Dr. Fi István Közlekedéstervezés 8. előadás.

Az előadások a következő témára: "Dr. Fi István Közlekedéstervezés 8. előadás."— Előadás másolata:

1 Dr. Fi István Közlekedéstervezés 8. előadás

2 A közúti forgalom A forgalmi tervezés munkája a forgalmi adatok isme-rete nélkül nem végezhető el. A tervezéshez szükséges adatok beszerzése történhet a tervezési terület háló-zatának keresztmetszetein áthaladó forgalom felvéte-lével, azaz keresztmetszeti felvételekkel, vagy a terve-zési terület forgalmának és az oda belépő, illetve az onnan kilépő forgalmak úti céljainak felvételével, azaz célforgalmi felvétellel.

3 A közúti forgalom felvételi módjai
A keresztmetszeti számlálás céljai lehetnek: egy-egy útkeresztmetszetet terhelő forgalom nagyságá-nak megismerése; az útszakaszt (amelyet a keresztmetszet reprezentál) terhelő forgalom időbeli ingadozásának meghatározása; a forgalom összetételének megállapítása; egyidejűleg végrehajtott célforgalmi számlálás ellen-őrzése.

4 A közúti forgalom felvételi módjai
A keresztmetszeti forgalomfelvétel végrehajtása tör-ténhet kézi módszerrel. Ebben az esetben a számláló egy felvételi nyomtatványt tölt ki egyszerű vonal-kázással. A következő ábrán látható nyomtatvány lé-nyege, hogy a számlálást irányonként, a főbb jármű-fajtákat megkülönböztetve és az áthaladási időpon-tokat 5-15 perces intervallumokba rendezve egyszerű vonalkázással kell végezni. A számlálás végrehajtható automatikus forgalom-számláló detektorokkal is, amelyek esetében két, egymás mögött 1 m-re elhelyezett detektor a járművek hosszát is méri, amely hosszadatokból lehet a jármű-típusokra következtetni.

5 Keresztmetszeti forgalomfelvételi lap

6 A közúti forgalom felvételi módjai
A forgalomfelvétel másik módja a célforgalmi felvétel, amelynél a számlálás arra irányul, hogy egy adott körzeten v. csomóponton belül kialakuló forgalomnak hol van a kezdő- és hol van a végpontja. A célforgalmi felvétel céljai: egy csomóponton belül a csomóponti ágak között fellépő forgalomnagyságok megismerése, a forgalmak össze-tételének meghatározása a csomóponti szabályozás meg-tervezéséhez; egy nagyobb körzeten belül jelentkező forgalmak kelet-kezési helyeinek és úti céljainak a megállapítása, vala-mint a körzet és a többi körzet közötti forgalmak kelet-kezési helyeinek és úti céljainak megállapítása.

7 A közúti forgalom felvételi módjai
A felvétel módja csomópontok esetében megfigyelés-sel, videotechnikával történik. Ezek alkalmazásának feltétele a terület áttekinthetősége. Nagy, kiterjedt területek esetében a járművek rendszámainak rögzíté-se (pl. diktafonra, videóra stb.) is egy lehetséges felvételi mód a megfigyelési pontokon. Ez a módszer igen időigényes feldolgozással jár, ezért használata csak rövidebb számlálásoknál célszerű. A rendszámfelíráshoz hasonló eljárás a járművek különböző színű v. számú cédulákkal való megjelölése a területre való belépéskor, ill. ezek összegyűjtése a körzet elhagyásakor.

8 A közúti forgalom felvételi módjai
A megfigyeléses ill. megjelöléses módszereknél több információ gyűjthető össze a kikérdezéses vagy interjú módszerekkel. Ez lehetséges az úton, illetve a lakáson vagy a munkahelyen, szóban vagy írásban. Az úton való kikérdezés esetében, amelyhez rendőri segítség szükséges, csak korlátozott számú információt lehet gyűjteni (indulás helye, úti célja, az utazás rendszeres-sége, jellege) és a forgalom jelentős zavarásával jár. Ez mérsékelhető kézbe adott kérdőívek használatával, amelyet a kikérdezett otthon tölt ki és postán továbbít. Ennek hátránya, hogy a kiadott lapoknak csak egy ré-sze érkezik vissza.

