10

11 A valódi ok a tőkevonzó képesség érdemi romlása, ami a Német-Magyar Iparkamara felmérései szerint a kiszámíthatósággal és a jogbiztonsággal kapcsolatos elégedetlenségre vezethető vissza Német nyelvű országok részesedése az FDI-ból 2011-ben Országok tőkevonzó képessége (helyezés) 2006 2013 1. Szlovákia Lengyelország 2. Csehország 3. Magyarország Észtország 4. Szlovénia 5. 6. Horvátország 7. Lettország 8. Litvánia 9. Oroszország 10. Románia 11. Bulgária 12. Szerbia 13. Ukrajna 14. 15. - Macedónia 16. Montenegro Németország 24,7% 11,8% Ausztria egyéb A gazdaságpolitika kiszámíthatósága: Nagymértékű elégedetlenség, 1. számú megoldandó probléma ismét 15. hely a régiós 16-ból Jogbiztonság: nagymértékű elégedetlenség 2. számú megoldandó probléma, 2010 előtt nincs az első 10-ben 8. hely a régiós 16-ból A legalacsonyabb beruházási ráta mellett is itt a legkisebb a 2013-ban a beruházásaikat növelni és a legnagyobb a csökkenteni kívánók aránya (%) Mindez tükröződik a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara éves konjunktúra-jelentésében is. A kamara ugyanis minden év első felében megkérdezi a régiós országokban tevékenykedő német és osztrák cégek vezetőit arról, hogy különböző szempontok szerint miképpen ítélik meg az adott ország befektetői környezetének alakulását. Emiatt a jelentésekből nemcsak arra lehet következtetni, hogy az egyes országokon belül miképpen alakulnak a folyamatok, hanem arra is, hogy mindez országok között milyen elmozdulásokat eredményez. A kamara évi felmérésében 196 különböző ágazatban tevékenykedő, különböző méretű cég vezetőjét kérdezték meg a magyarországi folyamatokról alkotott véleményükkel kapcsolatban. Az eredmények drámai elmozdulást mutatnak, lényegében függetlenül attól, hogy az adott cég melyik ágazatban tevékenykedik: A régiós tőkevonzási rangsorban Magyarország a 10. helyre esett vissza a 4. helyről (a évi jó helyezés a jelentés szerint elsősorban a megelőlegezett bizalomról szólt). A cégvezetők szerint a gazdaságpolitika legsürgősebben orvosolandó kérdésévé 2007 után ismét a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága vált, miközben a kiszámíthatósággal kapcsolatos elégedetlenség új csúcsra emelkedett. A cégvezetők szerint a gazdaságpolitika második legsürgősebben orvosolandó kérdésévé a jogbiztonság vált, ami 2010 előtt Magyarország esetében soha nem volt az első 10 legfontosabb probléma között és drámaian megemelkedett a nagyon elégedetlenek aránya. A befektetők immár 29%-a gondolja úgy, hogy ha ismét döntene, nem Magyarországot választaná befektetései helyszínéül, ami mindenkori csúcs (2008: 27%, 2011: 17%). Semleges vagy elégedett elégedetlen* 79% 45% 53% 26% 2006 2013 2006 2013 *nagyon elégedetlen és elégedetlen összevonva Forrás: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara, MNB 11

12 458 A 750 milliárdos keretösszegű MNB NHP1 hatása pozitívan értékelhető, egyértelműen lökést adott a csökkenő vállalati hitelpiacnak, felélénkítette a kkv-ügyfélkört 1 2 3 Az MNB NHP1 (425 Mrd Mrd forintos) kerete a kialakult pénzpiaci és makrogazdasági helyzetben versenysemleges lökést adott – az egyébiránt csökkenő tendenciát mutató – vállalati hitelpiacnak: korábban elhalasztott beruházásokat indított be, a vállalati hitelstruktúrát javította (deviza összetétel és lejárat/futamidő hosszabbítás), várhatóan az így felélénkített ügyfélkört a piacuk bővíthetőségére inspirálja. A Programra való felkészülési és lebonyolítási idő rövidsége miatt a Program és az EU-támogatással megvalósítható fejlesztések szinkronja kevésbé volt biztosítható. Az OTP Csoport és OTP Bank egyaránt jól teljesített az NHP1 programban, 97 milliárdos keretösszeggel az első a bankok között. Az OTP Csoport a források 78 %-át az I-es pillérben allokálta, ennek újabb 70 %-át új hitelkihelyezésre fordította (meglevő vagy új/akvirált ügyfelek részére), továbbá az új kihelyezések 50 %-a új fejlesztések finanszírozását szolgálta. Becslésünk szerint az MNB NHP-ban összbanki szinten legfeljebb 150 Mrd Ft összegű új beruházási hitel kerül kihelyezésre. Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Az OTP Csoport számaiból kiindulva a teljes keretösszeg (I. – II. pillér) 27%-ának* van hatása a GDP-re. *Az MNB által én kiadott tájékoztató alapján ez a nagybankok esetében kizárólag az I. pillérben 25%. 12

13 458 A Növekedési Hitelprogram folytatása élénkítheti a növekedést, azonban figyelni kell a mellékhatásokra. Kérdéses, hogy az NHP2 mellett van-e tér forintosításra Hol csapódhat ki a többlet forint likviditás? Miképpen hathat az NHP a devizahitel-problémára? Beruházásban, ezen keresztül növekedésben és (importvonzat) a külső egyensúly romlásában. Ez a legkedvezőbb forgatókönyv. Sürgetné a probléma megoldását. Az NHP szűkítheti a jegybank mozgásterét az árfolyam védelmében: mert NHP 1-2 költsége 3,5%-os kamat mellett a 80 milliárd forint, amit minden 100 bázispontnyi emelés 22 milliárd forinttal növel. Megtakarításban (pénzügyi eszköz vagy ingatlan) Alapvetően semleges eset Az NHP csökkenti a devizatartalékot, ez korlátozhatja a forintosítást. A forintosítás a megcélzott devizahitelek körétől függően 5-15 milliárd eurót igényelhet. A devizatartalék kb. 33 Mrd. euró (augusztus 30,5 + a feloldott 2 Mrd. eurónyi EU-s transzfer). Legalább 25 Mrd. eurónyi tartalékra szükség van. A külföldi állampapír állomány 17 Mrd. euró, a rövid adósság kb. 25 Mrd. euró lehet (Q1: 28,5; azóta 3 Mrd. IMF előtörlesztés) Az NHP miatt 3-4 milliárd eurót kell félretennie a jegybanknak a 3. pillérben jelentkező esetleges többlet deviza-igényre. Így a teljes körű forintosítás megvalósítása erősen kockázatos lehet. Tőkekivonásban (anyabanki vagy anyavállalati forrásleváltás) A legkevésbé kedvező forgatókönyv Előny: Az NHP első szakaszának tapasztalatai alapján a fejlesztésekre és a GDP-re pozitív hatással lehet a program folytatása. Az NHP2 hossza (2014. december 31-ig) – javuló beruházást ösztönző gazdasági környezet esetén – lehetőséget biztosít a jól előkészített, EU-támogatással megvalósítható fejlesztési célok finanszírozására. Kockázatok: Kérdéses hogy van-e 2000 milliárd forintnyi ügyfélkör, aki prudensen meghitelezhető 2,5%-os margin mellett. Ezért alapvető kérdés, hogy az ütemezés és az MNB által előrevetített szakaszolás képes lesz-e kiküszöbölni a volumenből fakadó kockázatokat. Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. 13

14 458 A jelzáloghitelek 180 CHF/HUF árfolyamon történő forintosítása a szabályozói tőkeminimum alá vinné a rendszerszinten fontos bankok jelentős részét Hány nagybank szorulna tőkeemelésre egy 180 CHF/HUF árfolyam melletti jelzáloghitel-forintosítás esetén? (8, illetve 10%-os szabályozói tőkeminimummal számolva) Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. Szükséges tőkeemelés : 131 Mrd. HUF 258 Mrd. HUF Forrás: OTP saját számítás 14

15 Köszönöm a figyelmet! Háttéranyag:
458 Köszönöm a figyelmet! Háttéranyag: Exporthatás: A nettó exporton keresztüli növekedési hatás saját idősoros becsléseinkből származik, ahol az importot megtisztítottuk a fogyasztási és a beruházási célú importtól, mert az arra gyakorolt hatást a többi pontban számszerűsítettük. A jegybank hasonló modellt használ. Törlesztési terhek hatása: Egy 10%-os leértékelődés 123 milliárd forintnyi (a GDP 0,5%-a) éves többletterhet jelentene a jellemzően aktív, családos középosztály számára (A háztartások devizahitel törlesztési terhe jelenleg évi 1230 milliárd forint). A teljes 0,5%-pontnyi adósságteher-növekedés azonban nem csökkenti teljes mértékben a GDP-t. 10%-át kevesebb megtakarítással finanszíroznák a háztartások (10%), ezen túl a csökkenő fogyasztás és a lakásberuházás növekedési hatását mérsékeli a csökkenő import (importtartalom 30%), így 0,5 * (100-10%)*(100-30%) = 0,3 %-pont. A csökkenő reáljövedelmek hatása: A háztartások bérből és fizetésből származó jövedelme 2009-ben 9600 milliárd forint volt, ami a GDP 37%-a. Egy 10%-os leértékelődés egy éven belül mintegy 2%-os inflációs többletet eredményezne, ami 0,75%-kal csökkentené a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét. Figyelembe véve a fogyasztásra gyakorolt hatást (a sokk 10%-a a pénzügyi megtakarításokat, 90%-a pedig a fogyasztást csökkenti), illetve a kieső importot, a GDP-re gyakorolt növekedési hatás -0,4%-pont. Hitelcsatorna: 10%-kal gyengülő árfolyam a bankrendszer jelenleg 8,5 milliárd eurónyi FX-swapján keresztül 233 milliárd forintot csoportosít át a hitelező bankoktól az elszámoló bankokhoz. Ezen túl a romló hitelportfoliók rontják a tőkemegfelelést, ami miatt a bankok szintén a hitelkínálat visszafogására kényszerülnek. A válság tapasztalatai szerint a GDP 1%-ával csökkenti egy 10%-os leértékelődés a hitelkínálatot, aminek konzervatív becslés szerint is legalább a fele (a beruházások importtartalma lényegesen magasabb a fogyasztásénál) a növekedést csökkenti. 15