„Közlekedés és környezetvédelem”

Az előadások a következő témára: "„Közlekedés és környezetvédelem”"— Előadás másolata:

1 „Közlekedés és környezetvédelem”
Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetsége Fenntartható Fejlődés Tagozata Fenntartható közlekedés

2 Közlekedés hatása a környezetvédelemre
A közlekedési tevékenység - közúti, vasúti, légi, vízi- folyamatosan fejti ki a környezetre káros hatását. A fő károsító hatások : levegőszennyezés - CO2, CO, HC, NOx, SO2, korom, por (úttest és gumi- porszennyezés), ezek a belsőégésű motorok, járművek általi kibocsátások (emisszió) zajterhelés. Kevésbé károsító hatásnak vannak kitéve a felszíni és felszín alatti vizek, talaj. GTTSZ Fenntartható közlekedés

3 Összkibocsátás [kt/év]
Jogszabályi háttér 2001/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv az egyes légszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről Az irányelv kén-dioxidra (SO2), nitrogén-oxidokra (NO és NO2), az illékony szerves vegyületekre (VOC) és az ammóniára (NH3) határozza meg az antropogén eredetű légköri emisszióra vonatkozó összkibocsátási határértékeket, amelyeket 2010-től nem szabad túllépni. Az irányelv hatálya nem terjed ki a nemzetközi hajózás kibocsátásaira, valamint – a le- és felszállási ciklusok kivételével – a repülőgépek által kibocsátott légszennyező anyagokra. Szennyező Összkibocsátás [kt/év] 1990 2004 Határérték 2010-ben SO2 1010 247 500 NOx 238 185 198 VOC 205 157 137 NH3 124 74 90 GTTSZ Fenntartható közlekedés

4 Fenntartható közlekedés
70/220/EK a könnyű gépjárművekre, 88/77/EK nehézgépjárművekre szabályozza az emissziót, amelyet több módosítás követett. A csökkentések a CO, VOC, NOx és a részecskékre vonatkoznak. 2008/50/EK levegőminőségi irányelvben található, kisméretű szálló porra (részecskére, PM10-re) vonatkozó levegőminőségi határértékek 1330/2011. (X.12.) Korm. határozattal került elfogadásra a Kisméretű Szálló Por (PM10) határértékek 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet a levegő védelméről 7/2003. (V. 16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről 4/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről 1. melléklet: A levegőterheltségi szint egészségügyi határértékei, célértékei, hosszú távú célkitűzései 2. melléklet: 1. Egyes légszennyező anyagok tervezési irányértékei 2. Az ülepedő porra vonatkozó tervezési irányértékek (3.-7. melléklet) 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról Számítások szerint az intézkedések hatására a PM10 kibocsátás 10-15%-kal csökkenthető, melynek eredményeképpen - nemzetközi tanulmányokat figyelembe véve - átlagosan 10-20%-os PM10 koncentráció csökkenés érhető el. GTTSZ Fenntartható közlekedés

5 Fenntartható közlekedés
Zajvédelem 27/2008. (XII. 3.) KvVM–EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 3. számú melléklet (közlekedési zaj-határértékek) 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 280/2004.(X.20.) Kormány rendelet a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól GTTSZ Fenntartható közlekedés

6 Közúti közlekedés hatásai
A közúti közlekedés által történő kibocsátások Az OECD országokban az összes energiahordozóból származó CO2 emisszió 22 %-a, hazánkban %-a származik a közlekedésből. GTTSZ Fenntartható közlekedés

7 Fenntartható közlekedés
CO2 kibocsátás GTTSZ Fenntartható közlekedés

8 Fenntartható közlekedés
A fenntartható fejlődés, a klímaváltozás a közlekedés minden ágában megköveteli a károsító hatások, kibocsátások csökkentését. A közúti közlekedés káros anyag kibocsátásainak csökkentéséhez a motorok fejlesztése, a szigorodó előírások és az alternatív üzemanyagok (pl. sűrített földgáz üzemű autóbuszok) használata járul hozzá. A hibridjárművek esetében jelentősen csökken a levegőt terhelő CO2 kibocsátás és a zajterhelés is. GTTSZ Fenntartható közlekedés

