Könyvelő klub Debrecen Szociális hozzájárulási adó, Tbj, Munka Törvénykönyve változások 2013.02.05.

Az előadások a következő témára: "Könyvelő klub Debrecen Szociális hozzájárulási adó, Tbj, Munka Törvénykönyve változások 2013.02.05."— Előadás másolata:

1 Könyvelő klub Debrecen Szociális hozzájárulási adó, Tbj, Munka Törvénykönyve változások

2 Szociális hozzájárulási adó
Új kedvezmények Fiatalok - a pályakezdők, Kisgyermekesek - anyasági ellátás mellett vagy után munkát vállalók, Szakképzetlen munkavállalók –betanított munkaerő Időskorúak - 55 év feletti munkavállalók, álláskeresők foglalkoztatása, szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások új munkavállalói, kutató munkakörben foglalkoztatott munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető adókedvezmény

3 25 év alatti munkavállaló
Pályakezdő: 25 év alatt Adóhatósági igazolással rendelkezik - 6 havi munkaviszony 2 éven keresztül teljes mentesség bruttó 100 eFt 27 %-a

4 Az igazolás nem lehet 15 napnál régebbi
2007-től vizsgáljuk a 180 napot, kieső idő nem érdekes. A foglalkoztatás első 2 évére jár, max. 25 éves korig! A feltételek fennállása esetén (180 nap, 25 év alatt) a január 1-én fennálló munkaviszony esetén is alkalmazható – a foglalkoztatás kezdő időpontja:

5 Több, mint 180 nap biztosítási jogviszonnyal rendelkező 25 év alatti
- Kedvezményalap: bruttó munkabér, max. 100 ezer forint - Mérték: 14,5 százalék 25 éves kor betöltéséig érvényesíthető 2013. január 1-jén fennálló munkaviszony esetén is érvényesíthető, 25 éves korig. Ha letelik a két év, de még mindig 25 év alatti, tovább is jár a 14,5 százalékos kedvezmény

6 Munkaviszony kezdete: 2010. 12. 01. 25 év betöltése: 2013. 05. 02.
Kedvezmény: ,5% Iskola után én, 20 évesen vett fel a munkáltató a dolgozót. án 124 nap biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal rendelkezik a munkavállaló. Igazolást kap NAV-tól Kedvezmény: tól 2 évig 27% Majd 25 év betöltéséig 14,5%

7 Kisgyermekes elhelyezkedése mellett, illetve utáni foglalkoztatás
Gyermekgondozási díj folyósítását követően, GYES és gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatás első 2 évében a munkáltatói teher 0 %, a foglalkoztatás 3. évében 14,5 %

8 Korlátok: 45 hónap, illetve 3 év.
Folyósítás megszűnésének hónapja: amelyre az anyasági ellátások valamelyike megillette utoljára a foglalkoztatottat. Az ellátásról a kifizetőhely, kincstár, családtámogatási kifizetőhely igazolása kell! Első kettő, illetve harmadik év lejártakor teljes hónapra érvényesíthető a kedvezmény

9 Ha a foglalkoztatás 2013. január 1
Ha a foglalkoztatás január 1. előtt kezdődött, a foglalkoztatási időtartam onnan számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követően, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdődött. (Nem a munkajogi foglalkoztatás kezdő napja!)

10 Ha a kedvezményezett foglalkoztatás ban kezdődik, a kedvezményezett foglalkoztatás, a foglalkoztatás kezdő napja.

11 Példa Foglalkoztatás kezdete: 2009. 01. 01.
Nincs kedvezmény, 3 év eltelt. A dolgozó el ment vissza dolgozni, gyes mellett, amit most is kap (beteg gyermek). 45 hónapot nem kell számolni, tart a folyósítás

12 2012. 09. 01-én belépett a dolgozó, aki 2011. 12. 31-ig kapott gyest.
45. hónap lejár: A foglalkoztatás kezdete: 27 % kedvezmény: – ig 14,5 % kedvezmény: –

13 45 hónapot nem kell számolni, tart a folyósítás
A dolgozó el ment vissza dolgozni, gyes mellett, amit most is kap (beteg gyermek). 45 hónapot nem kell számolni, tart a folyósítás Foglalkoztatás kezdete: Nincs kedvezmény, 3 év eltelt.

