Az Szja tv-t, a járulékot,a kisadózókat és az Eva-t érintő változások

Az Szja tv-t, a járulékot,a kisadózókat és az Eva-t érintő változások
Komárom-Esztergom Megyei Adó- és Vámigazgatóság Készítette: Harmat Ferencné kész

Jogszabályváltozás Törvény módosítás Törvény száma Kihirdetés
A július 25-én kihirdetett, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról szóló évi XLI. Törvényben (Módtv) foglalt módosítások zöme január 1-jén lép hatályba. Ugyanakkor a Módtv számos olyan változást is eredményez, amelyek már 2018-ban életbe lépnek. Törvény módosítás Törvény száma Kihirdetés Kihirdetés dátuma Tavaszi módosító csomag 2018. évi XLI. törvény Magyar Közlöny évi 117. szám

Szja tv. - Az állandó lakóhely fogalmának bevezetése
A nemzetközi elemet is tartalmazó adóügyekben kiemelt jelentőséggel bír a magánszemély állandó lakóhelye, hiszen a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények rendelkezései alapján sok esetben ez határozza meg, hogy a magánszemély Magyarországon vagy a másik érintett államban rendelkezik adóügyi illetőséggel. Az Szja tv eddig nem tartalmazta az értelmező rendelkezések között,eddig az Art (2003. évi XCII. Tv) lakóhely fogalma volt a kiinduló. A január 1-jén hatályba lépett, új Art (2017. évi CL. Tv) 7.§ 37. pontja megváltoztatta a lakóhely fogalmát, hiszen azt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló tv szerinti lakóhellyel azonosítja. – ez a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazása során nehézséget okozott. A Módtv kiegészíti az Szja tv-nek a belföldi illetőségű magánszemélyre vonatkozó ismérveket tartalmazó definicióját az állandó lakóhely fogalmával: Állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik ugyanakkor az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. Hatály: kihirdetést köv. nap, , átmeneti rend: alkalmazható a től keletkezett adókötelezettségekre.

Szja tv. – adómentes bevételekre vonatkozó szabályok
Az Szja tv 1. sz melléklete több olyan pénzbeli és természetbeni szociális ellátás adómentességéről is rendelkezik, mely juttatásokra való jogosultságot a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló évi III. tv (Szoc. tv) szabályai alapoznak meg. Szoc. Tv rendelkezései gyakran változnak, ezért : Számú melléklet 1.3 pontja - eddig „ a helyi önkormányzat által nyújtott átmeneti segély, temetési segély, önkormányzati segély,…..” szövegrész törlése, helyette: a továbbiakban a Szoc. Tv alapján nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások (ideértve a települési támogatást is)minősülnek adómentesnek a kihirdetést követő naptól. 1.8 pontja – hatályon kívül helyezve, jelenleg adómentes ápolási díj és a tartós ápolást végzők időskori támogatása továbbra is mentes – 1.3 pont általános jellegű lett 1.1 pontja – hatályon kívül helyezve: „a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai” szövegrész – az Szja tv 3. § 23. pont l.) szerint nyugdíjnak minősülnek – 1. sz mell 1.2 pont alapján adómentes bevétel a nyugdíj.

Számú melléklet 3.5 pontja -módosul: a volt köztársasági elnök és az Országgyűlés elnöke mellett a hivatalban lévő köztársasági elnök is adómentesen tehessen a számára biztosított előirányzat terhére közcélú felajánlást, nyújthasson adományt magánszemélyek részére. Átmeneti rend: a jan. 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható. 4.7 pont e.) alpont alapján az ikerintézményi program keretében szakértőként kapott szakértői díj, napidíj és költségtérítés a magánszemély adómentes bevétele, a többi uniós (Sigma program, Taiex) bővítési és partnerségi programra kiterjesztve a szakértők tekintetében fenti mentesség 7.40 pont: új adómentességi rendelkezés – a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjából jogszabály alapján visszatérített összeg adómentes. A közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018.(III.23.) Korm. Rendelet szerint az állam támogatást nyújt a „B” kategóriás járművezetői engedély megszerzéséhez szükséges elméleti tantárgyhoz kapcsolódó tanfolyam és elméleti vizsga díjának megfizetéséhez azon magyar állampolgárok és a nemzeti felsőoktatásról szóló tv-ben meghatározott személyek részére, akik júl 1-jét követően letett sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napján a 20. életévüket nem töltötték be.