9 Közúti közlekedés kibocsátásai
Üzemanyag, futásteljesítmény, NOx, szervesanyagok, (VOC), por kibocsátás alakulása Érezteti hatását a motorok korszerűsítése, a kibocsátási normák szigorítása, az üzemanyagok adalékainak hatása, noha növekszik az üzemanyag felhasználás és futás teljesítmény, jelentősen csökken a szerves anyagok (VOC) és a por kibocsátás. GTTSZ Fenntartható közlekedés

10 EURO szabványnak megfelelő motorok
Szmog képződés Közúti közlekedés (az ipar és háztartások mellett) is hozzájárul a szmog kialakulásához. Ózon: a gépkocsik által is előidézett szmog legfőbb alkotója az ózon, amely a nitrogénoxidból és a szénhidrogénekből a napfény hatására keletkezik. GTTSZ

11 Fenntartható közlekedés
Zaj kibocsátás Zajtérképek készültek a nagyvárosokra, fő közlekedési utakra, repülőtérre. A közlekedési eredetű zaj az összes zajterhelés túlnyomó részét képezi. Hazánkban a főútvonalak mentén nappal 70-75, éjjel dB-nél nagyobb a zajterhelés, ami már az egészségkárosítási szint felett van. Budapesten a zajterhelés nappal dB, éjjel dB a főutak mellett (Budaőrsi út, Fehérvári út, Bartók Béla út stb.) Védekezés: zajvédő falak, növényzet. GTTSZ Fenntartható közlekedés

12 Fenntartható közlekedés
Légi közlekedés Jelenleg a világ CO2 kibocsátásának 2%-árt felel a légi közlekedés, ennek 5%-át adják a repülőterek. A globális felmelegedést is magas CO2 kibocsátásukkal segítik, emellett 1 kg kerozin elégésekor 1,25 kg víz keletkezik, apró cseppecskék formájában (kondenzcsík). Az üzemanyag elégéséből származó egyéb káros vegyületek oldódhatnak a vízcseppekben, majd visszajutnak a talaj felszínre szennyezve azt. Ez a sztratoszférában zajlik főként. Ebben a magasságban a repülőgépek éves szinten mintegy millió tonna vizet bocsátanak ki. Pl. megnézzük a láthatjuk, hogy mennyi gép van a levegőben az adott időszakban. Itt láthatjuk azt is, hogy egy-egy repülőgép mennyi üzemanyagot szállít. Akár ezer liter üzemanyagot képes szállítani és elégetni. GTTSZ Fenntartható közlekedés

13 Fenntartható közlekedés
Légi közlekedés Pillanatnyi kép h . GTTSZ Fenntartható közlekedés

14 Fenntartható közlekedés
Vasúti közlekedés A levegőtisztaság védelem területén csökkent a káros anyag kibocsátás. A széndioxid kibocsátás csökkenése a villamosítás növelésével hozható összefüggésbe. A hazai vasút pályahossz 7273 km, ebből 2633 km már villamosított. Budapest és Hegyeshalom közötti szakaszon a felvett energia 25%-ban megújuló energiából származik. Környezetvédelmi mutatók 2011 2012 2013 Szén-dioxid kibocsátás (kt) 175,6 158,8 151,2 Felhasznált üzemanyag (m3) 41303 32910 30905 Villamos energia MWh 543642 565565 587538 GTTSZ Fenntartható közlekedés

15 Vízi/hajózási közlekedés
A hajózás károsanyag kibocsátása nagyobb, mint a vasúti és légi közlekedésé együttvéve. Az ENSZ jelentése szerint a világ kereskedelmi hajói által kibocsátott üvegházhatású széndioxid elérte az évi 1,12 milliárd tonnát, ami a világ összes kibocsátásának csaknem 4,5 százaléka. A jelentés készítői úgy látják, hogy a hajózás - amelyre nem vonatkoznak a globális felmelegedést csökkenteni hivatott irányelvek - a CO2-kibocsátás egyik legnagyobb forrásává fog válni a közlekedés, a fűtés, a mezőgazdaság és az ipar után. SO2 és a korom is nagyobb ütemben fog nő. (MTI) GTTSZ Fenntartható közlekedés

16 GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata
Köszönöm megtisztelő figyelmüket Várkonyi Erzsébet környezetvédelmi szakmérnök GTTSZ Fenntartható Fejlődés Tagozata GTTSZ Fenntartható közlekedés