Észak- és Közép-Amerika éghajlata

Az előadások a következő témára: "Észak- és Közép-Amerika éghajlata"— Előadás másolata:

1 Észak- és Közép-Amerika éghajlata
Tamás Emília Észak- és Közép-Amerika éghajlata általános iskola 7. osztály

2 (Jakucs László: Eszmélésem)
Előszó „Fekete madarak kárognak az ágon, Hull a hó odakinn, idebenn is fázom. Elszánt autósok kipörgő kerékkel Nem tudnak haladni, küzdenek a téllel. A fecske bátrabb volt, a gólya szabadabb, S jól tudták, valahol most is ragyog a nap. Nyomába keltek hát a messzire tűnt nyárnak: Gömbölyű ez a Föld, itt miért fáznának?” (Jakucs László: Eszmélésem)

3 Fontos kezelési útmutatás:
Használat Ajánlott az alábbi navigáció alkalmazása Fontos kezelési útmutatás: A felületen a képernyőről való vezérlés — a véletlenszerűen előrehaladás kiküszöbölése miatt — nem lehetséges. Ha tovább kívánunk lépni a tananyagrészekben, akkor használjuk a Page Down billentyűt, az egéren a görgetőt, illetve az akciógombokat és a hiperhivatkozásokat.

4 A foglalkozás tagozódása
I. Cél (5) II. Tartalmi leírás (7) III. Tartalom és tevékenységek (9) 1. Motiváció (10) 2. Előző ismeretek (11-12) Részellenőrzés (13-14) 3. Új ismeretek (15) Észak- és Közép-Amerika éghajlata (16-21) Éghajlatmódosító tényezők és hatásuk (22-25) Új ismeretek ellenőrzése 1. (26) Új ismeretek ellenőrzése 2. (27) 4. Összefoglalás (28-29) 5. Értékelés (30-32) 6. Javasolt százalékos határok (33) IV. Egyéb (34) 1. Fogalmak (35) 2. Illusztráció jegyzék (36) 3. Irodalom (37)

5 I. Cél A tananyagrész oktatásának célja, hogy:
szilárd földrajzi ismeretrendszert nyújtáson, és az ezen alapuló tudatos földrajzi-környezeti gondolkodást kialakítása; felkeltse a tanulók érdeklődését a természeti környezetben zajló jelenségek, folyamatok megfigyelése és magyarázata iránt; a tanulók megértsék azt, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes, de állandóan változó rendszer; a tanulók sajátítsák el a földrajzi információk előállítására szolgáló eszközök használatát, az internetalapú szolgáltatások elérésének módját; a földrajzi ismeretek megszerzése közben fejlődjenek a tanulók kulcskompetenciákkal kapcsolatos alapképességei.

6 I.1. Követelmény A tanulók
ismerjék Amerika általános természetföldrajzi jellemzőit; legyenek képesek felsorolni a természetföldrajzi övezetesség fontos elemeit, bemutatni alapvető jellegzetességeiket Amerikában; tudják elemezni a bemutatott képeket, ábrákat; legyenek képesek felhasználni a tanult térképi információkat (logikus térképolvasási képesség fejlesztése); legyenek képesek — tanári irányítással — alapvető összefüggések felismerésére (logikus gondolkodás képességének fejlesztése); tudják megmutatni a min. topgráfiai fogalmakat térképeken, földgömbön (mechanikus térképolvasási képesség).

