Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

Az előadások a következő témára: "Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly"— Előadás másolata:

1 Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly
A pénzpiac Pénzkínálat, pénzkereslet, pénzpiaci egyensúly

2 Mi a pénz Shakespeare Athéni Timon
Arany-e? sárga, csillogó, becses arany? … Csak ennyi ebből: S a fekete fehér lesz, rút szép, jogtalan Jogos, silány nemes, vén ifjú, gyáva hős. Miért ez, istenek? Minek? Hisz ez Elvon papot, hívet mellőletek, S a még erősnek vánkosát kirántja. E sárga gaz: hitet köt s bont; az átkost Megáldja; szürke poklost megszerettet; Tolvajnak állást, címet, bókokat, Tetszést s tanácsos-széket ád; az elnyűtt Özvegynek új férjet szerez, …kárhozott fém, Emberiség közös rimája... Shakespeare Athéni Timon

3 Pénzfunkciók Értékmérő, elszámolási eszköz-funkció: áruk értékének kifejezése, mértékegységéül szolgál. forgalmi eszköz-funkció (csereeszköz): az áruk cseréjét közvetíti. vagyontartási eszköz-funkció (kincsképző): akkor tölti be, amikor valamely időpontban a forgalomból kilép, és a vagyont, tartalékot képez fizetési eszköz-funkció: akkor tölti be, amikor az árumozgástól függetlenül közvetlen ellenszolgáltatás nélkül cserél gazdát.

4 A pénz alapformái: árupénz: olyan pénz, amely a vizsgált nemzetgazdaságban áruként is jelen van, pl.: arany és nemesfémek. hitelpénz: olyan törvényes fizetőeszköz, amely hitelnyújtással keletkezik és hitel-visszafizetéssel szűnik meg. A hitelpénz két formában jelenhet meg: készpénz: a tárgyi formában megjelenő pénz, a bankjegyek, érmék, amelyeket a jogrendszer tesz fizetőeszközzé. számlapénz: hitelintézményeknél a betétek, amely a tulajdonossal szerződéses kapcsolatot képez. A betét lehet látra szóló, de lehet határidős is.

5 A pénzkínálat A pénzkínálaton egy gazdaság forgalomban kerülő pénzmennyiségét értjük.  A mai pénz hitelpénz Az idők során az árupénz jelentősége visszaszorult, (nem volt elég nemesfém?) a pénzhelyettesítők léptek helyébe. Ilyen volt a váltó. A mai pénz hitelnyújtással keletkezik és hitel visszafizetéssel szűnik meg. (később részletesen) Most egyenlőre a modellben adottnak tekintjük, (a jegybank határozza meg)

6 Pénzkereslet A pénzkeresleten egy a gazdasági alanyok által különböző céllal tartani kívánt pénzmennyiségét értjük.  Miért tartják az emberek a pénzt A funkcióknál erről volt szó: Tranzakciós céllal Óvatosságból Spekulációs céllal Előzmények: ki mire helyezi a hangsúlyt?

7 Előzmények: mennyiségi pénzelmélet két változata
I. A Fischer-féle forgalmi egyenlet: MV=PQ= 𝑖=1 𝑛 𝑝 𝑖 𝑞 𝑖 M a pénzkínálat V: a pénz forgási sebessége, azt mutatja meg, hogy egységnyi pénz adott időszak alatt hányszor cserél gazdát. Q: reálkibocsátás, P: árszínvonal Értelmezhető, mint a forgalomhoz szükséges pénzmennyiség

8 Helyette:Mennyiségi pénzelmélet
Q adott a Say-törvény miatt (a gazdaságban minden kínálat megteremti a maga keresletét) Vagyis a jövedelem szintje a megtermelhető kínálat által meghatározott. Az árszínvonal a pénzpiacon alakul ki A V szintén konstans (intézményi adottság) Ha M nő Csak P nő = a pénz semleges = „Fátyol a rálrendszeren”

9 A pénz csak tranzakciós eszköz
Az egyenlet azt fejezi ki, hogy a nominális kereslet és nominális kínálat megegyezik egymással. Az egyenletben M, V és Y nagysága adott, így P teremti meg a két oldal egyenlőségét. A mennyiségi pénzelmélet szerint a pénznek egyetlen szerepe az adásvétel közvetítése = tranzakciós felfogás!

10 Pénzkereslet Az előző pénzelmélet nem magyarázta megfelelően a pénzkeresletet Pénzkereslet: a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék. A pénztartására irányuló szándék olyan eszközre irányul, amely a pénz funkcióit képes kielégíteni.

11 II. Cambridge-i formula
A pénzt tartják: a pénztartás a reáljövedelem függvénye L=reál-pénzkereslet=kY k=pénztartási hajlandóság Egyensúly:M/P=kY Valójában ez is tranzakciós felfogás k=1/V és konstans, Y=Q Itt is semleges a pénz: M nő, csak P nő

12 Keynesi pénzelmélet: pénzkeresleti motívumok
Tranzakciós pénzkereslet: olyan pénztartási igény, ami a folyamatos vásárlás és tartozások kiegyenlítésére irányul. Óvatossági pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely elegendő az előre nem látható események kivédésére. Spekulációs pénzkereslet: az a pénzmennyiség, amely biztosítja a gazdasági szereplők vagyonának legjobb megőrzését, lehetővé téve annak növelését is. Utóbbi 2 „tétlen pénz” (idle ballance)

13 A pénzkeresleti függvény
A tranzakciós pénzkereslet a jövedelem növekvő függvénye (kY) A spekulációs pénzkereslet a kamatláb csökkenő függvénye Az óvatossági pénzkereslet a kamatláb csökkenő és a jövedelem növekvő függvénye. A pénzkereslet (L) az előző három pénzkereslet összege, tehát a jövedelem növekvő és a kamatláb csökkenő függvénye: L=kY+L0-hr

14 Pénzkereslet:Pénzkeresleti függvény
M/P r L L0 i1 i0 L(Y0) L(Y1) Y L: reál pénzkereslet Y: reáljövedelem r: kamatláb r r

15 Pénzpiaci egyensúly A pénzpiacon a reálpénzkínálat M/P
A reálpénzkereslet L A pénz ára a kamat A pénzpiaci egyensúly alakítja ki az egyensúlyi kamatláb szintjét. L

16 A kamatláb változik ha a reáljövedelem változik
Ez az egyensúly az értékpapírpiac bevonásával alakul ki (a pénz és az értékpapír helyettesítik egymást). Ha a reáljövedelem nő, akkor a pénzkereslet is nőni fog. A kamatláb mozgása egyszerre teremti meg a pénz- és értékpapírpiac egyensúlyát, mivel a pénz- és értékpapírpiacok szorosan összefüggenek egymással.

17 A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő
Az LM – görbe Levezetése i r Pénzpiaci egyensúly LM-görbe M/P LM 2.) 2.) 1.) 1.) L(Y2) L(Y1) Y L, M/P Y1 Y2 A reáljövedelem emelkedésével a reál-pénzkereslet nő A magasabb jövedelemhez magasabb egyensúlyi kamatláb tartozik (LM-görbe mentén a pénzkínálat változatlan).

18 Pénzpiac és LM-görbe A pénzpiacon tehát minden jövedelemszinthez egy kamatlábat lehet rendelni, amely biztosítja a pénzpiac egyensúlyát. LM-görbe: olyan jövedelem-kamatláb kombinációk halmaza, amelyek a pénzpiac egyensúlyát biztosítják.

19 Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbe pozitív meredekségű, mert a jövedelem növekedése növeli a tranzakciós és óvatossági pénzkeresletet, így a pénzpiaci egyensúlyt biztosító kamatlábnak is nőnie kell. Az LM-görbe annál meredekebb, minél kisebb a pénzkereslet kamatrugalmassága.

20 Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbén lévő pontok mindegyikére pénzpiaci egyensúly jellemző. Az LM alatt lévő pontok esetében a pénzpiac túlkeresletes. Az LM fölött lévő pontokra pénzpiaci túlkínálat jellemző.