9 A közúti forgalom felvételi módjai
A lakáson vagy a munkahelyen készített interjú meg-felelő előkészítettség és a kikérdezés céljának pontos elmondása esetén a legsikeresebb. Ekkor lehet a leg-több kérdést feltenni és a legpontosabb információkat megkapni.

10 A jelenlegi forgalmak megállapítása
Az útkeresztmetszetek forgalma A forgalom évről-évre folyamatosan változó, növekvő mennyiség. A jelenlegi forgalmak az alapjai a jövőben várható tervezési forgalomnak, amelyekre a forgalmi létesítményeinket méretezzük.  A forgalmi mennyiségek közül a legfontosabbak az "évi átlagos napi forgalom" (ÁNF) és a "mértékadó óraforgalom" (MOF). Az előbbi egy vizsgált útsza-kasz teljes évi járműszámának és az év 365 napjának a hányadosa [j/nap], az utóbbi az útszakasz csúcsóra forgalma [j/h], vagyis az a legnagyobb óraforgalom, amely évenként legalább 50 órán át előfordul (lásd a következő ábrát).

11 Forgalomtartóssági görbe az M3 autópályán, 1994-ben (ÁNF: 21248 j/nap)

12 Az útkeresztmetszetek forgalma
Az ÁNF előrebecsült értékét a közút által a jövőben elfoglalt szélességi méreteknek, az MOF előrebecsült értékeit a csomópontok forgalmi sávjainak, a folyópálya szakaszok irányonkénti forgalmi sávjai számának meghatározásánál használjuk. A jelenlegi ÁNF, MOF értékek ugyanezen méretek ellenőrzésére alkalmasak. Az ÁNF és MOF értékek természetszerűleg függenek egymástól.   MOF = w· ÁNF ahol w a csúcsóra tényező, amelynek nagysága a forga-lom jellegétől függ. A forgalom jellege a gazdasági for-galom dominanciájától a hétvégi forgalom túlsúlyáig változik és eszerint változik a csúcsóra tényező értéke is. A gyakorlatban használt kategóriákat w = 10 %-tól w = 21 %-ig a következő táblázat foglalja össze.

13 Csúcsóratényezők a gyakorlatban használt forgalmi kategóriák függvényében

14 Az útkeresztmetszetek forgalma
A forgalom különböző járműveket tartalmaz, amelyek részaránya a forgalmi körülményeket jelentősen befo-lyásolja. A különböző területek forgalmainak össze-hasonlítására, a hálózattervezés megkönnyítésére ter-jedt el a különböző fajta járművek személygépkocsi-egységre történő átszámítási gyakorlata. Itt a nehéz járműveket — a forgalomra gyakorolt oszlopképző ha-tásuk miatt — nagyobb átszámítási szorzóval veszik fi-gyelembe. A jelenlegi gyakorlatban alkalmazott szorzó-tényezők értékeit kül- és belterület esetében a követ-kező táblázat mutatja be.

15 Az 1995-ben alkalmazott egységjárműszorzók értéke

16 Az útkeresztmetszetek forgalma
A forgalomnak egységjárműre történő átszámítása megfelelő óvatossággal kezelendő, hiszen pl. nagy forgalom esetén, vízszintes úton lényegesen kisebb akadályoztatást okoznak a nehéz járművek, mint kis-forgalmú dombvidéki utakon. Hasonló a helyzet a nagy forgalmú belterületi és a kisforgalmú külterületi csomópontok esetében is. A helyes megoldás az, ha a személygépkocsi-egység mellett [E/h, E/nap] a jármű-egységeket is megadjuk [J/h, J/nap] a fő járműfajták számának közlésével.

