Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1

Az előadások a következő témára: "Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1"— Előadás másolata:

1 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -1
A rendelési tételnagyság meghatározása talán a legrészletesebben tárgyalt kérdéskör a készletgazdálkodási szakirodalomban. Ennek nagyrészt az az oka, hogy mind az egyszerre nagy mennyiségű rendelésnek, mind a gyakori, de kis tételű rendelésnek van egyaránt előnye és hátránya. Vizsgáljuk meg a következő esteket! Az “A” ábra szerint a választott időszakaszban egyetlen egy nagy tételű rendelést fogadtunk, a másodikban pedig erre időre négy kisebb rendelést adtunk fel. (A rendelt összes mennyiség az adott időszakban minkét esetben egyenlő volt.) Az átlagos készletet a középen húzott szaggatott vonal jelzi. Látjuk, hogy a “B” változat átlagkészlete az “A” változatnak csupán negyede, viszont gyakrabban kell rendelni és nagyobb lesz a készlethiány kockázata.

2 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 2
Készlettartási költségek A költségek a készlet fizikai és értékjellegéhez tapadnak, azaz magukba foglalják: azokat a kiadásokat, amelyek a készletnek, mint fizikai tárgynak megőrzéséhez szükségesek, valamint azokat a “veszteségeket”, amelyek abból erednek, hogy a készletben lekötött tőke inaktív. (Ez a “veszteség” tehát nem más, mint elmaradt haszon, vagy másképpen “haszon-áldozat”.) Készletbeszerzési költségek A beszerzés költségei az árból, a rendelési kiadásokból, valamint a beszállító és a megrendelő közötti téráthidalás (szállítás, rakodás, csomagolás) költségeiből állnak. Fentiek szerint elméletileg létezik tehát az optimális rendelési tételnagyság.

3 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 3
A gazdaságos rendelési mennyiség (GRM) A gazdaságos rendelési mennyiség (Economic Order Quantity, rövidítve: EOQ) a készletgazdálkodási szakirodalom jól ismert alapmodellje. A készlettartási költségek egyenesen arányosak az átlagos készletmennyiséggel, valamint az egységnyi készlet időegységre vetített készlettartás költségével. itt kk az időegységre jutó fajlagos készlettartási költséget, T a vizsgálat időtartamát jelenti. q/2 pedig a több rendelési periódusból álló időszak alatti átlagos készletmennyiséget jelenti, ha egyszerre q mennyiséget rendelünk. A rendelési költségek a következő egyenlettel írhatók le: ahol Q a vizsgálati időtartam alatti igény, kr pedig egy tétel rendelésének költsége.

4 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 4
Az összes költség az előző két költségcsoport összege: Innen az “optimális” rendelési mennyiség differenciálással már könnyen meghatározható. Ebből q-t kifejezve megkapjuk az optimálisnak tekintett rendelési mennyiséget: Mivel az itt bemutatott formula nagyon egyszerű, ezért sok vállalatnál alkalmazzák, jóllehet az így kapott “optimális” érték csak bizonyos, ritkán meglévő feltétel mellett igaz. Akkor használhatjuk ezt a számítást, ha - a vizsgált időszakban az igény közel állandó és folytonos, - a számításhoz figyelembe vett költségek pontosak, - a pótlási idő elhanyagolható, - egyszerre csak egy árufélét vizsgálunk.

5 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -5
A gazdaságos rendelési mennyiséggel egyidőben rögzítettük a rendelés egyéb fontos paramétereit is, mint például a rendelések közötti időszakasz hosszát, vagyis a ciklusidőt. Ha T vizsgálati időtartam alatt összesen Q mennyiséget, továbbá minden alkalommal qopt tételnagyságot rendeltünk, akkor a rendelések száma a következő volt: Innen Topt a előzőekben qopt -ra kapott összefüggéssel kifejezhető: Ha bevezetjük a fajlagos, azaz időegységre eső igényt (felhasználást), akkor az „optimális” rendelési ciklusidő: ahol b az időegységre eső felhasználás (= Q/T)

6 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása - 6
Számpélda Legyenek adottak a következők: Rendelési költség: pénzegység/tétel Készletfenntartási költség: , pénzegység/időegység Igény a vizsgált idő alatt: darab Vizsgált idő hossza: év Felhasználva a levezetett összefüggéseket a gazdaságos rendelési tételnagyság: Ha a készletfenntartás költségei a készlet értékétől egyenes arányban függnek, s annak 25%-át teszik ki, akkor nyilván 1 árudarab beszerzési ára 0,5 pénzegység. Miért? Azért, mert 0,50,25 = 0,125. Az összes költség tehát az időszakra (1 évre):

7 Készletek - Rendelési tételnagyság számítása -7
Számpélda (folytatás) Az előzőekben meghatározott optimális rendelési mennyiséghez tartozó “optimális” rendelési ciklusidő: Vagy ha nem ismerjük az optimális rendelési mennyiséget, akkor: év, azaz kb. 5 hét

8 Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint hirko@sze.hu
Kedves hallgatóm! Jó tanulást kívánok. Ha a bemutatóban bármilyen hibát talál, vagy az anyaggal kapcsolatban észrevétele van, kérem, küldjön t! Segítségét előre is köszönöm. Hirkó Bálint