Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban

Az előadások a következő témára: "Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban"— Előadás másolata:

1 Tudásstruktúrák szerepe a befogadásban
Ragó Anett ELTE PPK Kognitív Pszichológia Tanszék VII. Nemzetközi Médiakonferencia

2 Áttekintés Képek mint szimbólumok vs. Tárgyak mint szimbólumok – társas kontextus Értelmezési keretek – mentális sémák Saját korábbi kutatás eredményei Következtetések Kitekintés VII. Nemzetközi Médiakonferencia

3 1. Képek szimbolikája Deloache (1992, 1994) – fotó szimbolikus alkalmazása 2.5 éves korban fénykép mint referencia valóság lenyomata gyerek „ismeri” a kép szimbolikus szerepét DE ehhez kettős reprezentációs rendszer fenntartására van szükség VII. Nemzetközi Médiakonferencia

4 Generalizációs képességek
Pierroutsakos és DeLoache (2003) – 9 hónaposok motoros válasszal reagálnak a realisztikus képekre DE nem teljesen ugyanúgy, mint a valódi tárgyakra agyi éretlenség a háttérben: frontál lebeny, gátlás problémája Generalizáció: a kép „jól működik” VII. Nemzetközi Médiakonferencia

5 2. Tárgyak mint szimbólumok
Deloache (1992, 1994) – makett (babaház) szimbolikus alkalmazása 3 éves korban Valós tárgy esetén a gátlás nehezebb Kettős reprezentáció létrehozása nehezebb M. Tomasello – tárgyak fejlesztése = kulturális fejlődés (hátterében az „elmeolvasás” képessége) VII. Nemzetközi Médiakonferencia

6 21 hónapos 24 hónapos 28 hónapos
Deloache és mts. 2004 VII. Nemzetközi Médiakonferencia

7 Képek referáló szerepe korán felfogható Tárgyak túl „valódiak”
Ezekben a folyamatokban szerepet játszik a társas kognitív érzékenység A képek vizuális üzenetek Társas kontextusban értelmesek Értelmezni kell - VII. Nemzetközi Médiakonferencia

8 Gyerekrajzok címe ábrándozás” vagy tényleges reprezentáció? (névadás  szándék → reprezentáció) ábrázolás értéséhez cél és szándék értése VII. Nemzetközi Médiakonferencia

9 Bloom & Markson, 1998 VII. Nemzetközi Médiakonferencia

10 2. Értelmezési keretek Szerveződés elvei: hasonlóság, idő és tér Szervezettség forrása: nyelv J. Bruner (1987): „a narratívum az emberi intenciók viszontagságai körül forog” az elbeszélő jelzéseket ad az olvasónak → az olvasó „megírja” a saját virtuális szövegét  történet mindig választás VII. Nemzetközi Médiakonferencia

11 Gyerekkori narratívák
A narratív diskurzus fejlődése szerepet játszik a kognitív folyamatok differenciálásában Elbeszélés érzés, megismerés, cselekvés helyének kijelölése rendszerez mindig meghatározza a cselekvő viszonyát a cselekvéshez belső és külső világ elválasztása (vágyak/vélekedések vs. tapasztalat) „hűt”: szimbolikus reprezentáció révén eltávolít Self monológok Narratívum a cselekvés legjobb leírója: cselekvő, cselekvés, cél/szándék, eszköztár, helyszín (probléma/dráma, ha felbomlik az egyensúly); az elbeszélés a probléma következményeinek jellemzésére, feltárására, megelőzősére alkalmas eszköz VII. Nemzetközi Médiakonferencia

12 3. „Minimax mesék” 2000-ben; változó mintázat:
VII. Nemzetközi Médiakonferencia

13 „Saját” történetek Cselekvő Cselekvés Cél/szándék Eszköztár Helyszín
VII. Nemzetközi Médiakonferencia

14 Következtetések Mentális sturktúrák az értelmezők
Ábrázolt történetek befogadása saját szervező rendszer Ennek mintázottsága élethelyzetek és kognitív értettség függvénye Saját történetek  elaboráció VII. Nemzetközi Médiakonferencia

15 Kitekintés Saját művészeti foglalkozások Tundó Klárával Matéria Lab
Project Zero by Harvard VII. Nemzetközi Médiakonferencia