3. Alapozó gazdaságtan A gazdaság szereplői és kapcsolatrendszerük.

Az előadások a következő témára: "3. Alapozó gazdaságtan A gazdaság szereplői és kapcsolatrendszerük."— Előadás másolata:

1 3. Alapozó gazdaságtan A gazdaság szereplői és kapcsolatrendszerük

2 A gazdaság szereplői A gazdasági folyamatoknak sok szereplője van, de képezhetők olyan fő csoportok, amelyek tagjai hozzávetőlegesen egyformán viselkednek, helyzetük hasonlít egymáshoz. A gazdaság szereplői: Háztartások (H) Vállalatok (vállalkozások) (V) Állam (Á) Külföld (K)

3 A gazdaság szereplői A makroökonómiában a gazdaság szereplőit gazdasági szektornak is nevezik. Egy gazdasági szektor azon gazdasági alanyok összessége, amelyek hasonló gazdasági célokat akarnak elérni, azonos erőforrásokkal és korlátozó tényezőkkel számolnak, és mindezek alapján azonos jellegű gazdasági döntéseket hoznak.

4 Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok
Háztartás: Azon gazdasági szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás. A háztartások szükséglet-kielégítésük érdekében jövedelmet szereznek, amit termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak. 2 része: Magánháztartás: piacon szerzi be szükséglet-kielégítés javait Nonprofit szervezet: magánháztartások közösségi fogyasztásának színtere, költségeihez a háztartás nem a piacon keresztül járul hozzá pl. egyház, egyesület, társadalmi szervezet stb.

5 Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok
Vállalat: Azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából javakat termelnek, költségeiket pénzbevételből fedezik, céljuk a profitmaximalizálás. Megjegyzés: A háztartást és a vállalatot együttesen magánszektornak hívjuk.

6 Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok
ÁLLAM (Költségvetési szféra): közhatalmi tényező, az állam különböző szervezeteinek összessége (központi költségvetés, települési önkormányzat); többféle nemzetgazdasági szintű célja, feladata van gazdasági hatékonyság elősegítése; a makroszintű egyensúly és stabilitás biztosítása; társadalmi igazságosság és méltányosság érvényesítése a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények jellemzően nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételeikből fedezik. A magánszektor és az állami szektor együttesen adja a belföldi szektort.

7 Makrogazdasági szereplők, a gazdasági szektorok
Külföld: Mindazon természetes és jogi személyek, akik nem állandó lakói az országnak, ill. nem integrálódtak a gazdaság belső folyamataiba. a nemzetgazdaság külső kapcsolatait testesíti meg, gazdasági tevékenységük döntő részét nem az adott nemzetgazdaságban fejtik ki, de áru- és pénzkapcsolatban állnak az adott nemzetgazdaság szektoraival

8 Gazdasági jelenségek makroökonómiai csoportosítása
Gazdasági folyamatok: (egységét gazdasági tranzakciónak nevezzük) Egy vizsgált időszak (ált 1 év) alatt megtermelt javak termelésével, felhasználásával, jövedelmek keletkezésével és elosztásával kapcsolatos áru és pénzmozgás Reálfolyamat: javak termelése, elosztása és felhasználása Jövedelemfolyamat: reálfolyamatokat kíséri, tulajdonképpen pénzmozgás, (időben és térben eltérhet a reálfolyamattól) Gazdasági erőforrások: Azon tényező, amelyeket a gazdálkodás során felhasználnak Eszközök (aktívák): erőforrások, annak megjelenési formája szerint Források (passzívák): erőforrások, annak finanszírozása szerint

9 Makrogazdaság piacai A gazdasági tranzakciók jelentős része a vegyes (modern) gazdaságokban a piacon keresztül megy végbe. Makrogazdaság piacai: Árupiac Tőkepiac Munkapiac Pénzpiac

10 Árupiac fogyasztási javak piaca beruházási javak piaca
Egy gazdaság összes végső felhasználásra kerülő árujának piaca. Részei: fogyasztási javak piaca beruházási javak piaca Eladók: vállalatok, külföld, Vevők: háztartások (elsősorban fogyasztási javak vásárlói) vállalatok (elsősorban beruházási javak vásárlói) állam külföld

11 Tőkepiac A gazdasági szereplők megtakarításait (tőkekínálat) közvetíti főleg értékpapírok (kötvény, részvény) , valamint hitel formájában a megtakarítások felhasználói (tőkekereslet) felé. A tőkepiac tranzakcióit a tőzsde, illetve a bankok bonyolítják főként. Tőkekínálat (megtakarítók/eladók): háztartás, vállalat, állam, külföld Tőkekereslet (vevők): háztartás, vállalat, állam, külföld Megjegyzés: A hitelt negatív megtakarításnak tekintjük. A tőkepiacon határozódik meg a kamat.

12 Munkapiac Az összes munkakínálat és munkakereslet találkozási helye.
Munkakínálat (eladók): a háztartások Munkakereslet (vásárlók): a vállalatok, állam, külföld A munkapiacon határozódnak meg a munkabérek.

13 Alapozó gazdaságtan Oktatási segédanyag
Pénzpiac A pénzpiac elsősorban a bankrendszer és a többi gazdasági szektor közötti kapcsolat formáját jelenti. A pénzpiac funkciója, hogy egyensúlyba hozza a bankrendszer által teremtett pénzmennyiséget a gazdaság szereplői által igényelt pénzmennyiséggel. Pénzkínálat: Jegybank Pénzkereslet: gazdasági szereplők

14 Gazdasági ügylet típusai
Folyóügylet: Azon gazdasági folyamatok, amelyek nem érintik a gazdasági erőforrások állományát. Felhalmozási ügylet: Azon gazdasági folyamatok, amelyek növelik, vagy csökkentik a gazdasági erőforrások állományát Felhalmozás: Olyan javak felhalmozása, amelyet egy adott időszak termeléséből ill. importjából arra fordítanak, hogy azokkal bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket.

15 Felhalmozás FELHALMOZÁS Bruttó beruházás Készlet-felhalmozás
Befektetett eszközök pótlása Befektetett eszközök bővítése (nettó beruházás) Inputkészlet (nyersanyag) Outputkészlet (késztermék)

16 Makrogazdasági körforgás
Olyan rendszer, amely nyomon követi a reálfolyamatok során keletkezett jövedelmeket, azok elosztását és felhasználását ill. megteremti a kapcsolatot a reál- és jövedelmi folyamatok között.

17 A makrogazdasági körforgás
Jellemzői: Minden reálfolyamatot jövedelmi folyamat kísér pl. jövedelem keletkezése→javak előállítása ill. jövedelem felhasználása→végső fogyasztás Jövedelemfolyamatok kettős jellegűek,→ ha egyik jövedelemtulajdonos jövedelemhez jut, akkor a másik jövedelmet használ fel→következménye a kettős könyvvitel alkalmazása Kimutathatóak a folyó ill. felhalmozási ügyletek is

18 A makrogazdasági körforgás
Jövedelemfolyamatok szakaszai: Jövedelmek keletkezése Jövedelmek elsődleges elosztása→ disztribúció Jövedelmek másodlagos elosztása→ redisztribúció Rendelkezésre álló jövedelem felhasználása Megtakarítások átcsoportosítása

19 A makrogazdasági körforgás
Makrogazdasági körforgás modelljei: csoportosítás szereplők száma szerint 2, 3, v. 4 szereplős modell csoportosítás ábrázolás módja szerint egyenletrendszer folyótétel számlás társadalmi elszámolási mátrix

20 A makrogazdasági körforgás
2 szereplős modell: I Y ÁRUPIAC

21 Piaci egyensúlyok feltétele
Alapozó gazdaságtan Oktatási segédanyag Piaci egyensúlyok feltétele Árupiaci egyensúly: Y=C+I Tőkepiaci egyensúly: I=S

22 A makrogazdasági körforgás
3 szereplős modell:

23 Piaci egyensúlyok feltétele
Alapozó gazdaságtan Oktatási segédanyag Piaci egyensúlyok feltétele Árupiaci egyensúly: Y=C+I Tőkepiaci egyensúly: I=S Állami költségvetés egyensúlya: TH+TV=TR+G+SÁ

24 Makrogazdasági körforgás folyamata 4 szereplő esetén
A vállalati szféra eladja minden termékét az árupiacon, amiért jövedelmet kap (Y) A háztartások a vállalattól munkabért kapnak (W) A vállalatok és a háztartások adót fizetnek az államnak (TH, TV) Az állam transzfereket nyújt a háztartásnak ill. a vállalatnak.(TrH, (TrV)) Az állam és a háztartás vásárolnak az árupiacon. (C, G) A megmaradt jövedelmüket a szereplők megtakarítják (ha S negatív, akkor hitel) A beruházásokat megtakarításokból finanszírozzák. A vállalat az exportért jövedelmet kap, míg az importért fizet. A külföld megtakarítását is a tőkeszámlán helyezi el.

25 A makrogazdasági körforgás
4 szereplős modell:

26

27 A makrogazdaság alapegyenletei
Y=C+I+G+X-IM→az árupiacon az eladásból származó jövedelem megegyezik az árupiacon elköltött jövedelem nagyságával. Másképp: árupiaci egyensúly esetén az árupiaci kereslet megegyezik a fogyasztási kereslet, beruházási kereslet, kormányzati vásárlások összegével, valamint a külföldi nettó kereslet összegével. Másképp: Az egyenlet kifejezi a makrojövedelem forrásait, az újraelosztás előtti jövedelmeket és az árupiac mindenkori állapotát.

28 A makrogazdaság alapegyenletei
I=SH+ SV+ SÁ+ SK→az egyes szektorok megtakarításai a tőkepiacon a vállalatok beruházási keresletét adják. Másképp: A makrogazdaság nettó beruházása utólagosan mindig megegyezik a megtakarítások összegével.

29 MAKROÖKONÓMIAI ALAPMENNYISÉGEK kiegészítés

30 Makroökonómiai alapmennyiségek
Kibocsátás (Q) quantity: A makrogazdaságban általában 1 év alatt létrehozott termékek és szolgáltatások összessége. Jövedelem (Y) yield: Realizált kibocsátás, a termelési tényezők felhasználásával 1 év alatt előállított végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások reálértéke.

31 Megjegyzés a kibocsátás megegyezik a vállalati szektor által kínált jószágmennyiséggel, ill. gazdaság jövedelmének forrása a kibocsátás Összkínálat =Kibocsátás=Jövedelem=Végső felhasználás = Összkereslet Q=Y az összes jövedelem meghatározható a gazdasági szereplők által kapott jövedelmeinek összegeként is Y=munkabérek+kamatok+járadékok+profitok+…

32 Makroökonómiai alapmennyiségek
Fogyasztás (C) consumption: A jövedelemnek az a része, amelyet szükségletek kielégítő árukra, szolgáltatásokra költenek el. Megtakarítás (S) saving: A jövedelemnek fogyasztásra el nem költött része.

33 Makroökonómiai alapmennyiségek
Felhalmozás: Olyan javak felhalmozása, amelyet egy adott időszak termeléséből ill. importjából arra fordítanak, hogy azokkal bővítsék a termékek előállításához szükséges eszközöket. Bruttó beruházás: A felhalmozás része, amely az elhasznált tárgyi eszközök pótlására és a jövőbeni többletcélok eléréséhez szükséges bővítésre fordított tőkejavak vásárlását jelenti.

34 Makroökonómiai alapmennyiségek
Nettó beruházás (I) investment: A bruttó beruházás és a pótló beruházás különbsége, vagyis a bővítő beruházás. Árszínvonal (P) price: A makrogazdaság termékárainak termékmennyiséggel súlyozott átlaga, amely megmutatja mennyibe kerül a kibocsátás. tulajdonképpen egy elvont jószágegység ára (Egység/Ft)

35 Makroökonómiai alapmennyiségek
Pénz vásárlóereje 1/P: Egységnyi pénzből vásárolható elvont jószágmennyiség Adó (T) tax: Olyan jövedelem, amelyet az állam törvények alapján és a törvényekben meghatározott módon saját gazdálkodásához a magánszférától ill. a külföldtől ellenszolgáltatás nélkül elvon. Transzfer (Tr) transfer: Olyan, főleg szociális megfontolásból keletkező jövedelemáramlás, amely az államtól a magánszféra felé tart. (A transzfer negatív adó.)

36 Makroökonómiai alapmennyiségek
Rendelkezésre álló jövedelem (YDI) disposable yield: A gazdaságban a kibocsátás értékéből jövedelemként felhasználható összeg. Kormányzati vásárlás (G) government: Olyan jövedelem-felhasználás, amelynek révén a kormányzat ill. az állami szervek termékeket és szolgáltatásokat rendelnek meg a magánszférától. Pl. autópálya, katonaság, rendőrség stb.

37 Makroökonómiai alapmennyiségek
Alapozó gazdaságtan Oktatási segédanyag Makroökonómiai alapmennyiségek Exportjövedelem (X) export: A hazai termékeknek a külföldi piacon kapott ellenértéke, amely a hazai gazdaság felé áramlik. Importjövedelem (IM) import: A külföld hazai piacon realizált jövedelme, amely elhagyja a nemzetgazdaságot.

38 Alapozó gazdaságtan Oktatási segédanyag
Köszönöm a figyelmet!