METAKOMMUNIKÁCIÓ. Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”.

Az előadások a következő témára: "METAKOMMUNIKÁCIÓ. Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”."— Előadás másolata:

1 METAKOMMUNIKÁCIÓ

2 Ismétlés Minden jel, ami önmagán túlmutat, ami önmagánál többre utal. A jelet nem az teszi jellé, aki adja, hanem az, aki „veszi”.

3 Nonverbális kommunikáció = Metakommunikáció A nonverbális kommunikációs eszközök a verbális kommunikációt (a nyelvileg megformált szöveget) kísérő, azt kiegészítő vagy éppen módosító, olykor helyettesítő eszközök. A közléseink kb. a 7 %-a verbális, 38 %-a vokális (hangszín, hanglejtés stb.), 55 %-a vizuális (megjelenéssel, testbeszéddel kifejezett) információ.

4 Nem nyelvi (nonverbális) jelzések: 1) külső megjelenés 2) vokális (hanggal kifejezett) nem nyelvi jelzések 3) testbeszéd

5 Nem nyelvi jelek / 1 – Külső megjelenés

6 Nem nyelvi jelek / 2 – Vokális (hanggal kifejezett) nem nyelvi jelzések Szövegfonetikai eszközök:  Hangszín: a hang egyedi színezete  Hanglejtés: a hangmagasság változása  Hangerő  Hangsúlyozás: hangerő + hangmagasság segítségével egy szótag kiemelése *  Beszédtempó  Szünetek Sóhajtás, nevetés, torokköszörülés…

7 Hangsúly A magyarban: szó-, szakasz- és mondathangsúly Szóhangsúly a magyarban: mindig az első szótagon Léteznek hangsúlytalan szavak (pl. névelő, névutó, kötőszó). A szakasz a hangsúlyos szótagtól a következő hangsúlyos szótagig tart A mondathangsúly a mondanivaló leglényegesebb szavára kerül A hangsúlyozást mindig a mondanivaló irányítja; a leglényegesebb: a fontos szó és az új közlés

8 Nem nyelvi jelek / 3 – Testbeszéd Mimika (arcjáték, tekintet) Gesztusok (fej-, kéz- és karmozdulatok) Testtartás Térközszabályozás

9 Gesztikuláció és mimika

10 A nem nyelvi jelzések jó részét ösztönösen használjuk → pl. a hat alapérzelem kifejezése → ha a nem nyelvi jelzések ellentétbe kerülnek a szóbeli közléssel, inkább az előbbinek hiszünk Más részét a környezetünket utánozva tanuljuk → pl. fejbólintás és fejrázás Bulgáriában

11 Alapérzelmek harag

12 félelem

13 meglepődés

14 öröm

15 bánat

16 undor

17 Testtartás

18 Térközszabályozás 3,6 m felett nyilvános zóna /Ez a távolság az, amikor nagyobb létszámú idegen emberekhez intézzük szavunkat 1,2-3,6 m társadalmi zóna /Ekkora távolságban állunk idegenektől, a nálunk dolgozó szakemberektől, és mindazoktól, akiket nem ismerünk eléggé 45cm-1,2 m személyes zóna / Ekkora távolságban állunk egymástól hivatalos és társas összejöveteleken, baráti találkozókon 15-46 cm intim zóna / az ember, mintha a saját tulajdona lenne, úgy őrzi ezt a zónát. Csak az egyénhez érzelmileg közel állóknak szabad behatolniuk ide szoros intim zóna: ez a 15cm-en belüli távolság, ide szinte fizikai érintkezés során hatolhatnak be szüleink, gyerekeink, házastársunk, közeli barátunk, közeli rokonunk

19 Ha megfigyeljük, mekkora távolságra nyújtja ki egy ember kézfogásnál a karját, azonnal megtudjuk, honnan jött. A nagyvárosiaknak 45 cm-es „légbuborékuk” van, ilyen távolságba nyújtják ki a karjukat kézfogásnál, ilyenkor a két kéz semleges területen találkozhat. A vidékieknek ezzel szemben 100 cm-es vagy annál is nagyobb lehet a „légbuborékuk”, így ők szilárdan megvetett lábbal, a lehető legmesszebbre hajolnak előre, míg a városi előrelépve üdvözli a másikat. A távoli vagy nagyon gyéren lakott vidékről valók szívesebben intenek némi távolságból egymásnak.

20 Igazat mond?

21

22 Mit érez?

23

24 Mit akar sugallni?

25

26 Ismeretlen és Orbán Viktor

27 Vlagyimir Putyin

28 Obama és Enrico Letta (olasz miniszterelnök)

29 Hende Csaba honvédelmi miniszter

30 Julia Tyimosenko

31 Stephen Harper kanadai miniszterelnök

32 Michel Temer, a Brazil Szövetségi Köztársaság alelnöke steepling