14 Munkaviszony kezdete: 2010. 01.01.
3 gyermek születettre tekintettel részesült a dolgozó ellátásban. Utolsó gyermekkel gyes lejárt: én. 45 hó számítása től indul, lejár: 27 % 14,5 % –

15 Képzettséget nem igénylő munkavállalók
A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók kedvezménye - munkáltatói közteher 14,5 %

16 55. év feletti munkavállaló
Kedvezményalap: bruttó munkabér, max. 100 ezer forint Mértéke 14,5 százalék 2013. január 1-jén fennálló munkaviszony esetén is jár Nem kell hozzá NAV igazolás! Nyugdíjas, Nincs időkorlát.

17 Tartósan álláskeresők kedvezménye
Tartósan álláskereső: kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 9 hónapon belül legalább 6 hónapig nyilvántartott álláskereső, A 6, ill. 9 hónap számítása során figyelmen kívül kell hagyni közfoglalkoztatás idejét. Állami foglalkoztatási szerv igazolása szükséges. Csak a 2013-ban munkaviszonyt létesítő, igazolással rendelkezőnél érvényesíthető! Első 2 évben a közteher 0 %, a 3. évben 14,5 %.

18 Részmunkaidő A szakképzettséget nem igénylő…, a 25, ill. 55 évesek…,
a tartósan álláskereső…, az anyasági ellátás… alapján igénybe vehető kedvezmény részmunkaidő esetén legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában csökkentett részre érvényesíthető. Pl. 20 órás foglalkoztatásnál 80 ezer havi bér 100 ezer x (20/40)= 50 ezer lehet a kedvezmény alapja.

19 Szabad vállalkozási zónában működő vállalkozások adókedvezménye
Igénybe veheti: a szabad vállalkozási zóna területén belül működő kifizető, kivéve a munkaerő-kölcsönzést folytató munkáltatót, ha a Tao tv. szerint fejlesztési adókedvezményre jogosult adózónak minősül, és a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli. (Akivel növeli, az az új munkavállaló.)

20 Kedvezmény: az új munkavállaló bruttó munkabére, max
Kedvezmény: az új munkavállaló bruttó munkabére, max. 100 ezer forint 27%-a a foglalkoztatás első két évében, 14,5%-a a foglalkoztatás harmadik évében. További feltétel: az új munkavállalók tényleges munkavégzési helye a zónában legyen.

21 A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5 év letelik.

22 A kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
Igénybe veheti: munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató – vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő – kifizető.

23 Kedvezmény: bruttó munkabér, max. 500 ezer forint 27%-ával.
Részmunkaidő esetén az 500 ezer forint arányos része a maximum. A munkaviszony kezdő, illetve befejező hónapjára is egész hónapra megilleti a kedvezmény a kifizetőt. Nem vehető igénybe abban a hónapban, amikor a kifizető nem kizárólag, vagy nem a teljes adó-megállapítási időben foglalkoztatta a munkavállalót kutatóhelyi tevékenységének megfelelő munkakörben.

24 Ellátások halmozódása
Egy munkavállaló után csak egy jogcímen lehet kedvezményt érvényesíteni, a kifizető választhat a jogcímek közül. A start kártya kedvezményekkel sem vonható össze.

25 A START- kártyákról Kifutó rendszerben megszűnnek a START-kártyákhoz kapcsolódó kedvezmények Az érvényes START-kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény legfeljebb december 31-ig illeti meg

26 Együtt igénybe vehető továbbra is a START PLUSZ, EXTRA, BÓNUSZ és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó, valamint a Karrier Híd Program és a munkabérek nettó értékének megőrzését célzó kedvezmény.

