A latin-amerikai társadalmi–gazdasági szerkezet jellemzői

Az előadások a következő témára: "A latin-amerikai társadalmi–gazdasági szerkezet jellemzői"— Előadás másolata:

1 A latin-amerikai társadalmi–gazdasági szerkezet jellemzői
dr. Jeney László egyetemi docens A világ regionális földrajza I. Regionális és környezeti gazdaságtan mesterszak 2017/2018, II. félév BCE GGF Intézet Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 A latin-amerikai társadalmi szerkezet jellemzői
2

3 Emberfajták nagyfokú keveredése
Indiánok: Peru, Bolívia, Guatemala Fehérek (kreolok = Amerikában született fehérek): Argentína, Uruguay Meszticek: Mexikó, közép-amerikai földhíd, Kolumbia Feketék, mulattok (ültetvénynek megfelelő éghalat): Jamaica, Haiti, Belize, Bahama, Kis-Antillák, Guyana Ázsiaiak: Indiaiak, Indonéziaiak 3

4 Népesség egyenlőtlen térbeli eloszlása
Erőteljes térbeli koncentráció országokon belül Történelmileg alig változott (indián időkben, gyarmati időkben hasonló volt) Sűrűbben lakott Maximum: Karib-térség/Antillák Trópusi magasföldek (pl. Mesa Central: Mexikóváros) Meleg mérsékelt tengerpartok (pl. Rio de Janeiro, Sao Paolo) Ritkábban lakott Amazonas-medence, sivatagok, Patagónia, Tűzföld, hegyvidékek 4

5 Gyors urbanizáció a XX. század második felében
A városlakók arányának hosszú távú változása Mexikóban 1900–2030 Adatok forrása: INEGI (mexikói statisztikai hivatal) Felzárkózás a fejlett világhoz A kontinensek városodottságának alakulása 1950-től napjainkig Forrás: ENSZ 5

6 Gyors urbanizáció a XX. század második felében
Indián előzmények Gyarmatosítók érdekei Közigazgatás, bányák, kikötők Szabályos városszerkezet Barokk főtér: plaza XX. század megugrott a városodás (75%) Óriási szegregáció Netzalhualcoyótl, Favela Primate-city hatás A Föld 25 legnépesebb nagyvárosi agglomerációja 2000-ben Forrás: ENSZ 6

7 A latin-amerikai gazdasági szerkezet jellemzői
7

8 Gazdasági fejlődés 1880-as évektől 1930-as évektől 1950-es évektől
Bányászati, mezőgazdasági termékek 1930-as évektől Importhelyettesítés 1. szakasza: alapvető fogyasztási cikkek 1950-es évektől Importhelyettesítés 2. szakasza: tőke- és technológiaigényes termékek (Távol-Kelet: munkaigényes exportorientált iparosítás) 1970-es évektől További importhelyettesítés + ipari kivitel ösztönzése (Távol-Kelet: szakértelmet kívánó exportorientált iparosítás) 8

9 Rossz földellátottság
Sivatagok, esőerdők, Patagónia, Tűzföld, magashegységek  kevés a művelt terület (8%) Mexikó nagy része: öntözéses gazdálkodás, de elmaradott Brazília: csak ÉK, D, DK fontos területek (Belső-Brazília, Amazónia: kevésbé) Egészségtelen birtokviszonyok Latifundiumok – Brazília, 1000 ha felett: mg-i ter. 43%-a, de farmok 1%-a – kihasználatlan kapacitások (státuszszimbólum, munkaerő, gépek hiánya) Minifundiumok – Brazília, 10 ha alatt: mg-i ter. 2,8%-a, de farmok fele – gazdaságtalan (kevés jövedelmet biztosít  max önellátásra) Mexikó: ejido tulajdonforma Peon-rendszer: földbérlők termékekkel vagy munkával fizetnek (kapnak hitelt, eszközt, munkaruhát) 9

10 Függőleges (magassági) övezetesség: éghajlati emeletek
magassági szint felső magassági határ jellemző termesztett növény tierra helada hideg föld gazdaságilag alig hasznosítható tierra fría hűvös föld kb m-ig kukorica, búza tierra templada meleg föld 2000 m-ig rizs, gyapot tierra caliente forró föld 1000 m-ig banán, cukornád, kakaó, vanília 10

