FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december.

FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK 2017. november – december.
Alapfogalmak, jogi státus, források Dr. Köbel Szilvia Dr. Köbel Szilvia -

Alapfogalmak, jogi státus, források
EGYHÁZJOG – az egyházra, mint szervezetre vonatkozó jogszabályok összessége (IUS ECCLESIASTICUM) Külső egyházjog (ius ecclesiasticum externum) Állami egyházjog – az egyház és a közhatalom viszonyát szabályozza, állami kényszerrel érvényesíthető Belső egyházjog (ius ecclesiasticum internum) Az egyház illetékes szervei alkotják és érvényesítik - Ius divinum - Ius humanum Dr. Köbel Szilvia -

Külső (állami) egyházjog – állam által kibocsátott törvények, rendeletek, nemzetközi szerződések Tárgyköre folyamatosan bővül - pl. egyházi vagyon kezelése, vallásügyi igazgatás - minden jogághoz kapcsolódik (pl. oktatás, pénzügy) - egyház jogi személyisége, jogalanyisága (polgári jog) Belső egyházjog – az egyház szervezetét, működését, tagsági viszonyait, tevékenységét szabályozza; ahány egyház, annyiféle egyházjog (államonként is eltérhet) Dr. Köbel Szilvia -

Magyarországon az egyházjog helyzetét meghatározta az, hogy az államalapítás során a katolikus egyház jelentős szerepet játszott – jogalkotás, diplomácia, politizálás Az egyházi és az állami hatalom gyakorlatilag összefonódott, a papi rend megkérdőjelezhetetlen kiváltságokra tett szert ügyeikben külön joghatóság (egyházi törvényszék) járt el – Kálmán törvénykezési kiváltságot biztosított az egyházi személyeknek (privilegium fori – világi bíróság nem járhatott el vitás ügyeikben); II. András papi bullája ezt megerősítette papság teljes adómentessége (kincstárnak nem adóztak) Dr. Köbel Szilvia -

Középkor: ius canonicum (egyház által alkotott jog) – ius ecclesiasticum (világi hatalom egyházra vonatkozó rendelkezései) Reformáció – 1555 augsburgi vallásbéke: evangélikus rendek elismerése (a Német-római Birodalom felekezetileg megosztott lett) – a birodalmi közjogon belül ekkor kezdett kialakulni azon jogok csoportja, amely a császár és a német rendek viszonyait szabályozta Jus reformandi – a fejedelem önállóan dönthetett területei felekezetéről (cuius regio eius religio) – felekezeti okból háborút nem indíthatott, és más államokra kiterjedő hittérítő tevékenységet nem végezhetett Dr. Köbel Szilvia -

Franciaországban IV. Henrik a katolikusok, a hugenották és a protestánsok között évtizedek óta zajló vallási háborúnak a nantes-i ediktummal szándékozott véget vetni április 13-án a rendelet értelmében a hugenották vallásszabadságot és egyenjogúságot élveztek, a katolikusok visszanyerték a háborúk során elvesztett javaikat és jogaikat, a protestánsok pedig templomokat építhettek és temetőket tarthattak fenn Dr. Köbel Szilvia -

1568 Erdély – tordai országgyűlés vallásszabadságot kimondó rendelete (katolikus, evangélikus, református, unitárius vallások egyenjogúsága) a világi hatalom az egyházi fölött áll, mégsem tehet különbséget a felekezetek között nem érvényesül a területiség elve, bármely településen egyszerre több felekezet is élhetett egymás mellett, vallási hovatartozása felől mindenki önállóan dönthetett Dr. Köbel Szilvia -

Az állami egyházjog alapvetően csak a több felekezettel bíró, vegyes vallású országokban érvényesül Az állam által alkotott azon jogszabályok (normák) összessége, amelyek az egyházaknak (vallási közösségeknek) az államhoz, az egyházaknak (vallási közösségeknek) egymáshoz és az egyénekhez fűződő viszonyára vonatkoznak Tágabb értelemben: beletartozik minden, ami a lelkiismereti (más nézetek is!) és vallásszabadsághoz köthető – az állami jogalkotási kötelezettség kiterjed a választási szabadság garanciáinak kiépítésére is (vallásszabadság egyéni oldala) Dr. Köbel Szilvia -

Felekezeti egyházjog – az egyes egyházak (vallási közösségek) belső viszonyait rendező szabályok összessége Nem az állami hatalomból eredeztethető, DE: „A vallási közösség kizárólag olyan vallási tevékenységet gyakorolhat, amely az Alaptörvénnyel nem ellentétes, jogszabályba nem ütközik és nem sérti más közösségek jogait és szabadságát.” (2011. évi CCVI. tv. 6. § (5) Dr. Köbel Szilvia -

8. § (1) Az állam a vallási közösségek irányítására, felügyeletére szervet nem működtethet és nem hozhat létre. (2) A vallási közösség hitelvei, belső törvénye, alapszabálya, szervezeti és működési szabályzata vagy azoknak megfelelő más szabályzata (a továbbiakban együtt: belső szabály) alapján hozott határozat érvényre juttatására állami kényszer nem alkalmazható, azt állami hatóság nem vizsgálhatja. A vallási közösség belső szabályon alapuló döntését állami szerv nem módosíthatja vagy bírálhatja felül, a jogszabályban nem szabályozott belső jogviszonyokból eredő jogviták elbírálására állami szervnek nincs hatásköre. (2011. évi CCVI. törvény) Dr. Köbel Szilvia -

Van-e metszéspont a kettő között? Állami jog Egyházi jog Dr. Köbel Szilvia -

Állam és egyházak kapcsolatának két alapvető rendszere 1. Állami és egyházi jogrend nem különül el egymástól, jogi és rendszerszintű egységben a két jogrend Államegyháziság – az állami hatalom gyakorolja az egyházi főhatalmat is, pl. Anglia Egyházállamiság – a vallás határozza meg az állami rendet, ma pl. Irán (hasonlóság, amikor a kommunizmus idején a marxizmus-leninizmus eszmerendszere volt az „állami ideológia” Dr. Köbel Szilvia -

2. Állami és egyházi jogrend elkülönül egymástól Elválasztási modell „the wall of separation” „laicité” kommunizmus (ellenséges) Együttműködő modell állam egyház Állam - egyház oktatás kultúra Állam – egyház egészségügy szociális börtönlelkész Tábori lelkész Dr. Köbel Szilvia -

A különböző egyházak eltérő nézeteket vallanak az egyházi és az állami jog kapcsolatáról (egyes egyházon belül is vannak viták) Katolikus egyház a világi hatalom nem alkothat kötelező erővel jogot az egyház belügyeire nézve Evangélikus egyház a világi hatalomnak bizonyos tekintélyt ad az egyházzal szemben Dr. Köbel Szilvia -

Református egyház szerint minden jog Istentől ered, a világi és az egyházi vezetőknek is a Szentírás szerint kell gyakorolni a hivatalukat (természetesen vannak árnyalatok) Görögkeleti egyház a világi hatalomnak Istentől rendelt hivatása az igaz hit épségben tartása érdekében közreműködni Dr. Köbel Szilvia -

Magyarországon egyedülálló módon egyidejűleg történt meg az államalapítás és a keresztény hit felvétele TEOKRATIKUS ÁLLAMESZME Szervezett hittérítés és a római katolikus egyházszervezet kiépítése Szt. István király uralkodása idejében A politikai vezetés önkéntes döntése, egyetemes jelleggel (nem nagyhatalmi nyomásra) Dr. Köbel Szilvia -

Szt. István a kor felfogásának megfelelően a szükséges legitimációt a pápától szerezte meg: korona, lándzsa, áldás Korona: viselője Isten választottja és helytartója (vicarius Dei), akire Isten a hatalmat ruházta, és ezért szuverén uralkodó István a pápa támogatásával, de saját királyi jogán alapította meg a magyar keresztény egyházat Egyházszervezői és kinevezési jogköre nem a világi hatalom megnyilvánulása volt Dr. Köbel Szilvia -