Számú melléklet 7.40 pont: A támogatás mértéke a tanfolyam díjának és a vizsga igazgatási szolgáltatási díjának ténylegesen megfizetett összege, de legfeljebb 25 ezer Ft. A támogatás iránti kérelmet a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál (NYUFIG) lehet benyújtani a közlekedési alapismeretek vizsga sikeres letétele napjától számított egy éves jogvesztő határidőn belül. A támogatást a NYUFIG a megállapító határozat kiadását követő 13 napon belül folyósítja. A Módtv kihirdetését követő naptól hatályos, átmeneti rendelkezés biztosítja a júl. 1-jét követően teljesített kifizetésekre is alkalmazható. 9.8. pont: adómentes az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából, valamint az erdőnek minősülő termőföldön folytatott társult erdőgazdálkodásból származó jövedelem. Ezen rendelkezés szerint, ha a haszonbérbe adásra, társult erdőgazdálkodásra vonatkozó megállapodás határozatlan időre szól, akkor a jogosultnak a föld fekvésének helye szerinti állami adóhatósághoz kell egy kiegészítő nyilatkozatot tenni, mely szerint a haszonbérlet, társult erdőgazdálkodás időtartama el fogja érni az 5 évet. Adóztatásra a helyi önkormányzat jogosult – pontosítás – kiegészítő nyilatkozat az erdő fekvésének helye szerinti illetékes helyi önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani Átm: utáni adókötelezettségre is alkalmazható.

Szja - Adóelőleg – nyilatkozat
Kibővül az elektronikusan is kitölthető nyilatkozatok köre 2019–től: a családi és személyi kedvezmények érvényesítésével kapcsolatos nyilatkozatok mellett az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek egy erre a célra létrehozott online felületen az adóelőleg nyilatkozatot is kitölthetik majd. Ezeket a nyilatkozatokat az adóhatóság elektronikus úton, automatikusan továbbítja a munkáltató felé és erről visszaigazolást küld a kitöltő magánszemély részére. Ha a magánszemély közvetlenül írásban és elektronikus felületen is tett nyilatkozatot, a kifizetőnek az írásban tett nyilatkozatot kell figyelembe venni.

Szja - Bevallási tervezet egyéni vállalkozók részére
Az adóhatóság az egyéni vállalkozók részére is elkészíti az adóbevallási tervezetet 2019-től, mivel az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége mellett pl munkaviszonyból származó jövedelmet vagy egyéb kifizetőtől származó jövedelmet is szerezhet úgy, hogy az erre vonatkozó adatok a munkáltatói, kifizetői adatszolgáltatások alapján az adóhatóság rendelkezésére állnak. Az egyéni vállalkozóknak az adóbevallási tervezetet a vállalkozáshoz kapcsolódó, adóhatósági nyilvántartásokban nem szereplő adatokkal ki kell egészíteniük. A módosítás értelmében a bevallási határidő az egyéni vállalkozók számára is az adóévet követő május 20-ára tolódik ki.

Szja - Családi kedvezmény
A családi kedvezmény az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény, amelyet a jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. 2016-tól 4 éven keresztül két eltartott esetén a kedvezmény duplára történő emelése volt a Kormányzati cél. 2017-ben a kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként 66 670 Ft (adóba átszámítva: 10 000 Ft) egy eltartott, 100 000 Ft (adóba átszámítva: 15 000 Ft) két eltartott, 220 000 Ft (adóba átszámítva: 33 000 Ft) három vagy több eltartott esetén. 2018. január 1-jétől a családjukban két eltartottat nevelő magánszemélyek kedvezménye Kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként adóban kifejezve 2500 Ft-tal tovább nő. E jogosultak az összevont adóalapjukat havi Ft-tal csökkenthetik – adóban kifejezve forintot jelent. 2019. január 1-től két eltartott esetén érvényesíthető családi kedvezmény havonta és kedvezményezett eltartottanként adóban számítva Ft.

