Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaFanni Kovács Megváltozta több, mint 6 éve
4
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (1)
Társulások Bakterioplankton Fitoplankton Zooplankton (egysejtűek, kerekesférgek, kisrákok) Magasabbrendű vizinövények (makrofiton) Makroszkópos gerinctelenek (csigák, kagylók, szivacsok, stb.) Halak (növényevők, fenéktúrók, ragadozók)
5
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (2)
Élőhelyek Levegő – víz határfelület Nyíltvíz Üledék (bentosz) Élőbevonat Parti zóna
6
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (3)
Kölcsönhatások az ökoszisztémában Energia áramlás szintjei Táplálkozási kölcsönhatások Kompetíció Minden elem összefügg egymással
7
A tápanyagforgalom és a táplálkozási kapcsolatok egyszerűsített folyamatábrája
9
A folyóvizek (rheális) szinttájai
Tájék Szinttáj Ekoszisztémák összessége Forrástájék (krenális) forrásszinttáj eukrenon forrás-kifolyó szinttáj hipokrenon Pisztrángfélék tájéka (rhitrális) felső pisztráng- csermelyek, hegyi szinttáj patakok epirhitron alsó pisztráng- patakok szinttáj metarithron pénzespér- hegyi folyók hiporithron Pontyfélék tájéka (potamális) márnaszinttáj kisebb folyók epipotamon denevérkeszeg- síksági folyók, szinttáj folyamok metapotamon lepényhal-dur- esztuáriumok bincs szinttáj hipopotamon
10
A Föld-légkör rendszer energiaforgalma I.
A légkör külső határára érkező napsugárzás további útja: 100 % = 11 ezer MJ/m2/év (Próbáld, nyomán)
11
A fény összetétele állóvizekben, a hullámhossz és a mélység függvényében
Fény viselkedése a vízben: Iz = I0 e() Iz = Fényerő „z” mélységben I0 = fényerő felszínen () = extinkciós koeficiens „” hullámhosszon
12
HŐMÉRSÉKLET van’t Hoff törvény (hőmérséklet 10 °C-os emelése esetén a reakciósebesség 2-3-szorosára nő Általában – °C között vannak élőlények Termofil szervezetek: °C Mezofil szervezetek Pszichrofil szervezetek (hidegtűrők) Homoioterm élőlények (állandó testhőmérséklet) Poikiloterm élőlények (változó testhőmérséklet) Testhőmérséklet evolúciós hatása Hőterhelés
13
Tavak típusai, jellemzői
TÍPUSOK: Sekély tó Mély tó JELLEMZŐK: Vízgyűjtő méret Vízmélység Felület Parttagoltság Átkeveredés
14
Az állóvízi (limnális) élettájak
15
TAVAK HŐRÉTEGZŐDÉSÉNEK FŐBB TÍPUSAI
AMITIKUS (állandóan jéggel fedett sarkvidéki tavak) HIDEG MONOMIKTIKUS (télen rétegzett, nyáron átkeveredő sarkvidéki tavak) DIMIKTIKUS (tavasszal és ősszel keveredik, nyáron és télen rétegzett mérséklet égövi tavak) MELEG MONOMIKTIKUS (télen keveredik,, nyáron rétegzett szubtrópusi tavak) OLIGOMIKTIKUS (kevés cirkulációs periódus szabálytalan időközönként, trópusi tavak) POLIMIKTIKUS (állandóan, vagy gyakran van átkeveredés, hideg- vagy melegégövi tavak) MEROMIKTIKUS (állandó rétegzettség, pl. sós tavak)
16
A HIPOLIMNION ANAERÓBIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (1)
1. Kémiai következmények Vas redukciója, Fe(OH)3 Fe2+ Mangán redukciója, MnO2 Mn2+ Vashoz kötött foszfor oldódása
17
A HIPOLIMNION ANAERÓBIÁJÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI (2)
2. Biológiai következmények Lebontási folyamat túlsúlya Szén-dioxid felszabadulása pH csökkenése Denitrifikáció, NO3- N2 Ammónia képződés Szulfát redukció, SO42- H2S Metán fermentáció, CO2 CH4 Anaerób lebontás során íz és szaganyagok keletkezése
18
TÁPANYAG (1) Növények Szervetlenből szerves anyagot állítanak elő (fotoszintézis) Bruttó fotoszintézis = nettó + légzés Legfontosabb tápanyagok: C, N, P Liebig törvény C : N : P = 106 : 16 : 1
19
TÁPANYAG (2) Állatok Szaprofág szervezetek (pl. baktériumok, gombák)
Növényevők Húsevők Mindenevők Szaprofág szervezetek (pl. baktériumok, gombák)
20
Minőség Alkalmasság, jóság
Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén azok egymástól elkülönülnek Alkalmasság, jóság A minőség emberközpontú alkalmazása. Felhasználástól függ a kedvező vagy rossz minőség (Pl. halászat, fürdés, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, stb.)
21
Vízminőség Régi megfogalmazás:
A természetben előforduló víz tulajdonságainak összessége. Új megfogalmazás: A víztest állapota, amely az „n” dimenziós topológiai térben egy ponttal jellemezhető, ahol n = a víztest tulajdonságainak összességével. A valóságban az „n” számú jellemző nem határozható meg, kevesebbel kell beérni (idő, anyagi korlát, stb.)
22
SZENNYEZŐANYAGOK TÍPUSAI
OXIGÉNELVONÓ ANYAGOK (főként szervesanyagok) NÖVÉNYI TÁPANYAGOK (N és P) SZERVES MIKROSZENNYEZŐK (Peszticidek, gyomirtó szerek, szerves vegyipari hulladékok, stb.) LEBEGŐ ANYAGOK NEHÉZFÉMEK (Cd, Cu, Cr, Ag, Hg, Fe, Mn, stb.) FETŐZŐ ÁGENSEK (baktériumok, vírusok, stb.) RADIOAKTÍV ANYAGOK HŐ
23
A SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI
A VÍZI OXIGÉNFORRÁS CSÖKKENÉSE EUTROFIZÁLÓDÁS A TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK SÉRÜLÉSE POTENCIÁLIS TOXIKUSSÁG JÁRVÁNYOK ESZTÉTIKAI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE KORRÓZIÓ BIOKORRÓZIÓ
24
ÖSSZES SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS
HÁTTÉRTERHELÉS (TERMÉSZETES EREDET) IPARI/KERESKEDELMI TERHELÉS HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS MEZŐGAZDASÁGI TERHELÉS MÚLTBELI SZENNYEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ MARADVÁNY TERHELÉS
25
VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK
ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK SZERVETLEN KOMPONENSEK SZERVESANYAGOK NÖVÉNYI TÁPANYAGOK FÉMEK SZERVES MIKROSZENNYEZŐK BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK RADIOAKTIVITÁS
26
1. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK
Vízhozam, m3/s Vízhőfok, °C Oldott oxigén, mg/L pH Vezetőképesség, S/cm, 20 °C-on
27
2. SZERVETLEN KOMPONENSEK (mg/L)
Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán
28
3. SZERVESANYAGOK (mg/L)
TOC, DOC, BOI5, KOIMn, KOICr
29
4. NÖVÉNYI TÁPANYAGOK Összes P, PO4-P Összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N
SiO2-Si
30
5. Szervetlen mikroszennyezők
Összes Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As Oldott Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As Szilárd Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As
31
6. SZERVES MIKROSZENNYEZŐK
Fenolok és homológjai (C6H5OH) Klórozott szénhidrogének
32
7. BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK Vírusok
Baktériumok (összes baktériumszám 37 és 20 °C-on, Coliszám, Enterális coliszám, Streptococcus szám, Salmonella, Shigella) Féreg kitartóképletek (pl. ciszták)
33
8. RADIOAKTIVITÁS (Bq/L)
Összes alfa aktivitás Összes béta aktivitás 40K 3H 90Sr
34
A vízminősítés szerepe a vízminőség-szabályozásban
Szennyezőanyag terhelés Vízminőségi problémák Vízhasználati igények Rendszeres vízminőség ellenőrzés Követelményeknek megfeleltetés Osztályozás, trendek Ok-okozati Összefüggések feltárása Alternatív szabályozási javaslatok kidolgozása Döntéshozás Ellenőrzés
35
A MAGYAR VÍZMINŐSÍTÉSI RENDSZER
Felszíni vízre (folyókra, tavakra, tározókra) 250 mintavételi hely volt, ma 150 Komponensek koncentráció értékei szerint Heti, kétheti, havi gyakoriságú mérés Mintegy vízminőségi komponens
38
MSZ SZABVÁNY (1) A szabvány a komponenseket az alábbi mutatócsoportokba sorolja: Oxigénháztartás Nitrogén és foszforháztartás Mikrobiológiai jellemzők Szervetlen mikroszennyezők Szerves mikroszennyezők Toxicitás Radioaktív anyagok Egyéb jellemzők
39
MSZ SZABVÁNY (2) Minden egyes vízminőségi komponens éves adatsorát a szabvány előírásainak megfelelően külön-külön kell értékelni. A mértékadó érték a vizsgálat gyakoriságától függően: Amennyiben a vizsgálatok száma több min 12, a 90 %-os összegzett relatív gyakoriságú (tartósságú) érték. Amennyiben a vizsgálatok száma kevesebb mint 12, a legnagyobb vizsgálati eredmény (az oldott oxigént és az oxigéntelítettséget kivéve). Egy-egy csoporton belül a legrosszabb osztály besorolású komponenst kell mértékadónak tekinteni.
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.