divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v

Az előadások a következő témára: "divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v"— Előadás másolata:

1 divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v
divergencia: széttartás, távolodó lemezszegélyek divergensek v. széttartók konvergencia: összetartás, egymáshoz közelítő lemezek szegélye konvergens v. összetartó passzív perem: kontinens-perem amely nem lemezhatár. E mentén nem történik szubdukció. Jellemzői: aszeizmikus, vastag üledékréteg halmozódik fel. pl. az Atlanti-óceán partjai + Dtúli-khg a késő-triászban. aktív perem: olyan kontinens-perem, amely egyben lemezhatár is. Tehát az aktív perem mentén konvergencia és az óceáni kéreg szubdukciója zajlik. Jellegzetességei: mélytengeri árok, andezites vulkáni ív, gyakori földrengések. pl. a Csendes-óceán partjai + Kárpátok a neogénben.

2 Lemeztektonikai alapfogalmak
akkréciós ék/prizma: tektonikusan megvastagodott ék alakú üledékes test a mélytengeri árok szárazföld felé (ill. az alá nem bukó lemez felé) eső oldalán. Anyaga az alábukó óceáni kéregről lenyesett üledékekből és a kontinens felől az árokba kerülő anyagokból áll. Az ék az üledékek meggyűrődésével, alátolódással gyarapodik; takarós szerkezetű. Mérete igen változó: a tengerszint fölé is érhet (pl. Barbados), máshol nem jelentős (pl. Andok). Az óceánok záródásakor a hegységek anyagát adó geoszinklinális szerkezetet is ez jelenti.

3 ív előtti medence: az akkréciós ék és vulkáni ív közötti terület
ív előtti medence: az akkréciós ék és vulkáni ív közötti terület. Vízszintesen rétegzett üledékei jól megkülönböztethetők az akkréciós ék erősen deformált üledékeitől. Az üledék forrása a vulkáni ív és a kiemelt kontinentális kéreg. Nem mindig jelentős. flis: Az alábukáshoz és geoszinklinális-képződéshez köthető; Áthalmozott törmelékes üledékes kőzet; Felhalmozódási helye a mélytengeri árok, ahol a lezúduló a zagyárakból rakódik le (turbidit); (Az Alpi hegységképződésnél nevezzük flisnek, a korábbi hegységképződések hasonló üledéke a grauvakke.)

4 Csúszási talpnyomok a belső-kárpáti flis homokkövében (késő-eocén, Lőcsei-hegység)
Féregjáratok lenyomatai (ún. „hieroglifák”) a belső-kárpáti flis homokkövében (késő-eocén, Lőcsei-hegység)

5 ív mögötti medence: A vulkáni ív mögött (az alábukással ellentétes oldalán) széthúzással (extenzióval) jellemezhető zóna. A széthúzás a litoszféra elvékonyodásához vezethet aminek következtében medence alakul ki (pl: Pannon-medence a középső-miocénben). A medence továbbfejlődésével óceáni kéreg is keletkezhet (Japán-tenger). Nem mindig van pl. Andok. molassz: a hegységképződés fő fázisát, az óceánok záródását követően a kiemelkedő területek lepusztulása folytatódik. Az ekkor a hegységek előterében és a hegységek közötti medencékben, kontinentális kérgen lerakódó sekélytengeri ill. tavi törmelékes üledékes fácies a molassz.

6 Kőzetlemez-tömb (lemeztömb)
Összetett felépítésű, egykori kontinentális és óceáni lemezdarabokból összeálló nagyszerkezeti egységet; A földtörténet bizonyos szakaszában a lemezdarabokból álló rendszer egységesen viselkedett; Egy-egy lemeztömb több egykori óceán és kontinens maradványait tartalmazhatja. Lemeztöredékekből vagy mikrolemez A kőzetlemez-tömb alkotórészei; Olyan egységek, melyek a földtörténet során egy kőzet- (litoszféra-) lemezen keletkeztek; Általában külön lemeztöredéknek veszik az óceáni területeken és külön a kontinentális területeken kialakult szerkezeti egységeket. Takaró A legkisebb egység; Ez egy néhány kilométer vastag kőzetegyüttes, amely nem az eredeti keletkezési helyén található, hanem attól elszakítva, mivel akár jelentős (több tíz–száz kilométeres) távolságot megtéve egy szomszédos egységre tolódott; A takarók méretei végesek, de az egyforma, vagy hasonló kőzeteket tartalmazó, hasonló szerkezeti helyzetű takarókat a kutatók csoportokba foglalják, s egységes kőzetegyüttesként vagy kőzetlemezként kezelik.

7

8