Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.

Az előadások a következő témára: "Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017."— Előadás másolata:

1 Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Klasszikus vizsgálatok A szóbeli vizsga 11. tételéhez

2 Tartalom Kulcsszavak, fogalmak:
Koncentráció fogalma, kifejezési módjai Gravimetria fogalma, módszerei (közvetlen, közvetett) Titrimetria fogalma Közvetlen titrálás, visszatitrálás, közvetett titrálás Sav-bázis titrálás Komplexometriás titrálás Redoxi titrálás (fajtái: per-manganometria, jodometria stb.) Csapadékos titrálás Mérőoldatok készítése, pontos koncentrációjuk meg-határozása Indikátorok Ismertesse a környezeti elemek és hulladékok klasszikus vizsgálati módszereit! Mutassa be a tömeg szerinti vizsgálati módszereket, alkalmazási lehető-ségeiket, a használatos eszközöket (közvetlen és közvetett gravimetriás mérések)! Ismertesse a térfogatos elemzési eljárások alapfogalmait, eszközeit és anyagait (oldat koncentráció, mérőoldat, titer-alapanyag, indikátorok)! Ismertesse a térfogatos elemzési eljárások csoportosítását a kivitelezés módja szerint (közvetlen titrálás, visszatitrálás, közvetett titrálás)! Ismertesse a térfogatos elemzési eljárásokat a lejátszódó kémiai reakciók alapján (sav-bázis, komplexometriás, redoxi és csapadékos titrálás)! Végezze el a mellékelt számítási feladatot!

3 Az összetétel megadása
Elegyek, oldatok összetétele megadható arányokkal: tömegtört, moltört (x), térfogattört; százalék - ezrelék - ppm - ppb értékekben; koncentráció mértékegységekkel: tömeg-koncentráció B, g/dm3, mg/dm3, mg/m3, g/m3; anyagmennyiség-koncentráció c, mol/dm3, mmol/dm3; Légnemű anyagoknál térfogat/térfogat arányokat haszná-lunk pl. %, ppmv, ppbv vagy g/m3, mg/m3. Vizek esetében főként tömeg/térfogat egységeket haszná-lunk, pl. g/dm3, mg/dm3, g/dm3. Szilárd anyagok (talaj, hulladék) összetételét tömeg/tömeg arányokkal adjuk meg, pl. w%, w‰, ppm, ppb.

4 Összetételek: arányok
Tömegtört: egységnyi tömegű oldatban lévő összetevő mennyisége, pl. 1 kg oldatban hány kg az adott összetevő. Példa: 2 kg oldott anyag + 6 kg oldószer = 8 kg oldat Tömegtört: 2 kg/8 kg = 0,25 Moltört, x: egységnyi anyagmennyiségű elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 1 mol elegyben hány mol az adott összetevő. Példa: 1 mol A anyag + 4 mol B anyag = 5 mol elegy A anyag moltörtje: x(A) = 1 mol/5 mol = 0,2 Térfogattört: egységnyi térfogatú elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 1 m3 elegyben hány m3 az adott össze- tevő. Főként gázok esetén használatos. Példa: 0,5 m3 A anyag + 4,5 m3 B anyag = 5 m3 elegy A anyag térfogattörtje: 0,5 m3 /5 m3 = 0,1

5 Összetételek: százalék, ezrelék
Tömeg %, m/m%, w%: 100 egységnyi tömegű elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 100 kg elegyben hány kg az adott összetevő. Mol %, x%: 100 egységnyi anyagmennyiségű elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 100 mol elegyben hány mol az adott összetevő. Térfogat %, v/v%, φ%: 100 egységnyi térfogatú elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 100 cm3 elegyben hány cm3 az adott összetevő. Vegyes %: 100 egységnyi térfogatú oldatban lévő oldott anyag tömege, pl. 100 cm3 elegyben hány g az oldott anyag. A megfelelő ezrelékek (‰) ritkán használatosak, főként a tömeg ‰, ami g/kg-nak felel meg.

6 Összetételek: ppm, ppb ppm: part per million, 106 egységnyi mennyiségű elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 106 mg (= 1 kg) elegyben hány mg az adott összetevő. Ahogy a megfogalmazásból látjuk, általában tömegre szokás érteni, azaz mg/kg-nak felel meg. Lehet azonban - főként gázok esetében - térfogatra is értel-mezni, ez a cm3/m3-nek felel meg. Ilyenkor ezt célszerű jelezni is a ppm helyett a ppmv jelöléssel. ppb: part per billion, 109 egységnyi mennyiségű elegyben lévő összetevő mennyisége, pl. 109 g (= 1 kg) elegyben hány g az adott összetevő. Ezt is lehet térfogatra értelmezni, ez a mm3/m3-t felel meg. Ezt célszerű jelezni is a ppb helyett a ppbv jelöléssel.

7 Összetételek: koncentrációk
Kémiai vagy anyagmennyiség-koncentráció = molaritás: (jele c) egységnyi térfogatú oldatban lévő oldott anyag anyagmennyisége. Pl. 1 dm3 oldatban hány mol az adott összetevő mennyisége, mol/dm3. Molalitás vagy Raoult-koncentráció (jele mB): egységnyi tömegű oldószerben lévő oldott anyag anyagmennyisége. Pl. 1 kg (= 1000 g) oldószerben hány mol az adott összetevő mennyisége, mol/1000 g oldószer. Tömeg-koncentráció (jele B): egységnyi térfogatú oldat- ban lévő oldott anyag tömege. Pl. 1 dm3 oldatban hány g az adott összetevő tömege, g/dm3 = kg/m3 (lehet mg/dm3 = g/m3 g/dm3 = mg/m3 vagy g/m3 is)

8 Gravimetria Gravimetria súly szerinti mérést jelent, ma tömeg szerinti elemzésnek mondjuk. A tömegmérés igen pontos, pl. 100 g tömeget 0,0001 g pontossággal tudunk mérni (ha pont annyi, akkor így írjuk: 100,0000 g). Ezért ez a legpontosabb módszerek csoport-ja, hibáját általában nem a tömegmérés pontossága határozza meg. A gravimetriás mérések közt lehetnek – fizikai és – kémiai folyamatok. A módszerek a környezeti objektumok bármelyikének mérésére alkalmasak lehetnek: – levegő, füstgázok, – víz, esetleg más folyadékok (pl. olaj), – talaj, hulladékok, élelmiszerek.

9 Fizikai (közvetlen) gravimetriás módszerek
Néhány fontosabb alkalmazás (egy része már volt a 9. tételben) objektum, minta művelet jellemző mértékegység levegő ülepítés ülepedő por g/(m2·30 nap), t/(km2·év) szűrés szállópor g/m3 víz lebegő anyag mg/dm3, g/m3 bepárlás bepárlási maradék (szárazanyag?) extrakció szerves oldószer extrakt hulladék, talaj, élelmiszer szárítás nedvességtartalom, szárazanyag tartalom w%

10 Ülepedő por mérése Ismert tömegű (m1) és felületű (A) edénybe adott ideig (t) hagyjuk ülepedni a port, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömegnövekedés a por tömege: Δm = m2 – m1 Az ülepedő por időegység alatt egységnyi felületre ülepedő mennyisége: Az edény tömege m1 = 211,23 g, a megnövekedett tömeg m2 = 213,07 g, az idő t = 4 nap, az edény felülete A = 0,04 m2. Mennyi a levegő ülepedő por tartalma g/(m2·30 nap) egységben? 345 g/(m2·30 nap)

11 Szállópor mérése Small Filter Device LVS3.1 (Low Volume Sampler) Small Filter Device with max. flowrate of 3.5m3/h (controlled) or 4 m3/h (uncontrolled)

12 Szállópor mérés számolása
Ismert térfogatú (V) gázt átszívatunk lemért tömegű (m1) szűrőrétegen, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömegnövekedés a por tömege: Δm = m2 – m1 A szállópor tömegkoncentrációja: A szűrőréteg tömege m1 = 1,2563 g, a megnövekedett tömeg m2 = 1,6357 g az átszívott levegő térfogata V = 20 m3. Mennyi a levegő szállópor tömeg-koncentrációja mg/m3 egységben? 18,97 mg/m3 ≈ 19 mg/m3

13 Víz szerves oldószer extrakt mérése
Ismert térfogatú (V) vízmintából szerves oldószerrel kivona-tot készítünk. A kivonatot ismert tömegű (m1) edénybe tesszük, szárazra pároljuk, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömegnövekedés a szerves oldószer extrakt: Δm = m2 – m1 A szerves oldószer extrakt (szoe) egységnyi térfogatra vonatkoztatott mennyisége: A térfogat V = 200 cm3, az edény tömege m1 = 53,3274 g, a megnövekedett tömeg m2 = 53,4426 g. Mennyi a vízben a szerves oldószer extrakt (szoe) mg/dm3 egységben? 576 mg/dm3

14 Kémiai gravimetriás módszerek
Néhány fontosabb alkalmazás objektum, minta 1. művelet további műveletek jellemző mértékegység levegő elnyeletés szűrés, mosás, szárítás CO2 tartalom g/m3 füstgáz lecsapás, szűrés, mosás, izzítás SO2 tartalom víz lecsapás szűrés, mosás, izzítás tartalom mg/dm3 talaj kioldás tartalom (mint P2O5) m/m ‰, g/kg hulladék, tüzelőanyag hamvasztás izzítás izz. veszt., hamutart. w%

15 Kémiai gravimetriás módszerek műveletei
Mintavétel – az átalakítás már itt megkezdődhet (pl. elnye- letéses dúsításos mintavétel CO2, SO2 esetén). További átalakítás pl. lecsapószer hozzáadása. A vizsgált anyag elválasztása a többitől (mátrix). Ez általában szűrés, mosás. A mérési forma előállítása: – szárítás vagy – izzítás útján. A mérési forma tömegmérése. Eredmény számítása. Gravimetriás faktor: dimenzió nélküli szám, a mért anyag és a vele egyenértékű mérési forma tömegének hányado- sa. Atomtömegekből számítható.

16 Levegő CO2 tartalom mérése
Ismert térfogatú (V) levegőt átbuborékoltatunk Ba(OH)2 oldaton. A kiváló BaCO3 csapadékot ismert tömegű (m1) szűrőn szűrjük, mossuk, szárítjuk, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömegnövekedés a BaCO3 tömege: Δm = m2 – m1 A CO2 tartalom egységnyi térfogatú levegőre vonatkoztatott mennyisége: A térfogat V = 200 dm3, a szűrő tömege m1 = 33,3874 g, a megnövekedett tömeg m2 = 34,0256 g. Mennyi a levegőben a CO2 tartalom g/m3 egységben? 0,7116 g/m3 ≈ 0,712 g/m3

17 Füstgáz SO2 tartalom mérése
Ismert térfogatú (V) füstgázt átbuborékoltatunk H2O2 oldaton. A keletkező kénsav oldathoz BaCl2 oldatot öntve BaSO4 csapadékot kapunk. Szűrjük, mossuk, ismert tömegű (m1) tégelyben izzítjuk, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömegnövekedés a BaSO4 tömege: Δm = m2 – m1 A SO2 tartalom egységnyi térfogatú füstgázra vonatkoz- tatott mennyisége: A térfogat V = 20 dm3, a tégely tömege m1 = 13,4785 g, a megnövekedett tömeg m2 = 14,0231 g. Mennyi a füstgázban a SO2 tartalom g/m3 egységben? 7,477 g/m3 ≈ 7,48 g/m3

18 Víz szulfátion-tartalom mérése
Ismert térfogatú (V) vízmintához BaCl2 oldatot adunk, BaSO4 csapadékot válik le. Szűrjük, mossuk, ismert tömegű (m1) tégelyben izzítjuk, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömegnövekedés a BaSO4 tömege: Δm = m2 – m1 A tartalom egységnyi térfogatú vízre vonatkoztatott mennyisége: A térfogat V = 200 cm3, a tégely tömege m1 = 13,3742 g, a megnövekedett tömeg m2 = 13,4347 g. Mennyi a vízben a szulfátion-tartalom mg/dm3 egységben? B = 124,53 mg/dm3 ≈ 125 mg/dm3

19 Talaj foszfátion-tartalom mérése
Ismert tömegű (m0) talajmintából ammónium-laktátos kivo- natot készítünk, abból MgNH4PO4·6H2O csapadékot válasz- tunk le. Szűrjük, mossuk, ismert tömegű (m1) tégelyben izzítjuk, a megnövekedett tömeget (m2) mérjük. A tömeg- növekedés a Mg2P2O7 tömege: Δm = m2 – m1 A tartalom P2O5-ben megadott mennyisége egységnyi tömegű talajra vonatkoztatva: A talaj tömege m0 = 10,0 g, a tégely tömege m1 = 13,3742 g, a megnövekedett tömeg m2 = 13,4347 g. Mennyi a talajban a foszfátion-tartalom g/kg egységben? 3,86 g/kg ≈ 3,86 ‰

20 Hamutartalom mérése Ismert tömegű (m1) tégelybe tesszük az anyagot (tüzelő- anyag, hulladék) ismét megmérjük (m2). A célnak megfelelő hőmérsékleten és ideig izzítjuk, a megváltozott tömeget (m3) mérjük. A minta tömege: Δm = m2 – m1 A hamu tömege: m(hamu) = m3 – m1 A hamutartalom tömeg %-ban: A tégely tömege m1 = 13,3742 g, szénnel m2 = 14,4347 g, a hamuval m3 = 13,5984 g. Mennyi a szén hamutartalma w%-ban? 21,1 %

21 Titrálás A titrálás során addig adagolunk ismert hatóértékű ún. mérőoldatot a vizsgálandó anyag oldatához, míg a hatóanyag-tartalom éppen maradéktalanul átalakul. A titrálás végpontjáig (ekvivalencia- vagy egyenértékpontig) elhasznált mérőoldat térfogatából (fogyás) számoljuk a meghatározandó alkotórész mennyiségét. Feltételei: – gyorsan, sztöchiometrikusan, teljesen lejátszódó reakció, – pontosan ismert koncentrációjú mérőoldat, – a titrálás végpontja jelezhető (indikálható) = színváltozás alapján vizuálisan vagy = műszeres módszerrel.

22 Titrálás – eszközök, anyagok
büretta (fogóval, állvánnyal), titráló lombik, pipetta, fehér csempe, esetleg mérőlombik. Anyagok: mérőoldat, vizsgálandó minta, indikátor, esetleg más vegyszerek.

23 A mérőoldat A mérőoldat olyan oldat, amelynek
– anyaga a vizsgálandó mintával, annak összetevőjével = gyors, = sztöchiometrikus reakcióba lép = a reakció végpontja jelezhető (indikálható); – hatóanyag-tartalma (koncentrációja) = pontosan ismert, = lehetőleg nem nagyon változik.

24 A pontos koncentráció A mérőoldat pontos koncentrációja (hatóanyag-tartalom) fontos, hiszen ennek ismeretében lesz mérőeszköz. A pontos koncentráció (c) egyes esetekben az oldat készí-téséhez bemért anyag tömegéből (m) kiszámítható: Ahol M az anyag moláris tömege, V az oldat térfogata. Ez olyankor lehetséges, ha az anyag – kellő tisztaságban rendelkezésre áll, – levegőn nem változik (nedvesség, O2, CO2), – (vizes) oldata stabilis, nem bomlik.

25 Pontos koncentráció számítása
Egy mérőoldatot pontos beméréssel készítünk. Számítsa ki a bemérendő mennyiséget (m)! V(B) = 500 cm3 c(B) = 0,02 mol/dm3 M(B) = 372 g/mol m(B) = c(B)·V(B)·M(B) = 3,72 g A tényleges bemérés az előbbi mérőoldat esetében m(B) = 3,7498 g Számítsa ki a pontos koncentrációt!

26 Pontos koncentráció mérése
A mérőoldat nem mindig készíthető el beméréssel pontos koncentrációval (c). Sok esetben a bemért anyag minősége vagy egyéb okok ezt nem teszik lehetővé. Néhány ismertebb eset: – sósav – az anyag víztartalmú, illékony, – salétromsav – az anyag víztartalmú, bomlékony, – kálium-permanganát – a víz oldott szerves anyagai fogyasztják, – nátrium-tioszulfát – a víz oldott CO2 tartalma bontja. Ezeknél a pontos koncentrációt (titer) egy alkalmas anyaggal (titer alapanyag) való reakcióval, titrálással lehet megmérni.

27 Titer alapanyag A titer alapanyagból segéd-mérőoldatot kell készíteni, ez reagál a mérőoldattal (titrálás), a pontos koncentráció (c) ebből számítható. A titer alapanyag tulajdonságai: – kellő tisztaságban rendelkezésre áll, – levegőn nem változik (nedvesség, O2, CO2), – (vizes) oldata stabilis, nem bomlik.

28 Pontos koncentráció számolása titrálásból
A mérőoldat hatóanyaga (B) a titeralapanyaggal (A) sztöchiometrikusan reagál: a A + b B → k K + ℓ L A mérőoldat hatóanyag anyagmennyisége ebből számolva: n(B) = V(A)·c(A)·b/a b/a a reakció molviszonya, V(A) a titer alapanyag reagáló térfogata, c(A) a titer alapanyag pontos koncentrációja. A mérőoldat pontos koncentrációja, c(B) V(B) a mérőoldat reagáló térfogata, a fogyás.

29 cp számítása titrálásból 1.
Mérőoldatot készítünk, nem pontos beméréssel. Számítsa ki a tömény oldatból (65 w%) kimérendő mennyiséget (V)! V(B) = 1000 cm3 c(B) = 0,1 mol/dm3 M(B) = 63 g/mol ρ(B, tömény oldat) = 1,4 g/cm3 n(B) = 0,1 mol m(B) = n(B)·M(B) = 6,3 g (100 %-os!) m(B, tömény oldat) = 9,69 g V(B, tömény oldat) = 6,9 cm3

30 cp számítása titrálásból 2.
A 0,1 mol/dm3 névleges koncentrációjú mérőoldat pontos koncentrációját határozzuk meg. A titer alapanyagból c(A) = 0,05 mol/dm3 névleges koncentrációjú, V(A) = 0,5 dm3 térfogatú oldatot készítettünk, m(A) = 2,6457 g beméréssel M(A) = 106 g/mol A reakció-egyenlet: a A + b B → k K + ℓ L b/a = 2 A titer alapanyag oldat V(A,1) = 25,0 cm3 térfogatára a mérőoldat 25,0 cm3-nyi térfogata fogyott. Mennyi a cp(B)? cp(A) = 0,0499 mol/dm3 n(B) = V(A,1)·c(A)·b/a = 0, mol cp(B) = 0,0998 mol/dm3

31 Titrálás – indikátorok
Az indikátor olyan anyag, ami színváltozással jelzi vala-milyen másik anyag jelenlétét, hiányát vagy adott kon-centrációját, koncentráció-tartományát. Sav-bázis indikátorok: pH = brómkrezolzöld fenolftalein Redoxi indikátor: ferroin redukáló oxidáló Fémindikátorok: murexid fém nélkül fémmel eriokrómfekete T

32 Titrálás – az eredmény kiszámítása 1.
A mérőoldat hatóanyaga (B) a vizsgálandó anyaggal (A) sztöchiometrikusan reagál: a A + b B → k K + ℓ L A vizsgálandó anyag anyagmennyisége ebből számítható: n(A) = V(B)·c(B)·a/b a/b a reakció molviszonya, V(B) a mérőoldat reagáló térfogata, a fogyás, c(B) a mérőoldat pontos koncentrációja. Ebből a tömeg: m(A) = n(A)·M(A) = V(B)·c(B)·M(A)·a/b M(A) a vizsgálandó anyag moláris tömege.

33 Titrálás – az eredmény kiszámítása 2.
A vizsgálandó anyag koncentrációja, akkor számítható, ha tudjuk a vizsgálandó anyag térfogatát, V(A). A vizsgálandó anyag tömegkoncentrációja:

34 Titrálás – az eredmény kiszámítása 3.
Adja meg a vizsgálandó anyag (A) anyagmennyiség-koncentrációját, tömegkoncentrációját, anyagmennyiségét a következő adatok alapján! V(A) = 25 cm3 V(B) = 8,5 cm3 c(B) = 0,1022 mol/dm3 a/b = 0,5 M(A) = 98 g/mol A vizsgálandó anyag anyagmennyisége: n(A) = V(B)·c(B)·a/b = 0, mol A vizsgálandó anyag anyagmennyiség-koncentrációja: 0,0174 mol/dm3 A vizsgálandó anyag tömegkoncentrációja: 1,70 g/dm3

35 Közvetlen titrálás, visszatitrálás, közvetett titrálás
Közvetlen titrálás: a vizsgálandó anyag oldatát a mérő- oldattal a reakció lejátszódásának végpontjáig titráljuk (pl. lúgosság meghatározása HCl mérőoldattal). Visszatitrálás: a mérőoldatot a vizsgálandó anyag olda- tához feleslegben adjuk. A reakció lejátszódása után az el nem reagált mennyiséget alkalmas mérőoldattal meg- határozzuk (visszatitráljuk). A hozzáadott és a visszatitrált mérőoldat különbsége adja a bemért anyagra fogyott mérőoldat mennyiséget (pl. a vizsgálandó redukálószer oldatához I2 mérőoldat ismert mennyiségét adjuk, majd a felesleget Na2S2O3-mérőoldattal visszatitráljuk).

36 Közvetett titrálás, fordított titrálás
Közvetett titrálás: olyan ionok mérésére szolgáló mód- szer, amelyek a mérőoldat hatóanyagával nem reagálnak, vagy a keletkezett vegyület nem elég állandó. A mérendő iont vízben rosszul oldódó csapadékká alakítjuk. A lecsa- pásra használt reagens, vagy az ismert összetételű csapa- dék oldás utáni titrálására fogyott mérőoldat mennyiségé- ből számítással a mérendő anyag mennyisége meghatá- rozható (pl. NaCl + AgNO3 mérőoldat feleslegben, vissza- titrálás NH4SCN mérőoldattal Fe3+  indikálása mellett). Fordított titrálás: ha a titrálás alatt a vizsgálandó anyag könnyen elbomlik más reakcióban, a vizsgálandó anyag oldatát töltjük a bürettába, és ezt adagoljuk a pontosan kimért mérőoldathoz(pl. KNO2 + KMnO4 mérőoldat).

37 Sav-bázis titrálás Mérhető anyagok: savas és lúgos anyagok.
Mérőoldat: lúgos anyagokhoz pl. 0,1 mol/dm3-es HCl, savas anyagokhoz pl. 0,1 mol/dm3-es NaOH. Indikátorok semleges tartományhoz brómkrezolzöld (6,0..7,6) savas tartományban metilnarancs és metilvörös, lúgos tartományban fenolftalein. Alkalmazás vizek lúgosságának mérése szabad vagy p-lúgosság (karbonát, fenolftalein), összes vagy m-lúgosság (karbonát+hidrogén- karbonát, metilnarancs) (ipari) szennyvizek savtartalma.

38 Komplexometriás titrálás
Mérhető anyagok: két- és három értékű fémek. Mérőoldat: általában 0,02..0,05 mol/dm3-es EDTA, (etilén-diamin-tetraecetsav dinátriumsója) Indikátorok (fémindikátorok, ezek is komplexet alkotnak) Mg, cink, stb. esetén eriokrómfekete T Ca, Ni, Cu esetén murexid. A mérések során a pH savas irányban tolódik el, pufferrel kell a közel állandó kémhatást biztosítani. Alkalmazás vizek keménységének mérése kalcium (murexid, pH ≈ 12), összes keménység (eriokrómfekete, pH ≈ 10); (ipari) szennyvizek nehézfém-tartalma (pl. Ni, Cu, Mn, stb.).

39 Redoxi titrálás Mérhető anyagok: minden, amit redukálni vagy oxidálni lehet. Módszerek: permanganometria, jodometria, kromatometria. Indikátorok: redoxi indikátor vagy más megoldás(ok) Környezetvédelmi alkalmazások vizek kémiai oxigénigényének mérése szennyvíz, dikromátos KOI, ivóvíz, permanganátos KOI. oldott oxigén tartalom (felszíni víz, ivóvíz)

40 Permanganometriás titrálás
Mérhető anyagok: minden, amit a mérőoldat oxidálni tud. Mérőoldat: általában 0,002..0,05 mol/dm3-es KMnO4. Indikátorok: nem kell, a mérőoldat színe jelez. Környezetvédelmi alkalmazás vizek kémiai oxigénigényének mérése (KOIps): ivóvízhez és természetes vizekhez használatos; a kipipettázott vízmintához feleslegben adunk mérőoldatot, megadott ideig (10 perc) forraljuk, a felesleget oxálsavval reagáltatjuk, az oxálsav feleslegét (ez egyenértékű a víz KOI-ével) titráljuk kálium-permanganáttal.

41 Jodometriás titrálás Mérhető anyagok: minden, amit redukálni vagy oxidálni lehet. Mérőoldat: általában 0,02..0,1 mol/dm3-es Na2S2O3. Indikátorok: keményítő. Környezetvédelmi alkalmazás: oldott oxigén tartalom (felszíni víz, ivóvíz) az ismert térfogatú vízminta oxigéntartalmát „rögzítjük” mangán(2)-szulfát és lúgos kálium-jodid hozzáadásával, savval felszabadítjuk az oxigénnel egyenértékű jódot, nátrium-tioszulfát mérőoldattal megtitráljuk a jódot halványsárgára, majd keményítő indikátor hozzáadása után kékről színtelenre.

42 Csapadékos titrálás Mérhető anyagok: minden, amiből csapadék képződhet gyors reakcióban. A leggyakoribb módszer: argentometria. Mérőoldat: általában 0,02..0,1 mol/dm3-es AgNO3. Indikátorok: fluoreszcein (vannak más lehetőségek is). Alkalmazás: klorid-ion tartalom mérése (felszíni víz, ivóvíz, öntözővíz). A mérés menete: a kipipettázott vízminta pH-ját semlegesre állítjuk, hozzáadjuk az indikátort, ezüst-nitrát mérőoldattal titráljuk, amíg a csapadék rózsaszínű lesz.