21 Pénzpiac és LM-görbe Az LM-görbe fölfelé tolódik, ha csökken a reál-pénzkínálat: nő az árszínvonal, vagy csökken a nominális pénzkínálat (Nő a kötelező tartalékráta A jegybank csökkenti a jegybankpénz állományt Nyílt piaci műveletek során devizát, értékpapírt ad el. A jövedelem és kamatláb változása NEM változtatja meg az LM-görbe helyzetét)

22 Pénzpiaci egyensúly, az LM-görbe
Azon Y és i pontok kombinációinak halmaza, ahol a pénzkereslet és a pénzkínálat megegyezik egymással. Explicit formában: 𝑀 𝑃 =kY+ 𝐿 0 -hr Kamatlábra rendezve: r= 1 ℎ (kY- 𝑀 𝑃 +𝐿 0 )

23 Az áru -és pénzpiac együttes egyensúlya
Az IS-LM rendszer

24 Az IS – LM rendszer r IS: Y = C(YD) + I (r) + G LM: M/P = L (Y ; r)
Egyensúlyi jövedelem és kamatláb Exogén válltozók: árszínvonal (P) fiskális politika (T, TR és G) monetáris politika (M) LM r* IS Y* Y

25 Algebrai levezetés IS: LM: Átrendezve: IS-be behelyettesítve:

26 Algebrai levezetés Így a jövedelem egyensúlyi szintje: Ahol:
a fiskális politika a monetáris politika multiplikátora és

27 Egy háromszereplős gazdaságban az alábbi adatok ismertek:
a fogyasztási határhajlandóság 80%, az autonóm megtakarítás -80, a magánberuházási függvény I(r)=160-20r, az állam 150 egységnyi autonóm adót szed, a jövedelemadó kulcsa pedig 6,25%. A költségvetés kiadási oldalán szerepelnek a kormányzati vásárlások 130-cal, valamint a háztartásoknak juttatott transzferek 100-zal. A pénzkínálat konstans, értéke 300, a pénzkeresleti függvény L=0,5Y-50r. Az árszínvonal egységnyi. Mi lesz az IS-görbe egyenlete? Mekkora az egyensúlyi jövedelem és kamatláb? Mekkora egyensúly esetén a költségvetés egyenlege?

28 IS egyenlete: Y=C+I+G C=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100) Y=80+0,8(Y-(150+0,0625Y)+100) r+130 0,25Y=330-20r

29 b. LM-görbe: 300/1=0,5Y-50r r=(0,5Y-300)/50 0,25Y=330-20(0,5Y-300)/50 0,45Y=450 Y=1000, r=4%

30 c. T-Tr-G=150+0,0625(1000) = -17,5

31 Egy gazdaságban a fogyasztási kereslet a következő összefüggés segítségével modellezhető: C(Y)=250+0,8(Y-T). A magánszektor beruházási kereslete az I(r)=300-20r függvénnyel írható le. A kormányzat áruvásárlásokra 450 jövedelemegységet kíván kiadni, az adóbevétele 300. A gazdaságban a nominális pénzkínálat 1350, a pénzkeresleti függvény L(Y,r)=0,75Y-120r . Az aktuális árszínvonal P=1,5. a. Mekkora az egyensúlyi jövedelem és az egyensúlyi kamatláb? b. Tegyük fel, hogy az árszínvonal a P=2,25 értékre nő. Mekkora pénzmennyiség mellett maradnak az egyensúlyi jövedelem és a piaci kamatláb változatlanok? c. A kormány növeli kiadásait és bevételeit azonos mértékben; az új állami vásárlás 600. Az intézkedés hatására mennyivel fog változni az egyensúlyi jövedelem és a fogyasztási kereslet?

32 a. IS-görbe: Y=250+0,8(Y-300) r+450 LM-görbe: 1350/1,5=0,75Y-120r Y=2800, r=10%

33 b. M/2,25=900 M=2025

34 c. G’=600 T’=450 Az új IS-görbe: Y=250+0,8(Y-450) r+600 Az LM-görbe változatlan: 1350/1,5=0,75Y-120r Y=2892,3, r=10,58%

35 Egy zárt gazdaságról ismerjük az alábbi adatokat és összefüggéseket:
az egyensúlyi jövedelem jelenleg 4600, a vállalati beruházási függvény I =500 – 10r. A fogyasztási határhajlandóság 0,6, az autonóm fogyasztás 1300, az adó T=200, transzferek nincsenek. Az állami költségvetés hiánya 50 egységnek felel meg (beszámítva az állami áruvásárlásokat is). Határozza meg: a) Az állami vásárlások nagyságát b) Az árupiaci egyensúlyt biztosító kamatlábat! c) Amennyiben a pénzkeresleti függvény L= 1,5Y – 50 r, és az árszínvonal P=0,8, akkor mekkora az a nominális pénzmennyiség, amely mellett a pénzpiaci egyensúlyt is biztosítható? d) Ha az állam a költségvetési deficitet az adók emelésével megszünteti, akkor mekkora lesz az új egyensúlyi jövedelem (egy tizedesre kerekítve) és az új egyensúlyi kamatláb?

36 a. T-Tr-G= -50 200-0-G= -50 G=250

37 b. A fogyasztás nagysága: C=1300+0,6( )=3940 Az egyensúly feltétele: Y=C+I+G 4600= r+250 r=9%

38 c. M/P=MD M/0,8=1,5(4600)-50(9) M=5160

39 d. T’=250 Az új IS-görbe egyenlete: Y=1300+0,6(Y-250) r+250 LM-görbe: 5160/0,8=1,5Y-50r Y=4557,14, r=7,71

40 Egyensúlytalanság az IS-LM görberendszerben
II III I IV Y I árupiac túlkínálat pénzpiac túlkereslet II árupiac túlkínálat pénzpiac túlkínálat III árupiac túlkereslet pénzpiac túlkínálat IV árupiac túlkereslet pénzpiac túlkereslet MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

41 Az IS - LM-görbék A nem egyensúlyi helyzetek mozgási iránya
A pénzpiac alapvetően gyorsabban reagál a piaci fejleményekre. A pénz- és az árupiac együttes egyensúlya stabil pont. r0 2. 4. 3. Y0 Y

42 Expanzív fiskális politika
LM r B A IS’ IS Y0 Y1 Y Kiszorítás

43 Expanzív fiskális politika
Az expanzív fiskális politika (kormányzati vásárlások növelése és/vagy adócsökkentés) jobbra tolja az IS-görbét. A multiplikátor-hatáson keresztül nő a reáljövedelem, pénzkereslet nő Nő a kamatláb ami csökkenti a beruházást. A jövedelem csökken. = kiszorítási hatás

44 Expanzív monetáris politika
LM LM’ r A r0 r1 B IS Y Y1 Y

45 Expanzív monetáris politika
1.) Plusz pénzmennyiség a gazdaságba: a reál pénzmennyiség (M/P) nő, tehát LM görbe jobbra tolódik. 2.) A pénzbőség túlkínálatot eredményez a pénzpiacon, ami túlkeresletet okoz a kötvénypiacon. Ez felviszi a kötvények árfolyamát, ami lenyomja a kamatlábat. 3.) A kamatláb csökkenésével nő a beruházási kereslet, ami a multiplikátor-hatáson keresztül növeli az egyensúlyi reáljövedelmet.

46 Restriktív monetáris, restriktív fiskális politika
RM M csökken M/P ↓→ LM balra tolódik r↑, mert a kötvénypiac túlkínálatos (a pénzmennyiség csökkenése megnöveli a pénzkeresletet, ami csökkenti a kötvények árfolyamát, tehát az r nő) mert r↑ így csökken a beruházási kereslet, csökken a reáljövedelem, RF IS balra (mert +T vagy –G) Y ↓ multiplikátor hatás Ekkor viszont a beruházás növekedése mérsékli a jövedelem csökkenését

47 Az árszínvonal változásának bekapcsolása
Eddig konstansnak tekintettük Ha változó az IS-LM-ből egy függvény vezethető le Ez az ún. AD-görbe Az egész gazdaságra vonatkoztatott keresleti görbe = aggregált keresleti görbe Ugyanígy lesz AS-görbe is → infláció problémája

48 AD 1.) Az árszínvonal nő. 2.) A reál pénzmennyiség (M/P) tehát csökken: Az LM görbe balra tolódik, a kamatláb emelkedik. A reál pénzmennyiség csökken túlkereslet a pénzpiacon túlkínálat a kötvénypiacon esnek a kötvényárfolyamok emelkedik a kamatláb) 3.) A kamatláb emelkedésével csökken a beruházási kereslet, így csökken a reáljövedelem is.

49 IS - LM modell és az aggregát keresleti görbe (AD) levezetése
2.) B A IS Y 3.) P B’ 1.) A’ AD Y

50 Algebrailag

51 Az összkeresleti görbe levezetése és változásai
Az aggregát keresleti görbe levezetése i P Y P1 P2 i0 IS LM2 LM0 LM1 Y0 YD(P) IS’ Y’0 P0 YD(P)’ Az autonómkeresleti tényezők növekedésének hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik A nominális pénzmennyiség növekedésé- nek hatása az AD görbére Az AD görbe jobbra tolódik i LM1 LM0 i1 LM2 i0 i2 Y Y1 Y0 Y2 p p1 p0 p2 YD Y Y1 Y0 Y2

52 A keynesiánus munkapiac
Aggregát kínálati görbe levezetése

53 A keynesiánus munkapiac sajátosságai
A nominálbér rögzített, a reálbér az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik A vállalati szektor az árszínvonal változásán keresztül alkalmazkodik a kereslethez Rövidebb oldal elve : a munka kereslet és kínálat közül mindig a kisebb határozza meg a foglalkoztatást MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

54 A foglalkoztatási függvény
N MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

55 Konstans munkakínálat
N MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI

56 Aggregált kínálat Aggregát kínálat: (AS) azt mutatja meg, hogy a vállalati szektor a különböző kibocsátási szinteket milyen árszínvonal mellett képes előállítani. A munkakeresleti függvényből vezetjük le

57 AS levezetése konstans munkakínálat esetén
Az aggregát kínálati függvény felső szakasza függőleges, ha a munkakínálat konstans. Ekkor a potenciális kibocsátás túlfoglalkoztatottság esetén is elérhető. Nd N1 N0 Ns N Y(N)

58 AS levezetése emelkedő munkakínálat esetén
Nd N1 N2 N0 Ns Y(N) N

59 AS-AD rendszer r r1 ND N1 N0 NS N Y(K,N)

60 Kitekintés: A neoklasszikus modell
Az AS a tökéletes munkapiacból vezethető le Lásd alább! Az AD a pénzpiacból vezethető le egyszerűen: M=kPY → P=M/kY Monetarista AD-görbe

61 Aggregált kínálati függvény meghatározása a neoklasszikus modellben:
Kifejezi, hogy különböző árszínvonal mellett a vállalati szektor mennyit szándékozik termelni (tervezett árszínvonal – tervezett kínálat nagysága) A neoklasszikus modellben az aggregált kínálat független az árszínvonaltól vagyis: AZ AGGREGÁLT KÍNÁLAT MINDEN ÁRSZÍNVONAL MELLETT MEGEGYEZIK A POTENCIÁLIS KIBOCSÁTÁSSAL Az aggregált kínálati függvény árszínvonal szerinti rugalmassága 0 16

62 Klasszikus AS-görbe (konstans munkakínálattal)
Amennyiben a nominálbérek nem rögzítettek, akkor a munkapiaci egyensúly mindig kialakul. Ekkor az AS függvény függőleges (tökéletesen árrugalmatlan). Minden árszínvonal mellett a potenciális kibocsátás termelődik meg.

63 A pénzpiacról levezetett AD az árszínvonalat határozza meg, az AS
a jövedelmet Érvényesül: a reálegyensúly a pénz semlegessége Az árupiaci egyensúly a neoklasszikus modellben (emelkedő munkakínálattal) Y P W/P Ys P0 YD W/P Y Yp ND Y(N) Ns N