A szabadban, illetve a zárt kertekben történő égetés szabályai

Az előadások a következő témára: "A szabadban, illetve a zárt kertekben történő égetés szabályai"— Előadás másolata:

1 A szabadban, illetve a zárt kertekben történő égetés szabályai
Veszélyeztető helyzetek és lehetséges sérülések Sinka József mentőápoló

2 Veszélyeztető helyzetek és lehetséges sérülések
Veszélyforrások: Vágás okozta sérülés Csonkolásos sérülés Vegyszer okozta marás Égési sérülés Mérgezés

3 Vágott, csonkolt sérülések helyszíni ellátás.
Vérzések: Hajszáleres Vénás Artériás (ütőeres) Ellátásuk során a saját biztonságunk szemelőt tartása mellett; Hajszáleres vérzésnél fertőtlenítés után sebtapaszos vagy steril fedőkötést alkalmazunk Vénás és Artériás vérzésnél nyomókötést alkalmazunk.

4 Vegyszer okozta mart sérülések
A szabadban tüzelés során, sok esetben minden otthon fellelhető gyúlékony és feleslegessé vált anyagot hajlamosak vagyunk eltüzelni. Ezekben az esetekben nem gondolva esetleges maró anyagok veszélyességére. Mart sérülések okozói: savak, lúgok és nehézfémsók Marás súlyossága függ: az anyag minőségétől, töménységétől, és a behatás idejétől. Lúgmarás súlyosabb – nincs „hígulás”!

5 Vegyszer okozta mart sérülések
A maró anyagok okozta sérüléseket amennyiben az a végtagokra, testre lokalizálódik: Sérülés környékéről a ruházat eltávolítása Bőrről a marószer „felitatása” Bő vízzel történő lemosás Szükség esetén (seb) fedőkötés felhelyezése Sérült testrész rögzítése

6 Vegyszer okozta mart sérülések
A bő vízzel történő lemosás elsősegély nyújtásban speciális lemosó oldatok hiányában a legtökéletesebb megoldás! NE HASZNÁLJUNK MÁS ANYAGOT! Amennyiben szembe kerül az anyag szintén a bő vízzel történő kimosás alkalmazásával tudjuk az adott maró anyagot a szemből kimosva elsődlegesen ellátni. Nem teszünk a szemre kötést!

7 Égési sérülések Ha a testhőmérsékletnél jóval melegebb behatás éri a testfelületet, égés következik be. Súlyossága függ: égett testfelület nagyságától, az égés mélységétől, és az életkortól.

8 Égési sérülések I. fokú égés: a bőr legfelső rétege károsodik: fájdalom, bőrpír, duzzanat. II. fokú égés: a bőr minden rétege károsodik: folyadékkal (vérplazma) telt hólyagok. A hólyagok esetlegesen megnyílnak, seb keletkezik = fertőződés! III. fokú égés: a bőr minden rétegét érinti: nagyobb + több hólyag IV. fokú égés: elszenesedés

9 Égési sérülések

10 Égési sérülések

11 Égési sérülések

12 Égési sérülések

13 Égési sérülések Az égési sérülés ellátása:
15-20 percig hűtés bő, folyó, hideg csapvízzel NE HASZNÁLJUNK MÁS ANYAGOT! II-III. fok esetén steril fedőkötés sérült itatása Mentőszolgálat értesítése (104). (ruházat eltávolítása csak akkor, ha az nem égett bele a sebbe!)

14 Mérgezés A tűzesetek során a legtöbb halálesetet a füstmérgezés okozza, de kisebb-nagyobb súlyosságú füstmérgezéssel évente több száz ember kerül kórházba. A füst belégzése kétféleképpen is károsíthatja szervezetünket. A forró füst megégeti a légcsövet, amely megduzzad, és megakadályozza a levegő áramlását a tüdő felé. A füstben lévő mérgező anyagok (sósav, kén-dioxid, ammónia, stb.) megduzzasztják a légcsövet és a tüdőt, majd a tüdőbe vezető légcsövecskék beszűkülnek, ami tovább nehezíti a légzést. A füst által tartalmazott szén-monoxid, vagy cián a sejteket károsítja.

15 Mérgezés Minden olyan esetben gyanakodni kell a füstmérgezésre, ha valaki tűz közelébe került, füstöt lélegezhetett be. A légzőszervek megduzzadása nehézlégzést okoz, melyet súlyosbít a ziháló légzés. Az oxigénellátás csökkenése miatt eszméletvesztés is bekövetkezhet. A tüdő károsodása köhögéshez, mellkasi fájdalomhoz vezet. A vérben felgyülemlő szén-monoxid fejfájást, fülzúgást, hányingert, álmosságot, szédülést, zavartságot, tájékozatlanságot, vagy akár halált is okozhat. Általános panasz a rossz közérzet, a szédülés, a torokkaparás, fejfájás, a szemek könnyezése, égető érzése, a köhögés, a légszomj, a hevesebb szívdobogás, valamint a hányinger, émelygés.

16 Mérgezés Ellátás A füstmérgezett személyt a lehető leggyorsabban el kell távolítani a mérgező környezetből és friss levegőhöz kell juttatni, vizsgálni kell az életfunkcióit (légzés, szívverés), ellenőrizzük, hogy a légutak átjárhatók-e, azaz nincs-e valami a sérült szájában, és ha nem lélegzik, szükséges lehet a mesterséges lélegeztetés. Takarjuk be a sérültet, és folyamatosan figyeljük az állapotát. Eszméletlenség esetén azonnali kórházi ápolásra van szükség. Nagyon fontos a szakszerű, orvosi ellátás, ahol arcmaszkon keresztül látják el oxigénnel a szervezetet, valamint – ha szükséges – lélegeztető-csövet juttatnak le, hogy a megduzzadt légcső nehogy elzárja a levegő útját. Súlyos esetben akár gépi lélegeztetés is szükségessé válhat. Ezért azonnal segítséget kell hívnunk (Mentők: 104 Tűzoltók: 105)

17 Köszönöm a figyelmet !