TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP

Az előadások a következő témára: "TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP"— Előadás másolata:

1 TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP 2004. január 27.

2 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
Földrajzi helyzet Demográfiai helyzet Makrogazdasági folyamatok REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK 2004. január 27.

3 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
Földrajzi helyzet Terület: 93.ooo km2 EU területi statisztikai rendszerének megfelelően: 7 NUTS II. régió (1. Célkitűzés) 19 NUTS III. szintű megye 15o NUTS IV. szintű kistérség 3135 NUTS V. szintű település 252 város, 2883 község 7 szomszédos ország Határvonal: 2242 km 2004. január 27.

4 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
Lakosság: 1o,2 millió Népsűrűség: 11o fő/km2 Demográfiai helyzet Népesség megoszlása településtípusonként: 17,4% főváros 47% egyéb városok 35,6% községek Korösszetétel: EU-hoz hasonló (15 év alattiak, 64 év felettiek esetében alacsonyabb) 2004. január 27.

5 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
Demográfiai helyzet VÁNDORLÁS Korábban: Fejletlenből fejlett térségbe Községből városba Jelenlegi célterületek: Városok agglomerációs körzetei 2004. január 27.

6 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok Reál GDP növekedés Külkereskedelem Külső-belső egyensúly Tőke Foglakoztatás, bérek Infláció 2004. január 27.

7 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok REÁL GDP NÖVEKEDÉS 199o-es években magánszektor növekedési rátája magasabb, az állami szektoré alacsonyabb az aggregált reál GDP növekedési rátájával Tranzíció: aggregált termelés csökkent (források átstrukturálása, nem elegendő a kapacitás a termelés fokozásához) Kereslet megváltozása – vállalatok nehézkesebben reagáltak Expanzív fiskális politika: pozitív hatások az ezredfordulótól 2004. január 27.

8 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok KÜLKERESKEDELEM Magyarország: kicsi, nyitott gazdaság (külker fontos tényező) 1995-től: export-import jelentős növekedése Kereskedelmi tevékenység ugrásszerű növekedése az 199o-es évek második felétől Export 15-25%-os növekedése: multicégek feldolgozó üzemei révén 2004. január 27.

9 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok KÜLSŐ ÉS BELSŐ EGYENSÚLY Stabilizálódás után : folyó fizetési mérleg hiánya 1-2 mrd EUR Hiány fedezete (részben): külföldi tőkebeáramlás Termékkereskedelmi hiányt ellensúlyozta a szolgáltatási szektor (turizmus) 2004. január 27.

10 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok TŐKE Termelékenység gyors javulása (3% / év – EU-átlagnál magasabb) Hatékonyság javítása: kapun belüli munkanélküliség felszámolása (foglalkoztatottság növelése fontos tényező) Tőkefelhalmozás szerepe Külföldi beruházások dinamikus növekedése 2004. január 27.

11 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok FOGLALKOZTATÁS, BÉREK Tranzíció időszaka: munkanélküliség növekedett (munkahelyek megszűnése, új típusú munkahelyek megjelenése, rejtett munkanélküliség is) : munkanélküliségi ráta és a foglalkoztatási ráta párhuzamosan csökkent 1996 után a munkanélküliségi ráta tovább csökkent 2004. január 27.

12 Makrogazdasági folyamatok
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Makrogazdasági folyamatok INFLÁCIÓ Tranzíció időszaka: inflációs folyamatok Dezinflációs politika eredménye: 1995: 28,2% - 2oo2: 5,3% Relatív árváltozások tendenciája: A külkereskedelmi forgalomba kerülő áruk áremelkedése a külker forgalomba nem kerülők áremelkedése alatt maradt 2004. január 27.

13 REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK, KÜLÖNBSÉGEK
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON REGIONÁLIS SAJÁTOSSÁGOK, KÜLÖNBSÉGEK 199o-es évek, tranzíció: Piacgazdaság kialakulása, gazdaság fejlődése differenciáltan ment végbe Területi különbségek: Főváros – vidék Kelet - Nyugat 2004. január 27.

14 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
FŐVÁROS VIDÉK Főváros előnyei: Magas népsűrűség, üzleti-irányítási központ, innováció-transzfer központ Üzleti szolgáltatások, K+F, idegenforgalom terén korszerű és magas hozzáadott érték Felsőoktatási hallgatók 41%-a K+F ráfordítások 65%-a Dinamizáló hatás a régióban (KMR) Főváros túlsúlya: Népesség 17%-a GDP 35%-a Vállalkozások 28%-a Külföldi érdekeltségű cégek fele 2004. január 27.

15 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
NYUGAT KELET 2004. január 27.

16 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
NYUGAT KELET Észak-nyugati térség: Sikeres struktúraváltás Dinamikus fejlődés Kedvező földrajzi fekvés Nyugati piacokhoz való közelség (Ausztria) 2004. január 27.

17 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
Alacsony bérköltségű munkaerő Kedvező közlekedési hálózat Külföldi tőke beáramlás (85%) Innováció Export-orientált iparágak Alacsony munkanélküliség Kedvező jövedelmi viszonyok Rugalmas képzési rendszer Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl 2004. január 27.

18 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
199o-es évek ipari szerkezetváltása: negatív hatás Depressziós övezet M3 autópálya mentén és a központi régióhoz közel már fejlődés A rossz közlekedési helyzetű, perifériás és határ menti térségben magas a munkanélküliség Észak-Magyarország 2004. január 27.

19 REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON
Jelentős mezőgazdaság és élelmiszeripar Agrár-szektor alacsony jövedelem-termelő képessége miatt magas az elmaradott térségek száma Humán erőforrás relatív alacsony képzettségi szintje Inaktív lakosság magas aránya Észak-Alföld Dél-Alföld Dél-Dunántúl 2004. január 27.

20 Különbségek kistérségi és települési szinten
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Különbségek kistérségi és települési szinten Gazdasági fejlettség szerkezete mozaikszerű: Keleti térségben is vannak dinamikusan fejlődők Nyugati térségben is vannak elmaradottak (belső perifériák) 2004. január 27.

21 Különbségek kistérségi és települési szinten
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Különbségek kistérségi és települési szinten 199o-es évek folyamatainak hatása: Kedvező földrajzi adottságú térségek (nyugati határterületek, nagyvárosi központok, autópályák menti térségek) Magas külföldi tőke –arány, vállalkozói aktivitás, foglakoztatottság Alacsony munkanélküliség 2004. január 27.

22 Különbségek kistérségi és települési szinten
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Különbségek kistérségi és települési szinten Nyugati rész dinamikus tengelyei: Budapest-Győr-Mosonmagyaróvár-Sopron Budapest-Székesfehérvár-Balaton Keleti rész helyi dinamikus centrumai pl.: Miskolc, Debrecen, Szeged 2004. január 27.

23 Kistérségek fejlődési szintje
REGIONALIZMUS MAGYARORSZÁGON Kistérségek fejlődési szintje 2004. január 27.