11 Az agrárium stratégiai ágazat
Mex: fogl. 20%, GDP 7,8 % Népességrobbanás  XX. sz. közepétől élelmezés gyors bővítése Eltérő agrárpolitikák Mexikó: GATT-, NAFTA-tagság  kereskedelmi liberalizáció, támogatások csökkenése Kuba: Forradalom után: mezőgazdaság kollektivizálása: eleinte: állami kisajátítás (1959, 1963: földreform), 1970-es évek második felétől: kényszerű szövetkezeti mozgalom Világviszonylatban jelentős Kávé (V58%) – Braz (Sao Paulo) (VR1), Kol (VR3), Közép-Am Banán (V35%) – Braz (VR2), Ecu (VR3), Földhíd (Costa R), Karib-szk. Kakaó (V16%) – Braz (ÉK), Ecu, Kol 11

12 Cukornád Latin-Am: világtermelés 44%-a
Brazília (VR2): hagyományosan ÉK, ma inkább DK  Gazohol-program Mexikó Karib-szigetek: régen „Cukornád-szigetek” Meghatározó Kuba gazdaságában: „Sin azúcar, no hay país” = „Cukor nélkül nincsen ország” Ültetvények ¾-én szövetkezetek, de tőkehiány Elhúzódó válság: termelés és termőterület lecsökkent 12

13 Egyéb termesztett növények
Kukorica (legfontosabb gabona): Brazília, Mexikó Rizs: DK-Brazília, búza: D-Brazília Dohány (Kuba: termelés, világpiaci ár és a kereslet lecsökkent) Trópusi gyümölcsök, citrusfélék Kuba: jobban fejlődnek Karib-szigetek: ananász, citrusfélék, kopra Brazília Fűszerek: szegfűbors: Jamaica, szerecsendió: Grenada (VR1.) Szója (Brazília: Paraná, campo cerrado) Gyapot, szizál: Brazília Japán kertészetek (Sao Paulo) 13

14 Erdőgazdálkodás és állattenyésztés
Fakitermelés: Bra. (Amazónia és uruguayi határ) Probléma: erdőirtás, erdőtüzek (El Nino) Kaucsuk: Bra. (Manaus  Amazónia): motorizáció fejlődésével, de DK-ázsiai verseny + műgumi  mára visszaesett Chicle-termelés (rágógumi alapanyaga) Alárendelt állattenyésztés Mexikó 30% Szarvasmarha: Kuba, Dél-Amerika – külterjes szarvasmarha-tenyésztés: Brazília (uruguayi határ + Amazónia), Argentína Sertéstenyésztés: Brazília (Paraná), Argentína Halászat: Kuba, Mexikó 14

15 Mezőgazdaságon kívüli ágazatok
Bányászat (szén hiányzik) Színesércek: Mexikó, Andok Vasérc: Brazília Bauxit: Guyanai-masszívum, Jamaica Kőolaj: Mexikó, Venezuela Feldolgozóipar (mexikói GDP 31-%-a) Kezdetben: élelmiszer, textil, később importhelyettesítés  sokoldalúbb Erőteljes koncentráció országokon belül (fővárosok, Mexikó: Monterrey, Brazília: Sao Paolo–Rio de Janeiro–Belo Horizonte ipari háromszög) Mexikó: Maquiladora-program (1966-tól), offshore Turizmus (USA-ból télen, Eu-ból nyáron) Tengerpartok (Karib-térség: Kuba újra felértékelődése), Acapulco (Mex), Copacabana (Brazília), Indián piramisok, mai metropoliszok, búcsújáróhelyek (Mexikó) 15

16 Külkereskedelem Koncentrált áruszerkezet és a kereskedelmi partnerek térbeli megoszlása USA befolyása É-ról D-re csökken Chile: tudatosan diverzifikált külkereskedelmi kapcsolatrendszer (pacifikus desztinációk, Amerika, Európa) Argentína: meghatározó a hagyományos európai (spanyol) kapcsolat Egymás közötti kereskedelem aránya alacsony: 20% alatti Nemzetközi gazdasági szervezetek Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA): Mexikó (+USA, Kanada) Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur): Argentina, Brazília, Paraguay, Uruguay (Társult tag: Chile, Bolívia) Közép-amerikai Közös Piac: Guatemalától Costa Ricáig Karibi Közös Piac (Caricom): Kis-Antillák, Haiti, Jamaica, Belize, Guyana, Suriname Andok országai (ANDEAN) 16