Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld Kapuja

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld Kapuja
A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ térsége, mint fejlődő vidéki élettér – ahol jó élni, dolgozni és kikapcsolódni Budapest, 2008 Május 30. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

Tartalom A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása
Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja – Összefoglaló a térségről
A(z) Bakonyalja-Kisalföld Kapuja területe 25 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 42,855 fő, a városokban élő lakosok száma 16,795 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 2 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 19 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 13 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 46%-a, 6 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 18 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 5 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja – Általános áttekintés
A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Bakonyalja-Kisalföld Kapuja – Általános áttekintés Általános információk Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség 42,855 Ács 7,252 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 25 Kisbér 5,793 fő Városok száma 3 Bábolna 3,750 fő Legnagyobb fogl. szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 5 Nagyigmánd 3,092 fő Települések száma, ahol... Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok ...nincs szélessávú internet Fő fejlesztési prioritások száma 5 Fejlesztési intézkedések száma 19 ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 13 ...nincs helyközi autóbusz-megálló Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 18 ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja - Legfontosabb probléma és lehetőség
A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Bakonyalja-Kisalföld Kapuja - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség Az akciócsoport területének alacsony népsűrűsége – a jó környezeti állapot kivételével – a térség számos problémájának (vállalkozások csekély aránya, nagyszámú ingázó, munkanélküliség) eredője. A helyben előállított jó minőségű termékek további feldolgozása, marketingje nem megoldott. Magas a tőkehiányos vállalkozások aránya. A térség természeti-, épített- és kultúrtörténeti értékei csak kis mértékben kihasználtak. A helyi közösségek megfelelő programok és közösségi terek hiányában szétesőben vannak. A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő képessége szempontjából negatív irányban hat. Az akciócsoport területén fellehető nemzeti történelmi-, természeti- és épített értékek, hagyományok fejlesztése és fenntartható hasznosítása a turisztikai potenciál növelése érdekében. A gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő képességének fokozása. A több településen kialakított, szabad potenciával rendelkező iparterületek hasznosítása, bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése. A fellelhető alternatív energiaforrások használta. Megfelelő programokkal, infrastruktúra-fejlesztéssel a helyi közösségek szervezése. A cigányság integrációjának elősegítése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Bakonyalja-Kisalföld Kapuja – A stratégia alapvető célja
A térség hosszú távú jövőképét a következő célkitűzések megvalósításával kívánja elérni: Egy olyan optimális vidéki élettér megteremtése, amely belső és külső erőforrásainak fenntartható kihasználása mellett demográfiai, gazd-i, humán és körny-i adottságainak kedvező irányban történő változásával/változtatásával, ill. a folyamatok visszahatásával érhető el. Célkitűzések: ▫A helyi gazdaság innovatív, versenyképes fejlesztése, a térségi vállalkozások jövedelemtermelő és foglalkoztató képességének fokozása a hátrányok (kevés-, tőkehiányos vállalk.) kezelésével. ▫A turisztikai potenciál gazdagítása a jelentős, és csak kevéssé kihasznált természeti, épített, kulturális környezeti, és infrastrukturális erőforrások mobilizálása, minőségi fejlesztése révén. ▫Térségi, térségen kívüli kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítése, közösségépítés. ▫A települések fejlettségében tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése az előző célkitűzések elérésének eredményeként. A térségben főként munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetben lévő társad-i csoportok (cigányság, fiatalok és nők) programban való részvétele, ezen keresztül esélyeik javítása alapvető szempont. A megvalósuló fejlesztések mindegyike harmonizál a fenntartható fejlődés alapelveivel. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2
A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoport hozzávetőlegesen a volt Komáromi járás területén a Kisbéri statisztikai kistérség 17- és a Komáromi statisztikai kistérség 8 jogosult településének összefogásával jött létre Kom-Eszt. megye nyugati-délnyugati részén. A 311/2007. Korm. rend. szerint a Kisbéri kistérség társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, a vidékfejlesztés szempontjából kedvezményezett, valamint a területfejlesztés szempontjából hátrányos helyzetű. Aka, Csém, Csép és Ete a 240/2006. Korm. rend. szerint társadalmi-gazdasági és infrastrukturális-, Bakonybánk ezen felül a munkanélküliség szempontjából elmaradott település. Elsősorban az akciócsoport területének déli fele jellegzetesen belső perifériás térség. Jelentős fejlesztési csomópontok találhatók közelében, szinte körbeveszik a területet, de maga szervesen egyikhez sem csatlakozik, sőt a centrumok mindegyike szívó hatást gyakorol rá. Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége ( fő) mindösszesen a megyei összlakosság 13,6%-a. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/ km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, jó általános környezeti állapottal. A térség 25 települése közül három közepes méretű település rendelkezik városi ranggal, ahol az összlakosság közel 40%-a él. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, aprófalvas területeken jellemző. Az akciócsoport területén két természetföldrajzi középtáj találkozik: a szinte sík, alföldi jellegű Komárom-Esztergomi-síkság (Győr-Tatai teraszvidék, Igmánd-Kisbéri medence) és a Bakony-hegyvidék patakvölgyekkel tagolt, hullámos térszínű, változatos kitettségű hegylábi térszíne (Súri-Bakonyalja, Bársonyosi-dombvidék). E természetföldrajzi, domborzati kettőség a térség számos egyéb tulajdonságát is meghatározza: Északi terület: - sík, alföldi jellegű domborzat - ritkább településszerkezet, nagyobb lélekszámú települések - elsősorban szántóföldi növénytermesztés, szőlészet-borászat - mezőgazdasági termékek feldolgozása, élelmiszeripar, könnyűipar - nyugat-keleti- (M1-es autópálya, 1-es főút, Bécs-Budapest vasútvonal) és észak-déli (komáromi határátkelőhely, 13-as főút) irányú kapcsolatok Déli terület: - magasabb térszínű patakvölgyekkel tagolt dombság - sűrűbb településszerkezet, kisebb lélekszámú települések - elsősorban erdőgazdálkodás, másodsorban szántóföldi növénytermesztés - mezőgazdasági termékek feldolgozása, szolgáltatások - főként déli- (82-es főút) és délkeleti (81-es főút) kapcsolatok Az akciócsoport kiránduló térség, elsősorban a nagyvárosokban élők és az alacsony jövedelemmel rendelkezők körében a legkedveltebb üdülő és kirándulóhely. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2
A táj jellegzetességét, vonzerejét fokozó számos kisebb-nagyobb műemlék, vagy műemlék jellegű építmény található itt. Jellemzőnek tartott, fémjelző termékei: a ló (Bábolna–arab telivér, Kisbér–kisbéri félvér), a bor (az Ászár-Neszmélyi borvidék Bársonyos-Császári körzete) és a vadon élő állatok. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 1/2
A ritka településhálózat, a környezetszennyező ipari tevékenységek hiánya következtében a környezet általános állapota jónak mondható. Veszélyeztető tényezők: - az intenzív szántóföldi növénytermesztésből adódó agrár-környezetvédelmi problémák, - a vízvédelem szempontjából a közműolló nyitottsága (a 2006-ban nyilvántartott db lakásból db bekapcsolt a közüzemi vízhálózatba – 91,3%, viszont csak db rendelkezik közüzemi csatornával – 61,1%), - a levegő- (magas por- és szénmonoxid terhelés), zaj- és rezgésvédelem szempontjából az M1-es autópálya, az 1-es, 13-as és 81-es számú főútvonalak átmenő forgalmának közlekedési eredetű pontszerű terhelése. A térségben minden település rendelkezik értékes épületekkel, építészeti értékekkel. Elsősorban a templomok jelentősek, emellett a mezőgazdasági arculatot megőrző gazdasági épületek, nemesi kastélyok, kúriák, emlékházak képviselnek nagy értéket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség környezeti állapota 2/2
Az akciócsoport területe növényföldrajzi beosztás szempontjából a Pannóniai flóratartományba tartozik, az Alföld- és a Dunántúli-középhegység flóravidékeinek határán található. A két flóravidék természetes növénytakarója a tatárjuharos lösztölgyesek és a homoki gyepek, illetve a cseres-kocsánytalan tölgyesek. A mezőgazdasági művelés következtében azonban a természetes növénytakaró kiterjedése visszahúzódott, azonban a táj megőrizte jellegzetes arculatát, mozaikosságát. Az erdősültségi mutatót vizsgálva a déli, bakonyaljai területek régiós szinten is a legmagasabb értékkel (26,4%) rendelkeznek. Az északi rész esetében az összes hasznosítható terület 5,5%-a erdősült, területileg a Duna árterén, valamint a mezőgazdasági művelésű területekbe szórványerdőként beékelődve találhatók. A térség állatvilága is kétarcú, a Kisalföld- és a fajgazdagabb Dunántúli-középhegység faunajárása találkoznak területén. Leginkább a déli területeken, s a Kisalföldhöz tartozó gyepterületeken számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. Fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyeit találjuk a területen. A NATURA 2000 hálózat kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területnek jelölt területei közé a térség gyepei (Császár községben a Bársonyos, a Csépi gyepek) és Ács községben a Duna és ártere tartoznak, különleges természet-megőrzési területek az Ácsi gyepek és a Mocsai ürgés legelő. A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-át jelentik. Az éghajlati viszonyokban a Dunántúli-középhegység kissé hűvösebb, hegyvidéki és a Kisalföld enyhén kontinentális éghajlati jellemzői keverednek. A térség két jelentős vízfolyása – az északi határt jelentő Duna mellett – a Concó és a Cuhai-Bakony-ér. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1
Az akciócsoport területe nem kapcsolódik a 33 leghátrányosabb kistérség egyikéhez sem. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat
Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Az egyes szektorok jelentősége a térségben
A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Vállalkozások szektor szerinti megoszlása
A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 13% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 17% Egyéb szolgáltatás 9% Egyéb tevékenység 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása*
A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 45%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 45% 5% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 3% Egyéb szolgáltatás 1% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 14% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül
Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 5.9%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 5.9% Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2
Az akciócsoport területét körülvevő régió az ország egyik legdinamikusabban fejlődő térsége, ezen belül a térséget gazdasági és társadalmi térszerkezeti sajátosságok tekintetében közepes (kisalföldi területek), ill. közepesnél gyengébb (bakonyaljai területek) helyzet jellemzi. A külső kapcsolatok, a gazdaságföldrajzi és közlekedési helyzetkép szempontjából a terület adottságai jók, azonban ez egyelőre a kifelé irányuló mozgást erősíti, főként a munkaerő szempontjából, mely a környező ipari parkokba ingázik. A térség két fő foglalkoztatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat nyújtó központja a kistérségek központi, névadó települései, melyeket nagyjából azonos fejlettségi szintű települések vesznek körül. A KSH III. negyedévi munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz képest az országos tendenciához hasonlóan az akciócsoport területén is alig változott, kissé emelkedett. Az előző év azonos időszakában jellemzőhöz képest a gazdaságilag aktív népesség száma némiképp mérséklődött, miközben az inaktívaké emelkedett, az aktivitási ráta süllyedt. A térség foglalkoztatási helyzetének alakulásában a feldolgozóipar bír meghatározó jelentőséggel, sőt szerepe folyamatosan erősödik, párhuzamosan a mezőgazdaságban, az energiaszektorban és az építőiparban bekövetkezett csökkenéssel. Az akciócsoport munkavállaló korú népessége fő, a teljes népesség 66,4%-a. A térségben a nyilvántartott álláskeresők száma december végén főt ért el (4,6%). Azonban a nyilvántartásban nem szereplő munkanélküliek arányát plusz 1-2%-ra becsülik a szakemberek. 2007. folyamán a kisbéri körzetben 19,5 %-kal (150 fő) fogyatkozott meg a nyilvántartásban szereplők száma, azonban munkanélküliségi rátája így is 7,0%-os, amely messze meghaladja a megyei értéket (5,2%). A Komáromi Munkaügyi Kirendeltség működési körzetében jelentősen, 10,3 %-kal (105 fő) nőtt és az év végén 688 főt ért el a nyilvántartásban szereplők száma. A regisztrált álláskeresők 80-82%-a fizikai- (40% szak-, 35% betanított-, 25% segédmunkás állománycsoportú), 18-20%-a szellemi munkás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2
Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása: 5% 8 általánosnál kevesebb, 36% 8 általános iskola, 30% szakmunkásképző, 3% szakiskola, 12% szakközépiskola, technikum, 10% gimnázium és 4% főiskola, egyetem. A pályakezdő álláskeresők aránya 7-9%, több mint felük középfokú végzettséggel rendelkezik. A regisztrált álláskeresők közel 48%-a nő, 52%-a férfi. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása a következő: 2% 19 éves és fiatalabb, 13% éves, 25% éves, 23% éves, 26% éves, 11% 55 éves és idősebb. Az egy évnél hosszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya az akciócsoport területén élő összes álláskereső létszámához viszonyítva közel 17%, azonban a kisbéri körzetben arányuk megközelíti a 25%-ot, főként alacsony iskolai végzettségű, fizikai foglakozású, korosabb személyek. Képzettség és munkanélküliség szempontjából a cigány kisebbség százalékos mutatói az átlagnál negatívabbak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 15%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település Bábolna székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 2,654 fő Foglalkoztatás relatív értelemben A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 15% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 Nypro Hungary Kft. Nagyigmánd 2521 Műanyag fólia, cső gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 470 2 Hartmann Hungary Kft. Ács 2125 Egyéb papírtermék gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 419 3 U-SHIN Kft. Kisbér 3161 Máshova nem sorolt motor-, járművillamossági cikk gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 304 4 Tendre Takarmányipari Kft. Nagyigmánd 1571 Haszonállat-eledel gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 271 5 MOL-LUB Kft. Almásfüzitő 2320 Kőolaj-feldolgozás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 220 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2
A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Bábolna 5188 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme Kereskedelem, javítás 216 18,228,900 7 ITW Siewer Bt. Ászár 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 205 8 Bábolna Baromfitenyésztő Farm Kft. Bábolna 0124 Baromfitenyésztés Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 196 1,500,000 9 Bábolna Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. Bábolna 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 178 658,101 10 IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. Nagyigmánd 5188 Mezőgazdasági gép nagykereskedelme Kereskedelem, javítás 175 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2
Az északi sík területek jó termőképességű talajain intenzív szántóföldi növénytermesztést folytatnak főként nagyüzemi gazdálkodási formában. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős, főként a Bakony közeli területeken. A térség nemzeti jelentősége a Bábolnán kifejlesztett iparszerű termelési rendszerekben, valamint Bábolna és Kisbér – jelenleg nem kihasznált – lótenyésztési hagyományaiban rejlik. A mezőgazdasági termelésben döntően a gabona-hús (baromfi, sertés) vertikumok működnek, kiegészülve a takarmánygyártással és a gépkereskedelemmel. Összességében a mezőgazdaság termények élelmiszeripari feldolgozása csekély – főként a déli területeken. Az agrárvállalkozások lehetőségei, a „zöld energia” alapanyagok előállításával kapcsolatosan bővülnek. A kisalföldi térség kiváló gabona termesztési hagyományait, adottságait kihasználva, biodízel, bioetanol előállítására létesülnek feldolgozók, kiszámítható jövedelmet biztosítva a környék mezőgazdálkodóinak. A térség az Ászár-Neszmélyi borvidék részét képezi, azonban a szőlőültetvények jelentős része kiöregedett, kedvezőtlen fajta-összetételű, ugyanakkor a kistermelők száma és a szőlészeti-borászati hagyomány jelentős. A kertészeti kultúra és gyümölcstermesztés kis részaránnyal bír. A bakonyaljai területeken jelentős az erdőgazdálkodás, azonban a faanyag feldolgozatlanul hagyja el a térséget. A Duna mellett (Almásfüzitő) logisztikai bázis kialakítása folyik, mely alternatívákat nyithat a vállalkozások számára. A folyami kikötő korszerűsítése az áruszállítás olcsóbb, környezetbarát lehetőségét kínálja, erősítve a környezettudatos gondolkodást is. Ipari kultúrával kevés helység, elsősorban a Duna mentén lévő települések (Almásfüzitő, Ács) – melyek kapcsolódnak a Komáromi ipari parkhoz –, valamint Kisbér és Bakonybánk rendelkeznek. A térség iparfejlesztési stratégiájában célként jelenhet meg a közeli ipari parkok számára való ipari jellegű bedolgozói tevékenység kialakítása, ill. fejlesztése. 2006-ban a KSH db regisztrált vállalkozást tartott nyilván a térségben – a legtöbbet a térség kisvárosaiban –, ezek közül: 506 db korlátolt felelősségű társulás (16,7%), 346 db betéti társaság (11,4%) és egyéni vállalkozás (68,7%) volt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2
Tehát a regisztrált vállalkozások mindösszesen 31,3%-a társas vállalkozás, és csupán 22,2 db társas vállalkozás esik ezer lakosra Az akciócsoport kistelepülésein igen alacsony a vállalkozói készség, főleg alapszolgáltatásokat nyújtó egyéni vállalkozásokat találunk. A térségi vállalkozások foglalkoztató szerepe alacsony, a nagy központi foglalkoztatók a térségen kívüli településeken működnek, ahova nagy létszámú munkavállaló ingázik naponta. A működő vállalkozások kb. 15%-a a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat területén, 45%-a az iparban, építőiparban, 40%-a a kereskedelem, szolgáltatás területén dolgozik. A évben 498 db kiskereskedelmi üzletet – ebből 170 db élelmiszer jellegűt –, 9 db gyógyszertárat és 172 db vendéglátóhelyet tartottak nyilván. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Non-profit szervezetek a térségben
A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 10 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 18 Sporttal kapcsolatos tevékenység 29 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 43 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység Oktatással kapcsolatos tevékenység 22 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 13 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Nemzetközi kapcsolatok Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 16 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 13 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2
A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. A társadalmi részvétel és a társadalmi kontroll igényeinek egy részét elégítik ki tevékenységükkel. A gazdasági helyzet és a társadalmi aktivitás között nem látszik összefüggés a térségi civil szervezetek eloszlásában, munkájában, annak ellenére sem, hogy láthatóan a település méretével szoros összefüggésben van a településen működő civil szervezetek száma. Jellegüket tekintve meghatározóak a szabadidős-, sport-, oktatási- és kulturális tevékenységet végzők, az ifjúsági szervezetek és a polgárőrségek. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A szinte minden településen működő, oktatással kapcsolatos tevékenységet folytató non-profit szervezetek elsődleges feladata az oktatás eszközeinek fejlesztése, szakmai továbbképzések támogatása a helyi oktatási intézményhez kapcsolódóan. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Kapcsolódva a fenti tevékenységekhez, településfejlesztéssel szinte minden településen foglalkoznak. A polgárvédelemmel-, tűzoltással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek nem csak számukat tekintve jelentősek, területünkön három önkéntes tűzoltóság működik. A közbiztonság védelmével kapcsolatosan számos településen működik polgárőrség, különféle szervezettséggel és eszközállománnyal. A helyi közösség területén a ritka településhálózatban az alapvetően vidéki jelegű terület jó általános környezeti állapota miatt érthető, hogy jelentős a horgász- és vadászegyesületek száma. A nagyüzemek mellett a kedvezőtlen birtokméreten dolgozó kis- és középgazdaságok száma és termelése ugyancsak jelentős – főként a Bakony közeli területeken –, de a gazdasági érdekképviselet és a kistermelők érdekvédelmi szervezetei kevéssé működnek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2
Jelentősek viszont a szőlő- és bortermelők közösségei, a hegyközségek. A térség nemzeti jelentősége a lótenyésztési hagyományaiban rejlik. Jelentősek a lovas hagyományok, a lovas turizmus és a lótenyésztés szakmai képviseletét felvállaló egyesületek. Közöttük megtalálható az országos jelentőségű, nemzetközi kapcsolatokat is ápoló szervezet és a térségünkön átnyúló területi lefedettséggel megalapított egyesület is. A vallással kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma nem jelentős. Egy non-profit szervezet foglalkozik agrárgazdasággal kapcsolatos kutatással, tudományokkal térségünkben. A cigány kisebbség kulturális értékeinek megőrzésével, hagyományápolással, a cigányság integrációjának elősegítésével, érdekképviseletével a civil szervezetek közt a Komárom-Esztergom Megyei Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége tesz komoly erőfeszítéseket. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben
A térség összesített lakossága között 487 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) Térség összlakossága 43,342 43,205 43,126 43,061 42,855 Éves változás -137 -79 -65 -206 A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 487 fővel csökkent A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A lakosság kor szerinti összetétele a térségben
A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 0-2 év 3% 3% 3-5 év 3% 3% 6-14 év 10% 13% 15-59 év 65% 60% 59 év felett 20% 21% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele
A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 9% 9% 1-5 általános 12% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 22% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel 5% 10% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 1/2
Az akciócsoport területe (820 km2) a megye területének (2 265 km2) 36,20%-át foglalja el, ugyanakkor népessége ( fő) mindösszesen a megyei összlakosság ( fő) 13,61%-a. A 25 település közül három rendelkezik városi ranggal: Ács, Bábolna és Kisbér, ahol az összlakosság 16,92-, 8,75- illetve 13,52%-a (összesen 39,19%-a) él. Egy nagyközség, Nagyigmánd található a térségben. A községek átlagos népessége 1 184,55 fő, ez alatti településméret a déli, ritkábban lakott területeken jellemző (dél – 10 db település, észak – 2 db település). A demográfiai folyamatokat jellemző mutatók alapján a megye jelentősen elmaradott települései találhatók a térségben, főként a déli területeken. Az és között bekövetkezett jelentős népességfogyást (5-7%) követően, és között a népességszám nem változott, illetve némiképp nőtt ( főről főre). 2006-ban a térségben az élveszületések száma 380 (8, lakosra vetítve), a halálozásoké 587 (13, lakosra vetítve) volt, azaz a természetes fogyás 207 fő (két település mutatója kiugró: Ács -35, Kisbér -40). A belföldi vándorlási különbözet összességében 28 fő volt, amely néhány településre (Ászár, Bársonyos, Nagyigmánd) történő beköltözésnek köszönhető, azonban számos településen (Bábolna, Almásfüzitő, Kisbér) a jelentős mértékű elköltözés volt jellemző az év folyamán. A népesség összetételében az utóbbi három évtizedben erősen negatív változások következtek be: elsősorban a 0-6 éves korú gyermekek száma csökkent drasztikusan (a jelenlegi az évinek csupán 50-55%-a). A 7-17 éves korosztálynál még nem mutatkozik ilyen nagy mértékű csökkenés (a jelenlegi 80-85%-a az évinek). Az idősebb korosztály esetében ugyanilyen nagy különbségek nem mutatkoznak, azonban a számok egyértelműen az idősek számának növekedését mutatják, amit nagyrészt a születéskori várható élettartam növekedése okoz. A 60 éves és idősebb népesség aránya az állandó népességhez viszonyítva stagnál a térségben: az elmúlt 15 évben átlagban 19-20% között mozgott, azonban jelentős az egyes települések közötti különbség. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség demográfiai helyzete 2/2
Az adatok tehát nagy mértékű elöregedést (kiugróan magas Csatka község értéke) és természetes fogyást jeleznek. A ritka településhálózatban a népsűrűség 52,26 fő/km2, azaz alapvetően vidéki jelegű terület, a 120 fő/km2-nél nagyobb népsűrűségű településen (Almásfüzitő) lakók aránya 5,3%. 100 fő/km2 népsűrűségnél nagyobb értékkel három település (Ászár, Bábolna, Kisbér) rendelkezik, a 20 fő/km2 népsűrűséget három kistelepülés (Aka, Csatka, Csép) értéke nem éri el. Az akciócsoport néhány településén több nemzetiség él (cigány, német), melyek számos kisebbségi önkormányzatot alakítottak, illetve nemzetiségi oktatást vezettek be. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, arányuk az összlakossághoz képest nő. Ez főleg az óvodás és az általános iskolás korosztályoknál figyelhető meg. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége
Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság Szélessávú Internet 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a Mindhárom mobilhálózat 0% Helyközi autóbusz-megállóhely 0% Közművesített, közúton elérhető ipari park 21 84% Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés Kikötő Repülőtér EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek Ipari kamara Agrárkamara Egészségügyi ellátás Szülészeti ellátás Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

A térség infrastrukturális adottságai 1/2
A vezetékes ivóvízellátás a Duna menti településeken parti szűrésű-, délebbre rétegvízbe fúrt kutakból, valamint a legtöbb településen a regionális vízmű karsztvíz bázisa által táplált vízellátó rendszerről történik. A talajvíz mennyisége és minősége általában nem felel meg az ivóvízzel kapcsolatos követelményeknek. Az akciócsoport összes települése ellátott közműves vízzel. A közműolló elsősorban a déli településeken nyitott: 2006-ban a db nyilvántartott lakásból db volt bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba (91,3%), azonban csak db rendelkezett közüzemi csatornával (61,1%), amely jelentősen elmarad a megyei- (94,4%) és az európai átlagtól egyaránt. A jelenleg csatornával nem rendelkező települések tervezik a hálózat közeljövőbeni kiépítését, a tisztítás megoldását. A szippantott szennyvizek egy részét szennyvíztisztítók fogadják, a többi részben ürítőbe, folyékony hulladék elhelyezésére szolgáló telepekre kerül, azonban az érintett településeken komoly problémát okoz az illegális szennyvíz elhelyezés is. A vezetékes gázszolgáltatás, az ehhez kapcsolódó gerincvezeték minden településen a 1990-es évek második felében kiépült. A vezetékes gázt fogyasztó lakások száma db (59%) volt 2006-ban. A vezetékes áramszolgáltatás minden településen biztosított, 2006-ban db fogyasztó volt a villamos energia-szolgáltató hálózatba bekapcsolva. Az elmúlt évek folyamán növekvő tendenciával keletkezik települési szilárd hulladék a térségben, melynek szervezett gyűjtése minden településen megoldott, ártalmatlanítása mindenütt kizárólagosan lerakással történik. A évben db lakás volt a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevonva t települési szilárd hulladékot – melyből t származott a lakosságtól – szállítottak el térségi vagy regionális lerakóhelyre. A termelési hulladék – melynek kb. 5%-a veszélyes hulladék – zöme állati és növényi eredetű, melyek kezelése, újrahasznosítása megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés alternatívája minden településen biztosított. A veszélyes alkotók kiszűrését kampányszerűen több településen elvégzik. Az akciócsoport minden településén gondot jelent az illegális hulladéklerakások nagy száma, valamint az állati hullák kezelése, ill. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A térség infrastrukturális adottságai 2/2
a dögkutak rekultivációja. A nyilvántartásban szereplő személygépkocsik száma db volt 2006-ban. Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A települési önkormányzatok tulajdonában lévő bel- és külterületi utak minősége sok esetben nem megfelelő, fejlesztésre, felújításra szorulnak. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető. A cigány kisebbség lakhatási körülményei és ezek infrastrutúrális helyzete több településen rosszabb az átlagnál. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus
A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.16 0.12 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 25% 23% 9% 18% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

Települések főbb jellemzői 1/4
A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Ács Város 7,252 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.15% 595,231 0.000 0.000 Ácsteszér Község 752 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.38% 521,182 0.000 0.169 Aka Község 275 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 8.81% 522,174 0.000 0.000 Almásfüzitő Község 2,229 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.14% 759,821 0.000 0.000 Ászár Község 1,739 3.77% 650,308 0.092 0.000 Bábolna Város 3,750 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 3.37% 834,994 1.002 0.767 Bakonybánk Község 514 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 11.59% 473,915 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bakonysárkány Község 1,000 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.32% 575,704 0.000 0.000 Bakonyszombathely Község 1,491 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.37% 523,409 0.000 0.000 Bana Község 1,809 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.35% 595,905 0.000 0.009 Bársonyos Község 848 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.53% 457,445 0.000 0.000 Császár Község 1,897 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.84% 544,659 0.029 0.000 Csatka Község 289 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.01% 362,238 0.000 0.000 Csém Község 497 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5.77% 444,131 0.000 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 3/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Csép Község 386 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.72% 444,287 0.000 0.000 Ete Község 636 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.31% 491,588 0.000 0.000 Kerékteleki Község 714 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.17% 563,702 0.000 0.000 Kisbér Város 5,793 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.56% 649,617 0.295 0.185 Kisigmánd Község 535 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5.88% 471,349 0.000 0.000 Mocsa Község 2,350 Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 4.23% 550,053 0.507 0.117 Nagyigmánd Nagyközség 3,092 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 4.69% 573,071 0.000 0.127 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 4/4 Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Munknélküli-ségi ráta (%) Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Réde Község 1,482 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.47% 542,704 0.000 0.234 Súr Község 1,307 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 6.42% 563,585 0.000 0.037 Tárkány Község 1,616 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 5.61% 493,021 0.000 0.000 Vérteskethely Község 602 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... 7.87% 561,136 0.000 0.000 {TelFoJell.4.Nev} {TelFoJell.4.M355} {TelFoJell.4.M354} {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.4.M115} {TelFoJell.4.M440} {TelFoJell.4.Magas} {TelFoJell.4.Alacsony} {TelFoJell.5.Nev} {TelFoJell.5.M355} {TelFoJell.5.M354} {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.5.M115} {TelFoJell.5.M440} {TelFoJell.5.Magas} {TelFoJell.5.Alacsony} {TelFoJell.6.Nev} {TelFoJell.6.M355} {TelFoJell.6.M354} {TelFoJell.6.Szektor} {TelFoJell.6.M115} {TelFoJell.6.M440} {TelFoJell.6.Magas} {TelFoJell.6.Alacsony} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Települések egy mondatos jellemzése 1/9
A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Ács „Gyenge gazdasági potenciál.” „Helyi ipari park fejlesztése. Kiváló infrastrukturális adottságok: fő vasútvonal, autópálya-, kikötő- és határátkelő közelsége.” Ácsteszér „Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” „Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.” Aka „Lakosság elöregedésse, valamint a lakosság számának folyamatos csökkenése.” „A helyi természeti és épített értékek kiaknázása, a turizmus fejlesztése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Almásfüzitő „A közel 60 éves közműrendzser, mely teljes mértékben a Timföldgyáról függött. Nagy gondot jelentett a gyár megszűntetése után a megfelelő szolgáltatás biztosítása. A közműrendszer teljes felújításra szorul.” „Logisztikai szempontból kíváló a település elhelyezkedése. A fejlődés lehetőségét biztosítja a rehabilitált timföldgyári terület. A község történelmi emlékei (a település múltja visszanyúlik a római korba) és jelenlegi adottságai magukban hordozzák az idegenforgalmi fejlődés lehetőségét.” Ászár „Csökkenő iparűzési adó mérték a gazdálkodóknál, ami a gátja a fejlesztési lehetőségnek.” „Ipar telepítésre és új lakóövezet kialakítására alkalmas terület.” Bábolna „A bábolnai lakott puszták infrastruktúrája katasztrofális, a többnyire magántulajdonban lévő lakások állapota rossz minőségű, s a lakók önerőből nem képesek változtatni ezen. Elmaradt a mezőgazdasági szektor átalakulásakor megszűnt üzemi területek rehabilitációja. Elöregedő népesség.A civil szervezetek tevékenysége nem jelentős.” „Az önkormányzat tulajdonában lévő oktatási, sport és kulturális létesítmények, egészségügyi és szociális intézmények jobb kihasználása. Bábolna idegenforgalmi ereje - nemzetközi hírű arab ménes, a kapcsolódó infrastruktúra. Gyógyhatású termálvízkút - kidolgozott hasznosítási elképzelések. Szabad kapacitású ipari park.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Bakonybánk „Nincs kiépített szennyvízelvezető rendszer. Magas munkanélküliségi ráta.” „Báni Donát szülőfalujaként, több, a megújuló energiákhoz kapcsolódó fejlesztés, bemutatóhely kialakítása. KEOP pályázati lehetőség a szenyvízelvezető rendszer kialakítására.” Bakonysárkány „Szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya. Építési telkek hiánya. Felújításra szoruló belvízelvezető rendszer. Sportoslási lehetőség (labdajátékokhoz sportpálya) hiánya a fiatalok számára.” „A szennyvízelvezetéshez elkészült az aglomerációs szennyvíz-lehatároltság, valamint a pályázati dokumentumok beadásra kerültek. Az építési telkek kialakítása a településrendezési tervben szerepel, az érintett földterületek megvásárlása folyamatban van. A belvízelvezetés felújítására térségi tanulmányterv készült. A sportpálya létrehozására a területület rendelkezésre áll.” Bakonyszombathely „Helyi munkalehetőség nem elégséges. Tornaterem hiánya, gyermekorvosi ellátás hiánya. Járdák és belvizelvezető rendszerek elöregedése.” „Természeti környezet, adottságok fenntartható hasznosítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Bana „Felújításra szoruló önkormányzati tulajdonú belterületi úthálózat. Fejlesztésre, felújításra szoruló belvíz-elvezető rendszer.” „Önkormányzati belterületi utak felújítása, belvíz-elvezetés rendezése.” Bársonyos „Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Közterületek útjainak elhasználódottsága.” „Falusi turisztikai szolgáltatások kiépítése.” Császár „A településen és közvetlen közelében kevés a munkalehetőség, a lakosság jelentős része naponta távolabbi településre ingázik. A településen nincs megfelelő sportolásra és közösségi célokra alkalmas épület, tér.” „Dolgozni tudó és akaró szakképzett munkaképes korú lakosság. 100%-ban kiépített infrastruktúra. Jó közlekedési lehetőségek. Szép táj, gyönyörű környezet. Műemlék templom.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Csatka „Lakosság csökkenő létszáma. Munkahelyek hiánya. Csatornázottság hiánya.” „Tiszta, jó levegő. Infrastruktúrával ellátott, nyugodt, falusi környezet. Turisztikában rejlő lehetőségek.” Csém „A szennyvíz csatorna hálózat és szennyvíz tisztítómű hiánya.” „A település közlekedési csomópontban (M1-es autópálya, 13-as főút) fekszik, megkezdődött az ipar betelepülése.” Csép „Nem rendelkezik az önkormányzat megfelelő gazdasági bázissal. Nincsenek a területünkön jelentős munkaerőt foglalkoztató vállalkozások.” „A meglévő természeti környezet, a táj adta szépség kihasználása ( falusi turizmus , vendéglátás ).” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Ete „Szennyvízcsatornahálózat hiánya. A lakosság elöregedése,fiatalok elvándorlása. Szociális és piaci alapú bérlakások hiánya. Az állami tulajdonú földterületeket nem adják önkormányzati tulajdonba. Vasúti szárnyvonal megszüntetése. Közvetlen autóbuszközlekedés hiánya Tatabányára. Óvoda és iskola egyre alacsonyabb szintű állami normatívája. Önkormányzati épületek, utak rossz állaga.” „106 pincéből álló pincesor. Bővíthető ipari terület a 13-as út mentén hektárt művelő, prosperáló mezőgazdasági nagyüzem léte. A község lakosságának összefogása a közösen elfogadott jó dolgokért. 20 db építési telek. Jól működő sportegyesület. Natúrparkhoz kapcsolódó fejlesztések kihasználása. Foglalkoztató központ, sport- és szabadidő központ létesítése.” Kerékteleki „Szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. Helyi munkahelyek alacsony száma. Belterületi állapotak rossz állapota. Belvíz veszély.” „Turisztikai lehetőségek kiakanázása.” Kisbér „Túlzottan nagy átmenő forgalom.Munkahely-bővítés lehetőségének hiánya. Új lakóövezet kialakításának tetemes költsége (pályázati lehetőség hiánya). Az intézményhálózat és az önkormányzatra rótt alacsony finanszírozás.” „A Lovarda felújítása második ütemének kiemelt projektként való kezelése.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Kisigmánd „Nincs az önkormányzat tulajdonában olyan épület, amely a közösségi rendezvények szintere lehetne.” „Alternatív energiaforrások hasznosítása (szélerőmű park telepítése).” Mocsa „Bevételek hiányában minimális fejlesztési lehetőségek.” „A meglévő, beruházásra alkalmas területek hasznosítása, természeti adottságos kiaknázása.” Nagyigmánd „Többfunkciós (oktatási, sport és kulturális) közösségi tér hiánya.” „A meglévő ipari beruházásra alkalmas területek értékesítése, hasznosítása.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 8/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Réde „Kiépített szennyvízelvezető rendszer hiánya. Munkalehetőség hiánya, magas munkanélküliség.” „KEOP pályázati lehetőség a szennyvízelevezetés, -kezelés megoldására. Természeti adottságok hasznosítása.” Súr „Vállalkozói réteg hiánya, mikro-,kis- és középvállalkozások alacsony száma (kézműves- és mester foglalkozások hiánya). Településen belüli munkahelyek alacsony száma. Közlekedésföldrajzi elhelyezkedés (megye legdélebbi települése, szomszédos megyébe rossz közúti közlekedés - "zsáktelepülés"). Romló demográfiai mutatók. Belterületi úthálózat, Inform-i infrastruktúra rossz állapota.” „Vonzó természeti környezet - turisztikai fejlesztési lehetőségek: aktív turizmus. Piaci igényekre termelő mezőgazdaság (állattartás, növény és gyümölcstermesztés). Bioélelmiszer - "tudom honnan van élelmiszer" egészséges táplálkozás. Munkalehetőségek biztosítása a településen (vállalk-i réteg megerősödése, újak betelepülés). Meleg karsztvíz.” Tárkány „Csatorna hálózat hiánya. Járdák rossz állapota. Lakott külterületi ivóvíz ellátás megoldatlansága.” „Csatorna pályázatot nyújtott be az önkormányzat. Járdák felújítása, Külterületi ívóvíz beruházás.” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 9/9 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen Vérteskethely „Telekkialakítás és csatornakivitelezés hiánya.” „A település a 81. és a 13. számú főútvonal közelében fekszik. Viszonylag érintetlen természeti környezet. Közép-Dunántúl legfontosabb városai 45 percen belül elérhetőek. Jó tömegközlekedés.” {TelepulesJell.1.Nev} „{TelepulesJell.1.Ny248}” „{TelepulesJell.1.Ny249}” {TelepulesJell.2.Nev} „{TelepulesJell.2.Ny248}” „{TelepulesJell.2.Ny249}” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1
A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 19 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás Fő fejlesztési prioritás „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” 3 db 1,589,524 EUR „Helyi gazdaság fejlesztése” 4 db 1,273,527 EUR „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” 3 db 830,112 EUR „Társadalmi tőke erősítése” 4 db 172,000 EUR „Lakókörnyezet fejlesztése” 5 db 115,358 EUR „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” {FejlPrioritasok.5.Sz331} db {FejlPrioritasok.5.Sz332} EUR „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” {FejlPrioritasok.6.Sz331} db {FejlPrioritasok.6.Sz332} EUR „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” {FejlPrioritasok.7.Sz331} db {FejlPrioritasok.7.Sz332} EUR Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 Fő fejlesztési prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás Kulturális értékek megőrzése 52,000 EUR Természeti örökségek megőrzése 28,000 EUR Épített örökségek védelme, fejlesztése 1,509,524 EUR {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} EUR {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} EUR {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} EUR {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} EUR {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} EUR Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/5 Fő fejlesztési prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése 845,527 EUR Gazdasági környezet fejlesztése 256,000 EUR Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése 172,000 EUR Gazdasági szereplők együttműködésének növelése 0 EUR {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} EUR {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} EUR {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} EUR {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} EUR Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/5 Fő fejlesztési prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, lovas-, vízi-, bor és gasztronómiai-,kulturális- és vallási turizmus 696,000 EUR Külső és belső kommunikáció-, marketing fejlesztése 30,112 EUR Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, lovas-, vízi-, bor és gasztronómiai-,kulturális- és vallási turizmus 104,000 EUR {FejlIntForras.3.Int} {FejlIntForras.3.Forras} EUR {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} EUR {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} EUR {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} EUR {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} EUR Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/5 Fő fejlesztési prioritás: Társadalmi tőke erősítése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támogatása 68,000 EUR Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás 44,000 EUR Vidéki ifjúság felzárkóztatása 44,000 EUR Fenntartható együttműködési formák támogatása 16,000 EUR {FejlIntForras.4.Int} {FejlIntForras.4.Forras} EUR {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} EUR {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} EUR {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} EUR Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb forrás – 91,358 EUR – a(z) Közösségi terek kialakítása, felújítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/5 Fő fejlesztési prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás Közösségi terek kialakítása, felújítása 91,358 EUR Egészséges életmód fejlesztése 24,000 EUR Közlekedésbiztonság fejlesztése 0 EUR Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása 0 EUR Vagyon- és közbiztonság javítása 0 EUR {FejlIntForras.5.Int} {FejlIntForras.5.Forras} EUR {FejlIntForras.6.Int} {FejlIntForras.6.Forras} EUR {FejlIntForras.7.Int} {FejlIntForras.7.Forras} EUR Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Helyzetelemzés Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció Megoldási javaslatok 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat 10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat Komplex stratégia megoldási javaslatai

A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta-tottság 10 legna-gyobb vállalk. 10 legfonto-sabb javaslat Szektor Javaslatok Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 11% 13% 20% 15% 20% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 52% 60% 0% 0% 13% 5% 0% 0% 0% Építőipar Kereskedelem, javítás 22% 12% 20% 0% 0% 6% 2% 0% 38% 30% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 8% 9% 0% 0% 0% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 3% 1% 0% 0% 0% Pénzügyi közvetítés 17% 3% 0% 0% 0% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 9% 2% 0% 0% 0% Egyéb szolgáltatás 0% 0% 0% 46% 50% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5
A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 1 „Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása: - eszköz-beszerzés; - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez.” „A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 10%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 10%-os bővülésével mérhetően várunk.” „Egyéb tevékenység” 2 „Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása a hátrányos helyzetű településeken: - eszköz-beszerzés; - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez.” „A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított három éven belül a települések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a települési munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 3 „Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel, biztosítható egy-egy feldolgozó kialakítása, mely megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerinti jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása.” „A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30-50%-al megnövekedett árbevétel, legalább 5-10 fő hosszú távú foglalkoztatása, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása.” „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 „Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel feldolgozók kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerinti jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása.” „A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30%-al megnövekedett árbevétel, a helyi foglalkoztatás növekedése, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása.” „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 5 „Olyan szervezetek, vállalkozások támogatása, melyekben cigány származású és/vagy fogyatékkal élő munkaerőt is kívánnak alkalmazni, valamint a roma vállalkozásokat, különösen: a környvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, építőipari fejlesztések, erdőgazdálkodás, faipari termékek előállítása terén.” „A megvalósulás időszakában 5-10 új tartós munkahely jön létre. Az elsődleges munkaerőpiacra jutó cigányok és marginalizált helyszetű személyek családjainak szociális körülményei javulnak. A gyermekek megfelelő képet kapnak a munkához való viszonyról. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben.” „Egyéb tevékenység” 6 „Iparterületek kialakítása, fejlesztése, telephelyi infrastruktúra bővítése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz.” „A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése.” „Egyéb tevékenység” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 7 „Iparterületek kialakítása, fejlesztése, telephelyi infrastruktúra bővítése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz.” „A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a céltelepülések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése.” „Egyéb tevékenység” 8 „A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: - a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; - szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- lovas tur-i- vadászati turizmushoz kapcsolódó- erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- horgász tur-i- bortur-i- a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.” „A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a területre érkezők- (5%), a vendégéjszakák- (3%) és az igénybevett szolgáltatások száma (10%).” „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor 9 „A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: - a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; - szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- lovas tur-i- vadászati turizmushoz kapcsolódó- erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- horgász tur-i- bortur-i- a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások.” „A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a hátrányos helyzetű településekre érkezők- (4%), a vendégéjszakák- (5%) és az igénybevett szolgáltatások száma (7%).” „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 10 „Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) és szolgáltatásainak fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén különböző programcsomagok összeállítása (pl.: nyugdíjas, diák), illetve a különböző ágazatok tematikus évének megrendezése.” „Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése.” „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill
A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 1 „Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése.” „A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 15%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez. A helyi piacok fejlesztésével a termelők helybeni értékesítése (+15%) és árbevétele (+10%) is növekszik.” „Egyéb infrastruktúra” 2 „Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése.” „A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 10%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez.” „Egyéb infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 3 „A vidéki örökség megőrzése érdekében: - a helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felúj-a; - az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felúj-a, korszerűsítése, az épület közvetlen megközelítését szolgáló parkolók és gyalogutak kialak-a; - a természeti és a történelmi tájkép, vmint az azt alkotó táji elemek állapotának jav-a, kialak-a: új pihenőhelyek létesítése, meglévők felúj-a, a látnivalók közvetlen környezetének rehab-ja; - az előzőekben megvalósított fejlesztéssel összefüggésben a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, körny-i tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása: tanösvény kiala-a, tájékoztató kiadványok, táblák készítése.” „A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a helyi turizmus fellendülése (5 éven belül a látogatószám 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése.” „Egyéb infrastruktúra” 4 „A vidéki örökség megőrzése érdekében: - a helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felúj-a; - az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felúj-a, korszerűsítése, az épület közvetlen megközelítését szolgáló parkolók és gyalogutak kialak-a; - a természeti és a történelmi tájkép, vmint az azt alkotó táji elemek állapotának jav-a, kialak-a: új pihenőhelyek létesítése, meglévők felúj-a, a látnivalók közvetlen környezetének rehab-ja; - az előzőekben megvalósított fejlesztéssel összefüggésben a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, körny-i tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása: tanösvény kiala-a, tájékoztató kiadványok, táblák készítése.” „A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a hátrányos helyzetű települések és a közösség helyi turizmusának fellendülése (5 éven belül a látogatószám 15-, illetve 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése.” „Egyéb infrastruktúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 5 „A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása: hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközök beszerzése, rendezvények és képzések szervezése. A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása, hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközbeszerzéseik segítése.” „A kulturális értékek megtartása a turizmus egyik vonzó ágazatává válhat, . Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben. 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 5%-os növekedése.” „Kultúra” 6 „Speciális pedagógiai műhely kialakításával a térségben élő gyermekek és fiatalok iskolán kívüli életének szakemberek általi segítése. A vidéki létből és családi környezetből eredő hátrányok leküzdése, az esélyegyenlőség javítása idegen nyelvi, számítástechnikai képzésekkel, tehetséggondozó foglalkozásokkal. A nyelvoktatás hatékonyságának javítása a nemzetiségi alapokra építéssel. Innovatív gyermek és ifjúsági szolgáltatásokkal az érdeklődés felkeltése, a motiváltság és az együttműködési szándék növelése. Speciális ifjúságfejlesztő programok.” „Növekszik a tehetségmérő programokon (versenyeken) részt vevők száma (10%-os növekedés), továbbá a gyermekek és fiatalok önbizalma, versenyképessége. A térségben élő gyermekek és fiatalok kreativitása, ezzel együtt esélyegyenlősége és életminősége javul. Fejlődik és erősödik a fiatal generáció identitástudata, pozitív értelemben vett lokálpatriotizmusa. Tovagyűrűző hatásként számítunk a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javulására és elvándorlásuk kis mértékű csökkenésére.” „Oktatás” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 7 „A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó rendezvények támogatása szükséges.” „A térség helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a térség településeinek kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +20%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+30 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez.” „Kultúra” 8 „A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó rendezvények támogatása szükséges.” „A települések helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a települések kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +10%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+25 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/5 Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Fejlesztési téma 9 „Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése.” „A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához.” „Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” 10 „„Szakmai ház” kialakítása, amely lehetőséget nyújt a népi kultúrával, illetve a folklórral foglalkozók számára, hogy ismereteiket bővíthessék, és munkájukhoz segédanyagot találjanak. Szakmai továbbképzések szervezése. Fórumok, kiállítások, bemutatók, táncházak működtetési feltételeinek megteremtése. Programok kidolgozása egy-egy népszokás, vagy kézműves termék bemutatására. Népi együttesek eszköz és viselettárának kialakítása. Népi hangszeres oktatás, kézműves oktatás feltételeinek megteremtése. Szakkörök, klubszerű foglalkozások elindítása.” „Szabadidő hasznos eltöltése mellett az identitástudat erősödik a településeken, a térségben működő kulturális egyesületek között kialakuló kapcsolatok más területeken is elősegítik az együttműködés lehetőségét. Különböző korosztályokat és társadalmi csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Színesebbé válnak a társadalmi események, ünnepek. A javaslat a térség idegenforgalmi marketingmunkáját is segíti.” „Kultúra” Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 1/31 Kód: KD-48-SzF-A-05 Sorszám: 1124
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/31 Kód: KD-48-SzF-A-05 Sorszám: 1124 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A közösség településeinek életében, megjelenésében számos, védelem alatt nem álló épület – melyek külső megjelenése általában kívánni valót hagy maga után – jelentős szerepet játszik. Az összképet és a helyi életminőséget – főként a kisgyermekes családok számára – részben meghatározó zöldfelületek, játszóterek hiányoznak, fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség A védelem alatt nem álló, jelentős épületek nagy része leromlott állapotú. A védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, térelemek elavultak, hiányosak. Ezek kialak-val, fejl-vel, ill. felúj-val lehetőség nyílik a településkép jav-ra, a turizmus fellendülésére. A helyi termékek helyben történő értékesítésének elősegítéséhez elengedhetetlen a helyi piacok fejl-e, létrehozása. Megoldási javaslat Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. Várható eredmény A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 15%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez. A helyi piacok fejlesztésével a termelők helybeni értékesítése (+15%) és árbevétele (+10%) is növekszik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 1/31 Kód: KD-48-SzF-A-05 Sorszám: 1124 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 23 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/31 Kód: KD-48-SzF-A-07 Sorszám: 2913 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A térség rendkívül gazdag épített örökségekben (kúriák, templomok, köztéri alkotások), melyek döntő része helyi és/vagy országos védelem alatt áll. A közösség területe régebben a Pannonhalmi Apátság része, az Eszterházy-k és Zichy-k birtoka volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legkiemelkedőbb eseményeinek helyszíne. Több település büszkélkedhet kiemelkedő épített örökséggel, számos rendkívül érdekes és értékes épület van, melyek látogatóvonzó erővel bírnak. Ezen épületek nagyon különböző állapotban vannak. Probléma/ lehetőség Az épített örökségek nagy része külsőleg és belsőleg is egyaránt leromlott állapotú. Elavult, hiányos infrastruktúrával rendelkezik. Ezek felújításával lehetőség nyílik a településkép javítására és a turizmus fellendülésére. Egyes helyeken sikerült az épületeket - közel az eredeti állapotokhoz - megmenteni, máshol ezeket a hiányosságokat most szükséges pótolni. Megoldási javaslat A vidéki örökség megőrzése érdekében: - a helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felúj-a; - az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felúj-a, korszerűsítése, az épület közvetlen megközelítését szolgáló parkolók és gyalogutak kialak-a; - a természeti és a történelmi tájkép, vmint az azt alkotó táji elemek állapotának jav-a, kialak-a: új pihenőhelyek létesítése, meglévők felúj-a, a látnivalók közvetlen környezetének rehab-ja; - az előzőekben megvalósított fejlesztéssel összefüggésben a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, körny-i tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása: tanösvény kiala-a, tájékoztató kiadványok, táblák készítése. Várható eredmény A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a helyi turizmus fellendülése (5 éven belül a látogatószám 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 2/31 Kód: KD-48-SzF-A-07 Sorszám: 2913 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 12 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/31 Kód: KD-48-SzF-A-06 Sorszám: 2857 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A hátrányos helyzetű települések életében, megjelenésében számos, védelem alatt nem álló épület – melyek külső megjelenése általában kívánni valót hagy maga után – jelentős szerepet játszik. Az összképet és a helyi életminőséget – főként a kisgyermekes családok számára – részben meghatározó zöldfelületek, játszóterek hiányoznak, fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség A védelem alatt nem álló, jelentős épületek nagy része leromlott állapotú. A védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek, térelemek elavultak, hiányosak. Ezek kialak-val, fejl-vel, ill. felúj-val lehetőség nyílik a településkép jav-ra, a turizmus fellendülésére. A helyi termékek helyben történő értékesítésének elősegítéséhez elengedhetetlen a helyi piacok fejl-e, létrehozása. Megoldási javaslat Az alábbi falumegújítást és -fejlesztést célzó tevékenységek elvégzése: - a védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró épületek külső felújítása; - a település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, zöld felületek; látvány és használati térelemek) kialakítása, meglévők fejlesztése; - alapvetően a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése; - kültéri játszóterek kialakítása, meglévők korszerűsítése. Várható eredmény A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javulása, amely közvetlenül, pozitív irányba befolyásolja az életminőséget, az itt maradási- és a beköltözési kedvet (5 éven belül beköltözés > elvándorlás), valamint közvetve hozzájárul a helyi turizmus bővüléséhez (5 éven belül a látogatószám 10%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+5%) növekedéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 3/31 Kód: KD-48-SzF-A-06 Sorszám: 2857 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/31 Kód: KD-48-SzF-A-08 Sorszám: 2931 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra Helyzet/ adottság A hátrányos helyzetű településeken számos épített örökség (kúriák, templomok, köztéri alkotások) lelhető fel, melyek döntő része helyi és/vagy országos védelem alatt áll. A közösség területe régebben a Pannonhalmi Apátság része, az Eszterházy-k és Zichy-k birtoka volt. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legkiemelkedőbb eseményeinek helyszíne. Több település büszkélkedhet kiemelkedő épített örökséggel, számos rendkívül érdekes és értékes épület van, melyek látogatóvonzó erővel bírnak. Ezen épületek nagyon különböző állapotban vannak. Probléma/ lehetőség Az épített örökségek nagy része külsőleg és belsőleg is egyaránt leromlott állapotú. Elavult, hiányos infrastruktúrával rendelkezik. Ezek felújításával lehetőség nyílik a településkép javítására és a turizmus fellendülésére. Egyes helyeken sikerült az épületeket - közel az eredeti állapotokhoz - megmenteni, máshol ezeket a hiányosságokat most szükséges pótolni. Megoldási javaslat A vidéki örökség megőrzése érdekében: - a helyi és/vagy országos védelem alatt álló építmények külső felúj-a; - az építmény rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felúj-a, korszerűsítése, az épület közvetlen megközelítését szolgáló parkolók és gyalogutak kialak-a; - a természeti és a történelmi tájkép, vmint az azt alkotó táji elemek állapotának jav-a, kialak-a: új pihenőhelyek létesítése, meglévők felúj-a, a látnivalók közvetlen környezetének rehab-ja; - az előzőekben megvalósított fejlesztéssel összefüggésben a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, körny-i tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása: tanösvény kiala-a, tájékoztató kiadványok, táblák készítése. Várható eredmény A felújítással, infrastrukturális bővítéssel a hátrányos helyzetű települések és a közösség helyi turizmusának fellendülése (5 éven belül a látogatószám 15-, illetve 25%-os bővülése), a szállás- és vendéglátóhelyek forgalmának (+10%) növekedése, a településkép javulása, a helyi identitástudat növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 4/31 Kód: KD-48-SzF-A-08 Sorszám: 2931 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 0% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 80000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 20000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 db Természetes személyek 0%

Megoldási javaslatok 5/31 Kód: KD-48-SzF-4-03 Sorszám: 1118
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/31 Kód: KD-48-SzF-4-03 Sorszám: 1118 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság Az akciócsoport számos népművészeti és közkulturális értékekkel bír. Területén számtalan kulturális értékeket támogató, gondozó helyi civil szerveződés és települési önkormányzat található. Probléma/ lehetőség A meglévő értékek nagyobb körben való terjesztése, megismertetése nem megoldott. Az egyes kulturális területek (néptánc, kézművesség, vallási kultúra) közt alacsony aktivitási szinten van a kialakult kapcsolat, vagy egyáltalán nincs, ill. az ezekhez kapcsolódó közös együttműködések sem léteznek. Lehetőséget ezen kapcsolatok, vmint a települési értékek feltárásának elősegítésében, bemutatásának támogatásában találunk. Megoldási javaslat A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó rendezvények támogatása szükséges. Várható eredmény A térség helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a térség településeinek kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +20%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+30 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 5/31 Kód: KD-48-SzF-4-03 Sorszám: 1118 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Rendezvény Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 60000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 40000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 12000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/31 Kód: KD-48-SzF-4-05 Sorszám: 3101 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Kulturális értékek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A közösség hátrányos helyzetű települései számos népművészeti és közkulturális értékekkel bírnak. Területükön számtalan kulturális értékeket támogató, gondozó helyi civil szerveződés és települési önkormányzat található. Probléma/ lehetőség A meglévő értékek nagyobb körben való terjesztése, megismertetése nem megoldott. Az egyes kulturális területek (néptánc, kézművesség, vallási kultúra) közt alacsony aktivitási szinten van a kialakult kapcsolat, vagy egyáltalán nincs, ill. az ezekhez kapcsolódó közös együttműködések sem léteznek. Lehetőséget ezen kapcsolatok, vmint a települési értékek feltárásának elősegítésében, bemutatásának támogatásában találunk. Megoldási javaslat A helyi civil szerveződések, önkormányzatok, intézmények kultúramegtartó és továbbadó tevékenységének fejlesztése, illetve az együttműködések kialakítása, erősítése, amelyek a helyi kulturális értékek feltárását, illetve nagyobb körben történő megismertetését segítik elő - kulturális értékeket bemutató helyszínek kialakítása, fejlesztése, valamint ehhez kapcsolódó rendezvények támogatása szükséges. Várható eredmény A települések helyi kulturális értékhordozóinak megerősödése, és a térségi kulturális együttműködések kialakulásával a helyi kulturális értékek felértékelődése. A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított 3 éven belül a települések kulturális vonzereje (a kulturális rendezvényekre látogatók száma +10%) és a térség kulturális értékeinek ismertsége növekszik (+25 %), mely hozzájárul a helyi kulturális örökség továbbadásának fejlődéséhez, a helyi adottságokra épülő kulturális élet fejlesztéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 6/31 Kód: KD-48-SzF-4-05 Sorszám: 3101 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Rendezvény Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 16000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 12000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 12000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/31 Kód: KD-48-SzF-6-03 Sorszám: 1125 Prioritás: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Intézkedés: Természeti örökségek megőrzése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok Helyzet/ adottság A természeti tájak összkiterjedése az akciócsoport területének 13%-a. NATURA 2000-es területek és számos természetközeli élőhely található a térségben, melyek védett növény- és állatfajok élőhelyei. A térségnek a Duna mellett két jelentős vízfolyása van. A felszíni tavak részben a vízfolyások felduzzasztásából, másrészt a homok- és kavicsbányászat eredőjeként képződtek. Ezek halászati, horgászati és rekreációs funkciókat lát(hat)nak el. Településeinken élők természethez kötődő tevékenységét egyesület segíti. Probléma/ lehetőség Az akciócsoport területén számos természeti érték, természetközeli élőhely található, melyek a zöldturizmus és az oktatás potenciális színhelyei, ugyanakkor a turistautak, tanösvények és pihenőhelyek száma elenyésző. A természeti értékeinkből eredő lehetőségeinkkel nem élünk kellőképpen, a környezet- és termvédelmi gyakorlati oktatás nem épül bele a pedagógiai programokba, a kirándulók nehezen igazodnak el. Megoldási javaslat A természeti értékekből eredő lehetőségek kihasználása érdekében a térséget átfogó turista-, kerékpár utak és lovas túraútvonalak kijelölése, rekreációs programok kidolgozása, természetvédelmi tájékoztató- és oktatóprogram kialakítása fókuszálva a térség iskoláskorú lakosságára. Második lépésben a természeti értékekhez kapcsolódó szuprastruktúrák fejlesztése: családi pihenőhelyek, táborhelyek kiépítése, a természeti környezetben közművelődési terek kialakítása, a meglévő arborétumok fejlesztése. Várható eredmény A természeti értékek megőrzése mellett fenntartható használatuk kapcsán a lakóhely közelében elérhető rekreációs terek az egészséges életmód igényének kielégítését könnyítik meg. A szemléletformáló tevékenység hozzájárul az értékek hosszú távú fennmaradásához, a környezettudatos magatartás kialakulásához A kikapcsolódásra, családi, és közösségi programok szervezésére alkalmas terek az idegenforgalom fejlesztését is elősegítik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 7/31 Kód: KD-48-SzF-6-03 Sorszám: 1125 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Szakmai, egyéb együttműködés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 48000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 28000 EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 12000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 80% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 db Természetes személyek 0%

Megoldási javaslatok 8/31 Kód: KD-48-GF-A-03 Sorszám: 373
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/31 Kód: KD-48-GF-A-03 Sorszám: 373 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett db egyéni vállalkozás, 346 db betéti társaság és 506 db kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található, relatív szerény méretű hazai tulajdonlású mikrovállalkozói szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Probléma/ lehetőség A térség településein működő mikrovállalk. fejlődésének, versenyképességének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, a műszaki-techn-i fejlesztések megvalósítását akadályozza. Több induló vállalkozásnak is szüksége van telephely kialak-ra, ahol gyártási kapacitást hoznak létre. A jelenleg is jól működő mikrovállalk. további fejlesztéseket, telephely- és gyártókap. bővítést, beruházásösztönző tám. igényelnek. Megoldási javaslat Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása: - eszköz-beszerzés; - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Várható eredmény A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 10%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 10%-os bővülésével mérhetően várunk. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 8/31 Kód: KD-48-GF-A-03 Sorszám: 373 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 40% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 35 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/31 Kód: KD-48-GF-A-04 Sorszám: 2840 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mikro- és kisvállalkozások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság Az akciócsoport öt hátrányos helyzetű településén 63 db 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A településeken található, relatív szerény méretű hazai tulajdonlású mikrovállalkozói szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Probléma/ lehetőség A hátrányos településeken működő mikrovállalk. fejlődésének, versenyképességének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, a műszaki-techn-i fejlesztések megvalósítását akadályozza. Több induló vállalk-nak is szüksége van telephely kialak-ra, ahol gyártási kapacitást hoznak létre. A jelenleg is jól működő mikrovállalk. további fejlesztéseket, telephely- és gyártókap. bővítést, beruházásösztönző tám. igényelnek. Megoldási javaslat Mikrovállalkozások műszaki-technológiai fejlesztéseinek támogatása a hátrányos helyzetű településeken: - eszköz-beszerzés; - telephelyhez kapcsolódó építés és épületgépészet kialakítás, felújítás, korszerűsítése; - telephelyi ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; - minőség- és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése. A fenti jövedelemtermelő beruházások közvetlenül hozzájárulnak a gazdasági potenciál-, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Várható eredmény A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított három éven belül a települések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a mikrovállalkozói szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a települési munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 9/31 Kód: KD-48-GF-A-04 Sorszám: 2840 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 0% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 40000 EUR Önkormányzatok 0% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 0% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 db Természetes személyek 0%

Megoldási javaslatok 10/31 Kód: KD-48-GF-1-03 Sorszám: 371
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/31 Kód: KD-48-GF-1-03 Sorszám: 371 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett egyéni vállalkozás, 346 bt és 506 kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található hazai tulajdonlású KKV szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Több településen hiányzik olyan infrastrukturális adottság, amelyre építve a helyi KKV-k saját vállalkozási telephelyüket bővíthetnék, ill. vállalkozások települhetnének meg. Probléma/ lehetőség A térség településein működő vállalkozások fejlődésének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, korszerűsödést akadályozza. Több településen is szükség van olyan alapinfrastruktúrával ellátott területre, ahol a helyi és betelepülő KKV-k telephelyet alakíthatnak ki, gyártási kapacitást hoznak létre. Megoldási javaslat Iparterületek kialakítása, fejlesztése, telephelyi infrastruktúra bővítése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz. Várható eredmény A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a térség településeinek gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 10/31 Kód: KD-48-GF-1-03 Sorszám: 371 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR Egyházak 60% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/31 Kód: KD-48-GF-1-04 Sorszám: 372 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Gazdasági környezet fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság Az akciócsoport területén a nagyvállalatok mellett egyéni vállalkozás, 346 bt és 506 kft működik, melyek gazdasági tevékenysége, és mérete szerteágazó. A térségben található hazai tulajdonlású KKV szektor erősen tőkehiányos, ugyanakkor a vállalkozók innovatívak, és fejlődni szeretnének. Több településen hiányzik olyan infrastrukturális adottság, amelyre építve a helyi KKV-k saját vállalkozási telephelyüket bővíthetnék, ill. vállalkozások települhetnének meg. Probléma/ lehetőség A hátrányos helyzetű településeken működő vállalkozások fejlődésének gátja a tőkehiány, ami elsősorban a bővülést, korszerűsödést akadályozza. Több településen is szükség van olyan alapinfrastruktúrával ellátott területre, ahol a helyi és betelepülő KKV-k telephelyet alakíthatnak ki, gyártási kapacitást hoznak létre. Megoldási javaslat Iparterületek kialakítása, fejlesztése, telephelyi infrastruktúra bővítése, melyek segítségével erősödik a térség KKV szektora, ami közvetlenül hozzájárul a gazdasági potenciál növekedéséhez, valamint közvetve a települések lakosságmegtartó erejének növekedéséhez. Az infrastrukturális fejlesztéssel párhuzamosan térségi szakképző intézményekkel való együttműködés megvalósítása, szakkéző hely biztosítása a gyakorlati oktatáshoz. Várható eredmény A megoldási javaslat megvalósításának kezdetétől számított két éven belül a céltelepülések gazdasági potenciálja növekszik, amit a helyi adóbevételek 5%-os növekedésével, a gazdaság szektor beruházásainak 5%-os emelkedésével, valamint a térségi munkahelyek számának 5%-os bővülésével mérhetően várunk. A betelepülő vállalkozások és a szakképző intézmények együttműködésének fejlődése, szakképző helyszínek 10%-os növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 11/31 Kód: KD-48-GF-1-04 Sorszám: 372 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 27500 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 16000 EUR Non-profit szervezetek 70% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 16000 EUR Önkormányzatok 70% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR Egyházak 70% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/31 Kód: KD-48-GF-1-01 Sorszám: 367 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság Az akciócsoport mezőgazdasági hagyományai jelentősek. Kifejezetten jók a gabonatermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás adottságai. Sokan foglalkoznak sertés és baromfitartással fő és kiegészítő tevékenységben egyaránt. Kiváló fajták állnak rendelkezésre a bábolnai nemesítések eredményeként. A mezőgazdaság még most is 7%-os foglalkoztatója a térségnek. Az északi terület élen jár az alternatív energia kutatásának, előállításának , folyamatában. Jelentős a gabona feldolgozó és takarmány gyártó iparágak tevékenysége. Probléma/ lehetőség A jelentős számú kistelepülési állattartó termékeit zömében "bőrben" értékesíti. Nincs a közelben olyan üzem, mely az állatok vágását megoldva, lehetőséget teremtene a biztonságos értékesítésre, a környék jó minőségbeni húsellátására, specialitásaink megjelenítésére, a nyomon követhetőség biztosításáva. A növénytermesztés és a kertészet termékei is főként feldolgozatlanul hagyják el a térséget. Megoldási javaslat Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel, biztosítható egy-egy feldolgozó kialakítása, mely megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerinti jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása. Várható eredmény A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30-50%-al megnövekedett árbevétel, legalább 5-10 fő hosszú távú foglalkoztatása, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 12/31 Kód: KD-48-GF-1-01 Sorszám: 367 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 60% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 80000 EUR Önkormányzatok 60% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 60% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/31 Kód: KD-48-GF-1-02 Sorszám: 3009 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Helyzet/ adottság A közösség, a hátrányos települések mezőgazdasági hagyományai jelentősek. Kifejezetten jók a gabonatermesztés, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás adottságai. Sokan foglalkoznak sertés és baromfitartással fő és kiegészítő tevékenységben egyaránt. A mezőgazdaság még most is az egyik legjelentősebb foglalkoztató a céltelepüléseken. Az északi terület élen jár az alternatív energia kutatásának, előállításának , folyamatában. Jelentős a gabona feldolgozó és takarmány gyártó iparágak tevékenysége. Probléma/ lehetőség A jelentős számú kistelepülési állattartó termékeit zömében "bőrben" értékesíti. Nincs a közelben olyan üzem, mely az állatok vágását megoldva, lehetőséget teremtene a biztonságos értékesítésre, a környék jó minőségbeni húsellátására, specialitásaink megjelenítésére, a nyomon követhetőség biztosításáva. A növénytermesztés és a kertészet termékei is főként feldolgozatlanul hagyják el a térséget. Megoldási javaslat Termékcsoportonként a termelők hálózatában, folyamatosan frissített tudásszinttel feldolgozók kialakítása, ami megteremti a környék folyamatos friss áru ellátását és a gépkocsis kiszállítást a tagtelepülésekre. A feldolgozó(k) elkészíti és értékesíti a környék sajátos receptúrája szerinti jelölt termékeit. A termelés, a feldolgozás és az értékesítés összekapcsolása, együttműködések generálása. Várható eredmény A fejlesztett feldolgozók területén a beszállítók feldolgozott, speciális termékei is értékesíthetőek, mintegy 50%-kal növelve a hozzáadott értéket. Biztonságos termékértékesítés, 30%-al megnövekedett árbevétel, a helyi foglalkoztatás növekedése, nyomon követhetőség, környezettudatosabb szemlélet és magatartás, alternatív gazdálkodási szemlélet kialakulása. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 13/31 Kód: KD-48-GF-1-02 Sorszám: 3009 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 40000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 20000 EUR Non-profit szervezetek 70% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 70% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 70% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 db Természetes személyek 60%

Megoldási javaslatok 14/31 Kód: Sorszám: 374
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/31 Kód: Sorszám: 374 Prioritás: Helyi gazdaság fejlesztése Intézkedés: Gazdasági szereplők együttműködésének növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A térség gazdasági visszaesésének okai között említhető, hogy a korábbi ipari és mezőgazdasági foglalkoztatók teljesen megszűntek, vagy jelentős mértékben leépültek, s helyüket nagyobb vállalkozások alig vették át. A térség képzettebb munkaerejét elszívták a térségen kívüli új, modern vállalkozások, s közben a térségen belül maradt egy jelentős tartós munkanélküli, szociális támogatásra szoruló, még aktív korban lévő népesség. Az elsődleges ok, hogy a térségben alig alakultak jelentősebb foglalkoztatási képességgel rendelkező új vállalkozások. Probléma/ lehetőség A KKV-k beszállítói kapcsolatépítését általában akadályozza, hogy nem minden esetben képesek megfelelni a magas szintű technikai, minőségi és gazdálkodásszervezési elvárásoknak. Továbbá beszállítói kapcsolatépítésüket nagyban nehezíti az információs gazdaság terén mutatkozó lemaradásuk. Az információs gazdaság megyei kiépüléséhez kedvező feltételt jelent a viszonylag fejlett távközlési rendszer, a tudástőke. Megoldási javaslat A térségi vállalkozások együttműködésével egy klaszter-menedzsment rendszer kiépítése, valamint a hozzá kapcsolódó információs rendszer megteremtése: • klaszterek kialakulását segítő ösztönzési rendszer, valamint a hálózatépítési módszertan megfogalmazása és kidolgozása, • a klaszter fejlesztési forrásainak a koordinálása, az integrált gazdaságszervezés elvének kialakítása és megvalósítása a klaszterben együttműködő partnerekkel, • a szervezetfejlesztés, a logisztikai fejlesztés, a szolgáltatások minőségének folyamatos ellenőrzése. Várható eredmény Beszállítói tevékenység erősödése. Kis- és középvállalkozások árbevételeinek növekedése. KKV-k számának növekedése. Új munkahelyek létesítése. Térség gazdasági fejlődése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Megoldási javaslatok 14/31 Kód: Sorszám: 374
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 14/31 Kód: Sorszám: 374 Leírás Támoga-tási forrás KDOP - 1. prioritás - Regionális gazdaságfejlesztés Jogcím-csoport Hátrányos helyzet Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis db % Természetes személyek

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/31 Kód: KD-48-GF-A-01 Sorszám: 368 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, l... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A terület kedvelt kirándulóhely, alkalmas a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A vizsgált térség turisztikai alapinfrastruktúrája nem mutat egységes képet, területi illetve idegenforgalmi ágak közötti egyenlőtlenség figyelhető meg. A vendéglátó- és szállásadóhelyek, a túraútvonalak és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség A vizsgált idegenforgalmi terület különböző ágaiban nincs egységesen kezelhető alapinfrastr. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökotur-i potenciálban rejlő helyi lehetőségek kiaknázásával, a látogatók itt tartásával munkahelyek őrizhetőek meg, vmint újak teremethetők. Ennek érdekében a tur-i fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolg-i feltételeit, marketingjét szükséges tám. Megoldási javaslat A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: - a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; - szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- lovas tur-i- vadászati turizmushoz kapcsolódó- erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- horgász tur-i- bortur-i- a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. Várható eredmény A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a területre érkezők- (5%), a vendégéjszakák- (3%) és az igénybevett szolgáltatások száma (10%). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 15/31 Kód: KD-48-GF-A-01 Sorszám: 368 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 45% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 40 db Természetes személyek 75%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/31 Kód: KD-48-GF-A-02 Sorszám: 2850 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai infrastruktúra fejlesztése – rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő-, l... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A terület kedvelt kirándulóhely, alkalmas a szabadidő tartalmas eltöltéséhez. A vizsgált térség, a hátrányos helyzetű települések turisztikai alapinfrastruktúrája nem mutat egységes képet, területi illetve idegenforgalmi ágak közötti egyenlőtlenség figyelhető meg. A vendéglátó- és szállásadóhelyek, a túraútvonalak és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség A vizsgált idegenforgalmi terület különböző ágaiban nincs egységesen kezelhető alapinfrastr. A vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro- és ökotur-i potenciálban rejlő helyi lehetőségek kiaknázásával, a látogatók itt tartásával munkahelyek őrizhetőek meg, vmint újak teremethetők. Ennek érdekében a tur-i fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolg-i feltételeit, marketingjét szükséges tám. Megoldási javaslat A turisztikai tevékenységek ösztönzése az alábbi területeken: - a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és az ifjúsági turizmushoz kapcsolódó minőségi szálláshelyek, vmint a kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejl-e; - szálláshelyhez nem feltétlenül kötött minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése: alkalmi falusi-, agro- és ökotur-i- lovas tur-i- vadászati turizmushoz kapcsolódó- erdei turizmushoz és természetjáráshoz kapcsolódó- horgász tur-i- bortur-i- a fenti területekhez kapcsolódó gasztronómiai szolgáltatások. Várható eredmény A szálláshelyek és a szolgáltatások bővítésének, minőségi fejlesztésének és standardizálásának köszönhetően évről-évre nő a hátrányos helyzetű településekre érkezők- (4%), a vendégéjszakák- (5%) és az igénybevett szolgáltatások száma (7%). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 16/31 Kód: KD-48-GF-A-02 Sorszám: 2850 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése Jogcím-csoport ÚMVP, de nem LEADER Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 4000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 17/31 Kód: KD-48-GF-4-01 Sorszám: 369 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – r... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A vizsgált akcióterület turisztikai termékekben és szolgáltatásokban viszonylag gazdag, de területileg nem egységes. Mozaikszerű elhelyezkedés, illetve sokszor csak helyi, vagy szűkebb környezeti ismertség és látogatottság jellemzi. Probléma/ lehetőség A mozaikszerű vonzerők, a kínált programok egyidejű megrendezése problémát okozhat. Fontos egy komplex idegenforgalmi koncepció és stratégia, ill. helyi érték- és vonzerőleltár elkészítése. A programok összehangolása, a Natura és más értékes term-i területek adottságainak kiaknázása, tanösvény területek kijelölése, Erdei Iskola hálózathoz való kapcsolódás, valamint tematikus évek kikijelölése. Megoldási javaslat Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) és szolgáltatásainak fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén különböző programcsomagok összeállítása (pl.: nyugdíjas, diák), illetve a különböző ágazatok tematikus évének megrendezése. Várható eredmény Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 17/31 Kód: KD-48-GF-4-01 Sorszám: 369 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Rendezvény Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 88000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 20 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 18/31 Kód: KD-48-GF-4-02 Sorszám: 3079 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Turisztikai termékek (attrakciók, programok, kiadványok) és szolgáltatások fejlesztése – r... Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A közösség hátrányos helyzetű települései turisztikai termékekben és szolgáltatásokban viszonylag gazdagok, de területileg nem egységesek. Mozaikszerű elhelyezkedés, illetve sokszor csak helyi, vagy szűkebb környezeti ismertség és látogatottság jellemzi a termékeket és szolgáltatásokat. Probléma/ lehetőség A mozaikszerű vonzerők, a kínált programok egyidejű megrendezése problémát okozhat. Fontos egy komplex idegenforgalmi koncepció és stratégia, ill. helyi érték- és vonzerőleltár elkészítése. A programok összehangolása, a Natura és más értékes term-i területek adottságainak kiaknázása, tanösvény területek kijelölése, Erdei Iskola hálózathoz való kapcsolódás, valamint tematikus évek kikijelölése. Megoldási javaslat Az akciócsoport turisztikai termékeinek (attrakciók, programok, rendezvények, kiadványok) és szolgáltatásainak fejlesztése. Előre kidolgozott idegenforgalmi koncepció és stratégia mentén különböző programcsomagok összeállítása (pl.: nyugdíjas, diák), illetve a különböző ágazatok tematikus évének megrendezése. Várható eredmény Tematikus programcsomagok és kiadványok kialakítása (legalább 4 féle), valamint évente különböző "tematikus évek" megrendezésre (pl.: vizek-vadak éve, " Íz-lelő" – gasztronómia éve). 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 10%-os növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 18/31 Kód: KD-48-GF-4-02 Sorszám: 3079 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Rendezvény Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 20000 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 16000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 60%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 19/31 Kód: KD-48-GF-6-01 Sorszám: 370 Prioritás: Helyi turizmus ágazat fejlesztése Intézkedés: Külső és belső kommunikáció-, marketing fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Helyzet/ adottság A térségben a legfőbb kommunikációs csatornák elérhetőek és használhatóak. Az Internet elterjedésével óriási adat, illetve információmennyiség érhető el, de talán ezért is az egyik legfontosabb feladat a hatékony kommunikációs eszközök kiválasztása. Probléma/ lehetőség Általánosságban a legnagyobb probléma, hogy nincs meghatározott célközönség. A legfontosabb feladat a megszólítani kívánt célközönség kiválasztása illetve beazonosítása, csak ezután következhet a kommunikációs csatorna kiválasztása. Mind a belső, mind a külső kommunikációnál törekedni kell a könnyen beazonosíthatóságra, illetve, hogy a közölni kívánt információ bárki számára könnyen elérhetővé váljon. Megoldási javaslat A megszólítani kívánt célközönséget különböző kategóriákba kell besorolni és ezután kiválasztani a legmegfelelőbb és leghatékonyabb kommunikációs csatornát. A könnyű beazonosíthatóság érdekében egységes szimbólumok, logók, színek kialakítása, használata. Az önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, civil szervezetek és intézmények bevonásával egy belső hírlevél rendszer, a térséget, a szolgáltatókat, programokat, rendezvényeket bemutató Térségi Információs Rendszer (TIR) - mely egységesen és könnyen kezelhető, Internet- és képújság alapú - létrehozása. Szakmai rendezvényeken, vásárokon való közös részvétel. Várható eredmény A TIR-nek köszönhetően nő a térségben megrendezésre kerülő programok látogatottsága (10 %), a belső hírlevélen keresztül a rendezvények időpontjai összehangolhatóvá válnak, 15 ezer példányban éves rendezvénynaptár készül, akciós napok kerülnek bevezetésre a szolgáltatóknál (pl.: diák kedd, nyugdíjas csütörtök, aktív hétfő), bevezethetővé válik egy térségi kártya, amellyel a térségben élők számára a szolgáltatások, turisztikai termékek kedvezménnyel vehetőek igénybe. A térség évente legalább 3 szakmai rendezvényen, vásáron képviselteti magát. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 19/31 Kód: KD-48-GF-6-01 Sorszám: 370 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Szakmai, egyéb együttműködés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 58000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 30112 EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 80% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 20/31 Kód: KD-48-GF-2-01 Sorszám: 3028 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támo... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység Helyzet/ adottság A cigányság, a marginalizált csoportok lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő-képessége szempontjából negatívan hat. A cigány kisebbség lélekszáma stagnál, ám az összlakossághoz képest nő az arányuk. Ez elsősorban az óvodás, illetve az iskolás korosztálynál mutatkozik meg. A célcsoportok képzettségi, munkanélküliségi, lakáskörülményei rosszabbak az átlagnál. Bár a helyzet javítása érdekében alakultak cigány és egyéb civil szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, eredményes munkavégzésüket adottságaik erősen korlátozzák. Probléma/ lehetőség A cigányság és a marginalizált csoportok integrációja növelné a térség népességmegtartó és munkaerő-képességét. A roma népesség alacsony képzettsége miatt az elsődleges munkaerőpiacra elsősorban az építőiparban, a környezetvédelmi programokban, az erdőgazdálkodásban lehetséges az elhelyezkedésük, valamint a mezőgazdaságban az állattartás területén. A marginalizált csoportok általában speciális munkát igényelnek. Megoldási javaslat Olyan szervezetek, vállalkozások támogatása, melyekben cigány származású és/vagy fogyatékkal élő munkaerőt is kívánnak alkalmazni, valamint a roma vállalkozásokat, különösen: a környvédelemmel kapcsolatos tevékenységek, építőipari fejlesztések, erdőgazdálkodás, faipari termékek előállítása terén. Várható eredmény A megvalósulás időszakában 5-10 új tartós munkahely jön létre. Az elsődleges munkaerőpiacra jutó cigányok és marginalizált helyszetű személyek családjainak szociális körülményei javulnak. A gyermekek megfelelő képet kapnak a munkához való viszonyról. Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 20/31 Kód: KD-48-GF-2-01 Sorszám: 3028 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 96000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 40000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 21/31 Kód: KD-48-SzF-4-04 Sorszám: 1121 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: A cigány kisebbség és a marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek támo... Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A cigányság lassú integrációja a térség népességmegtartó-, munkaerő-képessége szempontjából negatívan hat. A kisebbség lélekszáma stagnál, ám az összlakossághoz képest nő az arányuk. Ez elsősorban az óvodás, illetve az iskolás korosztálynál mutatkozik meg. A cigányság képzettségi, munkanélküliségi, lakáskörülményei rosszabbak az átlagnál. Bár a helyzet javítása érdekében alakultak cigány szervezetek, kisebbségi önkormányzatok, eredményes munkavégzésüket adottságaik erősen korlátozzák. Probléma/ lehetőség AA cigányság integrációja növelné a térség népességmegtartó és munkaerő-képességét. A cigány szervezetek hagyományőrző tevékenységükkel újraéleszthetik azokat a tevékenységeket, melyek az itt élő cigányság megélhetését biztosították a korábbi években. Zenészek, kereskedők, kézművesek növelhetik a térség turizmusának fejlődését. Megoldási javaslat A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása: hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközök beszerzése, rendezvények és képzések szervezése. A cigány kultúra ápolását végző szervezetek támogatása, hagyományos tevékenységük végzéséhez szükséges eszközbeszerzéseik segítése. Várható eredmény A kulturális értékek megtartása a turizmus egyik vonzó ágazatává válhat, . Az integráció felgyorsul, a népességmegtartó-, munkaerő-képesség nő a térségben. 5 éven belül a szolgáltatásokat, szálláshelyeket igénybe vevők számának 5%-os növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 21/31 Kód: KD-48-SzF-4-04 Sorszám: 1121 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Rendezvény Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 36000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 28000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 22/31 Kód: KD-48-SzF-3-01 Sorszám: 1117 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Vidéki ifjúság felzárkóztatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A térségben jellemző a népesség csökkenés, a lakosság elöregedése. Fokozatosan csökken a 18 éves kor alattiak aránya. Az elmúlt években a felsőfokú végzettségűek, értelmiségiek elvándorolnak a térségből. A fiatalok helyzetét általánosságban nehezíti, hogy az iskolai képzés nem megfelelő minőségű vagy hiányos. A magasabb színvonalú, tehetséggondozást preferáló intézmények csak ingázással vagy bentlakással érhetők el. A gyermekek gyakran alulmotiváltak, sokszor ingerszegény, igénytelen családi környezetben nevelkednek. Probléma/ lehetőség Vannak elszigetelt kezdeményezések a tehetséges gyermekek és fiatalok felkarolására. Komplex tehetséggondozó vagy alkotóműhely, továbbá annak átfogó programkínálata azonban hiányzik. A sikerorientált pedagógusok kapacitása kihasználatlan, munkájuk koordinálatlan a térségben. A gyermekek és fiatalok nyelvtanulása a nemzetiségi vonatkozások és a munkaerő-piaci igények összhangját megteremtve sokkal hatékonyabbá tehető. Megoldási javaslat Speciális pedagógiai műhely kialakításával a térségben élő gyermekek és fiatalok iskolán kívüli életének szakemberek általi segítése. A vidéki létből és családi környezetből eredő hátrányok leküzdése, az esélyegyenlőség javítása idegen nyelvi, számítástechnikai képzésekkel, tehetséggondozó foglalkozásokkal. A nyelvoktatás hatékonyságának javítása a nemzetiségi alapokra építéssel. Innovatív gyermek és ifjúsági szolgáltatásokkal az érdeklődés felkeltése, a motiváltság és az együttműködési szándék növelése. Speciális ifjúságfejlesztő programok. Várható eredmény Növekszik a tehetségmérő programokon (versenyeken) részt vevők száma (10%-os növekedés), továbbá a gyermekek és fiatalok önbizalma, versenyképessége. A térségben élő gyermekek és fiatalok kreativitása, ezzel együtt esélyegyenlősége és életminősége javul. Fejlődik és erősödik a fiatal generáció identitástudata, pozitív értelemben vett lokálpatriotizmusa. Tovagyűrűző hatásként számítunk a fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javulására és elvándorlásuk kis mértékű csökkenésére. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 22/31 Kód: KD-48-SzF-3-01 Sorszám: 1117 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Képzés, oktatás Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 65000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 44000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 12000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 db Természetes személyek 50%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 23/31 Kód: KD-48-SzF-3-03 Sorszám: 1120 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság A civil szféra tevékenysége az akciócsoport minden településén nyomon követhető, azonban kevés helyen rendelkeznek megfelelő humán és fizikai infrastruktúrával. Legmagasabb a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó non-profit szervezetek száma a térségben, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. A kultúrával kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a helyi hagyományok, népszokások és értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak. Probléma/ lehetőség Meglévő igény van a népi kultúra ápolására. Ez az igény és az egyesületekben meglévő szakmai háttér lehetővé teszi a népi kultúra szélesebb körben való terjesztését, egyéni és csoportos oktatását, illetve előadások, rendezvények szervezését, gyűjtemények összeállítását, megőrzését és publikálását és ebben a munkában résztvevők képzését. A népszokások felelevenítésével erősödik a lakóhelyi kötődés. Megoldási javaslat „Szakmai ház” kialakítása, amely lehetőséget nyújt a népi kultúrával, illetve a folklórral foglalkozók számára, hogy ismereteiket bővíthessék, és munkájukhoz segédanyagot találjanak. Szakmai továbbképzések szervezése. Fórumok, kiállítások, bemutatók, táncházak működtetési feltételeinek megteremtése. Programok kidolgozása egy-egy népszokás, vagy kézműves termék bemutatására. Népi együttesek eszköz és viselettárának kialakítása. Népi hangszeres oktatás, kézműves oktatás feltételeinek megteremtése. Szakkörök, klubszerű foglalkozások elindítása. Várható eredmény Szabadidő hasznos eltöltése mellett az identitástudat erősödik a településeken, a térségben működő kulturális egyesületek között kialakuló kapcsolatok más területeken is elősegítik az együttműködés lehetőségét. Különböző korosztályokat és társadalmi csoportokat közelebb hozza egymáshoz. Színesebbé válnak a társadalmi események, ünnepek. A javaslat a térség idegenforgalmi marketingmunkáját is segíti. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 24/31 Kód: KD-48-SzF-3-02 Sorszám: 3124 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás Szektor/fejlesztési téma: Oktatás Helyzet/ adottság A háztartások zöme, falusias lakókörnyezetben helyezkedik el, ami lehetőséget teremt a megújuló energiaforrások hatékonyabb használatára. A vidékies életforma nyújtotta lehetőségek és a globalizáció által sugallt/elvárt életvitel különbsége meghatározza a lakónépesség lehetőségei és elvárásai közötti ellentétet. A környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet folytató civil szervezetek elsősorban a megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkoznak. Probléma/ lehetőség A térségben a megújuló energiaforrások felhasználása jobbára csak a hagyományos fatüzelésű fűtési rendszerekre terjed ki, az energiatakarékosság hatékonysága alacsony. Fokozni kell a megújuló energiaforrások és azok tárolását lehetővé tevő megoldások elterjedését, kifejlesztését. Környezettudatosságot és helyi identitástudatot erősítő intézkedésekkel kell elérni a térség megtartó erejének növekedését. Megoldási javaslat A meglévő környezeti erőforrások jobb kihasználása érdekében a megújuló energiaforrások használatatát bemutató helyek kialakítása, fejlesztése. A környezettudatosságot, a helyi identitástudatot formáló programok szervezése, amelyek helyi, térségi szinten fejtik ki hatásukat. Várható eredmény A megújuló energiaforrások hasznosításának 5%-os növekményét várjuk, éves szinten várhatóan legalább 2 új rendezvény, program, ami a szemléletformálást, helyi identitástudatot és a környezettudatosságot erősíti. A térség lakossága számára hasznosítható megújuló energiaforrások (szél-, víz- és napenergia) használatát lehetővé tévő megoldások termékek, és ezek prototípusai számának 10%-os növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 25/31 Kód: KD-48-SzF-6-02 Sorszám: 1119 Prioritás: Társadalmi tőke erősítése Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kultúra Helyzet/ adottság Az akciócsoport települései, szervezetei számos hazai és nemzetközi testvérkapcsolattal, együttműködéssel rendelkeznek, azonban a tematikus, egy témacsoport köré szerveződő kölcsönös szakmai kapcsolatok fejlesztésre szorulnak. Probléma/ lehetőség A testvérkapcsolatok, együttműködések szorosabbá válása az emberi és kulturális kapcsolatok fejlődésén túl konkrét, közös projekteket is generálnak mindhárom szférában, megismertetve a partnerek között a saját értékeket és szaktudást. Megoldási javaslat Fenntartható együttműködési kapcsolatok kialakítása, a meglévők szélesítése, mélyítése országon belül és nemzetközi szinten egyaránt, más területekkel, akciócsoportokkal. A közszféra meglévő kapcsolatainak kiszélesítése, kiterjesztése a gazdasági- és a civil szférára, szakterületek köré szervezett üzletember találkozók, nonprofit szakmai tapasztalatcserék rendezése, közös projektek generálása. Várható eredmény A javaslat megvalósulását követően várhatóan még az adott évben legalább 2-2 hazai és nemzetközi együttműködési kapcsolat jön létre. A helyi szereplők ismeretei, tapasztalatai bővülnek a tapasztalatcserék, együttműködések során. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 25/31 Kód: KD-48-SzF-6-02 Sorszám: 1119 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések Jogcím-csoport LEADER - Szakmai, egyéb együttműködés Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 30000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 16000 EUR Non-profit szervezetek 80% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 4000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 80% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 26/31 Kód: KD-48-SzF-2-02 Sorszám: 1122 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, felújítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság Minden egyes település rendelkezik valamilyen közösségi funkciókat ellátó intézménnyel, kultúr-, falu- vagy teleházzal. Ezen intézmények nagyon különböző infrastukturális feltételekkel, kihasználtsággal rendelkeznek A helyi közösségek legtöbbje igényli a helyi, megfelelő közösségi tereket, programokat. Probléma/ lehetőség Megfelelő helyi közösségi terek és programok hiányában – és más hatások eredőjeként – a közösségek szétesőben vannak, a lakosok nehezen jutnak rekreációs, közművelődési feltételekhez, hozzájárulva a népesség csökkenéséhez, a fiatalok elvándorlásához. Megoldási javaslat Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése. Várható eredmény A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 26/31 Kód: KD-48-SzF-2-02 Sorszám: 1122 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 96000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 72000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 27/31 Kód: KD-48-SzF-2-04 Sorszám: 3110 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Közösségi terek kialakítása, felújítása Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság Minden egyes hátrányos helyzetű település rendelkezik valamilyen közösségi funkciókat ellátó intézménnyel, kultúr-, falu- vagy teleházzal. Ezen intézmények nagyon különböző infrastukturális feltételekkel, kihasználtsággal rendelkeznek A helyi közösségek legtöbbje igényli a helyi, megfelelő közösségi tereket, programokat. Probléma/ lehetőség Megfelelő helyi közösségi terek és programok hiányában – és más hatások eredőjeként – a közösségek szétesőben vannak, a lakosok nehezen jutnak rekreációs, közművelődési feltételekhez, hozzájárulva a népesség csökkenéséhez, a fiatalok elvándorlásához. Megoldási javaslat Infrastruktúra-fejlesztéssel közösségi terek kialakítása, fejlesztése, tartalmas kikapcsolódási lehetőségek biztosítása. A létrejövő infrastrukturális feltételekre alapozó programokkal a helyi közösségek szervezése. Várható eredmény A kulturális szolgáltatások jobb minőségű biztosítása. A várhatóan létrejövő intézmények szolgáltatásaik által elősegítik a közösségi és a civil aktivitás növelését, így hosszabb távon hozzájárulhatnak a társadalmi befogadás javulásához, a helyi identitástudat erősödéshez, a helyben maradásához. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 27/31 Kód: KD-48-SzF-2-04 Sorszám: 3110 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Aka, Bakonybánk, Csém, Csép, Ete Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 23500 EUR Vállalkozások 60% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 19358 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 20000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 8000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 db Természetes személyek 0%

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 28/31 Kód: KD-48-SzF-2-03 Sorszám: 1123 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Egészséges életmód fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra Helyzet/ adottság Térségünkben a non-profit szervezetek közül legmagasabb számban a szabadidővel- és a sporttal kapcsolatos tevékenységgel foglalkozó egyesületek működnek. Szinte minden településen megtalálható az ehhez a tevékenységhez kapcsolódó valamilyen közösségi tér, azonban a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra minősége tág határok között mozog. Probléma/ lehetőség Az egyesületek főleg a csapatsport szervezésére vállalkoznak, meglévő infrastruktúrájukat is ehhez alakították ki. Az egészséges életmód igényének terjedése, a sportolási lehetőségekkel kapcsolatos elvárásokat is megváltoztatta. Ma már igény van az edzőtermek egyéni kínálatára is. Az egyesületek anyagi lehetőségei nagyon korlátozottak, sőt a korosztályi és nemek közötti igényekre is figyelniük kell. Megoldási javaslat A közösségi és egyéni sportok infrstrukturális feltételeinek megteremtése, fejlesztése. A jelenleg is működő, illetve újonnan kialakított közösségi tereken – akár vállalkozók bevonásával is – az egészséges életmód igényének megfelelő sportolási lehetőségek kialakítása. Várható eredmény Az egészség megőrzése nem csupán egyéni érdek. A szabadidő értelmes és rendszeres eltöltésének társadalmi hasznát már nem kell bizonyítani. A szabadidő hasznos eltöltésével kapcsolatos fejlesztések arányában a település lakosság megtartó ereje nő. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 28/31 Kód: KD-48-SzF-2-03 Sorszám: 1123 Leírás Támoga-tási forrás ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása Jogcím-csoport LEADER - Nem jövedelemtermelő beruházás Hátrányos helyzet Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Ács, Ácsteszér, Aka, Almásfüzitő, Ászár, Bábolna, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bakonyszombathely, Bana, Bársonyos, Császár, Csatka, Csém, Csép, Ete, Kerékteleki, Kisbér, Kisigmánd, Mocsa, Nagyigmánd, Réde, Súr, Tárkány, Vérteskethely Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége 30000 EUR Vállalkozások 50% Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága 24000 EUR Non-profit szervezetek 100% Megvalósítás során támogatható maximális projektméret 8000 EUR Önkormányzatok 100% Megvalósítás során támogatható minimális projektméret 2000 EUR Egyházak 100% Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 db Természetes személyek 0%

Megoldási javaslatok 29/31 Kód: KD-48-SzF-B-02 Sorszám: 1126
A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 29/31 Kód: KD-48-SzF-B-02 Sorszám: 1126 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Közlekedésbiztonság fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat Helyzet/ adottság Térségünkben a gyér vasúti közlekedés miatt a személy és áruforgalom jelentős része a településeken keresztül átvezető közutakon valósul meg, mivel csak a 13-as út kerüli el a településeket. Helyi tömegközlekedés nincs, a településeken a kerékpáros közlekedés népszerű. Az akciócsoport területén nincs kijelölt országos kerékpár út, a kiépített kerékpár utak hossza jelentéktelen, ezért főként a közutakon lehet kerékpározni, ahol a motorok, autók sokszor gyorsabban haladnak a megengedettnél, vezetőik pedig gyakran türelmetlenek. Probléma/ lehetőség A kerékpáros balesetek az utóbbi időben a személyi sérüléses balesetek mintegy 20%-át teszik ki, melyek nagyobb része a kerékpárosok és más járművek párhuzamos közlekedése során következik be. A közlekedési baleseteket kiváltó okokat megtalálhatjuk a közúti közlekedési morál általánosan nyers, durva állapotában. Mivel a közlekedés biztonsága nem kielégítő, a kerékpáros közlekedés növelése nem ösztönözhető. Megoldási javaslat Térségünkben belátható időn belül nem lesznek olyan források, melyek lehetővé teszik a már ma is meglévő igény szerinti kerékpár utak kiépítését. A közlekedés biztonságának javítását jelenleg csak a gyorshajtás megakadályozásával, valamint a közlekedők fokozott ellenőrzésével lehet elérni. A forgalom lassítása, a közlekedésben résztvevők biztonságát az eredmény-költség-hatékonyság figyelembe vételével jelenleg a településen átvezető közutakon elhelyezett elektronikus jelzőtáblák növelhetik. Várható eredmény A településekre bejövő közúti forgalomban résztvevők gyorshajtásának megakadályozása a közlekedés biztonságát növeli. Ennek következtében a lakosság kerékpáros közlekedésben való részarányában is növekedés várható, aminek hatására a személygépjármű forgalom növekedés lassul, a balesetek száma pedig csökken. A biztonságos közlekedés eredményeképpen növekszik a szabadidős kerékpározás is, az egészsége életmód igényének terjedése, és nem utolsó sorban a kerékpáros turizmus növekedése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 29/31 Kód: KD-48-SzF-B-02 Sorszám: 1126 Leírás Támoga-tási forrás KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés Jogcím-csoport Nem ÚMVP Hátrányos helyzet Megoldási javaslat által érintett települé-sek listája Egyéb paraméterek Támogatási intenzitások Megoldási javaslat összes becsült költsége EUR Vállalkozások % Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR Non-profit szervezetek % Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR Önkormányzatok % Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR Egyházak % Megvalósítás során várható kérelmek száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis db Természetes személyek %

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 30/31 Kód: KD-48-SzF-B-03 Sorszám: 1127 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Vagyon- és közbiztonság javítása Szektor/fejlesztési téma: Közbiztonsági szolgálat Helyzet/ adottság A bűncselekmények százalékos aránya a megyén belül folyamatosan emelkedik. A teljes bűnözés 2/3-a vagyon elleni elkövetés. Emelkedik a visszaeső és az utógondozott elkövetők száma. A fiatalkorú elkövetők száma kis mértékben csökkenő tendenciát mutat, de a fiatal felnőtt korú elkövetőké ugyanannyival nő. A helyi lakos elkövetők számának több mint kétszerese az átutazó bűnözők száma, ami még növekedést is mutat. A bűnüldöző szervek prognózisa szerint számolni kell azzal, hogy növekedni fog az átutazó bűnelkövetők száma. Probléma/ lehetőség A rendvédelmi szervek beszámolóiból kitűnik, hogy térségünkben a közbiztonság helyzete folyamatosan romlik. A bűncselekményeket általában visszaeső bűnelkövetők és fiatal felnőtt korú elkövetők hajtják végre. Sajnos növekszik az átutazó bűnelkövetők száma is, sőt a bűnüldöző szervek ennek növekedését prognosztizálják. Jelentős kárt okoznak, hiszen a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott károk 2 %-a sem térül meg. Megoldási javaslat A közrend, a közösségi vagyon és a magántulajdon megőrzése mindenki számára fontos. A tulajdonosok kötelezettsége a vagyonuk megóvása, védelme. Vagyonvédelem feladata a fizikai védelem mellett a kármegelőzés is. A települések közösségei figyelő és jelzőrendszerek üzemeltetésével, a gondatlanság elkerülésével, valamint a települési polgárőrségek infrastrukturális feltételeinek javításával tudják elriasztani, vagy elkövetés közben tetten érni a közrend és közbiztonság megszegőit. Várható eredmény A mindenki számára látható helyszíneken felszerelt riasztók, figyelő eszközök, a polgárőrök jelenléte a bűnelkövetést megnehezítik, az elkövetőket visszatartják a büntethetőségük rizikójának növekedése miatt. Amíg a bűnelkövetők „feladatvégzését” megnehezítik a védelmi rendszerek, addig a bűnüldöző szervek munkáját megkönnyítik. Figyelő rendszerek a felderítést, nyomon követést is segítik. A rendszerek üzemeltetése a közbiztonság érzetének javulását eredményezi, megállítja a bűnelkövetés növekedését, és hosszútávon csökkenést eredményez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik Megoldási javaslatok 31/31 Kód: KD-48-SzF-B-01 Sorszám: 1116 Prioritás: Lakókörnyezet fejlesztése Intézkedés: Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság Helyzet/ adottság Az akciócsoport területének megközelítésére közúton (autópályán és főútvonalakon) és vasúton egyaránt lehetőség nyílik, de a vasúti kapcsolat csak a Duna menti két településen felel meg az igényeknek. A térséget érintő, az egyes településeket összekötő alsóbbrendű utak hálózata kiépített, azonban számos eleme, szakasza javításra szorul. A kistérségen áthaladó közúti tömegközlekedés a főbb utakhoz igazodik. A térségen belüli ritka járatszámú, központosított tömegközlekedés az összes települést érinti, minden település elérhető. Probléma/ lehetőség A vasúti kapcsolat hiánya miatt a közúti tömegközlekedési módok fejlesztése szükséges, aminek ki kell terjednie mennyiségbeli és színvonalbeli ellátás javítására. A buszközlekedési vonalakon az utasokat kiszolgáló infrastruktúra minősége sok kívánnivalót hagy maga után. Az információs táblák hiányosak, a tájékoztatás minimális követelményeinek sem felelnek meg. Váróhelyiségek hiányoznak, vagy felújításra szorulnak. Megoldási javaslat A buszparkolók, járdaszigetek, autóbuszöblök, felszállóhelyek kialakítása, felújítása mellett a buszvárók felújítása is elengedhetetlenül szükséges. Az utas tájékoztatáshoz szükséges információs táblák elhelyezésével az utasok tájékozódását is segíteni kell. Várható eredmény A tömegközlekedés infrastruktúrájának felújítása, az utas tájékoztatás fejlesztése, az utasok kényelmének javítása mellett a közlekedés dolgozóinak is megkönnyíti munkáját. Nem csak az utazás körülményeit, hanem a balesetmentes üzemeltetést, a biztonságot is növeli. A kényelmesebb utazási körülmények megteremtése növeli a tömegközlekedést igénybe vevők számát, az egyéni utazók átirányítását a tömegközlekedés használatára. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/4
Prioritások, intézkedések: 1. Helyi gazdaság fejl-e 1.1. Gazdasági környezet fejl-e 1.2. Mikro- és kisvállalkozások fejl-e 1.3. Mezőgazdasági termékek helyi szintű feldolgozásának fejl-e 1.4. Gazdasági szereplők együttműködésének növ. 2. Helyi turizmus fejl-e 2.1. Turisztikai infrastruktúra fejl-e 2.2. Turisztikai termékek és szolgáltatások fejl-e 2.3. Külső és belső kommunikáció-, marketing fejl-e 3. Helyi örökség megőrzése 3.1. Épített örökségek megőrzése, fejl-e 3.2. Természeti örökségek megőrzése 3.3. Kulturális értékek megőrzése 4. Társadalmi tőke erősítése 4.1. Fenntartható együttműködési formák tám. 4.2. Környezettudatosság, helyi identitástudat erősítése, szemléletformálás 4.3. Vidéki ifjúság felzárkóztatása 4.4. Cigány kisebbség, marginalizált csoportok integrációját elősegítő tevékenységek tám. 5. Lakókörnyezet fejl-e 5.1. Közlekedésbiztonság fejl-e 5.2. Tömegközlekedési infrastruktúra felújítása 5.3. Közösségi terek kialakítása, felújítása 5.4. Vagyon- és közbiztonság javítása 5.5. Egészséges életmód fejl-e A tervezés során alapvető szempont volt, hogy a különböző stratégiai elemek logikusan építkezzenek egymásra, kiegészítsék és erősítsék egymás hatását a megvalósítás során, ill. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

azt követően. Az elkészített helyzetfeltárás, és az arra épülő stratégia a térség valós problémáit és fejlesztési lehetőségeit mutatja be. A prioritások, intézkedések és a kapcsolódó megoldási javaslatok hierarchikus rendszert alkotnak, a közösség lehetséges komplex fejlesztéseit foglalják össze, s reményeink szerint a célok, a jövőkép megvalósulást szolgálják. A stratégiában felvázolt prioritások, intézkedések és megoldási javaslatok kiegészítő hatása – a gazdaság- és turizmusfejl-i intézkedések kivételével – nagyrészt független időbeli ütemezésüktől, ezeket a közösség éves rendszerességgel párhuzamosan kívánja megnyitni. A gazdaság- és a turizmusfejlesztési prioritások intézkedéseinek egymásra épülésüket követő sorrendisége határozza meg a források megnyitásának egymás utáni kívánatos ütemezését. A helyi vidékfejlesztési stratégia megoldási javaslatainak megvalósulásával várhatóan közvetlen outputként 450 db helyi támogatási kérelem kerül benyújtásra, ebből 240 db sikeres pályázati projekt születik, melyek hozzávetőlegesen 2/5-ét vállalkozások, 2/5-ét önkormányzatok, illetve egyházak és 1/5-ét civil szervezetek valósítják meg. Felhasználásra kerül a közösség számára az ÚMVP-ból rendelkezésre álló fejlesztési forrás, mely összességében várhatóan euró értékű beruházást, fejlesztést indukál. Tervezett eredményként a terv megvalósításának keretén belül:  beruházás jellegű projektek száma 173 db, o ezen belül jövedelemtermelő 114 db, o nem jövedelemtermelő 59 db,  nem beruházás jellegű projektek száma 67 db o képzések, oktatások száma 16 db, o rendezvények száma 37 db, o szakmai, egyéb együttműködések száma 14 db. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A gazd-i-, tur-i- és vidékfejl-i projektek hosszú távú hatásaként további beruházások jelentkeznek. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

A teljes stratégia várható hatásaként 10 éves távlatban: Gazd-i hatás: A stratégia részeként olyan gazdasági-, turisztikai-, vidékfejlesztési projektek valósulnak meg összehangolt formában, melyek gazdasági hatása egyrészt megmutatkozik a térségi munkalehetőségek, szolgáltatások mennyiségi és minőségi paramétereinek növekedésében, az egységes megjelenés megteremtésében, valamint a fejlesztést végrehajtó szervezetek, közvetett módon a települési önkormányzatok, más termelők, szolgáltatók jövedelemszintjének növekedésében. A szereplők közt kialakult együttműködések, a beruházások további fejlesztéseket generálnak. Társadalmi hatás: A közös gondolkodás, tervezés és végrehajtás következtében kialakult és megszilárdult együttműködések száma nő. A tőkehiány miatt hátrányos helyzetben lévő szervezetek/személyek esélyei megteremtődnek illetve növekednek a fejlesztések következtében. A kedvezőbb élet- és foglalkoztatási körülmények, a közösségi élet színesebbé válása, a helyi azonosságtudat növekedése csökkentik az elvándorlás mértékét, vonzóvá teszik azt a betelepülni szándékozók számára, így a demográfiai mutatók kedvezőbbé válnak. Környezeti hatás: A háttér infrastruktúra fejlesztésével zöldfelület növekedés, a generált fejlesztésekkel rendezettebb, gondozottabb településkép érhető el, valamint a természeti értékek megismerése mellett biztosítottá válik azok megőrzése. Az örökségmegőrzés során végrehajtott fejlesztések jelentősen érintik, és kedvező változást gyakorolnak a térség épített környezetére. Ez konkrét felújítást, csinosítást, korszerűsítést jelent. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2
Az akciócsoport, a TKCS összetétele reprezentálja a legkülönbözőbb társadalmi csoportokat, lehetőséget biztosítva véleményük, elképzeléseik kifejésére, megvalósítására. A HVS helyi gazdaságfejlesztési koncepciója a munkahelyteremtésre fókuszálva próbál kitörési pontokat nyitni a hátrányos helyzetű csoportok számára is. Olyan alternatívák vetődnek fel, amelyek a megújuló energiaforrások alapanyagainak előállításában, feldolgozásában a cigány kisebbség foglalkoztatására nyitnak új utat, előremutatva az integráció felé, mely az egyéb tekintetben hátrányos helyzetbe szorult emberek számára is felkínálja az esélyegyenlőség megteremtését. A szakképzések igényessége, lehetősége, a szolgáltatások magasabb színvonalának biztosítása, annak elérhetősége erősíti a különböző csoportok közeledését, együttműködését, integrációját. A kulturális, rekreációs programok sokasága, támogatása is segíti kialakítani a különböző társadalmi csoportok, generációk kohézióját, az együttgondolkodás igényét. A HVS a fenntarthatóság mentén a környezeti-természeti értékek megóvására korszerű, innovatív frissítésére fókuszálva építkezik. A klasszikus mezőgazdasági tevékenységeket az agrár-környezetgazdálkodási programokba terelve, a környezeti szennyezést csökkentve, a tudati-képzési formálással változtat termelői szemléletet. A hagyományos extenzív, legeltetéses őshonos fajták tartása, bemutatása, a génmegőrzés fontossága, a sokszínű környezet kialakításának óhaja – a kíméletes ökológiai gondolkodás felé törekvés pozitív szemléletváltozás tükröződése – a természetmegőrzés záloga. A közösség területén gazdálkodók a termelői integráció keretében termelőcsoportba szerveződve, egyediségüket megtartva kiegyensúlyozott, tervezhető, kiszámítható, növekvő jövedelempozíciót elérve erősíthetik gazdaságukat. A gazdálkodók, feldolgozók saját előállítású, feldolgozású, helyben értékesíthető termékeivel magasabb színvonalú lesz a települési szolgáltatás színvonala. A nyomon követhetőség erősíti a bizalmi tőkét, a helyi foglalkoztatás a technológiai fejlesztésekkel, alternatívákkal növekvő pályára áll, a lokális értékteremtés hangsúlyosabbá válik. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2
A HVS szintjén a gazdák részéről megfogalmazódnak az igények az alternatív energiaforrások hasznosítására. A hozzáadott érték minél nagyobb százalékú megjelenítése, az alternatív energiaforrások előállításával és hasznosításával hosszú távú megélhetésüket érhetik el a kiszolgáltatottság csökkentésével. Az iparterületek rehabilitációja javítja az élhetőbb környezet kialakítását, alternatív foglalkoztatási lehetőségeket teremtve növel a helybennmaradást. A környezettudatos gondolkodás a gazdasági tevékenységeken keresztül a tudatosan felépített képzési rendszereken át teremtődik meg. A fejlődő településkép, a zöldfelületek növelése, a mikro-vállalkozások létrejötte, fejlesztése, az igényes környezet kialakítása élhetőbb környezetet, jobb közérzetet biztosít, a lakosság megtartását szolgálja. A közösségi együttműködések folyamatossága az, mely a LEADER példáján át tőkét kovácsolhat az identitástudat erősítésében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/2
•Komárom-Bábolna Kist. Turfejl-i Stratégiai P-ja (2002) •Komárom-Bábolna Kist. Agrárstr- átalakítási és Vidfejl-i P-ja (2000) •Komárom-Bábolna Kist. Gazdfejl-i P-ja (2005) •Komárom-Bábolna Kist. Környvéd-i P-a (2005) •Kijelölt pályás lovastúra útvonalak fej-e a Kisbér-Mór-Zirc kist-ben (2000) •Kisbéri Kist. Agrárstr- átalakítási és Vidfejl-i P-ja (2000) •Bakonyalja Natúrpark fejl-i javaslatainak kidolgozása (2003) •Kisbéri Kist. Területfejl-i Koncepció és Program (2005) •Kisbéri Kist. Környvédi P-ja (2005) •Bakonyalja Akciócsoport Helyi Vidfejl-i Terv (2005) •Esélyegyenlőségi Program (2008) A fejlesztési tervek szinergiában történő megvalósításával célunk a fenntartható fejlődés biztosítása mellett ideális gazdasági, település- és térszerkezet kialakítása. Az embereknek legyen lehetőségük lakóhelyük értékeit megőrizni és újakat teremteni helyi erőforrások felhasználásával. Álljon rendelkezésükre megfelelő infrastruktúra, gazdasági és életkörülményeik mutassanak folyamatosan emelkedő tendenciát: érezzék, hogy itt jó élni és dolgozni. A spontán gazdasági-társadalmi hatások helyett a fejlesztési tervekkel célunk a pozitív hatások felerősítése, ill. a negatív hatások tompítása. A fejl-i tervek fő célkitűzése az akciócsoport területén élők segítése, a térség összehangolt és dinamikus fejlesztése. A gazdfejl-i programok esetében megfogalmazott innováció orientált gazdasági fejlődés segítése, a KKV-szektor támogatása eredményeként az akciócsoport területén lévő vállalkozások számának stagnálása mutatható ki a kedvezőtlen országos gazdasági környezeti hatások ellenére. A turfejl. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 2/2
területén a fejlesztési tervek a lovas-, öko-, falusi turizmus fejlesztését jelölik meg célterületként. A fejlesztési tervek hatása révén az akciócsoport területe a turizmus piacán egyre erőteljesebb idegenforgalmi desztinációként jelenik meg. Ez kimutatható a ker-i szálláshelyek számának és a vendégéjszakák számának növekedésében. A turisztikai infrastruktúra fejlesztésében mennyiségi és minőségi hatások jelentkeznek: új fogadóhelyek kerültek kialakításra, a meglévők minőségi fejl-re, kerékpár, lovas és gyalog túraútvonalak kerültek megvalósításra. A gazd-i, turfejl-i és agrárstruktúra átalakítási programok együttes hatása eredményeként értékelhető a térségi foglalkoztatás kis mértékű emelkedése. A pozitív változás értékét növeli, hogy a hagyományosan mezőgazdasági térség esetében a jelentős foglalkoztatók, illetve az agrár ágazat globális kedvezőtlen hatásai révén a feldolgozóiparban megjelenő beruházások révén jelentős munkaerő-piaci zavarok nem jelentkeztek. A környvéd-i programok megvalósulásának hatása a térségi lakosság környtudatos magatartásának erősödésében, a minden településre kiterjedő szelektív hulladékgyűjt. bevezetésében, az illegális hulladéklerakók számának csökkenésében, a lakosság kedvező egészségi állapotában jelentkezik. Az esélyegyenlőségi tervek készítésével célunk a hátrányos helyzetű, marginalizált csoportok integrációjának segítése, a társadalmi-gazd-i esélyegyenlőség megteremtése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2
A közösség meggyőződése szerint a demokratikus, nyilvános és LEADER-szerű működést az egyesületi forma biztosítja. A ’Bakonyalja-Kisalföld kapuja’ Vidékfejlesztési Egyesület munkáját tagozatokba (köz-, civil- és üzleti szféra tagozat) tömörülve végzi. Az egyesület alapszabálya rendelkezik többek között az egyesület szerveinek felépítéséről, hatásköréről és működéséről. E szerint az összes tagot tömörítő szerv, a közgyűlés az egyesület legfőbb szerve, mely a működéssel kapcsolatos lényegi kérdésekben dönt. A 3 tagozatot 2-2 fő képviseli az elnökségben. Az elnökség hatáskörébe tartozik a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtásával kapcsolatban a döntés az elnök által felterjesztett támogatási rangsor(ok) alapján a forrás(ok) allokációjáról. Az egyesület az ÚMVP III. és IV. tengelyes intézkedéseinek végrehajtása érdekében, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal útmutatásával összhangban Szervezeti és Működési Szabályzatot készít, melyet az elnökség hagy jóvá. Az egyesület saját munkaszervezetet hoz létre, mely a tevékenységét segítő irodaként ellátja a központi rendelet alapján benyújtott kérelmek értékeléséhez, az értékelés és döntés előkészítés érdekében végzendő-, valamint az ügyviteli és adminisztratív feladatokat. A munkaszervezet feladata továbbá a pályázókat támogató projektgenerálási és szaktanácsadási feladatok térségi szintű megvalósítása az egyesület által kidolgozandó kommunikációs terv alapján. Szervezeti felépítése, feladatai, létszáma az egyesület tevékenységeihez igazodik, mely a Szervezeti és Működési Szabályzatban kerül meghatározásra. Az egyesület 3 tagú felügyelő bizottságot választott működésének és gazdálkodásának ellenőrzése céljából. Az alábbi LEADER elvek megvalósulásának alapja, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégia terület alapú, multi-szektorális és integrált, célja a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása és fejlesztése. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2
- Alulról építkezés, közösségi részvétel: Az alulról jövő kezdeményezések felkarolása már a tervezés során. A megvalósítás során a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba. - Kommunikáció: A megvalósítás során nagy hangsúly helyeződik a belső és külső kommunikációra. A belső a partnerségre, a külső a kapcsolatteremtésre fókuszál a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása végett. - Az innováció növelése: a különböző fejlesztések komplex módon, térben-időben koncentráltan alkothatnak egy hatékonyan működő egészet. A generált és támogatott projektek egyik fő kiválasztási szempontja az egyediség, az újszerűség. - A helyi partnerség erősítése: a három terület egy közösen kigondolt és kidolgozott program megvalósítására hosszú távon, rendszeresen együttműködik. Az értékelés során előny a partnerségben megvalósított fejlesztés. Fontos szerep a társadalmi kohézió és a térségi identitástudat erősödésében. Az egyes tagszervezetek együttműködése, tervei túlmutatnak jelen fejlesztés keretein, azzal párhuzamosan és azt követően számos közös projektet kívánnak megvalósítani a célok, a jövőkép elérése érdekében. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld Kapuja

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld Kapuja"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld Kapuja

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Bakonyalja-Kisalföld Kapuja"— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés