Nyirokszervek, az immunrendszer felépítése

Az előadások a következő témára: "Nyirokszervek, az immunrendszer felépítése"— Előadás másolata:

1 Nyirokszervek, az immunrendszer felépítése
Kulcsszavak: nyirokszervek, thymus, lép, nyirokcsomók, lymphocyták, antigén prezentáló sejtek, csontvelő H.-Minkó Krisztina 2017. december 11. Egészségügyi ügyvitelszervező szak SE Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet

2 Általánosságok A nyirokrendszer feladata: immunitás, védettség biztosítása; immunválasz az idegenként felismert molekulákkal, sejtekkel, stb. szemben (antigén). Antigén: amit idegennek ismer fel az immunrendszer: baktériumok, vírusok, gombák, paraziták (az őket felépítő molekulák, anyagcsere termékeik, stb.) De: idegenek az immunrendszer számára a saját szervezet megváltozott molekulái, sejtjei (tumorsejt!) Összefoglalóan: 1. a saját-nem saját megkülönböztetése (molekuláris, molekularészlet szinten, vagy sejtszinten), és 2. a nem saját eliminálása.

3 Normális körülmények között nem észlelhető az immunválasz (nincs: láz, légzési nehézség, bőrtünetek, rosszullét). Minden pillanatban számtalan molekula elleni immunválasz zajlik a szervezetünkben. Az immunválasz kisiklása: amikor egy adott antigénnel szembeni reakció túl erős és a szervezetet károsítja (allergia, szérumbetegség); vagy éppen a saját anyagok ellen alakul ki immunválasz (autoimmunitás). Máskor nem történik immunválasz egy adott antigénre (kórokozóra) : tolerancia; ekkor aktívan gátolt az immunválasz.

4 A normális immunválasz szakaszai: az antigén felismerése (afferens), az ennek során begyűjtött információ feldolgozása (centrális) és a végrehajtó (efferens) szakasz. Főszereplői: a limfociták, nyiroksejtek, az immunválaszra speciálizálódott sejtek. De ezek működése a normális immunválasz során számos egyéb sejt segítségét igényli: ezek a járulékos sejtek. A limfociták végzik az antigének specifikus felismerését. Sejtfelszíni receptoraikkal felismerik a nem saját molekulákat. Ezek felismerése aktiválja őket (afferens szakasz). Az aktiválódott limfociták osztódnak és más limfocitákkal, valamint járulékos sejtekkel információt cserélnek. Ez sejtfelszíni molekulák (egyéb receptorok, ligandok) és szolubilis, hormonhatású anyagok (citokinek) révén történik (centrális szakasz).

5 Immunrendszer főbb sejtes elemei:
Végül az efferens szakaszban a limfociták speciális végrehajtó limfocitákká (citotoxikus T sejt, plazmasejt) differenciálódnak, vagy más sejtekre (makrofág pl.) bízzák az antigént hordozó sejtek eliminálását Immunrendszer főbb sejtes elemei: T lymphocyták ( celluláris immunválasz ) B lymphocyták (humorális immunválasz) Dendritikus sejtek (antigén prezentáció) Makrofágok (antitesttel jelölt / apoptotizált sejtek fagocitózisa) Granulocyták

6 Öröklött (vele született)
Az immunválasz két fő típusa: Öröklött (vele született) Adaptív (szerzett) nem specifikus (antigén független) immunválasz specifikus (antigén függő) válasz azonnali és maximális válasz időbeli eltolódás az antigén megjelenése és a válasz között immunológiai memória NEM alakul ki immunológiai memória kialakul sejtes elemei: makrofágok, monocyták, granulocyták → fagocitózis útján elimináció sejtes elemei: lymphocyták → kijelölik az elpusztítandó sejteket, aktiválják a vele született immunrendszer sejtjeit A két fő típus együttes működése adja a végleges immunválaszt!!

7 Mit ismer fel az immunredszerünk?
Antigén: mindazon struktúrák összessége, amiket az immunrendszer felismer (általában sejtfelszíni fehérjék vagy poliszacharidok) Extracelluláris „idegenek” -baktériumok, paraziták -saját felszínükön szervezet-idegen molekulák → antigének -antigéneken keresztül, magának a baktériumnak/parazitának a felismerése Intracelluláris „idegenek” -vírusok: csak gazdasejtet (szervezetünk bármelyik sejtje!) használva működnek - felismerésük csak a gazdasejt közreműködésével lehetséges→ a vírus antigénjeit, a gazdasejt egy speciális sejtfelszíni fehérje komplex (MHC) áltál bemutatja az immunsejteknek → gazdasejt felszínén kötött vírus-antigén felismerése

8 Adaptív immunválasz és sejtes elemei:
lymphocyták

9 A limfociták típusai B limfociták (B sejtek)
Sejtfelszíni receptoruk: a membránkötött immunglobulin (Ig) Differenciálódott sejttípus: memóriasejt, plazmasejt. Végtermék: a plazmasejtek által szekretált immunglobulinok (ellenanyagok), amik „megjelölik” az elpusztítandó célsejtet T limfociták (T sejtek) Sejtfelszíni receptoruk: a T sejt receptor (TCR) Differenciálódott sejttípus: helper, citotoxikus T sejt. Az aktiválódott T sejt maga végzi el a célsejt elpusztítását.

10 B-sejt: A B-sejtek pl. a baktériumokkal szemben antitesteket termelnek
T-sejt: A T-sejt az AIDS vírus (kékek) támadása alatt

11 B lymphocyták -szolubilis vagy sejtfelszíni antigén felismerés receptor (sejtfelszíni immunglobulin) által -antitest termelés -szolubilis Ig (antitest) szekréciója → megjelöli az antigént hordozó struktúrát → nem szükséges direkt B sejt-patogén kapcsolat -egyéb sejtek részvételével eliminálódó parazita

12 A B-lymphocyták jellemző molekulái: immunglobulin molekulák (Ig; antitest)
antigén kötő helyek variábilis régió hinge régió könnyű lánc nehéz lánc Plazmasejtek termelik (B sejtekből differenciálódó sejtalak, mely szolubilis immunglobulin molekulák szekrécióját végzi) Ig molekula specifikus antigénkötő helyei révén a szervezet idegen elemek (baktériumok, paraziták, vírusok) antigénjeihez kötődnek Jelzőmolekulaként működnek → az immunredszer egyéb sejtjei számára könnyen felismerhetővé teszik az idegen patogént → fagocitózis indukálása

13 (Szolubilis antigén kötés)
A B sejtek működése (Szolubilis antigén kötés) B sejt aktiválódás (Sejtfelszíni Ig molekula receptor komplexben „szolubilis” antigént köt) Aktivállódott B sejtek proliferációja Szolubilis immunglobulint szekretáló plazmasejtek és memóriasejt kialakulása Ha ugyanaz az antigén évekkel később megjelenik a szervezetben, a memóriasejtek aktivá-lódnak→gyorsabban kialakuló immunválasz (védőoltás lényege!!)

14 T lymphocyták -intracelluláris utat „bejárt” antigén felismerése -antigén felismerése csak akkor, ha az antigén egy speciális sejtfelszíni fehérje komplexhez (MHC) kötötten van jelen a gazdasejten → direkt T-sejt-patogén kapcsolat szükséges -az antigént hordozó sejt közvetlen eliminálása

15 T lymphocyták „működési elve”
.A T sejtek receptora (TCR) NEM alkalmas a szolubilis antigének felismerésére!! A fertőzött sejt, a citoplazmájában lévő vírus antigén fragmenteket képes bemutatni a sejtfelszínén a környezetének A virus antigének bemutatása egy speciális fehérje komplex (MHC) révén lehetséges A T-sejt kizárólag az MHC-molekula kötõhelyében elhelyezkedõ, antigén-eredetû peptidet (MHC-peptid komplexet) ismeri fel. A T-sejt receptor és MHC-peptid komplex kapcsolódása a T sejt aktiválódását eredményezi

16 Az MHC-molekulák és biológiai funkciójuk
(A T-limfociták antigént felismerő működési sajátosságai) A saját és idegen antigének a gazdaszervezet specializált glikoproteinjéhez kapcsoltan válnak felismerhetővé. MHC molekulák: fő hisztokompatibilitási komplex antigének, (MHC I; MHC II). Embernél a Human-Leukocita-Antigén = HLA Az MHC-I glikoproteinek a szervezet szinte valamennyi magvas sejtjének membránján jelen vannak, míg az MHC-II membránfehérjék elsősorban az immunrendszer sejtjein találhatók. (A szervezet saját sejtes elemeinek felismerését szolgálja) A szervezetbe jutó antigéneket az ún. antigén prezentáló (bemutató) sejtek (APC) veszik fel, amelyeket emésztő vakoulumaikban megemésztenek. A lebontás után az antigénből származó peptid darabok a sejtben az MHC glikoproteinhez kötődnek és azzal komplexet képezve a sejtplazmából a sejtfelszínre kerülnek. Idős néni 1 db almával a piacon, APC maga a piac Kép forrása: Yoram Reiter Laboratory Department of Biology Technion - Israel Institute of Technology, Haifa 32000, Israel. Projects:  TCR-peptide-MHC interaction

17 (jellemző juxtakrin kommunikáció)
A T sejtek működése (jellemző juxtakrin kommunikáció) .A T sejtek receptora (TCR) NEM alkalmas a szolubilis antigének felismerésére. A T-sejt kizárólag az MHC-molekula kötõhelyében elhelyezkedõ, antigén-eredetû peptidet (MHC-peptid komplexet) ismeri fel. A T-sejt receptor és MHC-peptid komplex kapcsolódása a T sejt aktiválódását eredményezi Kép forrása: Dr. Engelmann Péter előadása: MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe.Antigénprezentáció PTE - ÁOK. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet

18 T lymphocyták kétféle hatásmechanizmusa
T helper Aktiválódás hatására citokineket termel, amely aktiváló hatással van a B sejtekre, valamint a citotoxikus T sejtekre T citotoxikus Az MHC-petid komplexet hordozó sejtekben közvetlenül apoptózist indukálnak Kép forrása: Connexions; Adaptive Immune Response; Figure 4: Naïve CD4+ T cells engage MHC II molecules on antigen-presenting cells (APCs) and become activated. Clones of the activated helper T cell, in turn, activate B cells and CD8+ T cells, which become cytotoxic T cells. Cytotoxic T cells kill infected cells.

19 Adaptív immunválasz Humorális immunválasz: Celluláris immunválasz:
2 fő osztály: -humorális immunválasz (=antitest válasz, B sejt által közvetített) -celluláris immunválasz (=T-sejt által közvetített) Extracelluláris paraziták ellen Baktériumok, paraziták Humorális immunválasz: B sejtek által termelt antitestek által Az antitestek megsemmisítésre jelölik ki a patogéneket Blokkolják a vírusok kapcsolódását receptoraikhoz Intracelluláris parazitákat is felismer vírusok Celluláris immunválasz: T sejtek közvetítette apoptózist indukálnak a fertőzött sejtekben Aktiválják az öröklött immunrendszer sejtjeit → makrofágok fagocitálják a fertőzőtt sejtet Aktiválják a B sejteket → antitest termelés

20

21 Humoral Immune Response Animation
Cytotoxic T cell function

22 Antigén prezentáló sejtek; Dendritikus sejtek
Faágszerűen elágazó nyúlványos sejtek Antigének bemutatását végzik MHC II-n keresztül 2 típus: Folliculáris dendritikus sejt (FDC): csak a csíracentrumban, B sejtek érését segíti DC: nyálkahártyába, kötőszövetbe vándorolnak, itt endocytózissal antigéneket vesznek fel, majd nyirokszövet T dependens területeire vándorolva prezentálják ezeket Kép forrása: MBBS Medicine (Humanity First) / Antigen presenting cells of the skin called dendritic cells

23

24 Nyirokszerveink: a lymphocyták „lakhelyei”

25 Hogyan fest a nyiroksejtek kialakulása felnőtt szervezetben?
A B sejtek érése a csontvelőben (madárban bursa) folytatódik tovább, míg a felszínükön Ig-t hordozó naív B sejtek ki nem alakulnak. Ezek elhagyják a csontvelőt. A T sejtek kialakulása a csecsemőmirigyben (thymus) zajlik. A limfoid őssejt ide kell vándoroljon a csontvelőből. Ebben a szervben jönnek létre a naív T sejtek. Csontvelő, thymus: primer nyirokszervek (ember!) A kész, naív sejtek elhagyják ezen szerveket, és a perifériás, szekunder nyirokszervekben telepednek le: nyirokcsomók, lép, mandulák, Peyer plakkok, MALT.

26 Hogyan fest a nyiroksejtek kialakulása felnőtt szervezetben?
Meg kell különböztetnünk: éretlen lymphocyták = még nem képesek antigén felismerésére (receptor hiány) illetve mindent "megtámadhatnának" mert nem tudják még megkülönböztetni a szervezet saját fehérjéit az idegentől érett lymphocyták (naív sejtek) = képes antigén felismerésére tehát saját, nem-saját elkülönítésre aktivált lymphocyták = receptoron keresztüli antigén felismerése megtörtént → cselekvés érési folyamat mely egyben szelekciója az autoimmun sejteknek Helye: primer nyirokszervek -B lymphocyták: csontvelő -T lymphocyták: Thymus a szelekción átesett, érett lymphocyták elhadják a primer nyirokszerveket, kikerülnek a perifériára, ahol az un. szekunder nyirokszervekben megtelepedve: nyirokcsomók, lép, mandula már élesben találkozhatnak antigénekkel Fontos: a T és B lymphocyták előalakjait IS a csontvelői hemopoietikus sejtek képezik!!!

27

28 A nyirokrendszer felosztása
Elsődleges nyirokszervek: -a nyiroksejtek szaporodása nagymértékű és antigének jelenlététől független (thymus, Bursa Fabricii (madarak), bursa-equivalens szervek: emberben a csontvelő) Másodlagos nyirokszervek: -ezekben a nyiroksejtek termelődését minőségileg és mennyiségileg is meghatározzák a testben jelenlévő antigének (nyiroktüszők, nyirokcsomók, lép) Nyirokerek: -a keringési rendszer részei, vakon kezdődő erek hálózata, amelyekben a nyirok kering a szív felé (bővebben lsd. keringési rsz.) cancer-help/about- cancer/what-is-cancer/ body/the-lymphatic-system Nyiroksejtek - T és B limfociták A nyirokszerveket a vér- és nyirokkeringés kapcsolja össze egységes, koordinált rendszerré.

29 A lymphociták szervezeten belüli lokalizációja
A lymphocyták a szervezetben néhány hely kivételével (cornea, szemcsarnok, here-parenchyma, központi idegrendszer) mindenhol megtalálhatók. Főkként ott halmozódnak fel, ahol a szervezet erősebb antigén ingereknek van kitéve (szervezetbe vezető utak): bőr, béltraktus (nyálkahártya) Ezek mentén kisebb-nagyobb „védelmi vonalak” megléte: nyiroktüszők, nyirokcsomók, nyirokszervek: -nyálkahártyák (torokszoros környéke: Waldeyer-féle gyűrű emésztő, légzőrendszer: mucosa-associated lymphoid tissue: MALT, Peyer plakkok) -bőr immunrendszere (skin immune system: SIS) -végtagokon kialakuló fertőzések tovaterjedésének megakadályozása: térdhajlati, hónalji, lágyéki, combtövi nyirokcsomók

30 Nyirokszervek felépítésének általános szerkezeti elvei:
Minden nyirokszervnek van egy igen tagolt, nyúlványos sejtekből álló váza, amibe a lymphocyták „beleülnek”: Hámszöveti váz (lymphoepitheliális): féregnyúlvány, thymus Retikuláris kötőszöveti vázzal (lymphoretikuláris) szervek: mandula,nyirokcsomók, lép Gyakran a nyirokszöveteken/nyirokszerveken belül az egyes lymphocyta típusok jól körülírt helyen tartózkodnak. Ennek megfelelően a nyirokszövet: T dependens (T sejtekben gazdag) és B dependens (B sejtekben gazdag) területeit különíthetjük el. A nyiroksejtek (T és B limfociták) aránya a szervekben eltérő, ezek a sejtek naponta óriási számban és változatosságban keletkeznek és pusztulnak, ezzel válik lehetővé a szinte „percről-percre” váltakozó környezeti hatásokhoz és igényekhez való alkalmazkodás. 3d szerkezet rács

31 Primer nyirokszervek (humán)

32 A csontvelő (medulla ossium)
Vörös csontvelő (medulla ossium rubra) szivacsos csont, csöves csont: stroma (reticulum sejtek, adipociták, macrophagok) Keletkező T lymphocyta progenitorok a thymusba vándorolnak, B lymphocyták érése itt történik Egyéb vérképző sejtek sinus (átmenetileg discontinuus endothel) A vörös csontvelő egy része 4-5 éves kortól sárga csontvelővé („zsírvelő”) alakul

33 A csontvelő (medulla ossium)
A csontvelő a madarak és emlősök legfontosabb vérképző szerve, amely a léppel együtt az elöregedett vérsejtek lebontásában is részt vesz, és szerepet játszik az immunválasz kialakításában. strómasejt B és T sejt előalakok

34 T limfociták a tímuszban érnek meg
Ez a két lebenyből álló szerv a szegycsont mögött, a szív fölött található, a két tüdőfél között. A T-lymphocyták érési helye. Mérete a kor előrehaladtával csökken. Csecsemő-kisgyemekkorban nagyon aktívan képez T sejteket, de a pubertás után visszafejlődik. Felnőttekben alig található meg (involúció), a nyirokelemek helyét zsírszövet veszi át →thymus adiposus

35 Thymus szövettani szerkezete:
-alapváz: hámreticulum! -lebenykék: kötőszöveti sövények miatt; kéreg-, és velőállományra oszthatók -timocita: thymusban lévő nyiroksejt -egyéb sejtek: makrofágok, dendritikus sejtek velőállomány (világos) kéregállomány (sötét) szeptum lebenyke Hassal-test

36 Thymus: kéregállomány (bal), velőállomány (jobb). Hassal test.

37 T lymphocyták érése a thymusban
Csontvelőből származó T sejt progenítorok a kéregben (tok alatt) lokalizálódnak Osztódásukkal keletkező utódsejtek a kéreg-velő határ felé mozognak és szelektálódnak. Szelekció: Valamelyik MHC molekula felismerése Autoreaktív sejtek apoptózissal elpusztulnak Naív (antigénnel nem találkozott, inaktív) sejtek kilépése a perifériára

38 Szekunder nyirokszervek (humán)

39 Nyiroktüsző (folliculus lymphaticus)
Az összes szekunder nyirokszervben megtalálható építőelem, magányosan vagy csoportokat alkotnak a nyálkahártyák mellett. Főleg B lymphocyták építik fel Felnőtt szervezetben ún.: szekunder folliculusok amelyeken belül elkülöníthető egy sapkaszerű sötétebb kéregállomány és egy világosabb csíracentrum Csíracentrum: antigén prezentációs hely (dendritikus sejtek), gyorsan osztódó sejtek (B sejtek), makrofágok (apoptotikus sejtek eliminálása), Primer nyiroktüsző: kéreg és csiracentrum nem különül el (intrauterin élet során vannak csak jelen) Kéreg Csíracentrum Szekunder tüsző

40 Nyirokcsomó (nodus lymphaticus)
Nyirokkeringésben lévő antigének kiszűrése Kéregállomány (cortex): folliculusok (B dependens) Paracortex: T dependens Velőállomány (medulla): velősinusok, velőkötegek

41 Nyirokcsomó (nodus lymphaticus)
Számuk több ezer. Mikroszkópikus méretűtől a diónyi nagyságúig. Összeköttetésük: afferens és efferens nyirokerek, vérerek: magas endotelű venula (HEV). A kötőszöveti térségekbe, testfelszínre (bőr, nyálkahártyák) kerülő kórokozók elleni védelemben szerepelnek. -nyirokutakba iktatott nyirokszerv (antigének elleni immunválasz), állkapocs, nyak, hajlatok, légcső mellett, tüdőkapu -bab alakú, ktsz-es tok (capsula), ebből sövények (trabecula), reticularis kötőszövet -odavezető nyirokér (vasa afferentia) a domború oldalon -elvezető nyirokerek (vasa efferentia) erek, idegek a hilusnál Vasa aff. és eff. között sinusok (fala endothel) -elsődleges (regionális) nyirokcsomók, másodlagos (gyűjtő) nyirokcsomók -részei: kéregállomány (cortex) itt: nyiroktüsző (follikulus) kívül, paracortex: belül folliculus nélkül, velőállomány (medulla) ebben velőkötegek és sinusok -sejtjei: T-dependens area (kéreg follikulusok közti része), interdigitáló dendritikus sejtek, magas endothelű venulák a paracotexben, makrofágok mindenfelé, velőállomány: B-dependens area

42 A nyálkahártyák nyirokszövetei MALT: mucosa associated lymphoid tissue
A nyálkahártyákkal kapcsolatban lévő nyirokszervek összefoglaló neve (mucosal associated lymphoid tissues). Ide tartoznak: a mandulák, a féregnyúlvány, és a Peyer plakkok.

43 Mandulák (tonsillák) Száj/garatüregben helyezkednek el, helyi immunvédelem. Nyálkahártyához asszociált nyirokszervek, melyek az ún. Waldeyer féle limfás torokgyűrűt képzik: garat, szájpad, fülkürt, nyelvgyök Garatmandula (páratlan), orrmandula, szájpadmandula (páros), nyelvgyöki mandula (páratlan), fülkürt mandula (páros).

44 A mandula általános szerkezete
Tonsilla lingualis. Felszíni hám, retikuláris hám, kripták, follikulusok. A mandula általános szerkezete Tonsilláris hám (helytől függő a szerkezete) és alatta fekvő lymphoreticularis szövet nyiroktüszőkkel, sinusok nincsenek

45 Peyer plakkok A vékony és vastagbél falában található, ovális, néhány mm-estől néhány cm-esig terjedő nagyságú nyirokszövetek. Részei legalább 5 tüsző (főleg B sejtek), az ezeket körülvevő dóm (főleg T sejtek), és az őket borító nyálkahártyahám (FAE: follikulus asszociált epithel). A hám speciális sejtjei, az M sejtek antigéneket tudnak felvenni a bélből, és az alattuk lévő nyirokszövet sejtjeinek adják át.

46 Lép (lien) A hasüregben a rekeszizom alatt található, bal oldalon,
a gyomor szomszédságában. A vérkeringésbe kapcsolt nyirokszerv. Immunológiai feladata a véráramba került kórokozók eliminálása. Nem életfontosságú szerv (kioperálható), de gyermekkorban ez fatális lehet (tokkal bíró baktériumok elleni immunválasz).

47 Lép (lien) A lép legfontosabb funkciói:
Részt vesz az immunreakciókban, ellenanyag előállításban, vér tárolásában, bizonyos fajokban a vvt képzésben, elöregedett vvt lebontásában (vas tárolás, szállítás a májba). Részei: vörös léppulpa (vörösvérsejtek temetője, vastárolás); fehér léppulpa: nyirokszervi rész. Raktározó lép: vörös pulpa Védekező lép: fehér pulpa

48 Lép Vörös (vérraktározás, sinusok, erek, reticulumsejtek) és fehér pulpa (nyirokszövet) Vörös: HE-nal vörös (vvt lebomlása makrofágok által), pulpakötegek, sinusok „Fehér” (itt lila): PALS (T-dependens zóna), follikulusok (B-dependens zóna), marginális zóna Lép: átnézeti kép. Vöröses területek: vörös pulpa, lila területek: fehér pulpa.

49 A nyirokszervek összeköttetései
Az egyes nyirokszerveket egymással a vér- és a nyirokkeringési rendszer kapcsolja egymáshoz. Így jön létre a nyirokrendszer. A limfociták ezeken az ereken keresztül állandó körforgásban vannak az egyes nyirokszervek között. Thymus: elsősorban elvándorolnak belőle a sejtek. Lép: a limfocitaforgalom gyakorlatilag csak a vérereken keresztül zajlik. Nyirokcsomók: afferens, efferens nyirokerek. Konvergencia (regionális, gyűjtő nyirokcsomók).

50 Források: P-Fejszák Nóra: Nyirokszervek című előadása (SE-EKK)
Dr. Kocsis Katalin: Vérfejlődés, erythropoesis (SE-ÁOK) Röhlich Pál szerkeszette Szövettan (SE) Gergely János és Erdei Anna által szerkesztett Immunbiológia (ELTE) Zboray Géza: A keringési szervek (ELTE jegyzet) Molecular cell biology, Lodish et al. Molecular biology of the cell, 5. kiadás Alberts et al. Dr. Magyar Attila és Dr. Nagy Nándor előadásai (SE) Képek: internet

51 ÉRDEKESSÉG, új „felfedezés”
Maps of the lymphatic system: old (left) and updated to reflect UVA's discovery. Credit: University of Virginia Health System …researchers at the University of Virginia School of Medicine have determined that the brain is directly connected to the immune system by vessels previously thought not to exist. That such vessels could have escaped detection when the lymphatic system has been so thoroughly mapped throughout the body is surprising on its own, but the true significance of the discovery lies in the effects it could have on the study and treatment of neurological diseases ranging from autism to Alzheimer's disease to multiple sclerosis. Structural and functional features of central nervous system lymphatic vessels Antoine Louveau1,2, Igor Smirnov1,2, Timothy J. Keyes1,2, Jacob D. Eccles3,4,5, Sherin J. Rouhani3,4,6, J. David Peske3,4,6, Noel C. Derecki1,2, David Castle7, James W. Mandell8, Kevin S. Lee1,2,9, Tajie H. Harris1,2 & Jonathan Kipnis1,2,3 doi: /nature14432