Életközösség- házasság- család a XXI

Az előadások a következő témára: "Életközösség- házasság- család a XXI"— Előadás másolata:

1 Életközösség- házasság- család a XXI
Életközösség- házasság- család a XXI. században – utópia vagy az egyetlen kiút? Kopp Mária, Skrabski Árpád 2007. február 10. Házasság Világnapja, Pécs

2 Mennyiben alakult ki új helyzet az utolsó évszázadban?
Korábban szigorúan szabályozott közösségi lét – a házasság, család helye ebben nem volt megkérdőjelezhető ma felbomlottak a korábbi közös normák által szabályozott közösségek- egy-egy ember számtalan „közösség” része, ugyanakkor magányos a bizalmon alapuló, életre szóló valakihez tartozás a legalapvetőbb lelki-testi igény – szülő-gyermek, házastársi kapcsolat

3 A bizalmon alapuló, életre szóló kapcsolatok jelentősége
A külső világ bizonytalansága, ellenségessége miatt soha nem volt ilyen fontos az életre szóló elkötelezettség, bizalom - mind a gyermekek megfelelő szocializációja -mind a felnőttek testi-lelki egészsége szempontjából - a fogyasztói társadalom üzenete: az emberi kapcsolatok is fogyasztási cikké váltak- jobb partnerre cserélni a megunt régit

4 A fogyasztói szemlélet következményei:
Magányosan szorongó, depressziós emberek tömegei- ma már 40 év alatt a leggyakoribb munkaképesség csökkenést okozó állapot leginkább manipulálhatóak, ez a fogyasztói társadalmat mozgató erők célja Erkölcsi tartás, közös normák nélküli, anómiás emberek tömegei Unalommal, belső ürességgel jellemezhető fiatalok- drog, agresszió Önrontó körök kialakulása: az anómia, értékvesztés átörökítése

5 Depresszió súlyossági csoportok

6 A fogyasztói ideológia jellemzői:
Az ember célja az egyre több fogyasztás, ez az önértékelés alapja, Deklaráltan fogyasztási cikké válnak az emberi kapcsolatok is, természetes jobb partnerre cserélni a meguntat, csak a saját siker számít, ennek érdekében akárkit tönkre lehet tenni, az egyéni siker érdekében lehet hazudni, rágalmazni, a részvénytársaságok erkölcsi nihilizmusa, amelyeknek deklarált célja a részvényesek profitjának maximalizálása, nem számít, ez mennyi emberi igazságtalanságot eredményez (Corporation dokumentumfilm)

7 A fogyasztói értékrend és az anómia kapcsolata
Az értékrenddel nem rendelkező, magányos ember a legjobb fogyasztó, leginkább manipulálható a reklámok által az ép személyiségű, nem anómiás ember, társadalom ellent tud állni a manipulációknak, mivel erős személyes kapcsolatai, belső értékrendje, életcéljai megvédik

8 Miért veszélyes az anómiás állapot?
Társadalmi normák, közös erkölcsi elvek meggyengülése (Dürkheim, Andorka Rudolf) A szocializáció alapja, hogy bízhatok azokban, akikhez tartozom, a társadalom működése kiszámítható a életnek van célja és értelme ennek hiánya állandó bizonytalanságot, „tanult tehetetlenséget”, krónikus stressz állapotot eredményez

9 A bizalom a társadalom testi, lelki, gazdasági fejlődésének az alapja
Fukuyama:az amerikai társadalom fejlődésének gyökere: megbízhatóság, igazmondás, ennek megsértése a legsúlyosabb társadalmi szankciókkal jár Ennek kialakulásában alapvető a család szerepe a léleknek az azonosságtudat olyan fontos, mint a testnek a kenyér hiánya a társadalom széteséséhez, erkölcsi és gazdasági zülléshez vezet

10 Az anómia gyakorisága ma Magyarországon végzettség szerint:
A teljes népesség 46 %-a nem anómiás 54 % -ot anómiás lelkiállapot jellemez, ez az arány a nyolc általánosnál alacsonyabb végzettségű rétegben 74 % a nyolc általánost végzettek között 64 % A legmagasabb anómiaérték 48-szor magasabb bizalmatlansággal, 21-szer magasabb rivalizálással, írigységgel jár együtt

11

12

13

14 A mai helyzet pozitív és negatív jellemzői

15 A nők új helyzetének pozitív oldala:
A nők iskolázottsága védi a gyermekek, a férfiak, a család egészségét A nők sokrétű szerepe a társadalomban kihívás mind a nők, mind a férfiak számára Etológiai örökség: hímeknél dominanciára törekvés, nőstényeknél a fészek, utódok védelme Ne a nő legyen jobb férfi, mint a férfiak, hanem kölcsönösen tanuljunk egymástól

16 A család szociológiai funkciói
Közös gazdasági tevékenység (ma újra kell teremteni) Gyermekvállalás, a társadalom reprodukciója- a demográfiai krízis megoldása Szocializáció- a közös normák, értékrend, magatartási minták megtanulása Felnőttek pszichés védelme

17 Melyek a pozitív változások?
Korábbi érdekközösség – házasságok, regények témája, gyerekkori élmények Magas gyermekhalandóság Nők helyzete - első orvosnők, nagy királynék példája (Fest Sándor- Skóciai Margit, Malcolm) Ma az életszövetség a cél – nincs kényszer

18 Családfejlődés A család gazdasági egység: - házasság anyagi szempontok szerint, a földesúr beleszól a jobbágy házasságába, földnélkülieknek megtiltják a házasságon kívüli szexualitás tolerált, a szerelmi viszony házasságon kívüli, az így született gyermekeket felnevelték a gyermekek fiatal korukban más családhoz szegődtek, a gyermekek 25 %-a meghalt

19 Családfejlődés XVI-XVII. sz. korlátozott patriarchális XVIII. sz-tól zárt, otthonközpontú, nukleáris. A család elveszíti gazdasági alapját – az érzelmi individualizmus kibontakozása Háború a család körül: A kritikusok meg akarják szüntetni, a neotradicionalisták meg akarják védeni a hagyományos családot

20 Mi lehet a problémaközpontú jövőkép?
A krízis újszerű fejlődés alapja lehet Érdekközösség helyett valódi életközösség- mivel a választás ma szabad a férfiak és nők közös értékei – új típusú kapcsolatok, a fiatalokat felkészíteni a családi életre, kommunikációs csapdák elkerülése alapvető

21 Családfejlődés Trieszt-Szentpétervár vonal:
Nyugaton késői házasságkötés, az egzisztencia megteremtését követően Keleten korai házasságkötés, a szülők befogadják az új párt A rendszerváltást követően terjed a nyugati minta Magyarországon

22 A család alapvető testi-lelki egészségvédő szerepe
A szerető, harmonikus család a legfontosabb egészségvédő tényező az emberek túlnyomó többsége ilyen családot szeretne- miért nem sikerül? Az ellenségességgel teli, agresszív, bántalmazó család, szülő a legsúlyosabb veszélyeztető tényező A családon belüli konfliktusok, nehézségek megelőzése alapvető népegészségügyi feladat volna

23 Feminista csapda: Nem lehet szembeállítani a női és férfi érdekeket
Finnországban a nők kényszerítették ki a férfiakat védő népegészségügyi programot Észak-Karéliában - nem akarjuk, hogy a férjeink meghaljanak Familista, nem feminista szemlélet szükséges

24 Az életszövetség jellemzői
Önkéntes vállalás mindkét fél szempontjából Új alak, nem pozitív illúzió Skrabski Árpád: A boldogságkeresés útjai és útvesztői Akarom hogy legyél - ezzel szemben a másik legyőzése, kisebbségi érzés

25 Az életközösség ismérvei
Nem lehet birtokolni, elkötelezettség útján részévé lehet válni. A közösségi érzés elnyomja a hatalomra törést. (Adler, Allport) Szereteten alapul: „Jó hogy vagy, azt akarom, hogy még inkább legyél.” Olyan intim kapcsolat amelyben nem korlátozzák, hanem tágítják egymás terét. (Allport) Mindkét félben meglévő transzcendens igény - az élet értelmének közös keresése - felbonthatatlan egységet hoz létre.

26 Az érdekközösség ismérvei
Birtokolni és kontrollálni akarja a kapcsolatot 1. kompromisszumos megállapodás, ennek sajátos értelmezése, 2. a másik terének korlátozása, 3. a másik kiszolgáltatott helyzete (anyagi, lelki), 4. következmények: gyakran erőszak a családban

27 A társas támogatás pszichofiziológiája, protektív szerepe:
Oxitocin, vasopressin központi szerepe - S Knox, SW Porges munkássága a társas támogatás hatásának közvetítésében az oxitocin és vasopressin központi szerepet játszik - krónikus stressz- állapot megelőzése -anya-gyerek, intim, bizalomteli testi kapcsolat 1982- A szorongás pszichofiziológiája, Ideggyógyászati Szemle társadalmi tőke, bizalom- védőfaktor!

28 Korai stresszérzékenység
“Szociális stresszmodell:”: anya-gyermek kapcsolat, a kötődés zavara - a leszakadó rétegekben ma gyakoribb “protest, despair, detachment”- a sérülékenység fokozódása, “huzalozva” az agyban Kötődés-elmélet- Bowlby, 1969, Hermann Imre, Fónagy Péter Koragyerekkori kontroll-élmények - nagyobb stressz-tolerancia - modern gyermeknevelési paradoxon - inadekvát coping

29 A házasságot veszélyeztető tényezők
A házastársi kapcsolatot állandóan építeni kell Érdeklődni kell a partner munkája, érdeklődési köre iránt (együttműködő házaspárok). A munkahelyen kialakulhat másokkal intenzív szellemi együttműködés. A munkahelyi „csapatépítés” rombolhatja a házastársi kapcsolatokat. A válás azzal kezdődhet, ha valamelyik fél olyan önálló társaságot alakít ki, amelyiknek a másik nem része.

30 Az idősek szerepe a családban
Generációs felelősség: nem a saját problémái, hanem a fiatalok sorsa érdekli. Szeretne segíteni, illetve adni a fiataloknak. Létre kell hozni a fiatalok és idősek együttműködését. Szembe kell néznie számos veszteséggel (státusz, befolyás, munkalehetőség, betegség). Az irreális teljesítmény-attitűd öngyilkossághoz vezethet. A személyiség érettségét meghatározhatjuk úgy, hogy egyre kevesebb feltétellel képes koherens létezésre (megbízhatóság, életcélok, élet értelme)

31 A magyar társadalom ma is családbarát
A házasságot, életközösséget tartják a boldogság forrásának Általában monogám kapcsolatok, a csalódások után új „ideális” partner keresése

32 A magyar társadalom családbarát:
87.3 % a házasságot tartja a legjobb életformának, 70,5% úgy véli, nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke. (Pongrácz Tiborné) Kívánt gyerekszám Gyerekszám Abortusz házas 2.23 1.31 0.29 élettárs 2.09 1.14 0.42

33 Milyen életformát tanácsolnak a fiataloknak %
Pongrácz Tiborné % teljes po-puláció házasok fiatal házasok élettárs fiatalok egyedül éljen 2.4 1.7 1.6 2.6 1.8 7.7 4.3 3.6 21.8 18.8 élettárs & házas 58.2 56.0 74.5 66.8 76.7 házas-ság 29.1 35.6 19.0 6.8 1.0 nem tudja 2.7 2.5 1.4 2.0

34 Litvánia Belgium Finnország Ny-Németország Szlovénia Lengyelország
Nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke Litvánia Belgium Finnország Ny-Németország Szlovénia Lengyelország Kelet-Németország Csehország Hollandia Olaszország Magyarország 21,3% 31,8 % 41,6 % 49,0 % 51,3 % 54,5 % 59,5 % 60,6 % 61,7 % 62,1 % 70,5 % Pongrácz Tiborné

35 Kívánt/tervezett gyerekek száma
Nem akar gyereket ,5 % Egy gyereket szeretne ,3 % Két gyereket szeretne ,3 % Három gyereket szeretne ,4 % Több gyereket szeretne ,5 %

36 A nemek közötti kölcsönhatás jelentősége:
A nők anyagi helyzettel való elégedetlensége fontosabb veszélyeztető faktor a férfiak számára, mint a férfiak saját elégedetlensége (a nők a család, a férfiak saját anyagi helyzetüket veszik alapul) Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, A nők iskolázottsága igen fontos védőfaktor a férfiak részére

37 A nők szerepe a középkorú férfiak életkilátásaival kapcsolatban:
Korrelációs együtthatók, középkorú férfiak halálozása

38 A nők megváltozott helyzetének kihívásai:
A fogamzásgátlás új körülményei: A nemek közötti viszony alapjaiban változott meg A gyermekvállalás valóban vállalás lenne, azonban ez egyáltalán nincs így, A kívánt gyermekek nem születhetnek meg

39 Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága
Munkahelyi kiszolgáltatottság - pl. áruházláncok Egzisztenciális bizonytalanság Az iskolázott nők hátrányos helyzete Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

40 Népesedési helyzet: Utoljára 1980-ban volt pozitív a népesedési arány Magyarországon 1992-ben lépte át először a 30 ezret a fogyás 1999-ben fő fogyás 2001-ben fő fogyás javulás, ez 28 %-os javulás 1999-hez képest, visszafordítható a negatív tendencia 2003-ban ismét , 2004-ben fő fogyás (1000 lakosra számítva -3,7)

41 Nemzetközi összehasonlítás:
Ilyen mértékű népességfogyás csak a Baltikum országaiban, Oroszországban, Ukrajnában, Bulgáriában tapasztalható. A szomszédos országok közül Szlovákiában (-0.1), Szlovéniában(- 1.1), Csehországban(-1.7) is sokkal jobb a helyzet (Demográfiai Évkönyv, 2004)

42 A norvég példa: Gro Harlem Brundtland miniszterelnök, öt gyermek édesanyja, WHO elnök a férfiak önértékelésében is fontosak a családi feladatok – hetente egy nap otthon a gyerekkel nem csak a nők, de a férfiak várható élettartama is nőtt az egyik legjobb népesedési helyzet (+3.1)

43 Terhességek számának alakulása 1980 és 2004 között

44 Az abortuszok aránya az összes terhességen belül

45 Módszertan A minták a magyar népességet életkor, nem, régiók és településnagyság szerint képviselték 16, illetve 18 év felett Hungarostudy 1988: személy Hungarostudy 1995: személy Hungarostudy 2002: személy Keresztmetszeti, hosszmetszeti összefüggések

46 Módszerek Hungarostudy 2002 kérdőíves vizsgálat 117 kérdéscsoport (kb. 300 kérdés) Egészségi adatok, betegségek, bio-pszicho-szociális háttértényezők 12634 személy (5654 férfi, 6980 nő), otthoni interjú A kérdezőbiztosi feladatot a Védőnői Szolgálat munkatársai végezték

47 Hungarostudy 2002 felmérés kérdőívei
Pszichoszociális faktorok: ·      megbirkózás ·      társas támogatás ·      ellenségesség ·      társadalmi tőke ·      reménytelenség .      impulzivitás ·      elégedettség ·      életcélok · vallásosság Társadalmi-gazdasági jellemzők ·      demográfiai jellemzők · a viszonylagos lemaradás mutatói Életminőség és egészségi indikátorok: . WHO életminőség kérdőív . egészségi állapot jellemzői Mentális egészség mutatói: ·     Beck Depresszió Skála, ·     Szorongás-skála Vitális kimerültség Életmód és stressz: ·   dohányzás ·    alkohol ·    drog ·  munka-, kapcsolati stressz      · életesemények, szükségletek 

48 A jó párkapcsolatban élők
Házastársa, élettársa az önhöz legközelebb álló személy, bizalmasa? Problémáikat közösen szokták megoldani? Házastársával (élettársával) közösen töltik szabadidejüket? „3” értéket adó házasok: 5250 (86.1%) élettársak 570 (82.8%)

49 A partnertől kapott támogatás Házastárs, élettárs segít
] A partnertől kapott támogatás Házastárs, élettárs segít % nem 1,7 keveset 2,5 átlago-san 8,8 nagyon 79,4 összesen 100,0

50 Segítség, amire a partnerüktől számíthattak 1988-ban, 1995-ben, 2002-ben
a nők a férfiak

51 Kívánt/tervezett gyerekek száma
Alapelv: a kívánt gyermekek megszületését kell támogatni! Mit jelent ez a mai magyar társadalomban? Nem akar gyereket ,5 % Egy gyereket szeretne ,3 % Két gyereket szeretne ,3 % Három gyereket szeretne ,4 % Több gyereket szeretne ,5 %

52 Hol születnek meg kevésbé a kívánt gyermekek?
A felsőbb végzettségű nők és férfiak egyaránt több gyereket szeretnének, ezzel szemben közöttük születnek meg legkevésbé a kívánt gyermekek! Miért? A társadalom nem támogatja, hogy a magasabb végzettségű nő pl. az otthoni segítséget kifizesse, hogy ezzel a hivatásában is eredményeket érjen el, nem kompenzálják, hogy eleve hátrányba kerül a hivatása terén, ami pedig az államnak is nagy veszteség

53 A kívánt és a tényleges gyerekszám eltérése iskolázottság szerint, a 45 évnél fiatalabb magyar nők között:

54 Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb férfiak körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

55 Tervezett és tényleges gyerekek számának különbsége a 42 évesnél fiatalabb nők körében, végzettség szerint (tanulók nélkül)

56 Hogyan segítsük elő a kívánt gyermekek megszületését?
A kívánt gyermekek megszületése az egész társadalom ügye - állam, munkahelyek, önkormányzatok felelőssége, különben nem lesz nyugdíj és egészségbiztosítás Pl. “Otthon segítünk” mozgalom támogatása Biztosítani, hogy a nők képzésének eredménye ne vesszen el - az iskolázott nők kompenzálása, ha gyermeket vállalnak

57 A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének kompenzálása:
Ne csak általában a társadalom, hanem a munkahelyek, önkormányzatok vállalják a családbarát attitűdöt Ez azonban hosszú távú érdek, az államnak komolyan kell támogatnia azoknak az érettségizett, szakközépiskolát, egyetemet végzett nőknek a gyermekvállalását, akiknek ez jelenleg rendkívüli anyagi és szakmai hátrányt jelent.

58 A családi állapot szerepe a kívánt gyermekek megszületésében
Nemek közt nincs különbség Egyértelmű kapcsolat mutatható ki a különböző állapotok és a gyerekvállalási kedv közt élettársi kapcsolat nem kedvez a gyermekvállalásnak – mégis fontos a papír? elváltak esetében nagyobb az eltérés – szintén a gyerekvállalás és a biztonság kapcsolatára utal

59 A kívánt gyermekek száma a vallásgyakorlás függvényében, 41 éves korig

60 Kívánt gyermekek száma a vallásosság függvényében, 41 éves korig

61 A vallás fontossága és a gyerekszám kapcsolata (31 éves korig) (variancia-analízis, életkor, végzettség és nemek szerint korrigálva)

62 A vallásgyakorlás és a gyerekszám kapcsolata (32-41 éves kor) (variancia-analízis, életkor, végzettség és nemek szerint korrigálva)

63 Partnertől várható támogatás, élettársi kapcsolatban még fontosabb
A gyermekvállalás pszichológiai háttértényezői lépésenkénti regresszió-elemzés szerint: Legfontosabb: Partnertől várható támogatás, élettársi kapcsolatban még fontosabb összesen 15 %-ot, nőknél 12 %-ot, férfiaknál 22 %-ot magyaráz a gyerekszám különbségeiből Hány gyereket szeretne? További 9 % Vallás fontossága Szomszédtól várható támogatás Kooperativitás Munkahelyi kontroll nőknél negatív, ffiaknál pozitív

64 A gyermekvállalás szociális háttértényezői:
Nőknél az anya, férfiaknál az apa iskolai végzettsége a legfontosabb negatív tényező, iskolázottság is - idősebb korban vállalnak gyereket Férfiaknál a saját anyagi helyzet pozitív Nőknél a család anyagi helyzete pozitív Az anyagi helyzet további jellemzői negatívak, pl. gépkocsi-tulajdon

65 A gyermekvállalás és az egészségi állapot:
Férfiaknál az egészségi állapot önbecslése pozitív kapcsolatban Nőknél negatív kapcsolatban A gyermek vállalás ára ma: A nők esetében rosszabb pszichológiai és általános egészségi állapot, kevesebb segítség barátoktól, kollégáktól ez a társadalom bűne, mások helyett is vállalt felelősség

66 Alapvető probléma a családok, a gyermeket akarók kiszolgáltatottsága
Munkahelyi kiszolgáltatottság – pl. áruházláncok Egzisztenciális bizonytalanság Az iskolázott nők hátrányos helyzete Fogyasztói szemlélet a gyermekvállalással kapcsolatban

67 A bántalmazás hatása (OR) a lelki zavarok kialakulására (Csoboth Csilla, 2005)(Better Health for Women, 1998) BDI Szorongás Partner Fontos személy Elmúlt év Félelem a családban Szexuális erőszak

68 Depressziós tünetegyüttes előfordulása

69 Az aktív korosztályban a munka központi szerepe:
Két probléma: ha nincs, bizonytalan, vagy ha túl sok az alacsony munkahelyi biztonság, az alacsony kontroll, a társas támogatás hiánya és a hét végi munka a depressziós tünetegyüttes igen szignifikáns előrejelzője Nőknél a főnökkel való elégedettség fontosabb A depresszió megelőzésében a jövedelemmél fontosabbak a fentiek 2001-es EU-dekrétum - a munkahelyi vezetők munkaköri kötelessége a lelki egészség megőrzése a munkahelyen!

70 Alapvető, a teljesítmény szempontjából nem szükséges kötöttségek minimalizálása
A jól-lét kritériuma a kontroll élmény a munkaidő rugalmassága – az EU-ban nálunk legalacsonyabb (12 %) azoknak az aránya, akik rugalmasan oszthatják be a munkaidejüket, Svédországban 58 %. A röghöz kötöttség minimalizálása - heti egy napnál több telemunka - nálunk a legalacsonyabb, Hollandiában a leggyakoribb Kiszabadulás a fizikai tér fogságából – a szabadság új értelmezése és korlátai

71

72

73 Mit kell tenni? Családi életre való felkészülés támogatása
A kívánt gyermekek megszületésének támogatása A magasabb végzettségű nők hátrányos helyzetének ellensúlyozása A munkahelyi kiszolgáltatottság kontrollja - szemben áll az ország érdekeivel, nyugdíj, egészségügyi krízis! Segíteni a családon belüli bizalmat, az életközösség fennmaradását!

74 Irodalom: Kopp MS, Réthelyi J (2004) Where psychology meets physiology:chronic stress and premature mortality- the Central-Eastern-European health paradox, Brain Research Bulletin ,62, Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society, Social Sciences and Medicine 51, Skrabski,Á.Kopp MS, Rózsa S, Réthelyi J, Rahe RH (2005)Life meaning: an important correlate of health int he Hungarian population, International Journal of Behavioral Medicine, 12,2, Kopp MS, Skrabski Á, Kawachi I, Adler NE (2005) Low socioeconomic staus of the opposite gender is a risk factor for middle aged mortality, J. Epidemiology and Community Health, 59, Kopp M, Berghammer R (2005) Orvosi pszichológia, Medicina, Budapest Kopp M, Kovács M (2006) A magyar népesség életminősége az ezredfordulón, Semmelweis Kiadó, Budapest