Adatbázis-kezelés.

Az előadások a következő témára: "Adatbázis-kezelés."— Előadás másolata:

1 Adatbázis-kezelés

2 Az adatbázis (fogalma):
Az olyan adathalmazokat, amelyeket modellbe foglalva kezeltek, adatbankoknak, késöbb pedig adatbázisoknak nevezték el. Az adatok között kapcsolat van. Adatbázison voltaképp adatoknak kapcsolataikkal együtt való ábrázolását, tárolását értjük.

3 Adattárolás fajtái: Fájlokban az operációs rendszer segítségével tudunk adatokat tárolni háttértárolón, és onnan visszaolvasni Fájlkezelés nehézségei: nagyon elemi műveletek (írás, olvasás) Komplex (összetett) adatokra nekünk kell struktúrát kitalálni a fájl meghibásodása esetén elvesznek az adatok a fájlhoz operációs rendszer szinten nem csak a programunk, hanem bárki hozzáférhet vagy módosíthat benne ha a fájlt egyszerre többen szeretnék használni, az komoly problémákhoz vezet

4 Adatbázis-kezelő rendszer:
Olyan szoftver, mellyel az adatbázist kezelni tudjuk (leírjuk a szerkezetét, feltöltjük, módosítjuk, töröljük, lekérdezéseket fogalmazunk meg) Néhány segédfeladat is tartozik hozzá: adatvédelem, adatbiztonság, integritási feltételek vizsgálata, szinkronizáció.

5 Adatbázis-adminisztrátor:
Az adatok központosítása lehetövé teszi, hogy egy személy, az ún. ABA feleljen a teljes adatszervezésért, a biztonságért, az egész rendszerért. Ő adja ki a különféle jelszavakat, engedélyez hozzáféréseket, módosításokat. Az adatbázis gazdája, felelőse, felügyelője.

6 Adatszótár: Olyan metabázis, amiben adatokat és az azok közti kapcsolatokat gyűjtjük az adott környezet adatairól.

7 Egyed (rekord): Egyednek hívunk minden olyan dolgot (objektumot), ami minden más dologtól (objektumtól) megkülönböztethető és amiről adatokat tárolunk. (pl. dolgozó, autó, stb.)

8 Attribútum: Az egyedeket tulajdonságokkal (attribútumokkal) írjuk le.
A tulajdonság az egyed jellemzője, ami megadja, meghatározza az egyed egy részletét. pl. személyi szám, név, fizetés, rendszám, szín, súly.

9 Adatmodellek (Alapvető adatbázis típusok)

10 Hálós adatmodell: A hálós adatmodell szerkezetét gráffal adjuk meg.
Ebben a gráfban a csomópontok az egyedek, az élek pedig a kapcsolatokat fejezik ki. Az egyedeket tulajdonságokkal írjuk le. Az N:M (több a többhöz) típusú kapcsolatot is megengedjük.

11 Hierarchikus adatmodell:
Szerkezetét szintén gráffal adjuk meg, de a gráf speciális, nevezetesen fa. Hierarchikus szerkezetre egyszerű példa egy vállalat személyi felépítése: Igazgató - főosztályvezető- osztályvezető- csoportvezető- dolgozók A logikai utakat ágaknak, a hierarchia legtetején álló elemet gyökérnek, a legalján levő tagokat levélnek, az elágazási helyeket csomópontoknak szokták nevezni.

12 Relációs adatmodell: Az egyedet táblázattal adjuk meg,
az oszlopok a tulajdonságok, sorai az egyed értékei. A sorokat más néven rekordoknak nevezzük. Az adatbázisokat több táblázattal adjuk meg, a kapcsolatot nem definiáljuk az adatmodell felírásakor. Kapcsolat: a tábláknak vannak közös nevű oszlopaik.

13 Relációs adatmodell Jellemzői
Nem lehet 2 teljesen azonos sora A sorok sorrendje lényegtelen Kell lennie egy tulajdonságnak, amiben minden sora különbözik, ez a kulcsmező Az oszlopokra a nevükkel hivatkozhatunk ezért nem lehet két azonos nevű tulajdonság egy reláción belül (de adatbázison belül lehet) A táblákra is a nevükkel hivatkozunk így ebből sem lehet két azonos egy adatbázison belül

14 DBMS – Data Base Manager System

15 A kapcsolatok típusai 1:1 (egy az egyhez): egy adathoz (pl. személyi szám) csak egy másik adat (pl. név) kapcsolódik 1:N (egy a többhöz): egy adathoz (pl. egy iskolai osztály) több másik adat (pl. az osztály tanulói) kapcsolódik N:M (több a többhöz): több adathoz (pl. az iskola diákjai) több másik adat (pl. az iskola tanárai) kapcsolódnak. Minden diákot több tanár tanít, de minden tanár több diákot tanít.

16 Elvárásaink egy adatbázis-kezelő rendszerrel szemben:
Tegye lehetővé a felhasználók számára, hogy új adatbázisokat hozhassanak létre és azok sémáját, vagyis az adatok logikai struktúráját egy speciális nyelven adhassák meg. Ezt a speciális nyelvet adatdefiníciós nyelvnek nevezzük.

17 Elvárásaink egy adatbázis-kezelő rendszerrel szemben:
Engedje meg a felhasználóknak, hogy az adatokat egy megfelelő nyelv segítségével lekérdezhessék és módosíthassák. Ezt a nyelvet szokás lekérdezőnyelvnek vagy adatmanipulációs nyelvnek nevezni.

18 Elvárásaink egy adatbázis-kezelő rendszerrel szemben:
Támogassa nagyon nagy mennyiségű adat (gigabájtok vagy még több adat) hosszú időn keresztül való tárolását, garantálja az adatok biztonságát a meghibásodásokkal és az illetéktelen felhasználókkal szemben, és tegye lehetővé a hatékony adathozzáférést a lekérdezések és az adatbázis-módosítások számára.

19 Elvárásaink egy adatbázis-kezelő rendszerrel szemben:
Felügyelje a több felhasználó által egy időben történő adathozzáféréseket úgy, hogy az egyes felhasználók műveletei ne legyenek hatással a többi felhasználóra és az egyidejű adathozzáférések ne vezethessenek az adatok hibássá vagy következetlenné válásához.

20 Adatbázis eszközök használata
néhány példa (támogatják a relációs adatmodellt) Oracle MS SQL Server IBM DataBase2 Sybase néhány fájlkezelő (amik NEM, vagy csak félig-meddig adatbázis-kezelők) dBase Clipper FoxPro MySQL Access (elterjedt, egyszerű a használata oktatásban használjuk)

21 SQL DDL (Data Definition Language – Adat Definiáló Nyelv)
DML (Data Manipulation Language – Adat Manipuláló nyelv) DCL (Data Control Language)