27 Adóhatósági adatszolgáltatás
A gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítását követően foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény ellenőrzése céljából az adókedvezményre jogosító igazolást kiállító szerv, a tárgyhónapban kiállított igazolásban szereplő adatokat a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig elektronikus úton hivatalból megküldi az állami adóhatóság részére

28 Tbj. módosítása A biztosított, továbbá a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék pedig 1,5 százalék. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6660 forint (napi összege 222 forint).

29 A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék (mértéke 13 százaléka) megszűnt

30 2013. január 1-jétől megszűnt a járulékfizetési felső határ.
Tbj december 31-én hatályos, a járulékfizetési felső határra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni a január 10-éig megszerzett, decemberi járulékalapot képező olyan jövedelmekre, amelyeket a december hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani. - az esedékességet követően (elmaradt követelés) és a jogerős bírósági határozat alapján január 1-jét megelőző időszakra kifizetett járulékalapot képező jövedelmekre.

31 Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
2013. január 1-jétől az Szja tv. 50. § (1) bekezdése értelmében az az egyéni vállalkozó is választhatja az átalányadózást, aki munkaviszonyban áll. A Tbj. 31. § (4) bekezdés a) pontja alapján azonban az átalányadózó egyéni vállalkozó nem minősül ún. másodfoglalkozású egyéni vállalkozónak még akkor sem, ha legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll.

32 Minimálbér A Tbj. 4. § s) pontja értelmében minimálbér:
A tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ez havibér alkalmazása esetén forint, hetibérnél forint, napibér esetében 4510 forint, órabér alkalmazásakor pedig 564 forint.

33 A garantált bérminimum havibér alkalmazásakor forint, hetibér esetében forint, napibérben történő megállapodásnál 5250 forint, míg órabér alkalmazása esetén 656 forint.

34 A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személy akkor válik biztosítottá, ha az e tevékenységből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, naptári napokra annak harmincad részét (2013. január 1-jétől ez havi , napi 980 forint).

35 Megállapodás A belföldi nagykorú, nem saját jogú nyugdíjas
- ha biztosítással járó jogviszonyban nem áll, vagy - biztosítása szünetel nyugellátásra jogosító szolgálati időt vásárolhat, a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 % nyugdíjjárulék fizetésével

36 Szolgálati idő megszerzéséhez megállapodást köthet
- nappali tagozatos hallgató, - öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor, a szolgálati ideje nincs meg, legfeljebb 5 év elismertetéséhez a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér alapulvételével számított 34 % nyugdíjjárulék fizetésével

37 Új biztosított a Tbj. 5. §. (1)bek. a.)
Országgyűlési Őrség (munkaviszony) Munkaviszony: a bedolgozói jogviszony Egyházi személy (szerzetes rend tagja helyett)

38 EHO Béren kívüli juttatás(Szja tv. 71. §.) 14 % a korábbi 10 % helyett
Új: Önkéntes kölcsönös pénztár által jóváírt támogatói adomány után a magán személynek kell megfizetni az eho-t,(27 %) mivel a pénztár nem minősül kifizetőnek.

39 Volt rokkantnyugdíjas vállalkozók de minimis kedvezménye (szoho)
Kikről is van szó? - egyéni és társas vállalkozók tagjai, ha = dec. 31-i rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíja helyett, rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesül, = új megállapítású rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota 50 % vagy annál kisebb mértékű

40 Az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a de minimis
Kedvezmény mértéke: Az adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 %-a de minimis támogatás

41 Mezőgazdasági őstermelő járuléka
minimálbérnek megfelelő összeg után természetbeni ebj 4 % pénzbeli ebj 3 % nyugdíjjárukék 10 % nyilatkozattal magasabb járulékalap után is megfizetheti.

42 Ha a mezőgazdasági őstermelő tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti bevételi értékhatárt, akkor a mezőgazdasági őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékának egytizenketted része lesz a járulékalap.

43 Társas vállalkozók járulékfizetése
- Legalább a minimálbér után 10 % nyugdíjjárulék, - Legalább a minimálbér másfélszerese után 8,5 % egészségbiztosítási- és munkaerő- piaci járulék, - Legalább a minimálbér 112,5 %-a után a 27 % szociális hozzájárulási adó

44 Bérkompenzáció 2013-ban 135 ezer forintos bruttóig van bérkompenzáció, max Ft, a fölött pedig teljesen eltűnik. Kiszámítási módja: - A jövedelem 16%-a, ha nem haladja meg a Ft-ot, azaz Ft kedvezmény. - A Ft feletti jövedelem esetén, a Ft-ot meghaladó összegnek a 20 %-ával kell csökkenteni a Ft-os maximumot. Egy 100 ezer forintos bruttó bérnél a 25 ezer forint (100 ezer - 75 ezer) 20 százalékát, vagyis 5 ezer forintot kell a maximálisan igénybe vehető 12 ezer forintból levonni. 2013. évben a bérkompenzáció a kifizetőt az elvárt béremelési feltételekre tekintet nélkül megilleti.

45 Nyugdíj Ha az öregségi nyugdíjban részesülő személy január 1-jét követően közszolgálati jogviszonyt létesít, ezt a tényt köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító szervnek, mert nyugdíjának folyósítását mindaddig szüneteltetni kell, ameddig ezt a jogviszonyát meg nem szünteti. Átmeneti időszak áll rendelkezésre azoknak az öregségi nyugdíjasoknak, akik már január 1-jén is közszolgálatban dolgoztak, ők április 30-áig kötelesek bejelenteni a közszolgálati foglalkoztatás tényét.

46 aki korhatár előtti ellátásban részesül, vagy ha
Változatlan, hogy aki korhatár előtti ellátásban részesül, vagy ha a nők negyven év kedvezményes jogosultsági ideje alapján részesül az öregségi nyugellátásban, a keresőtevékenység éves összeghatárára (a minimálbér tizennyolcszorosára) is figyelemmel kell lenni a nyugdíj szüneteltetésénél [Tny. 83/B § (1) bekezdés].

47 - az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28.500 forint,
A évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege január 1-jétől nem emelkedik. Ennek megfelelően január 1-jétől - az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi forint, - az árvaellátás legkisebb összege havi forint.

48 2013. január 1-jétől 81.510 forintra emelkedik.
Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2013. január 1-jétől forintra emelkedik.

49 Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a (2011
Rehabilitációs ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a (2011. évi CXCI. tv. 9. §) 29.400,-Ft Rokkantsági ellátás minimális összege: minimálbér 30%-a (2011. évi CXCI. tv. 12. §)

50 Adategyeztetési eljárás:
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nála nyilvántartott adatok egyeztetése és „véglegesítése” érdekében egyeztetési eljárást folytat. Az december 31-ét követően született biztosítottakkal a nyugdíjbiztosítási szervek folyamatosan kezdeményezik majd a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak egyeztetését. Az egyeztetésre az érintett korosztályon kívül születetteknek kérelemre van lehetőségük. Ezzel fokozatosan teljes körűvé válik a nyilvántartás. A lezárt egyeztetést követően a szolgálati időről hatósági bizonyítvány készül, és gyorsul a nyugdíj-megállapítás is.

51 Mt változásai 2013 Munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás:
A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. • A foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell. (A felek ettől eltérhetnek). • A munkavállaló az ellátott munkakörre előírt, de legalább a munkaszerződése szerinti alapbérre jogosult. 

52 • Munkában töltött időnek minősül:
A szabadság: A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. • Munkában töltött időnek minősül:  a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, b) a szabadság, c) a szülési szabadság, d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e) a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség, f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama.

