Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Bevezető: Információk, tematika, társas befolyásolás

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Bevezető: Információk, tematika, társas befolyásolás"— Előadás másolata:

1 Bevezető: Információk, tematika, társas befolyásolás
A társas lény Bevezető: Információk, tematika, társas befolyásolás 1 1

2 A tárgy adatai, a teljesítés feltétele
Az órák látogatása (ajánlott) Két zárthelyi dolgozat - az órán elhangzott anyag alapján. Az órán bemutatott prezentációk felkerülnek a kurzus weboldalára, mely itt érhető el: ( Legkésőbb egy héttel a zh előtt a lehetséges esszékérdések listája is felkerül a fenti weboldalra. Zh időpontok a félévben: 1. Zh időpont: (hétfő), (kedd), (szerda), (csütörtök) az előadások termében és időpontjában. 2. Zh időpontok: (hétfő), (kedd), (szerda), (csütörtök) az előadások termében és időpontjában. 2 2

3 Ajánlott irodalom A dolgozat megírásához a prezentációkon szereplő és az órán elhangzott anyag elegendő, de ezen kívül ajánlott: Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, fejezetek 18. Szociális vélekedések és attitűdök A szociális vélekedések intuitív tudománya Attitűdök Személyközi vonzalom 19. Társas kölcsönhatás és társas befolyásolás Mások jelenléte Személyközi befolyásolás Csoportdöntés Aronson, E. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1984. Aronson, E. – Tavris, C. Történtek hibák, de nem én tehetek róluk: Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft., 2009. - Atkinson: Pszichológia 2005-ös kiadásában: A friss kiadásokban kissé más a fejezetkiosztás, de ugyanezek a témák szerepelnek. Atkinson 3. kiadásában (Osiris, Budapest, 2005) 17. (Társas befolyás)  és 18. (Társas megismerés) fejezetek 3

4 További információk A tárgy két különböző Neptun-kódon fut, „félévközis” (BMEGT41A011) és „vizsgajegyes” (BMEGT419722) kategóriákban: Félévközisek zh-lehetősége a pótlási hét végéig tart A vizsgajegyeseknek jegybeírás csak a Neptunban felvett vizsgaalkalmakra lehetséges! Elérhetőség: Oktató: Dr. Láng Benedek, PhD Fogadóóra: kedd E609 (előzetes bejelentkezés szükséges) Oktató: Dr. Bíró Gábor István, PhD Fogadóóra: csüt h E606 (előzetes bejelentkezés szükséges) Oktató: Szemere Alexandra Fogadóóra: hétfő E 605 (előzetes bejelentkezés szükséges)

5 A kurzus átfogó célja Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a társas kapcsolatokról, viselkedésről és befolyásolásról. Támpontok adása a különböző társas viszonyok megértéséhez, valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával. Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgoznak, milyen kísérleteket folytatnak azok a tudományterületek, amelyek a társas viselkedéssel és kapcsolatokkal foglalkoznak, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb. 5

6 A kurzus témái, többek között…
Hogyan, miért, és milyen mértékben határoz meg minket társas környezetünk? Mennyire befolyásolnak minket a helyzetek, szerepek és kultúrák, melyekben megnyilvánulunk? Miért teljesítünk bizonyos esetekben jól nyomás alatt, míg máskor szinte megbénít társaink jelenléte? Hogyan árulkodik valaki testbeszéde mondandója igazságáról? Hogyan ismerhetőek fel és kezelhetőek negatív implicit attitűdjeink? Miért nem segít senki, amikor bárki segíthetne? Miért esik nehezünkre meglátni szerelmünk - mások számára egyértelmű - negatív tulajdonságait? Hogyan alakítják egy tanár várakozásai hallgatói teljesítményét? Milyen a jó vezető? Miért? Hogyan és miért esik nehezünkre egymással nehezen összeegyeztető információkat kezelni? … 6

7 Az ember, mint társas lény
Mi a különbség az egyes ember egyedi viselkedése és a társas helyzet között? A határ nehezen meghúzható, mert születésünktől kezdve társas közegben vagyunk, és e szociális folyamatok alapvetően befolyásolják gondolatainkat, érzéseinket és cselekedeteinket – akkor is amikor egyedül vagyunk. Hatással van ránk más emberek fizikai jelenléte, az ismeretek és a vélemények, amelyekkel találkozunk, a szűkebb és tágabb csoportjaink iránti érzéseink, a média, a nyelv, amit a környezetünktől tanul(t)unk… Az újabb kutatások ezen túlmenően egyértelműen bizonyítják, hogy az erős társas kapcsolatok megléte alapvető feltétele a testi és lelki egészségünknek, és általában a boldog életnek: Video 0:01-7:45 7

8 Mások jelenlétének hatása
Könnyebb vagy nehezebb vizsgázni, ha mások figyelik, ahogy vizsgázunk? Mi lehet a magyarázata? Norman Triplett 1898: úszók és biciklisták jobban teljesítenek, amikor ellenfeleikkel versenyeznek, mint amikor egyedül edzettek Mások jelenléte javítja a teljesítményt?! 8 8

9 Társas facilitáció és inhibíció
Társas facilitáció (serkentés): a dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, amikor más hangyák is ott vannak. Társas inhibíció (gátlás): Viszont gyakran több hibát követünk el mások jelenlétében, és létezik a bénító lámpaláz jelensége is.

10 Társas facilitáció és inhibíció - kísérletek
Kísérlet: személyek számítógépbe írják a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé növekvő számokkal váltva – kísérletvezető jelenlétében, illetve egyedül: egyedül kevesebbet hibáznak (Henry Allport, 1924). Csótányok futnak az egyszerű vagy bonyolult „labirintusban” együtt, illetve egyedül: a bonyolult labirintusban mások jelenlétében hibázni kezdenek, az egyszerűben viszont segíti őket a társak jelenléte. Ellentmondó eredmények (!?): létezik társas serkentés (facilitáció) és társas gátlás (inhibíció) is. Robert Zajonc: Gyakorlott vagy ösztönös válaszokból álló cselekvések közönség jelenlétében teljesítménynövekedést mutatnak (bicikli, horgászorsó tekerése), míg bonyolult vagy újonnan tanult válaszok romlanak az együtt cselekvők esetében (pl. együtt vizsgázás). 10

11 Társas facilitáció és inhibíció - magyarázatok
Robert Zajonc (1965) magyarázata: motivációs-drive elmélet Mások jelenléte → magas arousal szint (~éberség) → magas drive (késztetés) → az ún. domináns válasz valószínűsége növekszik Mi a domináns válasz? Nehéz vagy új feladatnál: a rossz. Könnyű vagy jól begyakorolt feladatnál: a jó. Baron (1978): figyelem-elmélet Társak jelenléte  magas arousal szint  de a társak magukra vonják a figyelmünk egy részét  a beszűkült figyelmi kapacitás csak alaposan begyakorolt feladatoknál elég a jó megoldáshoz (de azokban ügyesebbek leszünk a fokozott éberség miatt). El tudunk-e képzelni másfajta magyarázatot is? Más lehetőségek: Értékeléstől való félelem Lustaság?.. Tanulság: a jóga- vagy fitness-bérlettel többet fejlődhetünk mint ugyanannyi otthoni gyakorlással; könyvtárban tanulni sokkal hatékonyabb lehet mint magányosan olvasgatni; hiszen társak közvetlen fizikai jelenléte önmagában is egyfajta magasabb éberségi állapotba juttat minket. 11 11

12 Konformitás – Solomon Asch kísérlete (1951)
Feladat: Vonalak hosszúságának megítélése 18 képpár esetén kell eldönteni, melyik egyezik meg a három vonal közül az alapvonal hosszúságával. Csoportosan kivitelezett látásvizsgálatnak álcázzák.. ..de a kísérletbe beavatottak a 18-ból 12-szer összehangoltan rossz választ adnak Fejlemények: Michael B. Walker és Maria G. Andrade (1996) az ausztráliai Sydney Egyetem két kutatója megismételte. Ami új volt: a kísérletben egyúttal száztíz, 3 és 17 éves közötti gyermek vett részt, életkoruk szerint öt csoportra osztva. Egy-egy kísérleti ülésen négy fõs csoportok vettek részt. A konformista magatartás elõfordulásának gyakorisága az életkor elõrehaladtával csökkent: a 3-5 éves gyermekeknek 85 százaléka, a 6-8 éveseknek 42, a 9-11 éveseknek 38, a éveseknek 9 százaléka adott legalább egyszer a többség véleményéhez alkalmazkodó, ám a szemmel látható valósággal ellentétes választ. A évesek körében azonban már egyetlen komformista válasz sem fordult elõ! A kutatók szerint ennek valószínûleg az a magyarázata, hogy a kisebb gyermekek még nem bíznak tökéletesen saját érzékelésük helyességében, így nem is biztosak annyira önmagukban, mint a nagyobbak. Az pedig igazán megnyugtató, hogy a majdnem felnõttek (a évesek) egyáltalán nem hajlottak a konformizmusra, mert ez azt jelzi, hogy Asch ideje óta már nagyobb becsülete van a különvélemény hangoztatásának. 12 12

13 Eredmények – konformitás
A kísérletben résztvevők háromnegyede (75%) konform legalább egy esetben. Az alanyok fele legalább 6 esetben (50%) ad rossz választ konform módon. Csak a résztvevők egynegyede (25%) áll ellen végig: ők ugyanakkor jelentős szorongást élnek át véleményük fenntartásáért cserébe! Kiállni saját véleményünk mellett fiziológiailag fájdalmasabb mint azt pl. a rocksztárok szövegei alapján gondolnánk.. 13

14 Mi árnyalja a csoportnorma befolyását?
Konformitás De számít többek között az adott csoport pszichológiai távolsága (mennyire fontos nekünk), valamint térbeli és időbeli távolsága is! (Pl fehér köpenyt viselő emberek társaságában sokkal konformabb módon viselkedünk mint hajléktalanoknak öltözött emberek között) % A befolyást gyakorlók száma 14

15 A konformitás formái Konformitás: gondolataink, érzéseink és viselkedésünk igazodása az észlelt csoportnormához. Behódolás (nyilvános konformitás): engedelmeskedés magánvéleményünk fenntartása mellett. Azonosulás (személyes konformitás): elismert személy (nagypapa, Britney, Elvis) vagy egy csoport (osztálytársak, nemzet) véleményének követése. Internalizáció: a gondolat, érték vagy viselkedés tudatos képviselete – adaptív módokon. Az internalizáció már nem közvetlenül társas folyamat! Hiszen éppen az egyéni ítéletek megalkotásának és önálló képviseletének képességére utal – persze ez esetben is beszélhetünk az ezt lehetővé tevő szocializációs hatásokról. 15

16 A konformitás evolúciós jelentősége
Meglepőnek tűnhet, hogy még az individualistának gondolt nyugati társadalom tagjai is alávetettek a csoportbefolyásnak. A konformitás fontos nem csak a kultúra fennmaradása, de az emberiség és a csoport túlélése szempontjából is. A törzsi környezetben az egyén életképtelen volt önmagában, a csoport egyben maradása mindennél fontosabb – a kiközösítés felért egy halálos ítélettel. Az az érzés, hogy mások egyetértenek velünk, hozzájárul a saját helyzetünk feletti uralom érzéséhez, növeli a véleményünk helyességébe vetett bizalmunkat, megnyugvással jár. Az emberek így nagyon manipulálhatóak. Tanulság: ha egy évfolyam 95%-a rengeteg sört fogyaszt, ennek egy ember egyedül nem szokott tudni ellenállni, mégha ezt személyesen akár nagyon ártalmasnak gondolja is. Az emberek konformitásra való törekvése alapvető marketing stratégia! („A szomszéd is ezt a mosóport használja”) 16

17 Embertársaink vs. érzékszerveink
Az ember egyik legfontosabb evolúciós különlegessége, hogy számunkra a saját tapasztalatunk másodrangú a fajtársaink tapasztalatához képest. Míg az állatok legfontosabb iránytűje a túlélésért folyó küzdelemben saját érzékszerveinek élessége (főként a szaglás, hallás, látás), az emberek tájékozódásának az alapja a többi ember viselkedése. Az emberek ezen „egymás iránti elköteleződése” evolúciósan nagyon előnyösnek tűnik: sokkal gyengébb szaglásunk, hallásunk, látásunk stb. ellenére is sokkal sikeresebben alkalmazkodunk környezetünkhöz.  Az ember természetes közege a többi ember. Az érzékszerveink ráadásul nem hogy gyengébbek, de alig használjuk őket – inkább mások véleményére és állításaira hagyatkozunk: ez mégsem kiszolgáltatottabbá tesz minket, hanem alapját adja az erkölcsök és törvények világának. Ugyanakkor a tudomány fejlődése is sokkal lassabb lenne ha nem tudnánk elhinni egymásnak ill a tanárainknak hogy a látszat ellenére pl a föld kering a nap körül és nem fordítva. Ezt az alapvető különbséget szemlélteti látványosan az alábbi kísérlet, a hozzánk evolúciósan nagyon közel álló csimpánzok és az embergyerekek tanulási képességeivel kapcsolatban:

18 Zelig – Az emberi kaméleon (1983, Woody Allen)
A film F. Scott Fitzgerald 1925-ben írt A nagy Gatsby c. regényének mélyreható szociálpszichológiai kritikája: az amerikai álmot megtestesítő tökéletes individuum (Gatsby) ellenpontjaként a tökéletes tömegembert (Zelig) mutatja be. Az áldokumentumfilm főhősének egyetlen célja a tökéletes beilleszkedés, a többiek minden lehetséges ellenszenvét és kritikáját elkerülendő igyekszik teljesen láthatatlanná válni a környezetében. (A német selig szó jelentése: boldog.) Tételmondatok: 00:12:35 – 00:13:02 - Mondja el, hogy miért veszi fel annak a személynek a tulajdonságait, akivel éppen van! - Biztonságos. - Mit ért biztonságos alatt? - Biztonságos…olyannak lenni, mint a többiek. - Biztonságban akar lenni? - Azt akarom, hogy kedveljenek. 18

19 Társas viselkedés-elméletek a gyakorlatban
Önreflexió: társas helyzeteink tudatosabb kezelése, nagyobb hatalom saját életünk felett a magánéletünkben, a munkahelyen és (manipulált) fogyasztóként egyaránt. 19

20 Összegzés Társas lények vagyunk:
Mások jelenléte önmagában növeli az arousal szintünket. Hat ránk a társas facilitáció (serkentés) és a társas inhibíció (gátlás) is. De miért hat ránk jobban egyszer az egyik, máskor a másik? Egyesek (Zajonc) úgy vélik, hogy a társak jelenléte növeli az arousal szintünket, mely növeli a késztetést (drive), ami pedig a domináns válasz (komplex feladat – hiba, egyszerű feladat – siker) valószínűségét (motivációs-drive elmélet). Mások (Baron) egyetértenek abban, hogy a társak jelenléte növeli az arousal szintünket, de a késztetés helyett a figyelmi kapacitással magyarázzák a jobb, ill. rosszabb feladatmegoldást (figyelem-elmélet). Az elmélet szerint társak jelenlétében az éberség beszűkült figyelmi kapacitással párosul, ezért egyszerűbb feladatok megoldásában jobbak, komplexebbek esetében viszont rosszabbak vagyunk). Konformitásra születtünk (1951-es Asch kísérlet). A konformitásnak 3 különböző formája van: behódolás, azonosulás és internalizáció (bár szociálpszichológiai szempontból az internalizáció részben kakukktojás).

21 Közérdekű – Tanszéki honlapunk

22 Közérdekű – Tanszéki Facebook oldalunk

23 Közérdekű – Tanszéki blogunk

24

25 Közérdekű – OHV! Számít a véleményed!
OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése (Neptun-kérdőíveken keresztül)


Letölteni ppt "Bevezető: Információk, tematika, társas befolyásolás"

Hasonló előadás


Google Hirdetések