Szja - Béren kívüli juttatások
2017. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályrendszer jelentősen átalakult január 1-jétől az Szja. tv. 71. § (1)-(2) bekezdései a következő béren kívüli juttatásokat nevesíti: A munkáltató által évente legfeljebb 100 ezer Ft összegben juttatott pénzösszeg, A munkáltató által a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) Szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer Ft támogatás, Vendéglátás alszámlájára utalt, melegkonyhás vendéglátóhelyeken – ideértve a munkahelyi étkeztetést is – kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 150 ezer Ft támogatás Szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer Ft támogatás. A SZÉP-kártyán lévő összeg a Széchényi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 55/2011 (IV.12.) Korm. rendeletben meghatározott szolgáltatásokra használható fel.

Rekreációs keretösszeg - a közszférában foglalkoztatott munkavállalók esetében évi ezer Ft, a közszférán kívüli más munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalók esetében az éves rekreációs keretösszeg évi 450 ezer Ft. Pénzt illetve a SZÉP-kártya egyes alszámláira juttatást béren kívüli juttatásként munkáltató adhat. A munkáltató fogalmát az Szja tv 3. § 14. pontja határozza meg. (pl. akivel a magánszemély munkaviszonyban áll) Egyes meghatározott juttatásnak minősül: a SZÉP Kártya egyes alszámláira a törvényben meghatározott mértéket (szálláshely: 225 eFt, vendéglátás: 150 eFt, szabadidő: 75 eFt) meghaladóan utalt munkáltatói támogatás, az önmagukban béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások (pénzösszeg és SZÉP Kártya) együttes értékének az éves rekr. keretösszeget meghaladó része. A 100 ezer Ft keretösszeget meghaladóan adott pénzösszeg a munkavállaló esetén bérjövedelemként adóköteles. Vagyis a meghaladó rész nem adózhat egyes meghatározott juttatásként

A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások után az adófizetési kötelezettség a kifizetőt terheli. A kifizetőt terhelő adó alapja a jövedelem (juttatás értéke, piaci érték) 1,18-szorosa. Az adó mértéke az adóalap 15%-a. EHO Béren kívüli juttatás – 14% (össz. közteher 34,22%) Egyes meghatározott juttatások – 19,5% Az egyes meghatározott juttatások esetében a munkáltatói terhek 43,66-ról 40,71 százalékra csökkennek. (EHO 22%-ról tört. csökk.)

Egyes meghatározott juttatások: A évben még béren kívüli juttatásként adható egyéb juttatások: üdülési szolgáltatás munkahelyi étkeztetés iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, képzési költségek átvállalása, önkéntes kölcsönös pénztári munkáltatói hozzájárulás, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba célzott szolgáltatásra befizetett összeg 2017-től nem minősülnek 71.§ szerinti béren kívüli juttatásnak. A én hatályos 71.§ szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de jén hatályos 71.§ szerint nem nevesített juttatásokat a munkáltató ét követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja ban sincs akadálya egyes meghatározott juttatásként adni.

Szja - Béren kívüli juttatások - 2019
2018. Magyar Közlöny 117. szám 2018. évi XLI. Törvény - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról, valamint a bevándorlási különadóról (2018. júl. 20-i ülésnapon fogadta el Országgyűlés) 2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP kártya 3 alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteherfizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A SZÉP-kártyán adott juttatások egyes alszámlákra megjelölt értékhatárt meghaladó része, illetve az éves rekreációs keretösszeget meghaladó része egyes meghatározott juttatásként adóköteles. (keretösszeg változatlan, 200 ezer illetve 450 ezer Ft) KÖZTEHER: A béren kívüli juttatásokat a hatályos 14%-os EHO helyett a T/627. sz., a szociális hozzájárulási adóról szóló tv javaslat értelmében január 1-től 19,5 %-os mértékű szoc ho terheli, ugyanakkor az 1,18-szoros szorzót eltörölte, így közteher 34,5%(19,5+15) (a szoc.ho évközi tervezett csökkentésével 32,5 % lehet) Egyes meghatározott juttatások esetében ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell az 1,18-szoros szorzót - össz. teher 40,71% változatlanul (évközi 38,35%)

