A török előretörése és a mohácsi csata (1526)

Az előadások a következő témára: "A török előretörése és a mohácsi csata (1526)"— Előadás másolata:

1 A török előretörése és a mohácsi csata (1526)
5. 1. A mohácsi csatától az ország három részre szakadásáig A török előretörése és a mohácsi csata (1526)

2 5. 1. A mohácsi csatától az ország három részre szakadásáig
A kettős királyválasztástól (1526) az ország három részre szakadásáig (1541)

3 5. 1. A mohácsi csatától az ország három részre szakadásáig
Az ország három részre szakadása (1541), a várháborúk kora ( ) és a drinápolyi béke (1568)

4 5. 1. A mohácsi csatától az ország három részre szakadásáig
A három részre szakadt ország berendezkedése: A török Hódoltság, a Királyi Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség

5 5. 1. A mohácsi csatától az ország három részre szakadásáig
Az erdélyi fejedelemség sajátos rendi- etnikai (nemzetiségi) és felekezeti tagolódása

6 A reformáció Magyarországon

7 5. 1. A reformáció kulturális hatásai
A reformáció kulturális hatása: anyanyelvi kultúra (vizsolyi biblia) és oktatás (Debreceni Református Kollégium

8 A katolikus megújulás:
5.2. Magyarország a XVII. században: A katolikus megújulás A katolikus megújulás: Pázmány Péter esztergomi érsek és a barokk nagyszombati egyetemi templom 1635

9 A török kiűzése Magyarországról 1683-1699
5.2. Magyarország a XVII. században: A török kiűzése Magyarországról A török kiűzése Magyarországról

10 II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1703-17011
5.3. A Rákóczi-szabadságharc II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

11 II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1703-17011
5.3. A Rákóczi-szabadságharc II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

12 II. Rákóczi Ferenc szabadságharca 1703-17011
5.3. A Rákóczi-szabadságharc II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

13 5.4. Magyarország a Habsburg Birodalomban
Magyarország betagolódása a Habsburg Birodalomba : A Pragmatica Sanctio 1722/1723: A két birodalomfél - az örökös tartományok és Magyarország - elválaszthatatlanul állnak a Habsburg-ház uralma alatt, közös a hadügy. A nőági örökösödés elfogadása

14 A török kor pusztításai és a népességi arányok változása
5.4. Demográfiai és etnikai változások a XVIII. században A török kor pusztításai és a népességi arányok változása

15 A XVIII. sz. népességi változásai
5.4. Demográfiai és etnikai változások a XVIII. században A XVIII. sz. népességi változásai

16 5.4. Demográfiai és etnikai változások a XVIII. században
A XVIII. századi demográfiai és etnikai változások eredménye: Magyarország sok és kevert nemzetiségű ország lett

17 5.4. Demográfiai és etnikai változások a XVIII. században
Mária Terézia ( ) A porosz hadsereg támadása miatt szorongatott helyzetbe került uralkodó segítséget kér a magyar rendektől, akik életük és vérük (vitam et sanguinem) felajánlásával megszavazzák a háborúhoz szükséges adókat és újoncokat, ezzel megmentik a Habsburg dinasztiát.

18 Mária Terézia kettős vámrendelete (1754)
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József Mária Terézia kettős vámrendelete (1754)

19 Mária Terézia: Urbárium (1767)
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József Mária Terézia: Urbárium (1767)

20 Mária Terézia: Ratio Educationis (1777)
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József Mária Terézia: Ratio Educationis (1777) „Az ifjúság helyes nevelését és az egész közoktatásügynek intézését a józan erkölcsű népek mindenkoron oly nagy fontosságúnak tekintették, hogy benne látták országaik legfőbb sarok-kövét és az általános jólét alapját. (…) Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni. Ennélfogva a dolgot úgy kell majd szabályozni, hogy az ifjak a mezei munkák befejezése után, mikor a szülőknek már kevésbé van reájuk szükségük, köteleztessenek az iskola látogatására (…) Senki sem fogja tagadni, hogy a történelem tanulmányozása a közérdek szempontjából hasznos … az események óriási mezejét nyitja meg előttünk, melyeknek emléke a zsenge lelkébe szeretet olt a király, családja s hazája iránt, a kötelességteljesítéshez nélkülözhetetlen hűségre, s a közérdek ápolására serkent.

21 II. József, a „kalapos király”: 1780-1790
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József II. József, a „kalapos király”:

22 II. József: A szerzetesrendek feloszlatása
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József II. József: A szerzetesrendek feloszlatása

23 II. József 1780-1790: A türelmi rendelet
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József II. József : A türelmi rendelet Az olyan helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta (II. József), hogy e türelmet valamennyi császári és királyi örökös tartományában bizonyos törvényekkel erősíti meg. Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus család, … legyen szabad ugyanazon nem katolikusoknak, vagyis az ágostai és helvét hitvallásúaknak, avagy a görög szertartású nem egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk - olyan, amilyen a nyilvános templomoknak van - ne legyen; viszont mind e helyeken, mind pedig e településeken kívül szabadon meg kell nekik engedni ezenkívül azt is, hogy lelkészeket és tanítókat alkalmazzanak, a nekik szükséges épületeket felépíthessék …

24 II. József nyelvrendelete 1784
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József II. József nyelvrendelete 1784 A holt nyelvvel való közönséges élés, amilyen tudniillik a deák nyelv, bizonyos jele, hogy még azon nemzet tökéletesen ki nem palléroztatott,. Csalhatatlan bizonysága ennek az, hogy Európának egy kipallérozott nemzetsége is a deák nyelvvel országa dolgaiban többé nem él, hanem ez a régi szokás még csak Magyarországon, Erdélyben és Lengyelországban uralkodik. Ha a magyar nyelv Magyarországon és Erdélyben közönséges volna, úgy lehetne ezzel, az ország dolgaiban, a deák helyett közönségesen élni, de tudnivaló, hogy a német, az illíriainak egynehány neme és az oláh nyelvek majd szinte olyan szokásban vagynak, hogy eszerint a magyar nyelvet közönségesnek éppen nem lehessen tartani. Nincsen tehát más nyelv a német nyelven kívül, amelyet a deák helyett az ország dolgainak folytatására lehessen választani, amellyel tudniillik az egész monarchia, mind a hadi, mind pedig a polgári dolgokban él:” (II. József nyelvrendeletéből, 1784)

25 II. József jobbágyrendelete 1785
5.4. A felvilágosult abszolutizmus kísérlete: Mária Terézia és II. József II. József jobbágyrendelete 1785 A Jobbágyság állapotját annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre teljességgel eltöröljük és azt akarjuk, hogy ebben az értelemben a Jobbágy nevezettel tovább ne éljenek: … jövendőre maguk személyekre nézve lakásokat szabadosan változtatható emberekké tésszük, Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Földes Úrnak engedelme nélkül is házasodni, Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni.