ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék

Az előadások a következő témára: "ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék"— Előadás másolata:

1 ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék
Az elektromágneses tereknek tulajdonított egészségproblémák biofizikai valamint pszichológiai hátterének állatkísérletes modellrendszerrel, valamint humán kísérlet segítségével végzett vizsgálata DROZDOVSZKY ORSOLYA V. éves biológus hallgató Témavezető: Dr. Bárdos György ELTE Élettani és Neurobiológiai Tanszék 2010

2 Az elektromágneses sugárzások spektruma
Elektromágneses tér Ionizáló sugárzások Nem ionizáló sugárzások Mikrohullámú Rádiófrekvenciás Extrém alacsony frekvenciás Mesterséges Természetes A 100 nm-nél nagyobb hullámhosszú, 0 és 3x1015 Hz frekvenciájú sugárzások Mikrohullámú sütő, radar Mobiltelefonok, műsorszóróberendezések Az elektromágneses sugárzások spektruma

3 A nem ionizáló alacsony frekvenciás elektromágneses tér
Extrém alacsony frekvenciás sugárzás: hullámhossz: > 1000nm frekvencia: Hz Az alacsony frekvenciás EMF kibocsátó eszközök Elektromos távvezetékek Transzformátor állomások Elektromos berendezések Időben változó villamos és mágneses erőtérre ajánlott egészségi határértékek

4 Leggyakoribb egészségre gyakorolt hatások
Felnőttekre gyakorolt hatás Fejlődő szervezetre gyakorolt hatás Karcinogén Nem mutattak ki gyermekkori leukémia (WHO Ténylap No 263,2001) Szkeletális Gyógyító hatás csontrendszeri eltérések egereknél (Kowalczuck és mtsai, 1994) Idegrendszeri kismértékű, átmeneti kognitív funkció változás(memória,figyelem, érzékelés) (Crasson, 2003) Gyermekek kognitív funkciójára nincs hatással (Haarala, 2005)  Szervezetszintű hatások diszkomfort, nem specifikus tünetek(fejfájás, émelygés, fáradtság) terhes anyákra, gyermekekre gyakorolt hatás nem vizsgált Kísérleteink az 50 Hz-es, 500µT-ás EMF lehetséges viselkedést befolyásoló biológiai hatását vizsgálták Elektroszenzitivitás jelenségének vizsgálata humán mintán-Az EMFnek tulajdonított tünetészlelés pszichológiai háttértényezőinek vizsgálata

5 Elektroszenzitivitás
Elektromágneses expozíció hatásának tulajdonított tünetészlelés - szubjektív beszámolók - fiziológiai háttér nem ismert - EHS diagnosztika nem állítható fel Befolyásolhatják: - negatív érzelmek, hangulatok megélése - negatív elvárások - kulturális, szociális környezet Az egészségproblémák pszichofizikai hátterének vizsgálata humán vizsgálat segítségével

6 Célkitűzéseink Az elektromágneses expozíció hatásának tulajdonított tünetek, nem-specifikus egészségproblémák - biofizikai - pszichofiziológiai Feltételezéseink: az 50 Hz-es, 500 µT-ás elektromágneses tér nem befolyásolja a viselkedést a magzatkori illetve kölyökkori hosszabb időtartamú kezelés hatása tartós változást nem okoz a viselkedésben az elektrohiperszenzitivitás fő hajlamosító tényezői az aggodalmak, negatív elvárások az önmagukat EHS-esnek ítélő emberek nagyobb fokú aggodalmat mutatnak az elektromágneses teret gerjesztő eszközök vélt egészségkárosító hatásai miatt az önmagukat EHS-esnek ítélő emberek több testi tünetet észlelnek elektromágneses expozíció következtében hátterének vizsgálata

7 ANYAG ÉS MÓDSZER I. Állatkísérletes modellrendszerrel végzett vizsgálat A módszer általános leírása: KEZELÉS: 6X24 óra=168 óra 50 Hz, 500 µT EMF TESZTEK: elválasztás utáni 4. héten (tartós hatás vizsgálata) 10-18 állat/teszt STATISZTIKA: SPSS 17.0, Graph Pad Prism 5.0/ faktoranalízis, Kolmogorov-Szmirnov próba, kétszempontos kevert ANOVA, Bonferroni post hoc teszt Tesztek Motoros aktivitás és mozgási mintázat I. MOTIMETER Az emocionális állapot megváltozása II. EMELT KERESZTPALLÓ TESZT A szociális viselkedés megváltozása III. SZOCIÁLIS ELKERÜLÉS TESZT Az EM teret előállító mágnees indukciós tekercs A viselkedéses tesztrendszerben vizsgált állatok

8 II. Humán mintán végzett vizsgálat
A vizsgált résztvevők Elektroszenzitív (EHS): (42 fő, átlag élekor: 29,85 év S.D.=10,55, 47,61% férfi) - Kontrol (Cont) : (átlag életkor: 26,90 év, S.D.=8,96, 40,62 % férfi) Kísérleti berendezés - Helmholtz-tekercs Computer Kérdőív - Elektroszenzitivitás -Elvárások -Modern Egészségféltés skála (Modern Health Worries – MHW) -Tünetek észlelése Detekciós próbák - 20x1 perces detekció - kézfej a tekercsben - kettősvak próba - Java programmal írt szoftver (Köteles) Statisztikai elemzés Graph Pad Prism 5.0/ Kolmogorov-Szmirnov próba, T-Próba

9 Aktivitás jellegű változók
EREDMÉNYEK I. Állatkísérletes modellrendszerrel végzett vizsgálat eredményei 1. Motoros aktivitás mérése Motimeterben Vizsgált viselkedési változók: - helyváltoztató mozgás időtartama és gyakorisága - helyváltoztató mozgással megtett távolság - mozdulatlanság időtartama és gyakorisága - középső zónában töltött idő és a belépések gyakorisága Aktivitás jellegű változók - ágaskodások időtartama és gyakorisága - helyben mozgás gyakorisága Szorongást jelző változók

10 A kezelés hatása az általános aktivitásra
A kezelés hatása az általános aktivitásra. Módszer: Kétszempontos kevert ANOVA/ Bonferroni post hoc teszt Az elektromágneses kezelés hatása az általános aktivitás változóira, a teljes mintán vizsgálva Módszer: Többszempontos kevert ANOVA Tendenciaszintű kezelés főhatás (p=0,052) Szignifikáns kezelés időszaka főhatás (p=0,00) A változás iránya nem egyértelmű M_EMF_Hím és K_EMF_Hím: szignifikáns interakciós hatás (p=0,03); (p=0,031) K_EMF_Hím: tendencia szintű kezelés főhatás (p=0,096) K_EMF_Hím:középen töltött idő nőtt M_EMF_Hím: aktivitás csökkenés

11 2. Helyzeti szorongás mérése Emelt keresztpalló tesztben
Vizsgált viselkedési változók: - középre lépések gyakorisága - zárt kari belépések gyakorisága kitekintések gyakorisága - zárt karban tartózkodás időtartama - középen tartózkodás időtartama - középre lépés gyakorisága - zárt karból történő kitekintés időtartama - nyílt karban tartózkodás időtartama - nyílt karba történő kilépések gyakorisága - nyílt karról történő letekintések időtartama - nyílt karról történő letekintések gyakorisága Aktivitást jelző változók Emelt keresztpalló teszt A teszt időtartama: 5 perc Szorongást jelző változók Pellow 1985 patkányok kerülik a nyílt tereket Kétféle késztetés konfliktusa: Felderítés- Szorongás

12 Az elektromágneses kezelés hatása az helyzeti szorongás változóira Módszer: Kétszempontos kevert ANOVA/ Bonferroni post hoc teszt Az elektromágneses kezelés hatása a helyzeti szorongás változóira, a teljes mintán vizsgálva vizsgálva Módszer: Többszempontos kevert ANOVA M_EMF_Nöst: tendenciaszintű interakciós hatás (p=0,072) K_EMF_Nöst: tendenciaszintű kezelés főhatás (p=0,050) szignifikáns interakciós hatás (p=0,023) K_EMF_Nöst: tendencia szintű szorongás növekedés Tendenciaszintű kezelés főhatás (p=0,000) Nagyobb helyzeti szorongás tendencia szinten (p=0,045)

13 Vizsgált viselkedési változók:
3.Szociális interakció mérése Szociális elkerülés tesztben (Social Avoidance Test) Vizsgált viselkedési változók: Középső rekeszbe lépés latencia ideje Középső rekeszbe lépések száma Középső zónában tartózkodás ideje Kapcsolatkereséssel töltött idő Kapcsolatkeresés gyakorisága Szociális Elkerülés teszt (Social Avoidance) (Haller és mtsai, 2003) Teszt időtartama :3+5 perc

14 Szignifikáns kezelés főhatás (p=0,050)
A kezelés hatása a szociális szorongásra. Módszer: Kétszempontos kevert ANOVA Az elektromágneses kezelés hatása a szociális szorongás változóira, a teljes mintán vizsgálva Módszer:Többszempontos kevert ANOVA M_EMF_Hím: nagyobb szociális aktivitás tendencia szinten (p=0,071) M_EMF_Nöst: kisebb szociális aktivitás (p=0,085) Szignifikáns kezelés főhatás (p=0,050) Kisebb szociális szorongás tendencia szinten

15 EREDMÉNYEK II. Humán mintán végzett vizsgálat
Összehasonlító vizsgálat az EHS és Cont csoportok mért változói között Módszer: T-próba ** Helyes detekciók száma p=0,1612 Aggodalmak p<0,001 *** Elvárt testi tünetek mértéke p=0,0005

16 * *** ** *** ** ** Heves szívverés p=0,0205
Melegség érzet kézfejben, alkarban p=0,0008 ** *** Fejfájás p=0,0059 Fájdalom alkarban, kézfejben p=0,0006 ** ** Bőrfelszín melegedése p=0,0072 Zsibbadás p=0,0041

17 ÖSSZEFOGLALÁS Állatkísérletünkben
Közel szignifikáns kezelés főhatás mindhárom tesztben Magzatkorban és kölyökkorban kezeltek motoros aktivitása csökkent Nagyobb helyzeti szorongás magzatkorban kezelt nőstényeknél Magzat korban kezelt hímek szociális szorongása csökkent Magzatkorban kezelt nőstények szociális szorongása nőtt Humán vizsgálatainkban: Szignifikánsan nagyobb fokú aggodalom EHS egyéneknél Szignifikánsan több tünet észlelését várták el EM expozíció következtében Szignifikánsan több tünetet észleltek az expozíció következtében Több tendenciaszintű, de nem konzisztens változás bizonyos viselkedésváltozókban

18 Köszönöm a figyelmüket!
Köszönettel tartozom Dr. Bárdos Györgynek, Szemerszky Renátának, Elek Szilviának, Balassa Tímeának (ELTE Élettani és Neurobiológai Tanszék) segítségükért.