Szja - Béren kívüli juttatások – 2019
Az Szja tv 70. § 1a.) bekezdésének hatályon kívül helyezésével megszűnik az a lehetőség , hogy a munkáltató belső szabályzat alapján, vagy minden munkavállalónak azonos formában és mértékben adhasson bármilyen juttatást kedvező közterhekkel egyes meghatározott juttatásként. Hatályon kívül kerül továbbá az a rendelkezés, amelynek alapján a december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (iskola kezd tám,helyi utazási bérlet, önkéntes bizt pénztárba befizetett, Erzsébet utalv) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani az Szja tv 89. § (6) bek alapján. Továbbá nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj sem.

Szja tv. Változások – 2019. A cafetéria-rendszer átalakításával összefüggésben hatályon kívül kerül. - A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltételeit meghatározó, A mobilitási célú lakhatási támogatás adómentességének feltételeit meghatározó, A kockázati biztosítás más személy által megfizetett díjának adómentességét meghatározó, A diákhitel-törlesztés megfizetéséhez adott munkáltatói juttatás adómentességének feltételeit meghatározó, A sportrendezvényre szóló belépők és a kultúrautalványok adómentességét megállapító rendelkezéseket. A január 1-jétől egyes meghatározott juttatásnak, illetve adómentes juttatásnak nem minősülő juttatások bérjövedelemként viselik a közterheket.

Szja - Egyes meghatározott juttatások – 2019
Az Szja tv 70. §-ban nevesítetten felsorolt juttatások 2019-től minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Önkéntes biztosítópénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, Azok a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódó juttatások, mint a cégtelefon magáncélú használata, A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, A reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás, ahol nem állapítható meg ki milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásból. A csekély értékű ajándék továbbra is egyes meghatározott juttatásként adóköteles, ugyanakkor a korábbi, legfeljebb évi 3 alkalom helyett évi 1 alkalommal juttatható.

Új szociális hozzájárulási adó törvény
Járulék Új szociális hozzájárulási adó törvény 2019. Január 1-jétől egységes keretbe foglalja a hatályos szociális hozzájárulási adóval és egészségügyi hozzájárulással terhelt jövedelmeket és egykulcsos adóval terheli azokat. A szociális hozzájárulási adóról szóló T/627. sz. törvényjavaslat célja, hogy egy adónembe olvadjon össze a jelenleg hatályos szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás. – megszűnik az EHO, az eddig EHO-val terhelt jövedelmek után január 1-jétől szociális hozzájárulási adót kell fizetni. A korábban szoc ho kötelezettség alá eső jövedelmek továbbra is ezen adókötelezettség alá esnek. A Munkahelyvédelmi Akció kedvezményei kivezetésre kerülnek – olyan nagyobb összegű kedvezmények kerülnek bevezetésre, melyek munkaerőpiaci ösztönző hatásai hatékonyabban érvényesülnek.

Járulék - Új szociális hozzájárulási adó törvény
Szociális hozzájárulási adót kell fizetni: - Szja tv szerint összevont adóalapba tartozó adó-adóelőleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után Tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, Az Szja tv szerint önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén az Szja tv szerinti adó, adóelőleg - alap hiányában a Tbj szerint biztosítottnak minősülő személy részére jutatott járulékalapot képező jövedelem, Az Szja tv szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, Kamatkedvezményből származó jövedelem Szja tv szerint adóalapként meghatározott összege után,

Szociális hozzájárulási adót kell fizetni: A vállalkozásból kivont jövedelem, Az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, Az osztalék, vállalkozói osztalékalap, Az árfolyamnyereségből származó jövedelem, Az Szja tv 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján szerzett jövedelmének 75%-a, A tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a után, Az egyszerüsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozónak. Az adófizetési kötelezettség alá eső jövedelmek valamennyi olyan jövedelemtipust tartalmaznak, amelyeket szoc ho vagy eho terhel 2018-ban.

