Az önkéntesség/önkéntes munkavégzés és a szociális felsőoktatás lehetséges kapcsolódási pontjai, együttműködése „Reflektív szociális képzési rendszer a.

Az előadások a következő témára: "Az önkéntesség/önkéntes munkavégzés és a szociális felsőoktatás lehetséges kapcsolódási pontjai, együttműködése „Reflektív szociális képzési rendszer a."— Előadás másolata:

1 Az önkéntesség/önkéntes munkavégzés és a szociális felsőoktatás lehetséges kapcsolódási pontjai, együttműködése „Reflektív szociális képzési rendszer a 21. században” workshop Knyihár Éva – Baranya Megyei Önkéntes Centrum szakmai vezető A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap társfinanszírozásában valósul meg.

2 Önkéntesség főbb jellemzői:
Személyes indíttatás, szabad, egyéni választáson alapszik Anyagi érdekektől mentes Mások javát, közjót szolgál Elősegíti, hogy az egyének és a közösségek részesei legyenek saját problémáik megoldásában

3 Önkéntes tevékenység jellemző típusai:
Kölcsönös segítségnyújtás és önsegítés Jótékonyság, mások segítése, filantrópia Közösségi részvétel és állampolgári szerepvállalás Közérdekű ügyek képviselete, társadalmi kampányok megszervezése

4 Az önkéntesség formái:
Szervezetség szerint: nonprofit szervezet, önszerveződések, állami intézmény, forprofit szervezet, egyéni (formális – informális) Idő szerint: rendszeres, periódikus, alkalmi Hely szerint: állandó helyen, változó helyen, belföldön - külföldön Tevékenység szerint: szociális, egészségügyi, kulturális, sport, oktatási, természetvédelmi, szabadidős .... Felkészültségi igény: nem igényel, minimális, szükséges, szakemberek

5 A „régi” és „új” típusú önkéntesség
„régi“: gyökerei a polgárosodáshoz vezetnek vissza, az adományozáson és a jótékonykodáson alapul. Hátterében olyan hagyományos polgári eszmék és értékek állnak, mint a szegények megsegítése, a szolidarítás vagy vallási indítatás. „új“ (modern): legfőbb jellemzője a tudásalapú társadalom elvén a szaktudás, gyakorlati tapasztalat, az élethosszig tartó tanulás elvárásának való megfelelés. Motivációk: az új tudás megszerzésének a vágya, az önfejlesztés és önmagunk kipróbálásának a lehetősége, kapcsolatok bővítése.

6 2005. évi LXXXVIII. törvény a közérdekű önkéntes tevékenységről
A 2005 októbere elseje óta létező törvény a különböző önkéntes tevékenységek közül kiemel egyet, melyet közérdekű önkéntes tevékenységnek nevez el. A közérdekű önkéntes tevékenység lényegét tekintve nem különbözik a többi önkéntes tevékenységtől, e tekintetben nem kíván a törvény újítani. Abban viszont igen, hogy rendezett keretet adjon a szervezett módon folytatott önkéntes tevékenységnek, illetve tisztázza az önkéntes és a fogadó szervezet vagy intézmény közti viszony alapvető szabályait.

7 A magyarországi önkéntesség fejlesztési stratégiája 2007-2017
A dokumentum célja, hogy összefoglalja mindazt, ami az önkéntesség szempontjából az utóbbi bő másfél évtizedben történt, hogy levonja a történésekből adódó következtetéseket, és vázolja a következtetések nyomán felépülő stratégiai irányokat és közös feladatokat (ágazati intézkedések)

8 Főbb ajánlások Közösségi kezdeményezések támogatása (helyi szinten is)
Speciális korosztályi önkéntes programok támogatása (ifjúsági, szenior, hátrányos helyzetű csoportoknak) Tematikus önkéntes programok kidolgozása (múzeumi, hospice, beteglátogató, katasztrófavédelem, kultúra, idegenforgalom, környezetvédelem) Kompetenciák mérése, elismertetése (Youthpass) Önkéntesség a közoktatásban Vállalati önkéntes programok népszerűsítése Módszertani központok továbbfejlesztése - Állami Foglalkoztatási Szolgálat, a munkaügyi központok, valamint a helyi önkormányzatok bevonása a munkanélküli emberek önkéntesként való integrációjának megvalósításába (hosszú távú önkéntes programok támogatása: pld. közérdekű önkéntesség)

9 TÁMOP Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával, és a hazai Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP ) keretében megvalósuló program legfontosabb célja, hogy megfelelő infrastruktúra jöjjön létre országosan az önkéntesség elterjesztésére és támogatására. A program távlati célja az önkéntes tevékenységet vállalók számának, valamint az önkéntes tevékenységek hatékonyságának növelése.

10 „CSOMÓPONT” program A program a Pécsi Önkéntes Központ (2004 óta) eddigi működésére és annak tapasztalataira, javaslataira épül. A fejlesztő munkába olyan, már meglévő formális vagy informális hálózatok lettek bevonva, amelyek különböző ágazatokban széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkeznek Baranya megyében. Kulcsszakértők: ifjúsági munka, közösségfejlesztés, képzés, környezetvédelem, esélyegyenlőség, vállalati szféra

11 Önkéntesség – gazdasági erőforrás
Az önkéntesség: nemzetközileg egyre nagyobb elismerést és figyelmet kap nemcsak a non-profit, hanem a forprofit szférában is egyre nagyobb szeletet hasít ki a piacgazdaságból számos ponton érintkezik nemcsak a civil szférával, hanem a modern üzleti menedzsmenttel, a humán-erőforrás menedzsmenttel, az egészségüggyel és a turizmussal is Az önkéntesség új munkahelyek létrehozásához is vezethet azáltal, hogy olyan szolgáltatásokat teremt, amelyeket a későbbiekben az állam vagy a piac átvesz, és ami addig önkéntes munka volt, fizetett állássá válik. Akár 3-5 %-kal is hozzájárulhat az EU GDP-hez.

12 Önkéntesség, mint közösségi forrás
Az önkéntesség a közösségért, a társadalomért végzett fejlesztő, értékteremtő tevékenység és hatalmas tartalékokat rejt az emberi erőforrás, innováció és közösségépítés területein. Középiskola: KÖZÖD! program, „TÁRS” programok, közösségi szolgálat (szabadidő szervezők, iskolai szociális munkások, ifjúságvédelemmel foglalkozók) Vállalati önkéntes programok (szociálpolitikusok) Település lakossága: közösségi programok, kampány szerű önkéntes programok (szociokulturális animátor, „népművelő”, közösségfejlesztő) Munkanélküliek: BPJ-ben részesülők (szociális munkások, szociálpolitikusok, munkaerő-piaci szolgáltatások) Pályakezdők: „parkoló-pályás” önkéntes programok (ifjúsággal foglalkozó szakemberek, pályaorientáció – karrierépítés) Nyugdíjasok: aktív időskor, generációk közötti együttműködés (szociális szakemberek)

13 Önkéntesség - új tudás megszerzése
Az önkéntesség az informális és a nem formális tanulás egyik formája. Lehetőséget teremt arra, hogy az önkéntes kipróbálja önmagát különböző szakmai területeken elméleti tudását átültesse a gyakorlatba új képességeket szerezzen már megszerzett tudását felfrissítse Javítja az önkéntes pszicho-szociális helyzetét önbizalmát, reális önértékelését Ehhez nagy szükség lenne: mentorokra és koordinátorokra az intézményeknél/programoknál képzőkre

14 Magyarországi helyzet - tapasztalatok
KAPU program: önkéntes segítő szolgálat, mely során az önkéntesek szakképesítéshez nem kötött segítséget nyújtanak idős/beteg emberek számára KÖZÖD! Program: középpontjában tizenkét szociális és életviteli kompetencia fejlesztése áll; a fiatalok rövid vagy hosszú távon közösségi önkéntes projekteket valósítanak meg környezetük, a helyi közösség érdekében Önkéntes Központok és Centrumok: minden megyében TÁMOP-os pályázati forrásból támogatva, megyei szimtű fejlesztőmunka, az Önkéntes Központ Alapítvány menedzselésével (2004 óta épülő hálózat) ÖTLET program: a pályakezdő, munkanélküli fiatalok/45 év feletti munkanélküliek munka-erőpiaci esélyeinek javítása hosszú távú önkéntes szolgálat során megszerezhető tapasztalati tudással, készségek fejlesztésével és munkahelyi gyakorlat megszerzésével Nemzetközi önkéntes programok: EVS, Ifjúsági csereprogramok, Grundtvig program, építőtáborok

15 Kapcsolódások - együttműködések
„Önkéntes“ kurzus Kutatásokban való részvétel Kiadványok szerkesztésében való közreműködés (esettanulmányok, portrék, jó gyakorlatok) Tematikus egyetemi önkéntes program Önkéntes Pont működtetése Nemzetközi kapcsolatok szélesítése Konferenciák, szakmai találkozók szervezése