BELSŐ ELLENŐRÖK KLUBJA

Az előadások a következő témára: "BELSŐ ELLENŐRÖK KLUBJA"— Előadás másolata:

1 BELSŐ ELLENŐRÖK KLUBJA
A gazdálkodásra vonatkozó szabályozás különös tekintettel a 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletre 2011. december 8. Kovács-Fridrik Lilla

2 A módosítások indoka A számviteli változások indoka:
a Szt. változásai, Eu-s szabályokhoz való közeledés, hazai-nemzetközi számvitel kapcsolata, fogalmak, ért. rendelkezések pontosításai, jogszabályi módosítások 2

3 A módosítások indoka Jogszabályi változások:
költségvetési törvény (2010. évi CLXIX. törvény) és a költségvetést megalapozó törvénymódosítások (2010. évi CLIII. törvény) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) Áht. módosítása (2010. évi XC. törvény) – a „státusztörvény” hatályon kívül helyezése, költségvetési gazdálkodási szabályok módosításai a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény módosítása (könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó rendelkezések pontosítása) egyéb jogszabályok: évi CLIII. törvény és a 313/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet

4 A módosítások indoka Az Áhsz. módosításainak hatálybalépése a módosító jogszabály által: 350/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet A módosítások hatálybalépése a évi költségvetési beszámoló összeállításánál alkalmazandó előírások: behajthatatlan követelés fogalmi módosítása beszámoló egyes részeinek tagolásával kapcsolatos módosítások Tételesen: az Áhsz. módosított 5. § 3. pont c) pontja, 7. § (11) bekezdését, 10. § (3)–(4) és (8) bekezdése, 13/A. § (8) bekezdése, 15. § (4) bekezdése, 19. § (3) bekezdése, 38. § (6) bekezdés h) pontja, 38. § (6) bekezdés o) pontja, 44. § (7) bekezdése, 46. § (1) bekezdése, 46/B. § (1) bekezdése, 46/B. § (6) bekezdése, 1. számú melléklet B) és F) mérlegcsoportja, 3. számú melléklete, 4. számú melléklete, 8. számú melléklet G) pontja, 16. számú melléklete, 18. számú melléklet b) pontja és 24. számú melléklet A) pontja 2011-től hatályba lépő előírások 4

5 A módosítások indoka Az Áhsz. módosítások célja:
az államháztartás információs igényének megfelelő adatszolgáltatás biztosítása a mérlegvalódiság elvének érvényesítése a számviteli szabályok közelítése a számviteli törvény általános előírásaihoz az államháztartás szervezeteire is vonatkozó különböző jogszabályi előírások változásaihoz igazodó számviteli előírások megjelenítése a gyakorlati alkalmazás során felmerült kérdésekhez kapcsolódó pontosítások 5

6 A Szt. 2011. évi módosításaiból Áhsz.-ben átvételre került
behajthatatlan követelés fogalmának pontosítása – eltéréssel alkalmazandó (Szt. 3. § (4) bek. 10. pont) közjegyző hatáskörébe tartozó fizetési meghagyásos eljárás, végrehajtás - költség (díj) eltéréssel alkalmazandó államháztartási területen, mivel ott csak a kisösszegű követelések tekintetében alkalmazandó elektronikus pénzeszköz fogalmának változása: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvényben meghatározott fogalom (Szt. 3. § (8) bek. 12. pont) készpénz-helyettesítő fizetési eszközt jelent, amely az elektronikus pénz tárolására szolgál, és közvetlenül végezhető vele a fizetési művelet 6

7 A Szt. 2011. évi módosításaiból Áhsz.-ben átvételre került
bekerülési érték pontosítása – próbaüzemeltetéshez kapcsolódóan a bekerülési értéket csökkentő tételek (Szt. 47. § (8)) - legfeljebb a próbaüzemeltetés során felmerült, a bekerülési (beszerzési) értékben figyelembe vett összes költség, ráfordítás összegében próbaüzem által előállított termék, ill. szolgáltatás nyújtás költsége a bekerülési értéket csökkenti devizás értékelés – napi többszöri árfolyamjegyzés esetén irányadó: a számviteli politikában meghatározott árfolyam (Szt. 60. § (10)) Az üzleti év év végi értékelése esetén lehetséges az adott napi legutolsó árfolyam alkalmazása, de máskor a napon belüli árfolyam alkalmazása a számviteli politika választásának függvényében.

8 A Szt. 2011. évi módosításaiból Áhsz.-ben nem került átvételre
egyszerűsített éves beszámoló készítés lehetőségének bővítésére vonatkozó szabályok –( magyar anyavállalatot a külföldi anyavállalat mentesítheti az összevont beszámoló készítési kötelezettség alól. zrt.-k, külföldi vállalkozások magyar fióktelepei, naptári évtől eltérő üzleti évet választók, azok a konszolidálásba bevont vállalkozások, amelyeket IFRS (International Financial Reporting Standard(s) / Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standard(ok)) alapú konszolidációba bevontak. összevont (konszolidált) beszámoló közzétételére vonatkozó változások – a külf. anyaváll. mentesítheti az összevont (konszolidált) besz. kész. alól. Nem kell hiteles fordítás. a mentesített magyar anyavállalat a fölérendelt külföldi anyavállalat magyarra fordított beszámolóját annak elfogadásától – s nem a mérlegfordulónap időpontjától – számított 60 napon kell közzétennie, magyar nyelven (hiteles fordítás nem szükséges) 8

9 A Szt. 2011. évi módosításaiból Áhsz.-ben nem került átvételre
könyvvizsgáló díjazásának megjelenítésére vonatkozó előírások: egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletében nem kell összegszerűen bemutatni, hanem csak a megoszlást, illetve díjakról összegszerű tájékoztatást kell adni a kiegészítő mellékletben a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság részére, amennyiben a bizottság kéri a vállalkozótól. technikai pontosítások: egyéb szervezetek közé beemelésre került a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap, aktív időbeli elhatárolások, rendkívüli ráfordítások fogalmainak pontosítása „visszaadási kötelezettség nélkül átadott eszköz (beruházás)” helyett „véglegesen átadott eszköz (beruházás)”. 9

10 Az Áhsz. „átnevezések” Áht., Ámr. módosulásainak átvezetése
„kiegészítő, kisegítő tevékenység” fordulat mellőzése jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység fogalmának elhagyása „pénzügyminiszter” helyett: „számviteli szabályozásért” felelős miniszter, illetve „államháztartásért” felelős miniszter Miniszterelnöki Hivatal helyett: „kisebbségpolitikáért felelős állami szerv” MÁK „regionális igazgatósága” helyett „területi szervei” „bankszámla” helyett „pénzforgalmi számla” „továbbadási (lebonyolítási) célú bevétel/kiadás” helyett: „továbbadási célú bevétel” Tájékoztató helyett Módszertani Útmutató APEH, VPOP helyett: NAV 10

11 Az értelmező rendelkezések változásai
behajthatatlan követelés fogalma kiegészült a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó előírással: „amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, vagy a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével” vásárolt készletek fogalma az Áhsz. értelmező rendelkezései kiegészültek a fogalommal: „az anyagok (élelmiszerek, gyógyszerek, vegyszerek, irodaszerek, nyomtatványok, tüzelőanyagok, hajtó- és kenőanyagok, szakmai anyagok, munkaruha, védőruha, formaruha, egyenruha, egyéb a Tv. 28. § (3) bekezdés a) pontja szerinti készletek), az áruk, betétdíjas göngyölegek, közvetített szolgáltatások, követelés fejében átvett eszközök, készletek és értékesítési céllal átsorolt eszközök” Tv. 28. § (3) A készletek között kell kimutatni továbbá a) használatba vételükig azokat az anyagi eszközöket (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha), amelyek a vállalkozó tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. (Ez nem új, hanem pontosító jellegű) 11

12 Áhsz. módosítások A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vásárlásakor a forgalmi számla kiadásai nem tartalmazhatják a vételár részét képező felhalmozott kamat összegét, azt kamatbevételt csökkentő tételként kell elszámolni. A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor (beváltásakor) az eladási ár és a forgalmi számlán lévő bekerülési (könyv szerinti) érték különbözetét a költségvetési kiadások között egyrészt kamatbevételként, illetve realizált árfolyamveszteségként, vagy árfolyamnyereségként kell megjeleníteni, ezt követően kerülhet sor a forgalmi számláról a bekerülési (könyv szerinti) érték kivezetésére. A kincstári körbe tartozó államháztartás szervezeténél a lakásépítés és -vásárlás munkáltatói támogatási számla pénzforgalmából a pénzügyi szolgáltatások nyújtásához kapcsolódó kiadásokat és bevételeket (hozamokat) legkésőbb a tárgynegyedévet követő 15-ig el kell számolni költségvetési kiadásként, illetve bevételként.

13 Áhsz. módosítások A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó államháztartási szervezetek a személyi juttatásokkal, valamint e pont b) alpontja szerinti munkaadókat terhelő közterhekkel kapcsolatos kiadásokat a megfelelő jogcímeken a Kincstár által megküldött könyvelési értesítő alapján, azzal megegyezően bruttó összegben kötelesek elszámolni. A nettó finanszírozási körbe tartozó államháztartási szervezetek a kiadások elszámolásával egyidejűleg, a nettósításba bevont központi forrásokból származó támogatások bruttó összegét a 499. számla közbeiktatásával a megfelelő központi költségvetési támogatási jogcímeken költségvetési bevételeként kötelesek elszámolni.

14 Áhsz. módosítások Nemzetközi támogatási programok miatti követelés jogcímen követelést a különböző nemzetközi támogatási programokat finanszírozó hazai szervezetek, illetve azok az államháztartási szervezetek mutathatnak ki, amelyek közvetlenül pályáztak és nyertek el támogatást valamely nemzetközi szervezetnél és a támogatási szerződés alapján a pályázati forrásokkal való elszámolást közvetlenül a nemzetközi szervezetnél kötelesek végrehajtani, vagyis a lebonyolítást hazai finanszírozó szervezet nem segíti. Nemzetközi támogatási programok miatti követelés mérlegsoron akkor mutatható ki követelés, ha a hazai finanszírozó szervezet (közvetlenül pályázó államháztartási szervezet) a nemzetközi szervezet felé történő elszámolás során már benyújtotta fizetési igényét, de annak pénzügyi rendezésére még nem került sor. Azok a költségvetési szervek mutathatnak ki előfinanszírozás miatti követelést, amelyek olyan hazai (állami, önkormányzati) támogatást nyújtanak, melyet finanszírozó szervezetként (pl. irányító szervezet, felügyeleti szerv, elkülönített állami pénzalap, önkormányzat) előre pénzügyileg teljesítenek és a feladat teljesítéséről a kedvezményezettnek utólag kell elszámolnia (ide nem értve az elemi költségvetésben az irányításuk, felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részére megtervezett intézményfinanszírozást).

15 Áhsz. módosítások Az EU-s támogatások kedvezményezettje a megfelelő 7. számlaosztály alszámláinak megbontásával köteles gondoskodni a támogatási szerződés alapján az elismert, jogszerű költségvetési kiadások támogatási szerződésenkénti elkülönítéséről. A támogatási szerződés alapján a tárgyévben keletkezett és utólag el nem ismert kiadásokat a kedvezményezettnek a 7. számlaosztály elkülönített alszámláiról át kell vezetnie a 7. számlaosztályban lévő valamely más alszámla költségvetési kiadásai közé. Amennyiben több évet érintő megvalósítás során tárgyévet követően állapítják meg a jogtalan, nem támogatási cél szerinti felhasználást, ekkor mivel az elkülönített 7. számlaosztályban lévő alszámla egyenlegének módosítására már nem kerülhet sor, csak az adott EU-s támogatási szerződés megvalósításáról vezetett elkülönített dokumentumokban kell feltüntetni és korrigálni a korábbi költségvetési évet érintő elismert, támogatási szerződés szerint felhasznált költségvetési kiadások nagyságát.

16 Áhsz. módosítások Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán mutatja ki a kedvezményezett államháztartási szervezet – ha támogatási szerződése alapján támogatási program előlegében nem részesülhet – a kifizetett összegből legalább a támogatási szerződés szerint járó központi költségvetési, illetve EU-s támogatási részt. Év közben számviteli politika döntését követően az elszámolások egyszerűsítése érdekében a támogatási cél megvalósítása érdekében kifizetett teljes összeg (saját rész + költségvetési támogatási rész + EU-s rész) is kimutatható átfutó kiadásként, azonban év végén az elszámolások teljessé tétele érdekében a kifizetett összegekhez tartozó saját rész arányát köteles költségvetési kiadásai közé átvezetni az átfutó kiadások közül. Utólag finanszírozott nemzetközi támogatási programok átfutó kiadásai számlán kiadást nem szerepeltethet a kedvezményezett államháztartási szervezet, ha támogatási előlegből finanszírozza a támogatási cél megvalósítását, kivéve a támogatási program lezárása előtt, ha a finanszírozó szervezettől a támogatási programhoz kifizetett összegekhez már további támogatási előleg nem folyósítható, így az már utólag kerül megtérítésre a program lezárását követően. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a foglalkoztatás elősegítéséről szóló évi IV. törvény 43/C. §-ában meghatározott állami pénzalapból finanszírozott támogatásokra.

17 Áhsz. módosítások Utófinanszírozott Eu-s támogatás esetében:
a vásárolt eszközök állományba vétele pénzforgalmi és pénzforgalom nélküli tőkeváltozással szemben ha a személyi juttatások és járulékokat meg kell jeleníteni a kiadás jelentkezésekor az számlacsoportokba ezt követően kell átvezetni a támogatási szerződés szerint elismertethető kiadásokat az átfutó kiadások közé

18 Áhsz. módosítások Utófinanszírozott Eu-s támogatás év végi rendezése
Az átrendezés elmaradása mind az adott költségvetési év, mind a következő év maradvány elszámolásánál problémát okoz. Az adott évben nem az elemi költségvetésben megtervezett kiadások jelennek meg a költségvetési kiadások között, hanem a projekt kiadásai, az elhalasztott kiadások kötele-zettségvállalással terhelt maradványban nem mutathatók be, mivel az elemi költségvetés előirányzata elköltésre került. A következő évben jelentkezik egy olyan többletbevétel, melyhez kiadás nem kapcsolható, mert az lezárt költségvetési évet érintett.

19 Áhsz. módosítások Utólagos finanszírozásnál a támogató a szállítóra engedményezheti a támogatását A kedvezményezett elszámolása pénzforgalom nélkül (499. számla alkalmazásával) valósulhat meg, költségigazolása után, a finanszírozó szervezet közvetlenül a szállító felé rendezi a benyújtott számlák után járó támogatást, mint ellenértéket, a kedvezményezettnek az erről kapott értesítést követően kell egyszerre költségvetési kiadásként és megkapott támogatásként elszámolnia a gazdasági eseményt a könyvekben. Amennyiben saját erőt (önrészt is tartalmaz a támogatási szerződés és azt a kedvezményezett az elszámolás előtt köteles a szakmai teljesítést követően a pénzügyileg rendezni a saját erőt a szállító felé, akkor a saját erő rendezése pénzforgalomban kerül elszámolásra a könyvekben 19