Az adó mértéke: Egykulcsos szoc ho – mértéke 19,5% A korábban 14%-os kulccsal adózó jövedelmek (tőkejövedelmek, béren kívüli juttatások) terhelése is 19,5%, terhelés ne növekedjen – alapra vonatkozó speciális rendelkezések: Szja tv 71. § béren kívüli juttatások – 1,18-szoros szorzó törlése Az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő az átalányban megállapított jövedelmének 75%-a után fizet szoc hot (jelenleg az átalányban megállapított jövedelem után 14%) A tételes költségelszámolást választó nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő bevételének 4%-a után fizet szoc hot (jelenleg bevételének 5%-a után 14%) Tőkejövedelmek esetén az adófizetési felső határ megállapítására vonatkozó szabály miatt nem kell

Az adófizetési felső határ: Eddig tőkejövedelmek esetén EHO fizetés 450 ezerig, beleszámított a biztosított által fizetett egyéni járulék (természetbeni és pénzbeli eg bizt jár, ekho szerinti egbizt, eho) 2019-től: az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevont adóalapba tartozó jövedelmei és a tv-ben nevesített tőkejövedelmeinek összege a tárgyévben eléri a minimálbér összegének 24 – szeresét. Mentesítési szabályok: jogviszonyok és jövedelmek tekintetében Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó, Közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja,

Mentesítési szabályok: jogviszonyok és jövedelmek tekintetében Egyes családtámogatási ellátások után, ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után, Külföldi személyre speciális szabályozás – vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék, vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereség – nem terheli adófizetési kötelezettség Szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, UNIO-s jövedelmek, EGT bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló tv szerint elismert tőzsdére bevezetett értékpapír hozama.

Az adóból igénybe vehető kedvezmények: A munkaerő piacra lépők után igénybe vehető kedvezmény – korábban nem foglalkoztatottakat célozza, egyszerüsített adminisztráció, igazolást a munkavállaló foglalkoztatásának bejelentését követően az adóhatóság automatikusan állítja ki a foglalkoztató részére, első 2 évben mentesül a foglalkoztató a szoc ho és szakképzési hoz, megfizetése alól, 3. évben 50% kedv., legfeljebb minimálbérig A 3 vagy több gyermeket nevelő munkaerő piacra lépő nők után érvényesíthető adókedvezmény – 3+2 év 3 gyerekeseknek, anyasági ellátások után, igazolás: a legalább 3 gyermek után járó családi pótlékra való jogosultságról, az adóhatóság közreműködésével a családtámogatási feladatokat ellátó hatóság állítja ki, elektronikusan megküldi kifizetőnek, első 3 évben mentesül a munkáltató a szoc ho és szakképzési alól, 4. és 5. évben 50%, itt már szakképzési van

Az adóból igénybe vehető kedvezmények: A megváltozott munkaképességűek után érvényesíthető adókedvezmény – a megváltozott munkaképességű vállalkozók és a rehabilitációs kártyára jogosultak után igénybe vehető kedvezmények összeolvadnak és azonos feltételek mentén, kibővített személyi körrel lesz igénybe vehető az új kedvezmény a rehab kártya után járó kedvezményt eddig csak a % közötti egészségi állapottal rendelkező ún. B1,C1, B2, C2 minősítéssel rendelkező személyek után lehetett érvényesíteni – bővül: D,E minősítéssel rendelkező személyekkel, akiknek az egészségi állapotuk 30% alatti vállalkozók esetében – a rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásra nem jogosult, de komplex minősítés alapján 60% alatti egészségi állapottal rendelkezik

Az adóból igénybe vehető kedvezmények: A szakképzettséget nem igénylő és mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény – FEOR-09, FEOR-6. főcsoport 61, csoport, 7. főcsoport 7333., 8. főcsoport munkakör – minimálbérig 50% A közfoglalkoztatottak után igénybe vehető adókedvezmény Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény A k+f tevékenység után érvényesíthető adókedvezmény

Eljárási szabályok: A dec. 31-éig szoc ho adó fizetési kötelezettséggel terhelt jogviszonyok, jövedelmek esetében az adót a kifizető az Art szerint továbbra is havonta állapítja meg, és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg. A december 31-éig ehóval terhelt jövedelmek esetében főszabályként továbbra is a juttatást követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be a kifizető az adót.