7 II. Tartalmi leírás 1 Hideg övezet Mérsékelt övezet Trópusi övezet
állandóan fagyos éghajlat tundra éghajlat Mérsékelt övezet szubarktikus öv — tajga éghajlat kontinentális éghajlat óceáni éghajlat szubtrópusi öv — mediterrán és szubtrópusi monszun éghajlat Trópusi övezet trópusi sivatagi éghajlat szavanna éghajlat egyenlítői éghajlat

8 Éghajlatmódosító tényezők és hatásuk tengeráramlások hegységek
II. Tartalmi leírás 2 Éghajlatmódosító tényezők és hatásuk tengeráramlások hegységek pusztító szelek

9 III. Tartalom és tevékenységek
Észak- és Közép-Amerika éghajlata

10 III.1. Motiváció Vajon észrevetted-e, hogy vannak bizonyos dolgok, amelyeket egyszer kell megtanulnod, a későbbiek során csak a tanultak alkalmazására van szükséged? Fenti megállapításra az egyik leglátványosabb bizonyíték a mai tananyag feldolgozása. Vajon mi lehet az oka, hogy Amerika egy számodra új földrész, ennek ellenére a tananyagtartalom nagy része valójában nem tartalmaz számodra új információt?

11 III.2. Előzetes ismeretek felelevenítése 1
Amerika tájai Ősföldek Kanadai-ősföld Guyanai-hegyvidék Brazil-felföld Röghegységek Appalache-hegység Sziklás-hegység Lánchegységek Pacifikus-hegységrendszer: Kordillerák Andok Táblás vidékek Préri Patagónia Feltöltött alföldek Mississippi-alföldje Orinoco-medence Amazonas-medence Paraná alföldje

12 III.2. Előzetes ismeretek felelevenítése 3
Éghajlati övezetek — éghajlatok Trópusi övezet: egyenlítői éghajlat szavanna éghajlat trópusi sivatagi éghajlat Mérsékelt övezet: óceáni éghajlat kontinentális éghajlat mediterrán éghajlat hegyvidéki éghajlat

13 III.2. Részellenőrzés, visszacsatolás 1
KÉRDÉSEK Nevezd meg Amerika legidősebb tájait! Mely tájak jöttek létre vetődéssel? Sorold fel Amerika táblás vidékeit! Nevezd meg Amerika lánchegységeit! Melyek Amerika legfiatalabb tájai? VÁLASZOK Kanadai-ősföld, Guyanai-hegyvidék, Brazil-felföld Appalache-hegység, Sziklás-hegység Préri, Patagónia Pacifikus-hegységrendszer: Kordillerák, Andok Mississippi-alföld, Orinoco-medence, Amazonas-medence, Paraná alföldje

14 2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2
KARIKÁZD BE A HELYES VÁLASZ BETŰJELÉT! 1. A Az egyenlítői éghajlaton minden nap esik az eső. B A szavanna éghajlaton télen esik az eső. C A trópusi sivatagokban éjszaka is nagyon meleg van. 2. A Az óceáni éghajlaton a a folyók télen áradnak. B A kontinentális éghajlaton a folyók vízjárása ingadozó. C A mediterrán éghajlat tele nagyon hideg. 3. A A hegyvidéki éghajlat természetes növényzete függőlegesen övezetes. B A kontinentális éghajlaton nagy területet uralnak a keménylombú erdők. C Az óceáni éghajlaton jellemző a nagy kiterjedésű füves puszta. Helyes megoldás: 1. A | 2. B | 3. A

15 III.3. Új ismeretek feldolgozása
Éghajlati övezetek és éghajlatok Észak- és Közép-Amerikában Éghajlatmódosító tényezők és hatásuk Észak- és Közép-Amerikában

16 III.3.1. Hideg övezet 1 Amerika területén — nagy É-D-i kiterjedése miatt — a déli hideg övezet kivételével minden éghajlati övezet megtalálható. A Jeges-tenger szigetvilága és a Kanadai-ősföld északi része a hideg övezetbe tartozik. Állandóan fagyos éghajlat: a hideg övezetben a hőmérséklet a sarki szigeteken a legalacsonyabb. A tél 9-10 hónapig is eltart. A lehullott hó nyáron sem olvad el. Jégmezőiből hatalmas jégfolyamok — gleccserek (lassan mozgó jégfolyók) — nyomulnak a partok felé. Leszakadó óriás darabjaiból lesznek a jéghegyek (pl. Grönland). 1. kép Állandóan fagyos éghajlat