20 Áhsz. módosítások A nemzetközi támogatási programok miatti kötelezettség jogcímen kell kimutatni, ha a közvetlenül pályázó államháztartási szervezetnek a finanszírozást biztosító nemzetközi szervezet felé a pályázati források felhasználásának elszámolása során (vissza)fizetési kötelezettsége keletkezett, amelyet még nem rendezett. Ezen a jogcímen kell szerepeltetni az EU-s támogatási programot finanszírozó hazai szervezetnek az EU felé keletkezett visszafizetési kötelezettségét is. Amennyiben az államháztartás szervezete támogatási program előlegében részesült, azt felhasználta, de a finanszírozásban résztvevő államháztartás szervezete ezeket még nem ismerte el jogszerű (szabályszerű, szerződés szerinti) felhasználásnak, addig ezeket a kötelezettségeket támogatási program előlege miatti kötelezettségekként kell nyilvántartásba vennie. Amennyiben az EU támogatásban részesült államháztartás szervezetére a finanszírozásban részt vevő szervezet túlfizetést, illetve jogtalan igénybevételt állapított meg, akkor annak pénzügyi rendezéséig köteles azt egyéb rövid lejáratú kötelezettségei között kimutatni, mint szabálytalan kifizetések miatti kötelezettségeket. A támogatási program előlege miatti kötelezettségek csak írásbeli értesítést, jóváhagyást követően vezethetők ki a könyvekből.

21 Áhsz. módosítások Támogatási program előlege
Elkülönített célelszámolási számlán kell tartani a támogató által átutalt, de a kedvezményezett által még fel nem használt támogatási előleget A támogatók nem minden támogatási szerződésben követelik meg teljes körűen a célelszámolási számla meglétét, de az Ámr. csak a célszámlán lévő egyenleget tekinti kötelezettségvállalással terheltnek Korlátozza a pályázati céltól eltérő felhasználási lehetőségeket Miközben a támogatott megvalósítja a támogatási szerződésben vállalt projektet, közvetlenül az elkülönített célelszámolási számláról kell kiegyenlítenie az ehhez kapcsolódó tartozásait kivéve a saját erő felhasználását, mely kiadásokat a pénzforgalmi számlájáról kell rendeznie. 21

22 Áhsz. módosítások EU-s támogatások 4/2011. Korm. rendelet
57. § (1) Támogatási előleg az Ámr.-ben meghatározott mértékben azon projektelemekre vehető igénybe, amelyekhez utófinanszírozást választott a kedvezményezett. A szállítói finanszírozású projektelemekre előleg akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett bruttó támogatásra jogosult államháztartási szerv és az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Tartalmilag csak a fordított áfa megelőlegezésére (2) Ha a pályázati felhívás vagy a támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig - a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett - átalány alapon is elszámolhatóak.

23 A költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője
Ámr. 18. §  (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy a felsőoktatásban szerzett egyéb végzettséggel és emellett legalább államháztartási mérlegképes könyvelői képesítéssel kell rendelkeznie. A gazdasági vezetőnek a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepelnie kell a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. (2) A költségvetési szervnél olyan gazdasági vezető alkalmazására, aki az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi követelménynek nem felel meg, de rendelkezik a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, akkor van lehetőség, ha az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: államháztartási számviteli kormányrendelet) 45. § (1) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó, az (1) bekezdés szerinti számviteli képesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkező személy látja el.

24 A költségvetési szerv gazdasági szervezetének vezetője
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelmények alól a gazdasági vezető részére felmentés adható, ha a) a kinevezéskor vagy megbízáskor költségvetési szervnél legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő végzettség vagy képesítés megszerzéséhez a tanulmányait már megkezdte, vagy b) az adott költségvetési szervnél foglalkoztatott gazdasági vezető január 1-jén legalább ötéves gazdasági vezetői gyakorlattal rendelkezik, és ba) ez időpontban a végzettség vagy képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányait megkezdte, vagy bb) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt január 1-jét megelőzően betölti. (4) A 17. § (4) bekezdésének szabályai szerint működő önkormányzati hivatal esetén az (1) bekezdés szerinti végzettségi és képesítési követelményeket akkor nem kell alkalmazni, ha az önkormányzati hivatal állományában van olyan személy, aki a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok ellátása tekintetében szerepel az Szt § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. (5) A községi, nagyközségi önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén a gazdasági vezető tekintetében a 19. § (1) bekezdésében foglalt követelmények alkalmazandók.

25 A költségvetési szerv vezetőjének továbbképzése
Áht. 121/E. §  (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású személy – aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési vezetője – kétévente köteles a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig igazolni. (2) A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja. (aki tavaly volt, annak nem kell mennie!) (3) Az (1)–(2) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon személyekre, akiket július 1. után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév július 1. után megbízott, az (1)–(2) bekezdések alapján képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket követő évben kötelesek első alkalommal az (1)–(2) bekezdések szerinti képzési kötelezettségüket teljesíteni. (4) A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza. Szankció még nincs, de a beszámolóban nyilatkozni kell!

26 A beszámolási kötelezettség
az elkülönített eredményszemléletű beszámoláshoz és könyvvezetéshez kapcsolódó előírások hatályon kívül helyezése a beszámoló űrlapjai és módszertani útmutatója közzétételének változása önkormányzatok adósságrendezési eljárás során alkalmazandó beszámoló-készítési kötelezettségének szabályozása (helyi önkormányzat vagyonáról az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nappal készített vagyonleltár és éves beszámoló, amelyben elkülönítetten szerepel az önk, törzsvagyon, a köt feladat telj. vagyon, ill. a hitelezők kielégítésére felh. vagyon) adósságrendezés megindításának időpontját követő 30 napon belül pü. gondnoknak átadni, ÁSZ-nak megküldeni átszervezéséhez kapcsolódó beszámolási kötelezettség (éves elemi ktg.vet.besz.-nek megfelelő, leltárral, főkönyvi kivonattal 60 napon belül), pénzforg. szla nem szűnik meg, átadó-átvevő egymás között rendezi a beszámoló tartalmára vonatkozó módosítás (pénzforgalom bruttó módon, egyéb aktív-passzív pü. elszám., továbbadási célú bev., forg. célú finansz. műv. nettó módon) egyéb technikai pontosítások (bevételek, kiadások bruttó módon történő szerepeltetése a szöveges részben) a beszámoló kiegészítő mellékletében el kell különíteni az önkormányzat törzsvagyonának és forgalomképes vagyonának nagyságát 26

27 A beszámolási kötelezettség
Áht. 100/I. (2) A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a költségvetési szerv vezetője felelős. 2011. január 1-jétől módosult az adózás rendjéről szóló törvény (Art) 172. § (1) bekezdés e) pontja, amely által bővült a bírságolandó mulasztások köre. E jogszabályváltozás alapján az adózó akkor is bírságolható, ha a közzétett éves beszámolója, egyszerűsített éves beszámolója egészében vagy részben nem felel meg a számvitelről szóló törvény előírásainak. Ezáltal a számviteli törvény az Art. rendelkezései összhangba kerültek egymással. Az államháztartásban a 249/2000. Korm. rendelet alkalmazása, Art. szigorítását nem veszi át, így itt joghézag áll fenn.

28 A beszámolási kötelezettség
Áhsz. 10.§ (3) Az államháztartás szervezetei: az éves és féléves elemi költségvetési beszámolót, egyszerűsített éves költségvetési beszámolót, konszolidált éves költségvetési beszámolót az e rendeletben meghatározott és a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központilag előírt Módszertani Útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal készítik el.

29 A beszámolási kötelezettség
Áhsz. 10. § (3) Az e rendeletben és mellékleteiben meghatározott, a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett, központi űrlapgarnitúra helyettesíthető elektronikus adatfeldolgozó és adathordozó rendszerek segítségével azonos formában kinyomtathatóan készített, azonos tartalmú dokumentumokkal. Amennyiben az így előállított és kinyomtatott dokumentum tartalmazza a 13. §-ban foglalt aláírásokat is, akkor az azonos értékű a számviteli szabályozásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapjáról letöltött központi űrlapgarnitúra alapján elkészített beszámolóval. Az aláírók felelősséggel tartoznak az adatokat előállító és továbbító eljárások megfelelő archiválásáért. Nincs elektronikus aláírás. Nem elfogadható, hogy a fedőlap van aláírva. Minden lapon legyen dátum, aláírás, pecsét.

30 A beszámolási kötelezettség
Áhsz. 10. § (1) Az 1. § (1) bekezdésének a)–b) és d)–g) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési év első félévéről június 30-ai fordulónappal féléves elemi költségvetési beszámolót, az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) és i)–k) pontjában foglalt államháztartás szervezetei (ideértve az elemi költségvetés készítésére kötelezett önállóan működő költségvetési szerveket is) a költségvetési évről december 31-ei fordulónappal éves elemi költségvetési beszámolót kötelesek készíteni. A féléves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb július 31-éig, az éves elemi költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-áig kell az 1. § (1) bekezdésének a)–b), d)–g) ési)–k) pontjában foglalt államháztartás szervezeteinek az irányító szervnek –, illetve leadott hatáskör esetén a középirányító szervnek – megküldeni. (önkorm. besz.-t febr 15-re akarják előrehozni!) (11) Az (1)–(7) bekezdésben – az Ámr. 18. § (5) bekezdése szerinti költségvetési szerveket kivéve – a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személynek szerepelnie kell a Tv § (3) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és rendelkeznie kell a számviteli szolgáltatás ellátására jogosító engedéllyel. (13) A Kincstár az államháztartás szervezetétől az éves és féléves költségvetési beszámolót csak akkor fogadhatja el, ha az teljesíti a beszámolóval szemben előírt alaki követelményeket (számszaki egyezőségek, aláírások, regisztrációs szám, hely, keltezés stb.) is. A Kincstár területi szervei a megyei összesített beszámolókat 15 munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra az államháztartásért felelős miniszterhez, illetve kijelölt szervezetéhez.

31 Önkormányzatok adósságrendezési eljárás során alkalmazandó beszámoló-készítési kötelezettségének szabályozása a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bek. b) pontja Indoka: az adósságrendezési eljárás megindításakor a helyi önkormányzatnak beszámolási kötelezettsége keletkezik. Áhsz. 7. § (15) bek. A helyi önkormányzat a fentiek szerinti beszámolót a (6) bekezdés szerinti beszámoló elkészítésével teljesíti Az Áhsz. 7. § (6) bek. szerinti beszámoló: a helyi önkormányzat összevont költségvetési beszámolója, amely a (fő)polgármesteri hivatal (megyei önkormányzati hivatal, körjegyzőség, társult képviselő-testület hivatala), a települési és a területi kisebbségi önkormányzat(ok), valamint az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek - beleértve a társulásokat is - beszámolóit tartalmazza. 31

32 Önkormányzatok adósságrendezési eljárás során alkalmazandó beszámoló-készítési kötelezettségének szabályozása Áhsz. 10. § (15) bek. A beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónapra vonatkozóan 30 napon belül köteles az önkormányzat elkészíteni és megküldeni a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek. Az összevont önkormányzati beszámoló kiegészítő mellékletében kötelező bemutatni a helyi önkormányzat törzsvagyonának és forgalomképes vagyonának nagyságát. Az összevont önkormányzati beszámolót a (fő)polgármester, a közgyűlés elnöke és a (fő)jegyző (körjegyző) köteles hitelesíteni. 32

33 Beszámolási kötelezettség átszervezés esetén
Áhsz. 7. § (12) bekezdés: Ha az államháztartás szervezete - ideértve az államháztartás szervezete irányítását ellátó szervet (fejezetet) is - átszervezés (ideértve az összevonást, a beolvasztást, az egyesülést is) miatt véglegesen megszűnik, a megszűnő szervnek a megszűnés napjával, illetve az irányító szerv megváltoztatásával járó átszervezés esetén az átszervezés napjával az éves elemi költségvetési beszámolóval azonos tartalmú beszámolót kell készíteni, amelyet leltárral és záró főkönyvi kivonattal kell alátámasztani. A részletes eljárási szabályokat a számviteli szabályozásért felelős miniszter által kiadott Módszertani Útmutató tartalmazza. Áhsz. 13/A. § (8) bekezdés: ha az államháztartás valamely szervezetének átszervezésére kormányváltással kapcsolatban jogszabály alapján kerül sor, a 7. § (12) bekezdésében foglaltakat a számviteli szabályozásért felelős miniszter központilag előírt Módszertani Útmutatójában meghatározottak szerint kell teljesíteni. 33

34 Beszámoló leadásával, hitelesítésével kapcsolatban módosult Áhsz
Beszámoló leadásával, hitelesítésével kapcsolatban módosult Áhsz. rendelkezések A költségvetési szervek, a fejezeti kezelésű előirányzatok és az alapok beszámolási kötelezettsége lényegében nem változott. Technikai pontosítások a kormányzati struktúra változásai miatt (átnevezések, feladat- és hatáskörök változásai). A módosításokkal érintett rendelkezések: Áhsz: 10. § (3)-(4) bekezdés (a beszámolók elkészítése, államháztartásért felelős miniszterhez, ill. Kincstárhoz történő benyújtás határideje – elkészítési határidő lejártát követő 15 munkanapon belül). Áhsz. 10. § (8) bekezdés (országos kisebbségi önkormányzatok beszámolóit a beszámoló elkészítése határidejének lejártát követő 8 napon belül a kisebbségpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani, amely 7 munkanapon belül továbbításra kerül a Kincstárhoz számítógépes feldolgozásra). 34

35 A beszámoló tartalmával kapcsolatos változás
A pénzforgalmi jelentésben, illetve a pénzforgalmi kimutatásban a bevételeket és a kiadásokat bruttó módon kell szerepeltetni. Az éves elemi költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentése év végén kiegészül – a tájékoztató adatok körében – a megszűnt víziközmű társulattól átvett, lakossági hozzájárulás bevételével [Ahsz. 38. § (6) bekezdés]. Kivétel: az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások, a továbbadási célú bevételek, továbbá a forgatási célú finanszírozási műveletekhez tartozó kiadások és bevételek. A módosítás indoka: a felesleges, torzító hatású halmozódások elkerülése. 35 35

36 Könyvvizsgálati kötelezettség
az éves eredményszemléletű költségvetési beszámoló könyvvizsgálatára vonatkozó előírások törlése a könyvvizsgálat szabályozása bővült az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó kötelezettség megjelenítésével-átvezetésével az Áhsz.-ben az állami vagyon kormányrendeletben lévő könyvvizsgálati kötelezettsége 36 36

37 Könyvvizsgálati kötelezettség
Áhsz. 46. § (1) „A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló évi CXXXII. törvény 12. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltató éves elemi költségvetési beszámolója, az Ötv. 92/A. §-a szerint könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat és a Nekt. 39/G. § (3) bekezdése szerint az országos kisebbségi önkormányzat egyszerűsített éves költségvetési beszámolója a számviteli törvény, illetve e rendelet előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad az államháztartás szervezete vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint a gazdálkodás eredményéről.” Kimaradt: a konszolidált beszámoló A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvény (Nekt.) 37 37

38 Könyvvizsgálati kötelezettség
Hitelesítő záradék: Áhsz. 46/B. § (1) „Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az éves elemi költségvetési beszámoló, illetve az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad, a felülvizsgálat során sem jogszabálysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt, és ezért az éves elemi költségvetési beszámolóban, illetve az egyszerűsített éves költségvetési beszámolóban foglaltakkal egyetért, a beszámolóhoz kapcsolódóan a független könyvvizsgálói jelentésben a következőket is tartalmazó hitelesítő záradékot ad. „A könyvvizsgálat során az államháztartás szervezete éves elemi költségvetési beszámolóját, illetve egyszerűsített éves költségvetési beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgáltam, és ennek alapján elegendő és megfelelő bizonyosságot szereztem arról, hogy az éves elemi költségvetési beszámolót, illetve az egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a számviteli törvényben, illetve az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Az éves elemi költségvetési beszámoló, illetve az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló az államháztartás szervezete vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad.” 38

39 Könyvvizsgálati kötelezettség
Az ismételt közzététellel kapcsolatos rendelkezés Az Áhsz. 46/B. § (6) bekezdése: „Amennyiben az államháztartás szervezetének irányító szerve [helyi (települési és területi kisebbségi) önkormányzat esetében annak képviselő-testülete, illetve az országos kisebbségi önkormányzat esetében annak közgyűlése] az előterjesztett éves elemi költségvetési beszámoló, illetve az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló adatainak módosítását kezdeményezi, vagy olyan információ jutott a könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a független könyvvizsgálói jelentésben adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, a könyvvizsgálónak a letétbe helyezésre, a közzétételre kerülő éves elemi költségvetési beszámolóhoz, illetve egyszerűsített éves költségvetési beszámolóhoz a valóságnak megfelelően kell a független könyvvizsgálói jelentést és az ennek részét képező könyvvizsgálói záradékot – még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően – újra elkészítenie.” Kimaradt: a konszolidált beszámoló 39 39

40 Könyvvizsgálati kötelezettség
Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról szóló 348/2010. (XII. 28.) Korm. rendelettel „(2) Amennyiben az egyéb vagyonkezelő legalább százmillió forint bruttó nyilvántartási értékű állami vagyont kezel, az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzését köteles független könyvvizsgálóval elvégeztetni. E rendelkezés nem vonatkozik arra az egyéb vagyonkezelőre, amely a számviteli jogszabályok alapján egyébként is könyvvizsgálatra kötelezett.” 40

41 Könyvvizsgálati kötelezettség
Az Ötv. 92/A. § a következő feladatokat határozza meg: (1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az egyszerűsített tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó éves pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá vállalkozási maradvány-kimutatását a Hivatalos Értesítőben közzétenni. 41

42 Könyvvizsgálati kötelezettség
(2) Amennyiben a helyi önkormányzat éven túli hitelt vesz fel, vagy kötvényt bocsát ki, a képviselő-testület előzetesen köteles könyvvizsgálót megbízni és a könyvvizsgáló köteles a tervezett kötelezettségvállalással kapcsolatos szakmai véleményét a képviselő-testülettel ismertetni. Az előzetes véleményről a képviselő-testület a pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzintézetet köteles tájékoztatni. Az éven túli hitelfelvételről és kötvénykibocsátásról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) A helyi önkormányzat, ha az előző évben a teljesített kiadásainak összege meghaladta a 300 millió forintot és hitelállománnyal rendelkezik vagy hitelt vesz fel, köteles az (1) bekezdésben foglaltakat a hitelfelvétel évétől a hiteltörlesztés utolsó évéig bezárólag évente könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni és közzétenni. 42

43 Számviteli politika Áhsz. 8. § (11) Amennyiben az államháztartás szervezetéhez önállóan működő és gazdálkodó, illetve önállóan működő költségvetési szerv is kapcsolódik, akkor azok könyvvezetési kötelezettségét a gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek kell szabályoznia. A szabályozásnál figyelembe kell venni, hogy a hozzárendelt költségvetési szerv gazdasági eseményeit is teljes körűen a kettős könyvvitel rendszerében kell elszámolni. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját gazdálkodásáról vezetett könyveiben köteles gondoskodni a hozzárendelt önállóan működő költségvetési szerv vagyonának és annak változásának elkülönítéséről. A gazdasági szervezettel rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a hozzárendelt önállóan működő és gazdálkodó szerv vagyonáról, és annak változásáról elkülönített könyvvezetésre kötelezett.

44 Számviteli politika Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv számviteli politikájában dönt arról, hogy annak rendelkezéseit és a kapcsolódó szabályzatok hatályát kiterjeszti-e a hozzárendelt költségvetési szervekre, vagy azok – az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság függvényében – önálló számviteli politikát alakítanak ki, és külön szabályzatokat készítenek. (Áhsz. 8. § (13))

45 Számviteli politika Áht. 92. § (1) A költségvetési szerv
a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység; b) vállalkozási tevékenysége: a haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató-, értékesítő tevékenység. (2) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerint kell besorolni. (3) A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.

46 Számviteli politika Alaptevékenység, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység Ámr. 12. § (3) bekezdés e) pont szerint: az alaptevékenységek másik csoportját azok a tevékenységek alkotják, amelyeket a költségvetési szerv a kötelezően végzett feladatainak ellátására létrehozott dologi és humán-erőforrásai időlegesen felmerülő szabad kapacitásainak kihasználása érdekében, nem haszonszerzési céllal végez. összes közvetett és közvetlen kiadás megjelenítése (értékcsökkenés nélkül), bevételnek fedeznie kell a kiadásokat! ezen tevékenységek szakfeladatos besorolása megegyezhet a kötelező feladatellátás szakfeladataival, de számos esetben azoktól eltérő lesz. Elkülönített nyilvántartás vezetése, feladatszintű analitika e tevékenységcsoport kódja (a „hetedik számjegy”) főszabály szerint: 2. az Ámr. ezen alaptevékenységi csoport esetében főszabály szerint tiltja azok támogatásból történő finanszírozását, azaz előírja, hogy az ellátásukért kapott bevételnek fedeznie kell az (amortizáció nélküli) önköltséget, valamint előírja azok elkülönített nyilvántartását és elszámolását [Ámr. 12. § (6)–(7) bek.]. helyi önkormányzat és a többcélú kistérségi társulás költségvetési szerve számára ugyanakkor e szabályok alól az irányító szerv egyedi döntéssel, vagy általános szabályozással felmentést adhat [Ámr. 12. § (8) bek.].

47 Számviteli politika kizárólag önkormányzati szinten
Alaptevékenység, szabad kapacitás kihasználása érdekében végzett tevékenység kizárólag önkormányzati szinten irányító szerv dönti el: megengedi a költségvetési szervnek a szabad kapacitásai kihasználása érdekében végzett valamely tevékenysége tekintetében, hogy az azokból származó bevétel a számított önköltség alatt maradjon megengedi a költségvetési szervnek, hogy ne a szakmai (kötelező) alaptevékenységeinek szakfeladataitól elkülönítetten, hanem azokkal együttesen számolja, ilyenkor a költségvetési szervnek nem kell használnia hetedik számjegyként a „2” kódot, hanem összes alaptevékenységét „1” kódon fogja megjeleníteni a tervezéskor, a gazdálkodásában és a beszámolójában.

48 Számviteli politika „4” kód Vállalkozási tevékenység 226/2010. Korm. rend. 66. § (hatályon kívül) (3) Az Ámr §-a a következő (11)–(12) bekezdéssel egészül ki: „(11) Amennyiben a költségvetési szerv vállalkozási tevékenységeinek kiadásai a költségvetési szerv kiadásaiban évben várhatóan nem érik el az 5%-ot, azokat az alaptevékenységre vonatkozó szabályok szerint is el lehet számolni. Ha év közben mégis eléri ez az arány az 5%-os mértéket, a költségvetési szerv köteles e tevékenységeit az év egészére vonatkozóan vállalkozási tevékenységként elszámolni. 2011. január 1-jétől megszűnt az 5 %-os szabály

49 Önköltség-számítási szabályzat
elkészítésére vonatkozó pontosítás Áhsz. 8. § (11) bekezdés, ha az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervhez hozzákapcsoltak önállóan működő, illetve gazdasági szervezettel nem rendelkező önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet önköltség-számítási szabályzat módosítás a számviteli előírások hatására 8. § (14) bekezdés: saját előállítású termék vagy szolgáltatás értékesítése esetén a szabályzat készítési kötelezettség minden esetben fennáll, már nem feltétel a rendszeresség 8. § (15) bekezdés: a szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenységgel kapcsolatos szabályozási feladatok megjelenése átdolgozása az államháztartási gazdálkodási előírások változásának hatására 49

50 Önköltség-számítási szabályzat
Amennyiben az államháztartás szervezete saját kivitelezésben beruházási tevékenységet végez vagy saját felhasználás céljából terméket állít elő, a beruházás teljesítményértékének, illetve az eszköz bekerülési (előállítási) értékének megállapítása céljából köteles az önköltségszámítás rendjét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – belső szabályzatban rögzíteni. Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak tartalmaznia kell – többek között – az önköltségszámítás során figyelembe vett adatok dokumentálásának rendjét, továbbá az adatok főkönyvi számlákkal, az éves elemi költségvetési beszámolóval, valamint az ezeket alátámasztó részletező nyilvántartásokkal való kapcsolatát. Amennyiben az államháztartás szervezete szabad kapacitás kihasználását célzó tevékenysége, illetve vállalkozási tevékenysége keretében saját előállítású terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt, a saját előállítású termék, a végzett szolgáltatás közvetlen önköltségét – a (9) és (10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerint köteles megállapítani.

51 Értékelési szabályzat
Bekerülési érték tartalmának pontosítása – próbaüzem esetén Tartós részesedések értékelésének bővülése Központi költségvetési szervek tartós részesedéseinél – Az állami vagyonról szóló évi CVI. törvény által tartós, vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket tartós részesedésként kell kimutatni. Központi költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. § (2) bek. szerinti miniszteri rendelete, vagy az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol. Tartós társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott érték [Áhsz. 29. §-a]. Behajthatatlan követelések fogalmi változása miatti szabályozási feladatok Jogszabályon alapuló követelés év végi értékelése – a követelést elismertek kell tekinteni, ha jogszabály, határozat biztosítja az elismertséget, még akkor is, ha az adós vitatja azt [Áhsz. 34. §]. Devizás tételek értékelése: a Szt. változásához kapcsolódik 51

52 Egyéb szabályzatok 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet
A költségvetési szerv belső szabályzatban rendezi a működéséhez, gazdálkodásához kapcsolódó és pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen a) a gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével, és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket, b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet, c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket, d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit, e) a helyiségek és berendezések használatára vonatkozó előírásokat, f) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait, g) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét, h) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, i) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

53 Köszönöm a figyelmet!