53 A szabadság kiadása • A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. • A munkáltató évente hét munkanap szabadságot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

54 • A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni.
A munkáltató – a felek megállapodása alapján az alapszabadság, illetve az életkor szerinti pótszabadság egyharmadát az esedékesség évét követő év végéig adja ki. • A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. • Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. • A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

55 Az alapszabadság minden esetben 20 munkanap lesz, míg a munkavállaló életkorának előrehaladtával a pótszabadságok száma 10 napig növekedhet. Az így kiszámított 20 nap alapszabadság és az ehhez járó életkor alapján megállapított pótszabadság összege megegyezik a jelenlegi szabályok szerint számított szabadság napjainak számával.  A kollektív szerződés megállapodása alapján a pótszabadság-napok száma csökkenthető, amely a munkaadó és a munkavállalók közösségének egyezsége alapján jön létre.

56 Az új Mt. fenntartja a jelenlegi pótszabadságok rendszerét: •    Mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó pótszabadságot: egy gyermek esetében 2 nap, két gyermek után 4 nap, míg három vagy több gyermek esetében 7 nap, fogyatékos gyermek esetében további két nap. •    Fiatal munkavállaló továbbra is 5 nap pótszabadságot vehet igénybe. •    Veszélyes munkakörben, azaz állandó jelleggel föld alatt, vagy sugárzásnak kitett munkahelyen dolgozó munkavállalóknak évente 5 nap pótszabadság jár. •    Ha a munkavállalónak 50%-os mértékű egészségkárosodást állapított meg, akkor 5 nap pótszabadság illeti őt meg. Az apa a gyermek születésekor 5 nap, míg iker gyermek esetén 7 nap pótszabadságra jogosult.

57 Betegszabadság • A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. • Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. • A betegszabadság kiadásánál a szabadsággal azonos módon kell kiadni azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni.  • Munkaidő-beosztás hiányában a betegszabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni.

58 A távolléti díj számítása
A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani. • A távolléti díj kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni azt a munkabért, amelyre a munkavállaló a távollét tartamára munkavégzés hiányában is jogosult. • A műszakpótlékot és az éjszakai bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkavállaló az irányadó időszakban legalább a beosztás szerinti munkaideje harminc százalékának megfelelő tartamban műszak- vagy éjszakai bérpótlékra jogosító időszakban végzett munkát. • Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell figyelembe venni, ha a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi kilencvenhat óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el.

59 A bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításakor úgy kell figyelembe venni, hogy az irányadó időszakra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az irányadó időszakban, rendes munkaidőben teljesített órák számával. (osztószám). • Ha a munkáltató a munkavállaló számára bérpótlékok helyett átalányt állapított meg, a kifizetett havi átalány összegét osztani kell az irányadó időszakban rendes munkaidőben teljesített órák számával. • A távolléti díj kiszámításakor, ha az irányadó időszakban munkabér-kifizetés nem történt, az alapbért kell figyelembe venni.

60 Díjazás munkavégzés hiányában Az új Mt. 146-147
Díjazás munkavégzés hiányában Az új Mt §-a rendelkezik azokról az esetekről, amikor a munkavállalót munkavégzés hiányában is díjazás illeti meg. A díjazás lehet állásidő, távolléti díj illetve bizonyos esetekben bérpótlék fizetése is. Az új Mt. 148.§ alapján, január 1-jétől a távolléti díjat az - esedékessége időpontjában érvényes alapbér, valamint - az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett teljesítménybér és - az utolsó hat naptári hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.

61 Műszakpótlék: 18 és 06 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén rendes munkabér + 30% bérpótlék (műszakpótlék)

62 rendes munkabér +15% bérpótlék
éjszakai bérpótlék: a 22 és 06 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés), ha ennek tartama az egy órát meghaladja, rendes munkabér +15% bérpótlék

63 munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkavégzés:
rendes munkaidőre járó munkabér+ 100% bérpótlék

64 1./ rendes munkaidőre járó munkabér+ 100% bérpótlék +100% bérpótlék,
munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén: 1./ rendes munkaidőre járó munkabér+ 100% bérpótlék +100% bérpótlék, 2./ rendes munkaidőre járó munkabér+ 100% bérpótlék +50% bérpótlék + másik heti pihenőnap

65 Köszönöm a figyelmet!