A villanyvasút egyik megteremtője

Az előadások a következő témára: "A villanyvasút egyik megteremtője"— Előadás másolata:

1 A villanyvasút egyik megteremtője
KANDÓ KÁLMÁN A villanyvasút egyik megteremtője

2 Iskolái Sütő utcai Evangélikus Gimnázium
Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészeti Karához tartozó Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium Műegyetem Gépészmérnöki Szakosztály: 1892 szeptember 12-én megkapta a kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelét

3 Pályafutása első szakasza
1893-ig a haditengerészetnél szolgált, majd A párizsi Compagnie de Fives-Lille villamos gyárának tervezési osztályán kapott állást, később A Ganz Gyár villamossági szerkesztési osztály vezetője lett, ahol háromfázisú motorra való kísérleteket végzett, melynek eredményeképpen májusában elkészült az F típusjellel ellátott motorsorozat első példánya Nevéhez fűződik az indukciós motorok vasúti vontatás céljaira való alkalmazása 1896–1898-ban megépítette az első háromfázisú közúti villamosvasutat (Evian-les-Bains), s több bányavasutat villamosított

4 Tevékenysége a Ganz Gyárban
Számításai és az irányítása mellett készült részlettervek alapján végezte el a Ganz-gyár 1898–1902 között az észak-olaszországi 106 km hosszú, a Comói-tó keleti partján húzódó Valtellina-vasút villamosítását háromfázisú rendszerrel 1902. szeptember 4-én üzembe helyezett új villamosítási rendszer sikerének alapja az addigi kísérletekhez képest jelentősen nagyobb, a nagyvasúti vontatás távolságait és teljesítményigényeit kielégítő 3000 V vonalfeszültség választása volt

5 Valtellina-vasút Sikere a motorkocsik és mozdonyok sok újszerű szerkezeti részletének megoldásában rejlett Ez volt Kandó munkásságának korszakalkotó jelentősége, akinek sokszor teljesen újszerű szabadalmak tárgyát képező eredeti konstrukciókkal sikerült nagy horderejű vállalkozást tökéletesen teljesíteni

6 Olaszországi munkássága I.
A Valtellina-vasút üzemi eredményei alapján az olasz kormány amerikai tőkével megalakította a Società Italiana Westinghouse-t, és Vado Ligurében mozdonygyárat létesített Kandó-mozdonyok gyártására. 1905-ben több magyar munkatársával együtt a vállalat szolgálatába állt, mint a gyár műszaki vezetője, majd a vállalat alelnöke lett, s itt működött Olaszország háborúba lépéséig (1915). Villamosította a Giovi-vonalat, mely évtizedeken át csúcsteljesítményt jelentettek a villamosmozdony-szerkesztésben. A „Sistema italiana”-nak nevezett Kandó-féle rendszer a II. világháborúig vezető szerepet játszott az olasz vasutakon.

7 Olaszországi munkássága II.
Olaszországi munkásságának két nagy sikerű, háromfázisú mozdonytípus lett az eredménye Alapelve: a nagyvasutak villamosítása akkor lehet igazán gazdaságos, ha azok egyszerű transzformátor-alállomások közbeiktatásával közvetlenül kapcsolódhatnak a szabványos periódusú országos villamosenergia-rendszerhez 1916: szabadalmaztatta a szinkronfázisváltó alapelvén nyugvó villamos mozdonyát

8 Újra a Ganz-Gyárban 1917-ben visszament a Ganz-Gyárhoz
Előszőr: műszaki igazgató, majd vezérigazgató lett Megkezdte a fázisváltós rendszernek a kidolgozását, az új rendszert a Nyugati pályaudvar–Alag közti fővonalszakaszon próbálták ki Budapest–Hegyeshalom közötti fővonal villamosítása Ehhez tervezte Kandó a róla elnevezett villamos mozdonyt

9 Élete utolsó évei A mozdonyok tervei 1930 tavaszára elkészültek a gyártásban érintett két magyar nagyvállalat, a Ganz Villamossági Rt. és a MÁVAG gyárban A gyártás megkezdését azonban akadályozta - e nagyszabású munka megvalósításához nélkülözhetetlen angol kölcsöntőke feltétele értelmében - a műhelyi munkákból előző megállapodás alapján részt vállalt English Electric gyár váratlan visszalépése. A gyártás körül támadt több hónapos halogatás végleges tisztázására január 11-én magyar küldöttség utazott Londonba Két nap múlva, január 13-án este, Budapesten Kandó Kálmán szívinfarktus következtében váratlanul elhunyt Sem a villamosítás befejezését, sem mozdonyainak üzembe állítását (1932. jún. 16.) sajnos már nem érte meg

10 Egy kis animáció…

11 HMMM… Sok évnyi munka EREDMÉNYE!!!

12 Készítette: Tremmel Dávid Piedl Máté 8/a