17 III.3.1. Hideg övezet 2 Tundra éghajlat: a hideg övezet délebbi területei valamivel enyhébbek. Rövid hűvös nyarukon felenged a talaj felszíne. Az olvadékvíz a tájat mocsárrá változtatja. A tél itt is hideg és sokáig tart. A csapadék kevés és többnyire hó. A sarki szelek gyakran viharosak. 2. kép Tundra télen 3. kép Tundra nyáron

18 III.3.1. Mérsékelt övezet 1 Az északi sarkkörtől délre egy átmeneti – szubarktikus (hideg mérsékelt) öv található. Éghajlata a tajga. Tele hosszú és hideg, de a nyár már melegebb. A csapadék itt is kevés. (pl. a Kanadai-ősföld északi része). 4-5. kép Tajga éghajlat

19 III.3.1. Mérsékelt övezet 2 A mérsékelt övezetben a meleg nyarakat hideg telek követik. A kevés csapadékot a nyugati szelek szállítják a kora nyári időszakban. Ilyen kontinentális éghajlat (meleg nyár, csapadék nyár elején; hideg, száraz tél) található a Préri-fennsíkon, a Mississippi-alföld középső részén, valamint a hegységek medencéiben. Ugyanezen a szélességen a nyugati partvidék óceáni éghajlatú (hűvös nyár, enyhe tél, a csapadék sok és egyenletesen oszlik el). 6. kép Kontinentális éghajlat 7. kép Óceáni éghajlat

20 III.3.1. Mérsékelt övezet 3 A mérsékelt és a trópusi övezet határán Észak-Amerikában is megtalálható a szubtrópusi (meleg mérsékelt) öv. Sávjában Kalifornia területén mediterrán (forró, száraz nyár, enyhe, csapadékos tél), Floridában szubtrópusi monszun (meleg, csapadékos nyár, enyhe, száraz tél) az éghajlat. Mindkettő nyara meleg, telük enyhe. A mediterrán éghajlaton télen, a szubtrópusi monszunnál nyáron hullik a csapadék. A magasabb területek éghajlata hegyvidéki (hűvös, csapadékos nyár, hideg, csapadékos tél). 8. kép Mediterrán éghajlat 9. kép Hegyvidéki éghajlat

21 III.3.1. Trópusi övezet Trópusi övezet:
Észak-Amerika tájain a Ráktérítő vonalán nem alakultak ki nagy sivatagok (forró, száraz nyár, meleg, száraz tél; kicsi évi, nagy napi közepes hőingás). Oka: a kontinens elkeskenyedése, a tengerek közelsége és a magasság. Közép-Amerika területén szavanna (meleg, esős nyár; meleg száraz tél) és egyenlítői éghajlat (egész évben meleg van, minden nap esik az eső) van. 10. kép Szavanna éghajlat 11. kép Szavanna éghajlat

22 III.3.2. Éghajlatmódosító tényezők 1
Mi módosítja a kontinens éghajlatát? A földrajzi szélességnek megfelelő felmelegedés Észak-Amerika területén nem teljesen szabályosan alakul. A területen az éghajlatok elrendeződését módosítják a tengeráramlások és a hegységek.

23 III.3.2. Éghajlatmódosító tényezők 2
Tengeráramlások Az északkeleti partvidéken a hideg Labrador-áramlás hatására a hőmérséklet alacsonyabb. Ezért a tundra és a tajga éghajlat területe délebbre húzódik. A nyugati partokat viszont meleg áramlás fűti. Hatására az Alaszkai-öböl vize télen sem fagy be. A kontinens atlanti partvidékének déli része a Golf-áramlástól kap több meleget. 12. kép Tengeráramlások

24 III.3.2. Éghajlatmódosító tényezők 3
Hegységek A hegységek elhelyezkedése miatt Észak-Amerika északról és délről nyitott. Télen a nehéz, hideg levegő felhalmozódása miatt Kanadából száraz, fagyos légtömegeket juttatnak a ciklonok a kontinens belsejébe. Tavasszal súlyos fagykárokat okoznak a déli ültetvényeken. Nyáron a meleg trópusi légtömegek hatolnak szabadon az északi vidékekre. Tavaszi érkezésük gyors hóolvadást eredményez az északi tájakon.

25 III.3.2. Éghajlatmódosító tényezők 4 (pusztító szelek)
Tavasszal és nyáron, a hideg és meleg légtömegek találkozásánál alakul ki a tornádó. Hatalmas erejű forgószél főként a Mississippi-alföldön. Örvénylő, földre nyúló tölcsére szívó hatásával lekapja a háztetőket, embereket, állatokat, autókat emel a magasba , majd leejti (mérsékelt övi ciklon). A hurrikánok a Karib-tenger felől érkező légörvények. Széles sávban pusztítanak a Mexikói-öböl partvidékén. A tomboló szélviharok felkorbácsolják a tengert, amely szörnyű dagályhullámmal ostromolja a partot. A hurrikánok pusztító felhőszakadást, árvizet is okozhatnak. Útjukon az építmények romba dőlnek (trópusi ciklon). 13. kép Tornádó 14. kép Hurrikán

26 III.3.1. Új ismeretek ellenőrzése
Mely éghajlati övezetek területén van Észak- és Közép-Amerika? Sorolja fel, milyen éghajlatok alakultak ki az egyes éghajlati övezetekben? Jellemezze a hideg éghajlati öv éghajlatait! Mutassa be a mérsékelt övezet éghajlatait! Magyarázza meg, miért nem alakult ki sivatag Közép-Amerika területén?

27 III.3.2. Új ismeretek ellenőrzése
Sorolja fel az éghajlatmódosító tényezőket! Mi módosítja az évi középhőmérsékletet a a nyugati és a keleti partvidéken? Hogyan befolyásolják Észak- és Közép-Amerika hegységei a terület éghajlatét! Melyek a térség pusztító szelei?

28 Feltártuk a fekvés – felszín – éghajlat közötti összefüggéseket.
III.4. Összefoglalás 1 Az előzőekben bemutattuk Észak- és Közép-Amerika éghajlati övezetességének kialakulását. Megismerkedtünk a hideg, a mérsékelt, valamint a trópusi övezet éghajlataival és azok jellemzőivel. Feltártuk a fekvés – felszín – éghajlat közötti összefüggéseket.

29 Elemeztük az éghajlatot módosító tényezőket és hatásaikat.
III.4. Összefoglalás 2 Elemeztük az éghajlatot módosító tényezőket és hatásaikat. Feltártuk a térség pusztító szeleinek kialakulásával kapcsolatos okokat. Megtárgyaltuk a természet erőinek hatásait a földrajzi környezet alakulásával kapcsolatosan.

30 III.5.1. Ellenőrzés A következőkben a tanult fogalmak, feltárt összefüggések elsajátításának mértékét fogjuk ellenőrizni.

31 III.5. Kérdések és válaszok 1
b c a KÉRDÉSEK Melyik éghajlat nem alakult ki Közép-Amerikában? szavanna sivatagi egyenlítői Melyik tájon uralkodik kontinentális éghajlat? Kanadai-ősföld Florida Préri Hol jellemző a húvös, csapadékos nyár és az enyhe csapadékos tél? óceáni éghajlat mediterrán éghajlat tajga éghajlat Milyen éghajlat jellemzi Kaliforniát? hegyvidéki mediterrán

32 III.5.1.Kérdések és válaszok 2
Melyik nem éghajlatmódosító tényező? hegységek földrajzi szélesség tengeráramlások Minek köszönhető, hogy az Alaszkai-öböl télen sem fagy be? Labrador-áramlás közel van az Egyenlítőhöz Golf-áramlás Mi a tornádó keletkezésének az oka? két eltérő hőfokú levegő találkozása A sarki légtömegek beáramlása a passzát szél Hol jellemző szél a hurrikán? a mérsékelt övezetben a trópusi övezetben csak a sivatagokban VÁLASZOK b c a

33 III.5.2. Értékelés Ha minden válasz helyes, akkor 100%-os a megoldás. Egy helyes válasz értéke 12, 5 %. 0-50 %: Tudása sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételje át az anyagot alaposan. (1) 51-65 %: Tudása sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételje át az anyagot (2) 66-79 %: Tudása közepes szintű, tekintse át, hogy melyik feladatot rontotta el, és ismételje át az ahhoz tartozó részeket. (3) 80-90 %: Tudása jó szintű, bár még vannak hiányosságok. Keresse ki, hogy melyik feladatot rontotta el, majd ismételje át a megfelelő részeket. (4) %: Gratulálok! Tudása kiváló szintet ért el, folytassa a következő leckével. (5)

34 IV. Összefoglaló táblázat
éghajlati öv éghajlati terület nyár tél csapadék évi mennyisége hideg állandóan fagyos - hosszú, hideg kevés tundra rövid, hűvös szubarktikus tajga rövid, viszonylag meleg mérsékelt óceáni hűvös enyhe egész évben sok kontinentális meleg szubtrópusi mediterrán forró, száraz enyhe, csapadékos szubtrópusi monszun meleg (forró), csapadékos enyhe, száraz forró egyenlítői hosszú, meleg szavanna meleg, csapadékos meleg, száraz sok trópusi sivatagi nagyon kevés hegyvidéki hűvös, csapadékos hideg, csapadékos

35 IV.1. Fogalmak Hideg övezet állandóan fagyos éghalat
tundra éghajlat Mérsékelt övezet szubarktikus öv — tajga éghajlat óceáni éghajlat kontinentális éghajlat szubtrópusi öv: - mediterrán éghajlat - szubtrópusi monszun éghajlat Trópusi övezet trópusi sivatagi éghajlat szavanna éghajlat egyenlítői éghajlat Hegyvidéki éghajlat Éghajlatmódosító tényezők tengeráramlások hegységek Pusztító szelek tornádó hurrikán

36 IV.2. Illusztrációjegyzék
kép: Állandóan fagyos éghajlat kép: Tundra télen kép: Tundra nyáron kép: Tajga éghajlat kép: Kontinentális éghajlat kép: Óceáni éghajlat kép: Mediterrán éghajlat kép: Hegyvidéki éghajlat kép: Szavanna éghajlat kép: Egyenlítői éghajlat kép: Tengeráramlások kép: Tornádó kép: Hurrikán 1. hang: ClipArt hang (Ellenőrzés)

37 IV.3. Irodalom Nyomtatott irodalom Elektronikus
Kerettanterv tantárgyi füzetek 13., Földünk és környezetünk, Oktatási Minisztérium, 2000,12. oldal Bakó Gábor: Helyi tanterv, Földrajz (Földünk és környezetünk), Körösi csoma Sándor Általános iskola, Százhalombatta, 2001, 3. oldal 202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a NAT kiadásáról, módosításáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szólo 243/2003. (XII.17.) Korm. rendelet módosításáról Dr. Kovács Lászlóné, dr. Mészáros rezsőné, Vízvári Albertné: Földrajz 7 Geoszférák. Európán kívüli földrészek, Mozaik Kiadó – Szeged, 2001, oldal Elektronikus

38 Készítette: Tamás Emília tanügyigazgatás, I./2. OKKER 2008. január
VÉGE Készítette: Tamás Emília tanügyigazgatás, I./2. OKKER január NEPTUN kód: CKZERW