Felzárkózási intézkedések és azok kapcsolódási pontjai

Az előadások a következő témára: "Felzárkózási intézkedések és azok kapcsolódási pontjai"— Előadás másolata:

1 Felzárkózási intézkedések és azok kapcsolódási pontjai
Sztojka Attila Felzárkózási Fejlesztések Főosztálya EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA

2 Megyénkénti támogatási kifizetések

3 Operatív Programok Megoszlása

4 Felzárkózási esélynövelő programok- „felzárkózási védőháló”
Megfelelő képzettség megszerzése Aktívan a tudásért (általános iskola befejezésének támogatása) Roma lányok továbbtanulási esélyeinek növelése „Útravaló” ösztöndíjak („Út a középiskolába", "Út az érettségihez", "Út a szakmához”, "Út a diplomához„) Második esély programok (tanköteles koron túli, a középiskolai oktatásból lemorzsolódott fiatalok) Nő az esély (szakirányú képzettség megszerzésének támogatása) Roma Szakkollégium (diplomások ösztöndíj támogatása) Gyermekekre irányuló fejlesztések Biztos Kezdet Gyerekházak (162) (korai fejlesztés, szociális fejlődés előmozdítása) 2012-től a költségvetésbe illesztve Tanodák (288) tanórán kívüli, egyénre szabott tevékenységek Megfelelő egészségügyi állapot Rászoruló egyének, családok Egészségügyi szűrőprogramok, tanácsadás, felvilágosító előadások Környezeti feltételek javítása Komplex Telepprogram (szegregátumokban élők helyzetének javítása Lakhatási Beruházások (szociális bérlakások létrehozása és felújítása) Munkahely kereséshez kompetenciák, készségek fejlesztése Munkába járás támogatása Foglalkoztatási lehetőségek Aktívan a tudásért (általános iskola befejezéséhez, munkahely kereséséhez szükséges kompetenciák fejlesztése) Nő az esély (idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése) Aktívan a tudásért, Nő az esély (munkába járás költségeinek fedezése) Nő az esély (2000 fő) (min. 36 hónapos foglalkoztatás) Szociális földprogram (szociális családi gazdálkodás)

5 Aktívan a tudásért (2014-2020) Cél:
a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű, elsősorban alacsony iskolai végzettségű vagy iskolai végzettséggel nem rendelkező személyek társadalmi helyzetének, foglalkoztathatóságának javítása az általános iskola befejezését támogató, illetve alapkészségeiket, kompetenciáikat fejlesztő képzéseken, munkagyakorlat biztosításán, valamint a funkcionális analfabetizmus csökkentését célzó és szakmatanulást megalapozó programokon keresztül min. 25 ezer fő bevonása történik, melyből legalább 12 ezer fő képzésben is részesül, melyből várhatóan legalább 10 ezer ember sikeresen végzi azt el. a program keretében továbbá min. 500 fő a képzések keretében nyújtandó gyakorlaton felül, a munkakipróbálást lehetővé tevő plusz gyakorlaton is részt vesz majd kiemelt hangsúly a képzésben, munkagyakorlatban való bennmaradást segítő szolgáltatások szervezésére, biztosítására (képzésekre, a képzés keretében biztosított gyakorlatra való eljutást támogató tevékenységek, megélhetési támogatás biztosítása, pszicho-szociális, mentálhigiénés támogató szolgáltatások szervezése, motivációt erősítő tevékenységek, képzésbe ágyazott attitűdformálás keretösszeg: 6,3 milliárd forint

6 A társadalmi mobilitás eszköze
A roma szakkollégiumokban a hallgatók részére biztosított szolgáltatások: Bentlakásos kollégiumi hely biztosítása (25-30 fő kollégiumonként) Az egyéni fejlesztésben meghatározottak szerint sikeres diplomaszerzést támogató kompetenciafejlesztés, nyelvi képzések, tehetséggondozást, felzárkózást és közösségi szerepvállalást elősegítő, illetve, munkaerőpiacon való sikeres megjelenést szolgáló szolgáltatások nyújtása; Közösségépítést, identitás erősítését szolgáló programok megvalósítása; Elvárásokhoz kötött hallgatói juttatások, ösztöndíjak biztosítása; Mentorálás és tutori szolgáltatások biztosítása A bevont hallgatók társadalmi felelősségvállalás keretében végzett munkája is jelentős, melynek keretében a felzárkózás területén tehetséggondozást végeznek.

7 A roma szakkollégiummá válás folyamatának jogi szabályozása
A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján a roma szakkollégiumi hálózat megerősítése, a roma értelmiségi réteg fejlődésének elősegítése, a Roma Szakkollégiumi Tanács létrehozásáról és működéséről szóló 1882/2017. (XI. 30.) Korm. határozat a Roma Szakkollégiumi Tanácsot. A jogi szabályozással a roma szakkollégiumok egységes szakmai szempontok alapján történő működésének megalapozása a cél. A Korm. rendelet hiánypótló szabályozás, ugyanis idáig nem volt formalizált eljárás: aki a szakkollégium létesítő okiratában kimondta, hogy roma szakkollégium és célként ezt szerepeltette, az automatikusan roma szakkollégiummá vált

8 Roma szakkollégisták létszáma 57 fő
A 2017/2018-as tanévben roma szakkollégisták létszáma 325 fő hallgató tanul a Roma Szakkollégiumokban. 2011 Roma szakkollégisták létszáma 57 fő KAPOSVÁR Eddig 190 fő szerzett BA vagy MA diplomát, a végzettek több mint 90%-a dolgozik. 12 fő büszkélkedhet olyan kimagasló ösztöndíjjal, mint pl. Köztársasági ösztöndíj, Vásáry Tamás ösztöndíj. A felzárkózást segítő uniós fejlesztési programjainkba (Tanoda, Telepprogram) számos hallgató dolgozik.

9 2014-2020 PROGRAMOZÁSI IDŐSZAK
Partnerségi Megállapodás: minden hetedik telepet el kívánunk érni a programokkal! Operatív programok: TOP országos városi rangú települések VEKOP Budapest és KMR városi és nem városi rangú települések EFOP nem városi rangú települések 1384 szegregátum 197 telep program A Partnerségi Megállapodás tartalmazza, hogy minden 7. telepet el kívánunk érni a programokkal, mely jelenlegi 1384 db szegregátum esetén 197 telep programot jelent. Ezt az alábbi Operatív programok szolgálják: TOP /városi rangú települések/ VEKOP/Budapest és KMR régió városi-nem városi rangú települések/ EFOP /nem városi rangú települések/ Emberi Erőforrás Operatív Program keretében telep rehabilitációt szolgáló programok (minimum 110 telepprogram vállalása): EFOP mrd forint forrás EFOP mrd forint forrás EFOP – mrd forint forrás TOP-VEKOP: a maradék 87 település minimum 110 település további 87 település EFOP 2,2 EFOP 22 EFOP 22,85 EFOP pénzügyi források (mrd forint)

10 Telepek és szegregátumok elhelyezkedése

11 Komplex Telepprogram pályázói

12 EFOP 1.6.2 felhívás tartalma

13 Jogosultsági kritérium (EFOP)
Nem városi jogállású települések, melyek területén található/ak szegregátum/ok Szegregációs mutató: 314/2012 (XI.8) Korm. rendelet Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59) belül fő alatti települések esetében - meghaladja az 50 %-ot. Igazolás módja: a Központi Statisztikai Hivatal által kiállított igazolás

14 Fejlesztési irányok Olyan nem városi jogállású településeken található szegregátumok, amelyek nem voltak kedvezményezettek a TÁMOP /1 Komplex telepprogramban. Olyan nem városi szegregátumok, ahol korábban már megvalósítottak komplex telepprogramot, ahol a cél az eddig elért eredmények továbbfejlesztése és újabb eredmények elérése. Olyan, nem városi jogállású településeken található „vadtelepek”, ahol a telep teljes felszámolása a cél, az itt élők integrált lakókörnyezetbe való költözésének támogatásával.

15 Célcsoport Közvetlen célcsoport: Olyan éves hátrányos helyzetű szegregátumban élő személy (és családja), akire egyéni fejlesztési terv készül a projekt során. Közvetett célcsoport: Szegregátumban élő személyek, akikre egyéni fejlesztési terv nem készül a projekt során valamint közvetett célcsoport a település többi lakosa.

16 Bevonás mértéke A közvetlen célcsoport a projekt fejlesztéseiben érintett, hátrányos helyzetű szegregátumban élő éves korú személyek. A szegregátumok területén kötelező a programban részt vevő személyekre az alábbiak szerint egyéni fejlesztési tervet készíteni: 300 fő alatti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 80%-ára, fő közötti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 60%-ára, fő közötti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 40%-ára, 1000 fő feletti szegregátum esetén a éves korú lakónépesség legalább 25%-ára.

17 Támogatást igénylők köre (min. 2 max. 5)
Főpályázó – települési önkormányzat Kötelező konzorciumi partner - civil szervezet Választható konzorciumi partner Civil szervezet Egyházi jogi személy Helyi kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya Roma nemzetiségi önkormányzat Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Kötelező együttműködés Roma nemzetiségi önkormányzattal Tapasztalati szakértők – kiemelt projekt Helyi családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatást ellátó intézményt – amennyiben nem konzorciumi partner Helyi oktatási intézmények

18 Jelentősebb szakmai-műszaki feltételek
Szociális munkásra vonatkozó elvárások A 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 2. sz. melléklet II. részében a családsegítő munkakörnél felsorolt következő képesítések: Felsőfokú szociális alapvégzettség, okleveles pszichológus, pszichopedagógus, mentálhigiénés szakember, felekezeti szociális munkás, viselkedéselemző, okleveles szociális munkás, okleveles szociálpolitikus, családterápiás konzultáns, családterapeuta, kognitív- és viselkedésterápiás konzultáns, gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó oklevéllel rendelkező: óvodapedagógus, tanító, tanár, nevelőtanár, pedagógus, pedagógiai előadó, gyógypedagógus, védőnő, teológus, hittanár, hittantanár. 1 fő szociális munkás/30 fő célcsoport tag

19 EFOP 2.4.1 felhívás tartalma

20 A lakhatási célú beruházások a társadalmi integrációt szolgálják: hozzájárulnak a marginalizált közösségeknek a többségi társadalomba történő fizikai és társadalmi integrációjához, és nem járulhatnak hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztődéshez.

21 Támogatható főbb tevékenységek
Meglévő épületek (felújítása, bővítése stb.) Új lakások, lakóépületek építése Csillag szolgáltatóház kialakítása Csillag szolgáltató pont kialakítása

22 Jelentősebb műszaki szakmai feltétel
Az ESZA konstrukcióba bevont közvetlen célcsoport minimum 20%-ának lakhatási körülményeit javítani kell.

23 A születéskor várható egészséges élettartam alakulása
Forrás:

24 KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!