Átmeneti szabályok: A január 1-je előtt keletkezett szoc ho illetve eho kötelezettségeket a dec. 31-én hatályos rendelkezések alapján kell teljesíteni évi CLVI tv, évi LXVI tv A kivezetésre kerülő kedvezmények bizonyos időtartamig történő érvényesíthetőségére átmeneti szabály – A pályakezdő 25 év alattiak A tartósan álláskeresők Az anyasági ellátásban részesülők Szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye az érvényesítésre nyitva álló időtartamig igénybe vehetők, amennyiben azok érvényesítése december 31-én folyamatban van.

Járulék - Nyugdíjas szövetkezet tagjainak biztosítása
Az Országgyűlés által június 13-án elfogadott, az egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló évi LXXXIX. törvény a szövetkezeti formák egyedi, nagy hagyományokra épülő előnyeit is figyelembe véve új szövetkezeti típust vezetett be, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetet. A nyugdíjas szövetkezet a még aktív dolgozni kívánó idősebb korosztály számára nyújt foglalkoztatási lehetőséget adórendszerbeli támogatással. Ez a foglalkoztatási forma mind a nyugdíjasnak, mind pedig a számára munkát kínáló félnek előnyös.

Járulék – 2019. A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának mentesítése a közterhek alól A saját jogú nyugellátásban részesülő, a munka törvénykönyve szerint munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló mentesül a 10 %-os mértékű nyugdíjjárulék és a 4 %-os mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetése alól január 1-jétől. Így munkabére után kizárólag személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség áll fenn. Ezzel párhuzamosan a munkáltató mentesül az általa, a munkaviszonyra tekintettel terhelő – előreláthatólag 19,5 %-os mértékű – szociális hozzájárulási adó alól. Továbbá e munkaviszonyra tekintettel szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettség sem merül fel. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének emelése – 7500 (7320-ról) Ft/hó, napi 250 Ft. (belföldinek minősülnek és nem biztosítottak, valamint más okból sem jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, kieges egyéni és társas vállalkozó, tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezet)

Járulék – 2019. Biztosítottak köre:
- Állami projektértékelői jogviszony – jövedelem eléri minimálbér 30%-át. Bolyai János Kutatási Ösztöndíjban részesülő magánszemélyek – ösztöndíj folyósításáig biztosított , ig Munkaviszony jogellenes megszüntetése – munkaviszonyban töltött idő a helyreállításig Letartóztatás időtartama, pontosítás csak a fogvatartotti státuszt megelőzően szünetel a bizt jogv. – 8. § d.) pont Rendvédelmi és honvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés és járadék járulékfizetés egyértelművé tétele – kizárólag nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terheli, nincs egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékfizetés.

Bővül a kedvezményezetti kör:
A megváltozott munkaképességű vállalkozók által igénybe vehető adókedvezmény Bővül a kedvezményezetti kör: A rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra nem jogosult, de komplex minősítés alapján 60% alatti egészségi állapottal rendelkező megváltozott munkaképességű személyek is jogosultak lesznek a kedvezményre. Így minden olyan megváltozott munkaképességű személy után igénybe tudják venni, aki: 2011. dec. 31-én – a tb nyugellátásról szóló tv alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. Tv § alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha a megváltozott munkaképességű személy komplex minősítése alapján egészségi állapota 60%-os vagy ennél kisebb mértékű

Kisadózók adózása – 2019. Kisvállalati adó
Az adóalanyok számának további bővítése érdekében: A bevételre és a mérlegfőösszegre vonatkozó belépési értékhatár a duplájára, 1 milliárd Ft-ra emelkedik. Az adóalanyiság megszűnését eredményező bevételi értékhatár pedig: háromszorosára, 1 milliárd Ft-ról 3 milliárd Ft-ra nő. A kisvállalati adó szabályozása kiegészül: a kettős adóztatás elkerüléséhez szükséges részletes rendelkezésekkel, mely pontosítás segíti a külföldről származó jövedelmek kezelését a kisvállalati adó rendszerében. A kisvállalati adóalanyiság megszűnik, amennyiben az üzleti év mérlegfordulónapjának megváltoztatására a tv rendelkezésével ellentételesen mégis sor kerül. A kisvállalati adóalanyiság megszűnésének napja ebben az esetben a választott mérlegfordulónap.

Az egyszerűsített vállalkozói adó – 2019.
Utoljára december 20-ig van lehetősége a vállalkozóknak az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentéssel az EVA hatálya alá kerülni, s ezen adónem szabályainak megfelelően teljesíteni az adókötelezettséget az e elkövetkező adóévekben. Az EVA tehát nem szűnik meg, de december 20-át követően EVA adónemre történő áttérésre nem lesz lehetőség. Azon adózók, akik december 20-áig bejelentkeznek az EVA hatálya alá (illetve akik adóalanyisága jelenleg is fennáll, s nem merül fel megszűnési ok) a továbbiakban is az EVA adónem hatálya alatt maradhatnak, kötelezettségeiket az EVA szabályainak megfelelően teljesíthetik. Ezen adózók vonatkozásában az adóalanyiság az adózó választása alapján vagy a tv által meghatározott valamely ok bekövetkezésével szűnhet meg. A adóévtől a számviteli tv hatálya alá tartozó EVA alanyok az osztalékfizetésre rendelkezésre álló forrásokat kötetlen sorrendben használhatják fel.

A katát érintő változások – 2019.
2019. Január 1-jétől a tevékenységét év közben kezdő vállalkozásnak minősül az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő, KATA szerinti adóalanyiságot választó gazdasági társaság is. Ez azt jelenti, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő és a KATA szerinti adóalanyiságot választó társaságnak – a korábbi szabályoktól eltérően – átmenetileg sem kell a TAO szabályait alkalmazni, mivel az adóalanyisága létrejöttének napja – a korábbi szabályoktól eltérően nem a KATA választásának bejelentését követő hónap első napja, hanem – a KATA szerinti adóalanyiság választásának napja.

Az adóalanyiság választása Nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amely a bejelentés megtételekor végelszámolási, felszámolási, kényszertörlési eljárás hatálya alatt áll. A jelenlegi szabályozás szerint nem választhatja az adóalanyiságot az a vállalkozás, amelynek adószámát a NAV a bejelentést megelőző 2 éven belül törölte vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve. A tv lerövidíti az adóalanyiság létrejöttének akadályát képező időtartamot, ez az időszak a bejelentés évére és az azt megelőző 12 hónapra szűkül az adószám törlése esetén. (felfüggesztés intézménye megszűnt)

Az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának kiszámítása A számviteli tv osztalék elszámolásával kapcsolatos szabályaival történő összhang megteremtése érdekében a KATA szerinti adóalanyiság létrejöttét megelőző üzleti év beszámolójához kapcsolódó mérlegben nem szereplő jóváhagyott osztalékot az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjának kiszámításánál figyelembe kell venni,

A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék mértékének csökkenése
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából és a kizárólag szolgálati idő szerzése érdekében kötött megállapodás esetén fizetendő nyugdíjjárulék január 1-jétől 34 százalékról 24 százalékra mérséklődik.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Az Szja tv-t, a járulékot,a kisadózókat és az Eva-t érintő változások

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az Szja tv-t, a járulékot,a kisadózókat és az Eva-t érintő változások"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Az Szja tv-t, a járulékot,a kisadózókat és az Eva-t érintő változások

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Az Szja tv-t, a járulékot,a kisadózókat és az Eva-t érintő változások"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés