Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny

Az előadások a következő témára: "Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny"— Előadás másolata:

1 Településhálózat hierarchikus felépítése, városverseny
dr. Jeney László egyetemi docens Terület és településfejlesztés III. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszak (BSc) 2017/2018, I. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Különböző szerepköreik (funkcióik) alapján városok hierarchiába rendezhetők
Domináns városi szerepkör típusa alapján Pl. közlekedési gócpont, pénzügyi központ, iskolaváros Szerepkörök sokszínűsége alapján Hányféle szerepkör van a városban?  monofunkciós vagy sokoldalú központ Funkciók mennyisége alapján Intézmények száma (pl. iskolák száma) Férőhelyek száma  ezt össze lehet vetni a népesség számával (Christaller, W., Beluszki P.) Funkció legmagasabb szintje alapján Alap- vagy központi funkciók (általános, középiskola vagy egyetem) 2

3 A települési funkciók csoportjai
Típus (jelleg) szerint: Munkahelyek Kereskedelem Egyéb gazdasági szolgáltatások (pénzügy, biztosítás stb.) Közigazgatás, szervezés, irányítás Egészségügy Oktatás Kultúra Egyéb: sport, divat, események stb. Ma már a funkciók keveredése jellemző Szint (erősség) szerint: Alapfunkciók: falvak (általános iskola, háziorvos, élelmiszerbolt) Központi funkciók: városok (középiskola, kórház, áruház) 3

4 Településhierarchia jellemzői
Településhálózat (településrendszer, településállomány) Egy terület településeinek funkcionálisan összekapcsolódó rendszere Településhierarchia Funkciók hierarchiába rendeződnek és a funkcióknak helyet adó települések is Funkcióhierarchia településhálózati vetülete településhierarchia Funkciónként eltérő településhierarchiák Valódi településhierarchia: funkciónkénti tel-hierarchiák összessége (többdimenziós jelleg) Funkcionális kapcsolatok szerint települések közötti alá- és fölérendeltségi viszony Különböző települési hierarchiaszintek rendszerén alapul (pl. globális, nemzetközi, országos, regionális, lokális) Politikai–hatalmi értelemben ritkán valósul meg alá-fölérendeltség Inkább régebben Inkább alacsonyabb területi szinteken (nemzetközi szinten nincs) Inkább a közigazgatási funkciók területén 4

5 A településhierarchia két fő modellje
Települések közötti kapcsolatok erősen hierarchikusak Egyértelmű alárendeltség (minden település csak egy központnak van alárendelve) Minden funkciónál azonos alá-fölérendeltségi kapcsolatok Hálózatszerűen működő települések közötti kapcsolatok Funkciónként eltérő alá-fölérendeltségi kapcsolatok Fontosak a horizontális kapcsolatok is Magyarország városhierarchiája: ebben az esetben minden város csak egy településnek van alárendelve 5

6 Tervezett városhierarchia az 1971-es Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) szerint
6

7 Nemzetközi településhierarchia vizsgálatok
7

8 Nemzetközi városhierarchia vizsgálatok
Sir Patrick Geddes (1915, Cities in Evolution) Világváros fogalmának első definiálása Walter Christaller (1933, Die zentralen Orte in Süddeutschland) Városhierarchia területi vetületének szabályossága Sir Peter Hall (1966, The World Cities) Világvárosok többféle központi szerepet játszanak John Friedman (1986, World City Formation) Globalizáció hatására átalakul a városhierarchia Saskia Sassen (1991, The Global City) Globális város fogalma (fejlett pénzügyi szolgáltatások helyei a fizikai árutermelés helyett): London, New York és Tokió Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendje 8

9 A Christaller-vizsgálatok háttere
Dél-Németország kontinentális helyzetű részei Alulról építkező, a feudális mezőgazdaság által formált településhálózat Zárt rendszer!! Települések telefonellátottsága mint indikátor Zz = Tz – Ez * (Tg / Eg) 9 Dél-Németország, 1933

10 Walter Christaller hatszöges rendszere
A települések hatszögek rendszerére alapuló hierarchikus rendszer 1933, Dél-Németország Települések telefonellátottsága 10 hierarchiaszint – 10 hatszög Magyarország városhálózata a Christaller-féle modell szerint 10

11 A Christaller-elmélet alkalmazása a Budapesti agglomerációra
11

12 Sir P. Hall: világvárosi szerepek
Világvárosok: többféle központi szerepet játszanak Politikai irányítás Kereskedelem Pénzügyi szolgáltatások Tudomány és oktatás Információ-gyűjtés és közvetítés Fogyasztás Kultúra, szórakozás 12

13 John Friedmann: világvárosok hierarchiája
Világvárosok ismérvei Pénz, információ és javak áramlása Nagy, urbanizált térségek sűrű kölcsönhatások rendszerével Hierarchikus rendbe illeszkednek A tőke koncentrációjának és felhalmozódásának színhelyei Nemzetközi városi hierarchiát a multik földrajzi terjeszkedése szabja meg Városi hierarchia térbeli kiterjesztése Európaiakat nehéz kategorizálni (kicsik, speciális funkciók) Hierarchia-szintek Globális pénzügyi központok: London, New York, Tokió Nemzetközi központok: Amszterdam, Frankfurt, Los Angeles, Miami, Szingapúr Fontos országos központok: Madrid, Párizs, Zürich, Mexikóváros, Sao Paulo, Szöul, Sydney 13

14 Világvárosok Friedmann szerint (1986)
A Félperiférián csak Sao Paulo és Szingapúr elsődleges központ 14

15 Saskia Sassen (1991): globális város
Globális városok: New York, London, Tokió (később: Párizs, Frankfurt, Milánó, Los Angeles) Jellemzőik: Tevékenységszerkezetük (nagymértékben nemzetköziesedett ipari és szolgáltató hálózatuk) Munkásaik magasfokú szakképzettsége Kétpólusú szociális térképük (rendkívül képzett és kiemelkedő jövedelmű elit, valamint a különféle szolgáltatások alacsony szakképzettségű és jövedelmű alkalmazottjai Gazdaság felhalmozódásának, döntési és innovatív centrumoknak, pénzügyi stratégiák kidolgozásának helyei De: gazdasági növekedésüket hanyatlás kíséri Kihívó gazdaságuk szinte strukturálisnak tekinthető szegénységen és krónikus létbizonytalanságon nyugszik 15

16 Manuel Castells: információs város
Az információáramlás és a városfejlődés összekapcsolása Információ: világgazdaság döntő inputja, tőkés felhalmozás alapja Informatizálódás  gazdaság és társadalom deterritorializálódása (országok helyett nagyvárosok) „Áramlások tere”: nagyvállalatok és a társadalmi elit által uralt hálózatok Csomópontjaiban a nagyvárosok 16

17 GaWC (Global Analysis of World Cities) – kutatócsoport
Beaverstock, Taylor, Smith (1999, A Roster of World Cities) Világvárosok sorrendjét meghatározza Pénzügyi és üzleti szolgáltatások Hatalom és befolyás Kreatív és kulturális szolgáltatások Turizmus 17

18 Urban Arenas of the World City Network (GaWC, Derudder et al., 2002)
Két kulcsváros: London és New York Európai városok (bekötöttség alapján) London Amszterdam, Frankfurt Berlin, München, Moszkva, Varsó Koppenhága, Róma – Glasgow, Leeds, Bonn, Drezda, Lille, Marseille 18

19 A városhierarchia vizsgálati módszerei
19

20 Sorrend–nagyság szabály (rank size analysis)
A településhierarchia polarizáltságának mérése Városok rangsora (általában népességszámuk alapján) Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach-szabály) – Zipf-eloszlás Ábrázolási lehetőségek Főben (időbeli) vagy a legnépesebb város értékének százalékában (területi összehasonlításoknál) Normál vagy logaritmikus beosztású tengelyekkel Népességre vagy más abszolút adatra Vizsgálati lehetőségek Területek összehasonlítása Időállapotok összehasonlítása Funkciók összehasonlítása 20

21 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel
Tengely beosztása főben Oszlopdiagram Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai 21

22 Sorrend–nagyság vizsgálat valós tengelyekkel
Tengely beosztása főben Grafikon (vonaldiagram) Magyarország: hiányoznak Budapest ellenpólusai 22

23 Sorrend–nagyság vizsgálat logaritmikus beosztású tengelyekkel
Tengely beosztása logaritmikusan Vonaldiagram Jelmagyarázat Szabályos: Auerbach-féle eloszlás 23

24 Területek összehasonlítása: Európa néhány országának városhierarchiája
Eltérő településhierarchiák háttere Természeti környezet: domborzat (Alpok), éghajlat (Skandinávia), természeti erőforrások (konurbációk) Történelmi örökség: birodalmi központok, határváltozások Politikai berendezkedés, közigazgatás: centralizált (szoc.) vagy föderatív Közlekedési hálózatok: sugaras vagy rácsos Településhálózat-fejlesztés: növekedési pólusok vs. vízfejek 24

25 A sorrend-nagyság szabály Európa néhány országában, 2005-ben
A 4 ország közül Magyarország rendelkezik a legkoncentráltabb városhierarchiával 25

26 Policentrikus indiai városhálózat
Eredmények Viszonylag kiegyenlített városhierarchia Időben is egyre kiegyenlítettebbé válik Szabályszerű eloszlás: F. Auerbach (német geográfus, 1913) Rangsorban az n-edik város népessége = a legnépesebb város n-ed részével (Auerbach- vagy Zipf-szabály) 26

27 Funkciók összehasonlítása
A népességszámhoz képest polarizáltabb megoszlások a többi mutatónál Általában kiegyenlítettség Kiv.: nemzetközi szervezetek székhelyei Legkiegyenlítettebb: felsőoktatás 27

28 Európai városhierarchia vizsgálatok gyakori problémája: Európa = Fejlett Európa
28

29 A városhierarchia vizsgálatokhoz alkalmas mutatók
Változókészlet eltér: Területi szintenként Időben Országonként Abszolút mutatók alkalmasak Népességszám Gazdasági funkciók: vállalatok székhelyei (headquarters), azok összprofitja Közlekedési funkciók: hálózati bekötöttség, irányultság, állomáson megforduló forgalom, elérhetőség Intézmények: közigazgatás, oktatás, egészségügy stb. Nemzetközi szervezetek székhelyei Események, rendezvények, konferenciák Turizmus Fajlagos mutatók (pl. egy főre jutó GDP) kevésbé alkalmasak 29

30 A nagyvárosrangsor a legnagyobb vállalatok alapján: székhely és összprofit
A Föld 500 legnagyobb vállalatának székhelyei között nem találunk kelet-közép-európai nagyvárost Összprofit (millió $) Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 20 ezer felett London, Párizs 6–20 ezer Amszterdam, Hága München Madrid, Róma 1–6 ezer Stockholm, Koppenhága, Essen, Stuttgart, Düsseldorf Brüsszel Milánó Ezer alatt Frankfurt, Helsinki, Duisburg, Hannover, Göteborg Köln, Torino Hamburg Berlin 30 Forrás: Fortune, Global 500

31 Európai rangsor a nemzetközi szervezetek találkozói alapján (2001, világ=100%)
Kelet-Közép-Európa nagyvárosai közül Budapesten rendezték a legtöbb nemzetközi találkozót 31

32 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben
Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002 32

33 Európa legfontosabb repülőjáratai, 2001-ben
A legtöbb utas London és Dublin között utazott Tényezők Szoros kapcsolatok Földrajzi fekvés (szigetjelleg) Nemzetközi gazdasági bekötöttség A 20 legforgalmasabb járat többnyire vagy Londont vagy Párizst érintette Néha megjelennek nem fővárosok is Kelet-Közép-Európa hiányzik 33 Forrás: Association of European Airlines (AEA) 2002

34 Az európai nagyvárosok csoportosítása a repülőjárataik célirányaik szerint
34

35 Az európai nagyvárosok komplex hierarchiája (Jeney L. – Keresztély K.)
Népességszám (fő) 750 ezer alatt 750 ezer–1 millió 1–2 millió 2 millió felett 4 London, Párizs 3 Amszterdam, Frankfurt München, Milánó Berlin, Róma, Madrid 2 Krakkó, Riga, Manchester, Stockholm, Hága, Hannover, Málaga, Lisszabon, Düsseldorf, Helsinki, Koppenhága, Duisburg, Essen, Stuttgart, Lyon Athén, Dublin, Brüsszel, Köln, Torino, Birmingham, Marseille, Nápoly Barcelona, Budapest, Szófia, Prága, Hamburg, Bécs, Varsó 1 Leeds, Liverpool, Bréma, Dortmund, Genova, Vilnius, Zaragoza, Glasgow, Lipcse, Rotterdam, Göteborg, Sevilla, Drezda, Sheffield, Poznan, Palermo, Valencia, Wroclaw Lodz Bukarest 35

36 A különböző jellegű adatok összeegyeztetése
Több adatsor együttes figyelembevételének igénye teremti meg Komplex mutató számítás alapja a változók összevonhatóvá tétele Különböző jellegű adatok Eltérő mértékegységek Eltérő volumenek Eltérő mérési skálák Eltérő szórásúak Eltérő fontosságúak Ehhez az adatok átalakítása, új adatok létrehozása szükséges  annak érdekében, hogy összevonhatóvá váljanak  dimenziótlanító eljárások Eltűnnek a mértékegységek Eltűnnek a nagyságrendi értékkülönbségek 36

37 Mérési skálák hierarchiája
Mindegyik mérési skála rendelkezik az alatt lévő tulajdonságaival A „hierarchia csúcsán” az arányskála áll Legteljesebb összehasonlításra ad lehetőséget Mérési skála meghatározza a matematikai-statisztikai módszereket Brazil válogatott nem 63X jobb mint a magyar 0 átlagú adatsort nem lehet az átlag %-ában megadni Többváltozós vizsgálatoknál Többféle mérési skála, de azonos mérési skálájú adatokra van szükség  adat-transzformáció 37

38 A mérési skálák rendszere
Tulajdonság Sajátosságok Jellemző példák Arány xa / xb Megkülönböztetés, sorrend, különbség, arány Van elméleti minimum, azonos előjelű Népességszám, jövedelem, utasforgalom Intervallum xa – xb Megkülönböztetés, sorrend, különbség Pozitív és negatív értékek Vándorlási különbözet Ordinális (sorrendi) xa ≥ xb Megkülönböztetés, sorrend Nehezen mérhető, csak sorrendbe állítható Sorrendek, rangok, eltérő funkcionális szintek Nominális xa ≠ xb Megkülönböztetés Nem számszerű Név, születési hely, nem 38

39 Dimenziótlanító és egyéb komplex mutatóhoz alkalmazott eljárások
Adatsor fejlettséget-elmaradottságot milyen módon, milyen irányba fejezi ki? Növekvő érték a fejlettséget, vagy elmaradottságot fejezi ki Rangsorolás, Pontozáson alapuló módszer Adatsor jellegadó (szélső-, közép- és szórás) értékeihez való viszonyítás Átlaghoz viszonyítás Maximumhoz viszonyítás (Bennett-féle komplex mutató) Normalizálás Standardizálás Mértani átlag Főkomponens- és a faktoranalízis 39

40 3.b. Maximumhoz viszonyítás a Bennett-féle komplex mutatóval
Maximumra vetített jelzőszámok területegységenkénti átlagolására szolgál Maximum = 100 Népszerű, mert az eljárás eredményeként a %-ra átalakított értékek, ill. azok átlagának értékkészlete a (0;100) intervallumba esik. (j=területegységek száma) 40

41 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei
41

42 Egy indiai városhierarchia vizsgálat eredményei (vezető városok 9 dimenzióban)
Egyetemi hallgató Hotelférőhely Rendezett konferencia Kórház Légiforgalmi kapcsolat + további 4 dimenzió Összesen 9 dimenzió Ez alapján komplex (összesített) városhierarchia 42

43 dimenziók száma (max = 9)
Egyszerű városhierarchia: mennyi dimenzióban szerepel a város a top20-ban? város dimenziók száma (max = 9) Mumbai, Új-Delhi 9 Bangalore, Calcutta, Chennay, Hyderabad 8 Ahmedabad, Jaipur 7 Coibatore 6 Cochi, Bubaneswar, Lucknow, Pune 5 Thiruvananthapuram 4 Vishakapatnam, Patna, Bhopal, Gurgaon 3 43

44 Finomított városhierarchia: Bennett-féle komplex mutató alapján
A különböző jellegű adatok összeegyeztetésének nehézségei 9 dimenzió adatsorai eltérő volumenek, mértékegységek Megoldás: maximumhoz viszonyítás Ilyen a Bennett-féle komplex-mutató Maximum = 100 % Százalékos részadatok összegzése Város Összesítet % Új-Delhi, Mumbai 700 felett Chennai, Bangalore, Calcutta, Hyderabad 200–700 Jaipur, Ahmedabad, Darphanga, Bhubaneswar 90–200 Thiruvananthapuram, Lucknow, Patna, Dehradum, Bhopal, Pune, Ranchi, Kochi 60–90 44

45 Főbb konklúziók: átalakuló indiai városhierarchia
Földrajzi átrendeződés Korábban: vezető városok = kikötővárosok (Mumbai, Chennai, Kolkata) Ma: belső városok is gyorsan fejlődnek (Delhi, Bangalore, Hyderabad) Súlypont ÉK-re tolódott Kiegyenlítettség Relatíve kiegyenlített városhierarchia Időben egyre kiegyenlítettebbé válik Komplex városhierarchia erősen követi a népességnagyságot Bipoláris (Mumbai és Delhi) 45