17 Az útkeresztmetszetek forgalma
A keresztmetszeti forgalmak meghatározásához meg-bízható alapot adnak az 1927 óta rendszeressé vált for-galomszámlálások, amelyek eredményei évente kia-dásra kerülnek. A keresztmetszeti számlálások lényege, hogy nagyszámú mellékállomáson mintavételszerűen, az egész évre elosztva, 5 különböző alkalommal haj-tanak végre 6-18 óra közötti számlálást, amelyek érté-keiből (gx) számtani átlagszámítással és a forgalom tör-vényszerűségeit hordozó napszak- (ax), napi- (bi), és havi- (ci) tényezővel szorozva kapható meg az évi átlagos napi forgalom legmegbízhatóbb értéke p=0,95 valószínűségi szinten, 90 % pontossággal (lásd a következő lapon a képletet):

18 Az útkeresztmetszetek forgalma
ahol: n - a számlált napok száma; gx - az x órás számlálás alatt megfigyelt forgalom; ax - a napszaktényező, valamely meghatározott napszak-ban számlált forgalom viszonya a 24 órás forgalom-hoz; bi - a napi tényező, a hét egyes napjaihoz tartozó szor-zószám, amely a napi forgalmat a heti átlagértékre redukálja; ci - a havi tényező, amely az év egyes hónapjaihoz tar-tozó szorzószám, a heti átlagforgalomnak évi átlag-forgalommá történő átalakításához.

19 Az útkeresztmetszetek forgalma
A tényezők meghatározása un. törvényszerűségi állo-másokon történik (96 db ilyen állomás van). A forgalom jellegének megállapítása két, az alábbi ará-nyokat vizsgáló tényező ( és Bv) segítségével lehet-séges, ahol:  = a júliusi és augusztusi hétköznapok átlagos személygépkocsi-forgalma az áprilisi és májusi hétköznapok átlagos személygépkocsi-forgalma   Bv = a júliusi és augusztusi vasárnapok átlagos személygépkocsi-forgalma a júliusi és augusztusi hétköznapok átlagos személygépkocsi-forgalma A tényezőkhöz tartozó forgalomjellegeket a következő táblázat közli.

20 A különböző  és Bv tényezőkhöz tartozó forgalomjellegek

21 A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása
Az elsősorban települési területeken, az úthálózat-fej-lesztést, tömegközlekedés-fejlesztést megalapozó for-galomszámlálások az alábbi négy csoportba sorolható utazási adatok feltárását célozzák: a) azok az utazások, amelyeknél a kezdőállomás az adott területen belül, a célállomás az adott területen kívül van; b) azok az utazások, amelyeknek a kezdő- és a célállomása is az adott területen belül van; c) azok az utazások, amelyeknek a kezdőállomása az adott területen kívül, a célállomása az adott területen belül van; d) azok az utazások, amelyeknek sem a kezdő-, sem a célállomása nincs az adott területen belül, de átmennek a területen.

22 A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása
Ezeknek az utazásoknak a részleteit többféleképpen vizsgálhatjuk. Az 'a' és a 'b' típusú utazásokat általában háztartások kikérdezésével, míg a 'c' és a 'd' típusúakat a célterület határa mentén végzett, a kezdő- és célállomásra vonatkozó kikérdezéssel mérjük fel. Az otthon az utazások keletkezésének fő forrása, ezzel a típusú felméréssel a lakott területeken keletkezett utazások jelentős része vizsgálható. A kikérdezésnél általában egy kérdőívet hagyunk ott a címzettnél, hogy később töltse ki.

23 A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása
Szükségtelen minden háztartásban érdeklődni az uta-zási szokások részletei felől, elegendő megfelelő min-tavételi eljárást alkalmazni. A szükséges minta nagysá-ga az érintett népesség számától függ. A nemzetközi gyakorlatban használt mintanagyságokat a következő táblázat közli. A mintanagyságon túlmenően az is fontos, hogy a né-pesség jellemző csoportjait kérdezzük meg, akik termé-szetszerűleg a háztartások tagjai, de különböző utazási szokáscsoportokhoz tartoznak: járművezetők, közfor-galmú közlekedési eszközök használói, iskolai tanulók stb.

