A vállalat kínálata és a piac jellege

Az előadások a következő témára: "A vállalat kínálata és a piac jellege"— Előadás másolata:

1 A vállalat kínálata és a piac jellege

2 A piaci verseny jellege és a piac formái
A piaci verseny jellegét meghatározó tényezők: Mennyien vannak az eladók és a vevők, Könnyű-e vagy nehéz új termelőknek, illetve vásárlóknak belépni a piacra, Képes-e egy-egy szereplő egyedül befolyásolni a piaci árat.

3 A piaci verseny formái Tökéletes verseny Monopolizált piac
Tiszta monopólium oligopólium

4 3. A tökéletes verseny A tökéletes verseny az a piaci forma, amelyben a piac végtelenül nagy egy-egy szereplőhöz képest, és a szereplők árelfogadók, s e piacon szabad a be és kilépés.

5 4. Tiszta monopólium Tiszta monopólium az a piaci forma, amikor egyetlen eladója van a terméknek a piacon. (A vásárlási monopóliumot monopszóniának nevezzük. A monopszónia az a piaci forma, amikor egyetlen vevője van a terméknek a piacon.)

6 5. Oligopolium Az oligopólium az a piaci forma, amikor néhány nagyobb termelő kínálata látja el a piacot.

7 6. A monopolizált piac kialakulásának okai
Az optimális üzemméret aránya viszonylag nagy a piachoz képest. Természetes monopólium: A gazdaságos üzemméret alapján létrejött monopóliumot természetes monopóliumnak nevezzük. Magas a vállalkozásalapításhoz szükséges tőke- és pénzbefektetések értéke. Licencek, know-how-k

8 Ellenőrzési monopólium a fontos nyersanyagforrások felett.
Az állami piacszabályozás. Importkorlátozás Koncessziós jogok Állami árszabályozás stb.

9 A vállalati és piaci kínálat tökéletes verseny esetén
Teljes bevétel = ár • kibocsátás mennyisége TR = p • q Tökéletes verseny esetén a teljes bevétel a vállalati kibocsátás lineárisan növekvő függvénye, mert a vállalat árelfogadó Teljes bevétel TR(q) q

10 Átlagbevétel: mérőszám, amely kifejezi az egységnyi kibocsátásra jutó teljes bevétel összegét.

11 Határbevétel: mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a vállalat árbevétele, ha egységnyivel megváltozik a kibocsátása. Ft/db Csak tökéletes verseny esetén egyenlő a határbevétel a piaci árral. P=AR=MR Tökéletes verseny esetén a vállalat határbevétele egyenlő az átlagbevétellel és a piaci árral. q

12 Gazdasági profit = Teljes bevétel – Teljes gazdasági költség
Átlagos profit: mérőszám, amely kifejezi az egységnyi kibocsátásra jutó profit összegét.

13 Határprofit: mérőszám, amely kifejezi, hogy hány egységgel változik a gazdasági profit, ha egységnyivel megváltozik a vállalat kibocsátása

14 A tökéletesen versenyző vállalat piaci alkalmazkodásának lényege:
A vállalat elfogadja a piacon érvényes árat, és ennek függvényében határozza meg kibocsátása optimális mennyiségét.

15 A vállalati optimális kibocsátás kritériumai:
Elsődleges kritérium: A profit maximális vagy a veszteség minimális. Másodlagos kritériumok: A határbevétel egyenlő a határköltséggel MR = MC A határprofit értéke nulla és előjele pozitívról negatívra vált.

16 A vállalat rövid időtávú piaci stratégiái
Profitmaximalizáló piaci stratégia Veszteségminimalizáló piaci stratégia Termelést szüneteltető piaci stratégia

17 A profitmaximalizáló piaci stratégia lényege:
A vállalatnak akkor kell alkalmazni profitmaximalizáló stratégiát, amikor az árbevétel meghaladja a teljes gazdasági költséget, illetve a piaci ár meghaladja a fedezeti pontot. A fedezeti pont tökéletesen versenyző vállalat esetén az átlagköltség (AC) minimális értéke.

18 A veszteségminimalizáló piaci stratégia lényege:
A vállalatnak akkor kell alkalmazni veszteségminimalizáló stratégiát, amikor az árbevétel nem fedezi a teljes gazdasági költséget, de a változó költségek megtérülnek, illetve a piaci ár alacsonyabb a fedezeti pontnál, de magasabb mint az üzemszüneti pont. Az üzemszüneti pont tökéletesen versenyző vállalat esetén az átlagos változóköltség (AVC) minimális értéke.

19 Az üzemszüneti és fedezeti pont közötti ár esetén azért kell a vállalatnak folytatni a termelést a veszteség ellenére, mert amellett, hogy a változó költség egésze megtérül, a fix költség egy részére is fedezetet nyújt az árbevétel. Ha a vállalat abbahagyná a termelést, a fix költség egésze veszteséggé válna.

20 A termelésszüneteltető piaci stratégia lényege:
A vállalatnak akkor kell a termelést szüneteltetni, amikor az árbevétel nem fedezi a változó költségeket, illetve a piaci ár alacsonyabb az üzemszüneti pontnál.

21 q q1 q0 Ft TC TR Milyen piacon működik a vállalat?
Milyen időtávon mutatja be az ábra a vállalat helyzetét? Milyen piaci stratégiát kell folytatnia? Határozza meg a vállalat optimális kibocsátását! Ft TC TR q q1 q0

22 Ft TC TR q q1 q0 q*

23 Ft TC TR A q q1 q0 q*

24 Ft TC TR B A q q1 q0 q*

25 Ft TC TR B TR* A q q1 q0 q*

26 Ft TC TR B TR* A TC* q q1 q0 q*

27 Ft TC TR B TR* A TC* Tπmax q q1 q0 q* -FC Tп

28 a.) Milyen a piaci verseny jellege?(Válaszát indokolja!)
P* = 25 Ft/db P (Ft/db) MC AC AVC Az alábbi ábra egy jelvénygyártó kisüzem költségfüggvényeit mutatja. A termék piacon kialakult ára 25Ft/db. a.) Milyen a piaci verseny jellege?(Válaszát indokolja!) b.) Milyen piaci stratégiát kell a vállalatnak rövidtávon folytatnia? c.) Állapítsa meg az üzem optimális kibocsátásának mennyiségét! d.)Határozza meg grafikusan és forintösszegben is a cég árbevételét, összköltségét és maximális profitját! q

29 P (Ft/db) MC AR=MR P* AC AVC F Ü q O

30 Az optimális kibocsátás: q*=800 db
P (Ft/db) MC A AR=MR P* AC AVC Az optimális kibocsátás: q*=800 db Az árbevételt geometriailag az Oq*AP* négyszög területe fejezi ki. TR=P*q* TR=25x800=20000FT B q O q*

31 A AR=MR P* B C q* O P (Ft/db) MC AC AVC
P (Ft/db) MC A AR=MR P* AC AVC Az összköltség értékét az Oq*BC négyszög területe fejezi ki. TC=q*xAC q*=800; AC=12 FT/db TC=12*800=9600 B C q O q*

32 TC A AR=MR P* B C q* O P (Ft/db) MC AC AVC TC=q*xAC
P (Ft/db) MC A AR=MR P* AC AVC TC B C TC=q*xAC q*=800; AC=12 FT/db TC=12*800=9600 Az összköltség értékét az Oq*BC négyszög területe fejezi ki. q O q*

33 TC A AR=MR P* B C q* O P (Ft/db) MC AC AVC Tπ = TR –TC
P (Ft/db) MC A AR=MR P* AC AVC TC Tπ = TR –TC Tπ = = 10400 Tπ = q*xAπ Aπ= 25-12=13 Tπ=13x800=10400 A gazdasági profit értékét geometriailag a CBAP* négyszög területe fejezi ki B C q O q*

34 MC AC AVC B C F A P* AR=MR Ü O q*
MC AC AVC B C F Az optimális kibocsátás: q*=2000Ft Az árbevétel értékét az Oq*AP* négyszög területe fejezi ki. TR=9x2000=18000 TC=ACxq* AC=20FT/db; q*=2000db TC=20x2000=40000Ft AZ összköltség értékét az Oq*BC négyszög területe fejezi ki. A veszteség értékét a P*ABC négyszög területe fejezi ki. Tπ = TR –TC Tπ = =-22000 A P* AR=MR Ü O q*

35 A tökéletesen versenyző vállalat egyéni kínálati függvénye
A tökéletesen versenyző vállalat egyéni kínálati függvénye (s) azonos a határköltség függvénnyel (MC) az üzemszüneti pont fölötti ár esetén. Az üzemszüneti pontnál alacsonyabb ár esetén a kínálat nulla.

36 Az iparági (piaci) kínálati függvény
Az iparági kínálati függvény tökéletes verseny esetén az egyéni kínálati függvények, illetve az egyéni határköltség függvények üzemszüneti pont fölötti szakaszainak összege.

37 A tökéletesen versenyző vállalatok kínálata hosszú időtávon
Az élenjáró technológiát bárki megszerezheti, az ebből származó költségelőny és gazdasági profit megszűnik A tartósan veszteséges vállalkozások kénytelenek elhagyni az iparágat. Azonos üzemméret és azonos költségszint mellett termelő vállalatok jönnek létre. Az egyensúlyi ár a fedezeti pont szintjén alakul ki. A vállalatok a fedezeti pontban termelnek, ezért teljes gazdasági költségük megtérül. A vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot, csak a normálprofit elérhető számukra .

38

39

40 A tiszta monopólium piaca

41 A monopólium piaci alkalmazkodásának lényege
A monopólium piaci alkalmazkodásának lényege, hogy egyszerre határozza meg a saját kibocsátásának optimális mennyiségét és a piaci árat.

42 A monopólium piaci alkalmazkodásának jellemzői
A monopólium egyéni kínálata egyben a piaci (iparági) kínálat. A monopólium kibocsátásának külső korlátja a piaci kereslet, és nem egy konkrét piaci ár. A korlátozott piaci kereslet miatt, csökkentenie kell a terméke árát, ha több terméket akar eladni.

43 A monopólium összbevétele (TR) nem nő együtt a kibocsátással, hanem egyre lassabban nő, és nagyon nagy kínálat esetén csökkenhet is. Bevétel TR(Q) Kibocsátás

44 A monopólium határbevétele (MR) nem konstans és nem egyezik meg egyetlen piaci árral sem.
MR < P = AR P D MR D Q

45 P D MR D Q O Q0 Q1 Bevétel TR(Q) Q O Q0 Q1

46 A monopólium optimális kibocsátásának kritériumai:
Elsődleges kritérium: A profit maximális vagy a veszteség minimális. Másodlagos kritériumok: A határbevétel egyenlő a határköltséggel MR = MC A határprofit értéke nulla és előjele pozitívról negatívra vált.

47 A monopólium rövid időtávú piaci stratégiái
Profitmaximalizáló piaci stratégia Veszteségminimalizáló piaci stratégia Termelést szüneteltető piaci stratégia

48 A P* B MR Q*

49 TR=1250*17=21250 TC=1250*14=17500 TP= =3750

50 A monopólium és egy tökéletes verseny iparágának összehasonlítása
Az összehasonlítás szempontja: melyik iparág hoz létre nagyobb társadalmi jólétet?

51 Az összehasonlítás egyszerűsítő feltevései
Feltételezzük, hogy Mindkét iparág ugyanazt a terméket termeli, Teljesen egyforma a piac mindkét iparág számára, Hosszú időtávon vizsgáljuk az eseményeket A hosszú időtávú határköltség egyenlő a hosszú időtávú átlagköltséggel mindkét iparágban LMC = LAC Mindkét iparágban azonos nagyságú az LMC és az LAC

52 a.) Határozza meg az iparág optimális kibocsátását és a termék eladási árát!
b.) Határozza meg geometriailag és forintösszegben is az iparág teljes bevételét, teljes gazdasági költségét és a gazdasági profitját! c.) Határozza meg geometriailag és forintösszegben is a fogyasztói többlet értékét! A P* Q*

53 a.) Határozza meg az iparág optimális kibocsátását és a termék eladási árát!
b.) Határozza meg, geometriailag és forintösszegben is, az iparág teljes bevételét, teljes gazdasági költségét, és a gazdasági profitját! c.) Határozza meg, geometriailag és forintösszegben is, a fogyasztói többlet értékét! A P* B H C MR Q*

54 Az optimális kibocsátás Q*=2000db P*=4Ft/db
Az árbevétel= OQ*AP* négyszög területe TR=2000db*4Ft/db=8000Ft Az összköltség= OQ*BC négyszög területe TC=2000db*2Ft/db=4000Ft A gazdasági profit = CBAP* négyszög területe. Tπ= =4000Ft A fogyasztói többlet = P*AD háromszög területe. A fogyasztói többlet = (2000*(6-4))/2=2000Ft A holtteher-veszteség= BHA háromszög területe. Holtteher-veszteség= (( )*(4-2))/2=2000FT

55 Holtteher-veszteség lényege
A fogyasztói többlet egy része úgy veszett el a társadalom számára, hogy a monopólium miatt meg sem termelődött, azt sem a termelő, sem a fogyasztók nem realizálták.

56 A monopólium hatása a jólétre
A monopólium kevesebbet és magasabb áron visz piacra, mint amennyi a teljesen azonos költséggel termelő, tökéletes verseny iparágának kínálata lenne. Jóléti szempontból a monopólium káros hatással van a gazdaságra, mert a fogyasztói többlet három részre szakad: Egy kis része megmarad fogyasztói többletnek Jelentős része termelői többletté, azaz a monopólium gazdasági profitjává válik. Harmadik része holtteher-veszteségként elveszik a társadalom számára.

57 A kormánynak kettős szerepe van a piaci versennyel kapcsolatban:
Versenyszabályozás A kormánynak kettős szerepe van a piaci versennyel kapcsolatban: Egyrészt hatékony versenyt kell biztosítani azokon a piacokon, ahol a verseny kívánatos (Antitröszt-politika). Másrészt szabályoznia kell az árakat, jövedelmeket stb. azokon a piacokon, ahol a monopolizált piaci forma kedvezőbb („természetes” monopólium).

58 Az antitröszt-politika lényege
Az antitröszt-politika mindazon törvények és intézkedések összessége, amelyek a monopolpozíciók kialakulását akadályozzák, vagy a verseny élénkítését támogatják olyan piacokon, ahol az optimális üzemméret és a tőkebefektetés nagysága nem indokolják a monopolpiac kialakulását, megtűrését.

59 Az antitröszt-politika legfontosabb eszközei
Versenytörvény Ártörvény

60 Versenytörvény A versenytörvény tiltja a gazdasági versenyt korlátozó megállapodásokat, illetve tilt minden olyan magatartást, amellyel tisztességtelen előnyhöz lehet jutni a piaci versenyben. A tisztességtelen piaci magatartás tilalma Tilos a versenytárgyalás, az árverés, a tőzsdei alku tisztaságát bármilyen módon megsérteni Tilos a megtévesztő tájékoztatás, a hírnév rontás, az üzleti titkok megsértése

61 A fogyasztók megtévesztésének tilalma
Tilos valótlan tényt közölni az áruról Tilos a megtévesztő áru-összehasonlítás Tilos elhallgatni, hogy az áru szabványon kívüli Tilos az árengedményt imitálni Tilos a gazdasági erőfölénnyel visszaélni Tilos a szerződéses kapcsolatokban indokolatlan, egyoldalú előnyt kikötni Tilos indokolatlanul elzárkózni a szerződéskötéstől Tilos a másik fél döntéseit indokolatlan előnyszerzés céljából befolyásolni Tilos a piacra lépést vagy a műszaki fejlődést korlátozni

62 Tilos a dömpingár alkalmazása
Fúziókontroll Előzetesen engedélyeztetni kell a fúziót, ha ezzel a résztvevők un. „meghatározó piaci befolyást”, részesedést érnek el. az egyesült vállalat árbevétele 10 milliárd forint nagyságrendet meghaladja. A szabályozás célja az, hogy a Versenyhivatal részletes vizsgálat alapján megállapítsa, hogy javítja-e a piac, a gazdaság hatékonyságát a vállalatok egyesülése. Tilos a dömpingár alkalmazása Súlyos kártérítésre kötelezhető a cég, ha termékeit a termelési költségnél alacsonyabb áron viszi piacra.

63 Az ártörvény Az ártörvény
kimondja, hogy az árak meghatározása az üzletfelekre tartozik (azaz a legfőbb szabályozó a piac) Meghatározza, hol és hogyan avatkozhat be az állam az árakba

64 Reguláció A reguláció lényege: úgy szabályozni a természetes monopóliumok tevékenységét, hogy az ár csak az indokolt ráfordításokat fedezze, de normálprofitjuk, a hosszú távú megtérülésük biztosítva legyen.