A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.

Az előadások a következő témára: "A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő."— Előadás másolata:

1 A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő. Amerikai két fő részre osztható, ezek Észak-Amerika és Dél-Amerika, melyeket egy keskeny földszoros, Közép-Amerika választ el egymástól. Amerika nevét Amerigo Vespucci után kapta, aki először nevezte Új világnak a földrészt, s készített leírásokat, valamint térképet. A kontinens felfedezőjéről, Kolumbusz Kristófról csupán Kolumbia kapta a nevét.

2 Amerika felfedezése Amerika felfedezése Kolumbusz Kristóf nevéhez fűződik, de európaiak már korábban is jártak a kontinensen. Vörös Erik vezetésével már a 10. században. Kolumbusz Kristóf 1492-ben érte el Amerika partjait, abban a tudatban, hogy az indiai szigetvilágot érte el, ezért is nevezte el az itt talált őslakókat indiánoknak. (képen)Kolumbusz bemutatja tervét a királyi családnak

3 Am. Felfedezése 2 Cabot és Cabral 16. század eleji utazásait, valamint Magellán 1520-as expedícióját követően az új kontinens keleti partvidékének körvonalai nagyjából ismertté váltak.  A 16. század további fontos amerikai utazói, felfedezői: Balboa, Cortez, Pizarro. Ezt követően a század során utazók tucatjai jártak az Újvilágban, s fedezték fel az eddig ismeretlen belső területeket.

4 Am. Fekvése 2 Összességében Amerika a Föld szárazföldjének nyugati felét alkotja – Áthalad rajta a : Baktéritő Ráktéritő Egyenlítő Északi sarkkör

5 Amerika fekvése 1 északon a Jeges-tenger, keleten az Atlanti-óceán, nyugaton a Csendes-óceán, illetve melléktengereik (Beaufort-tenger, Bering-tenger, Labrador-tenger, Karib-tenger), míg délen a Drake-átjáró. Korabeli térkép

6 AMErika TagoltsáGA Észak-Amerika tagoltabb, mint Dél-Amerika Félszigetei: Labrador, Alaszkai, Floridai,Kaliforniai, Yucatan x Szigetei: Baffin,Bahamák, Bermudák, Antillák - Nagy, Kis, Holland -(Kuba, Haiti,Jamaica,Portorico), Falkland, Vancouver, Húsvét sz., Galapagosz sz., Öblei: Mexikói,Kaliforniai,Alaszkai, Hudson Tengerei: Karib, Szargaszo, Tengerszoros : Magellán, Bering, Drake, Csatorna: Panamai

7 Am. Tagoltsága képekben

8 Amerika Domborzata - felszíne
Nyugatról keletre csökken a t.sz.f.m Amerika nyugati oldalán egy 15 000 km hosszan elnyúló hegyláncolat vonul végig: Kordilerrák,Sziklás hegység, Andok (Aconcagua – 6959m) Régebbiek: Appalacs, Brazil felföld, Guayanai hegység Alföldek :Arktikus síkság, Mississippi alföld, Atlanti síkság, Orinocói síkság, Amazonasz alföld, La Platai síkság Sivatagok: Nevadai, Gil, Atacama Félsivatagok,puszták: Gran Chaco, Patagónia

9 Domborzata – felszíne - képekben
Saját szöveg

10 Amerika vizei Amerika az óriás folyamok hazája. Fő vízválasztója Észak-Amerikában a Sziklás-hegység, Dél-Amerikában az Andok. A folyók nagy része közvetve vagy közvetlenül az Atlanti-óceánba vezeti le a felszíni vizeket. A Csendes-óceánba érkező folyók ugyan a több csapadék miatt általában bővizűek, de rövidek. A Jeges-tengerbe ömlő folyók hosszú időre befagynak Yukon,Snake,Colorado, Mackenzie, Sz.Lőrinc, Mississippi- Missouri,Ohio,Rio Grande Orinoco,Amazonasz,Paraná, La Plata A tavak nagy része gleccser eredetű: Nagy tavak – Felső,Michigan,Hurón,Erie,Ontárió Titicaca – Dél Amerika legmagasabban fekvő tava

11 Amerika vizei - képekben

12 Amerika éghajlata 1. Hideg éghajlati övezet -természetes növényzete a tundra növényzete 2. Mérsékelt éghajlati övezet természetes növényzete a lombhullató erdő; Talaja fekete mezőtalaj; gabonaféléket termesztenek 3. mediterrán öv – citrusféléket termesztenek itt 4. Trópusi éghajlati övezet – természetes növénytakarója az esőerdő; kávét, kakaót termesztenek