24 A lakosszám függvényében változó forgalomfelvételi mintanagyság

25 A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása
A mintanagyság számítása speciális ismeretek után az alábbi képlet alapján lehetséges. ahol N - a háztartások száma a célterületen belül; E - a szükséges pontosság háztartások számában kifejezve; P - a vizsgált tulajdonsággal rendelkező háztartások aránya.

26 A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása
Például egy háztartás-kikérdezéses felmérés során a célterületen lévő háztartások számát közelítőleg ra becsüljük. Feltételezzük, hogy a felmérés idején 20 háztartásonként legfeljebb 1 rendelkezik a vizsgált jel-lemzőkkel. Számítsuk ki a szükséges mintanagyságot, ha a kívánt pontosság a háztartások 2 %-a. A fenti egyenlet alapján:

27 A lehatárolható területek, körzetek forgalmi adatainak meghatározása
Óvatosan kell bánni a független mintavétellel. Ha nem teljesen kitöltött kérdőívet kapunk vissza, vagy lehe-tetlen kézbesíteni a kérdőívet, akkor ezeket ki kell ven-ni a mintából, és nem kézbesíthető a szomszédnak. Figyelembe veendő tehát a körzet összes utazásához a: mintavételi tényező = ahol A - a terület összes háztartása; B - a mintavételre kiválasztott háztartások száma; C - nem elérhető vagy megszűnt háztartások; D - az együttműködést visszautasító háztartások.

28 A jövőbeni forgalom megállapítása
Útszakaszok (állami közutak) forgalmainak előre-becslése A forgalom előrebecslés az úttervezés igen fontos mű-velete, amely az egzakt eredmények helyett becsült, várható eredményeket produkál. Az előrebecslés egyik módszere a forgalomfejlődési szorzószámok alkalmazása, amelyekkel egy adott évre vonatkozó számlálási adatokból lehet útkategóriánként, az országos közúthálózaton, távlati forgalmat megha-tározni. A főutakra vonatkozó viszonyszámok láthatóak a következő táblázatban.

29 Forgalomfejlődési viszonyszámok

30 A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma
A külterületi autópályák: K.I.A kategóriája km/h és K.I.B kategóriája 100 km/h tervezési sebesség előírásokat tartalmaz. Külterületi autópálya (K.I.) funkciója, hogy a forgalmi szolgáltatási színvonal, a forgalombiztonság, a komfortosság (személyek és járművek ellátása) és a menetidő tekintetében a nagy távolsági forgalmakat a legmagasabb minőség-gel elégítse ki.

31 A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma
Az autópályáknak meg kell felelni az alábbi főbb jellemzőknek: - Sík úton legalább 60 km/h sebességgel haladni képes gépjármű-veken kívül más járművek forgalma tiltott; - forgalmi irányonként legalább 2 forgalmi sávval rendelkezik; - a forgalmi irányokat kiépített középső elválasztó sáv választja el, vagy a forgalmi irányok részére elkülönített pálya épül; - a menetirány szerinti jobb oldalon leálló sáv van (a különleges helyek — pl. gyorsítósáv — kivételével); - minden keresztezése külön szintű (vasút, közút, stb.) és a for-galmi csomópontokban a gépjárművek fel- és lehajtására külön sáv szolgál; - az út-menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nincs; - a környező területektől kerítés, vagy más fizikai akadály választ-ja el; - gépjárművek és utasok ellátása, tájékoztatása, az igények mérté-kének megfelelő szinten, megoldott.

32 A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma
A külterületi autóút (K.II.) funkciója az, hogy egyrészt megoldja a közepes távolsági forgalmak — amelyek nagy távlatban sem igényelnek autópályát — leveze-tését, másrészt a jelentősebb forgalmi irányokból az autópályára a forgalom ráhordását magasabb minőség-ben elégítse ki, mint az egyéb külterületi közutak.

33 A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma
Az autóútnak meg kell felelni a következő főbb jellem-zőknek: - sík úton legalább 60 km/h sebességgel haladni képes gépjár-műveken kívül más járművek forgalma tiltott; - szintbeli vasúti kereszteződése nincs; - csomópontjai külön szintűek; - a forgalmi irányokat kiépített középső elválasztó sáv választja el; - az útmenti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nincs; - a műszaki- vagy egészségi okokból leálló gépjárművek részé-re, az erre a célra tervezett helyen, leállási lehetőség van (bur-kolt leállósáv, leálló öböl vagy erre a célra kialakított padka); - a lakott területeken vagy azok közelében vezetett szakaszain a környező területektől kerítés, vagy más fizikai akadály vá-lasztja el.

34 A gyorsforgalmi utak tervezési kategóriái és forgalma
Az autópályák és autóutak folyópályájának forgalmi méretezését az alábbi táblázatban foglalt megengedett forgalomnagyságok figyelembevételével kell végrehaj-tani. Megengedett forgalomnagyságok (autópályák, autóutak)

35 A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma
A külterületi közutak közé tartozik: a külterületi I., II. rendű főút (K.III.), a külterületi összekötő út (K.IV.) és a külterületi kiszolgáló út (K.V.) A főút azokon a területeken, ahol az autópálya-, vagy autóút-hálózat vonalai még nem épültek ki, a távolsági forgalom lebonyolítását szolgálja (országrészek, régiók forgalmának továbbvezetése). Ahol a távolsági forgal-mi szerepét átvette az autópálya, autóút, ott nagyobb-részt országrészek, régiók forgalmának gyűjtő- és elosztó szerepét látja el. A főúton a lassú jármű forgalom — kivételektől eltekintve — tilos.

36 A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma
Az út-menti ingatlanokhoz közvetlen csatlakozása nem lehet. Újonnan tervezett, vagy korszerűsített szakaszokon vasúti keresztezés (iparvágány kivételével) nincs. Csomópontjai a forgalmi igényeknek megfelelően építendők ki, de szintbeli csomópontjain a balra kanyarodó járművek részére külön forgalmi sáv kialakítása szükséges.

37 A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma
Az összekötő út a régión belül a gyűjtő-, elosztó-, településeket összekötő-,és bekötőút szerepét láthatja el. Települések és más közlekedési ágak külterületi állomásait (autóbusz pályaudvar, vasútállomás, hajóállomás, kompállomás, repülőtér, stb.) köti össze.

38 A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma
A külterületi kiszolgáló út a terület rendezési terveiben önkormányzati határozattal kijelölt és közforgalomnak megnyitott út, amely a területi önkormányzat külterü-letén döntően a termelés (mezőgazdaság, erdőgazdaság, külterületeken települt ipar) szállítási feladatait látja el. A külterületi közutak folyópályájának forgalmi mére-tezését a következő táblázatba foglalt megengedett for-galomnagyságok és az ezt követő táblázatba foglalt csökkentő tényezők figyelembevételével kell végre-hajtani. A tervezésnél alkalmazott csökkentő tényezők abból erednek, hogy gazdasági okokból kisebb jelentőségű utaknál egyes műszaki elemek nem, vagy kevésbé kielégítő megoldással kerülnek előírásra.

39 Megengedett forgalomnagyságok
Csökkentő tényezők a külterületi közutakon

40 A külterületi közutak tervezési kategóriái és forgalma
Az új közutak vonalvezetését nagytávra kell tervezni. Tervezési időtávra és megfelelő szolgáltatási színvo-nalra kell tervezni a forgalmi sávok számát, a különleges ( többlet ) forgalmi sávok indokoltságát, a 2 x 1 forgalmi sávos utakon a forgalmi sávok alap-szélességének csökkentését. A külterületi kiszolgáló utakat forgalmi méretezés nél-kül lehet tervezni.

41 VÉGE a 8. előadásnak