Kereszténység védője (defensor christianitatis): a hitelvek kérdését leszámítva sui generis hatáskörrel rendelkezett a király Saját belátása szerint jelölhette ki az egyházmegyék határait, érvényesíthette akaratát a püspöki székek betöltésénél, elnökölt az egyházi zsinatokon Az egyház viszont a világi bűncselekményeket is egyházi szankciókkal büntette és részt vett az állam kormányzásában Dr. Köbel Szilvia -

Szt. István nem a Német-római Császárság területén kialakult, a templomot a hűbéri birtok tartozékának tekintő magánegyházi rendszert (Eigenkirchentum) honosította meg, hanem az itáliai minta alapján a közjogi jellegű keresztelő egyházat 10 egyházmegyét alapított (diocesis) – az önálló ország feltételének tekintették legalább 10 egyházmegye létrehozását Uralkodó részéről jelentős birtokadományok az egyházmegyéknek, kötelező terménytized (legfőbb jövedelem) Dr. Köbel Szilvia -

Az egyházmegyék (püspöki székhelyek) kialakításánál a legfontosabb szempont a védhetőség és a fejleszthetőség volt – nyolcszáz éven át szinte változatlanul fennmaradtak Alapul szolgált a politikai szerveződéshez is – a kor felfogása szerint az állam addig terjedt, ameddig az egyház befolyása kiterjedt A királyi vármegyéket is az egyházi közigazgatás területi egységeinek figyelembevételével alakították ki Dr. Köbel Szilvia -

Szt. István király törvényalkotása révén a római katolikus egyház állami védelem alá került, a római katolikus vallás a magyar királyság államvallása lett Az egyház vallási parancsait a király világi dekrétumai is kikényszerítették (vasárnap megtartása, gyónás, tizedfizetés, böjtölés, stb.) A kereszténység az ország egész életére kiterjedő gondolatrendszer lett – keresztény Európa joga és állampolitikája Dr. Köbel Szilvia -

Új jogrendet és új társadalmi berendezkedést kényszerítettek ki Az egyház a királyság ideológiai támasza lett A hatalom gyakorlása (katolikus) erkölcsi normáknak lett alávetve Európai kultúra, művelődés, új hit Dr. Köbel Szilvia -

Gregoriánus reform - VII. Gergely ( ) pápa megfosztotta a világi uralkodót addig elismert szakrális hatalmából az uralkodó ki lett zárva a papi rendből, vége lett a teokratikus állameszmének, szekularizálódott az államhatalom - az egyházszervezés és a főpapi kinevezések jogát az egyházi szervek hatáskörébe utalta (investitura) - Egyházi javadalomba iktatás során a királynak csak hozzájárulási joga lett (consensus regius) Dr. Köbel Szilvia -

VII. Gergely szigorú büntetéssel sújtotta az egyházi méltóságok kiárusítását (simonia), és megtiltotta a papok nősülését (cölibátus) Magyarországon nem alakult ki a hűbéri rendszer, a tized és a birtokadományok örökadományok voltak – nem terjedt el a főpapi simónia Könyves Kálmán ( ) törvényei már a reformok hatását mutatják – 1106-ban lemondott az invesztitúra addig gyakorolt módjáról, majd III. István király 1169-ben teljesen lemondott a főpapok kinevezésének jogáról Dr. Köbel Szilvia -

A 14. századig Magyarországon (Ny-Európában) általában a kánoni választás érvényesült (electio canonica) A királynak csak a választáshoz való hozzájárulás maradt (consensus regius) Invesztitúraharc a király és az egyház között Az Árpád-ház kihalása után Károly Róbert a pápa támogatásával került a trónra 1404-ben Luxemburgi Zsigmond fordulatot hozott – a pápa által kinevezett főpapok a király hozzájárulása nélkül nem kaphattak javadalmat Magyarországon Dr. Köbel Szilvia -

Megszüntette a pápai rezervációs jogot (a főpapi tisztségekre a pápa a kinevezési jogot magának tartotta meg), és bevezette a királyi tetszvényjogot (placetum regium) – királyi engedély nélkül pápai iratot nem lehet kihirdetni és végrehajtani (fej- és jószágvesztés terhe mellett) Ez a rendelet fogalmazta meg először a magyar király által igényelt főkegyúri jogot az ország összes egyházi javadalma (tisztsége) felett Dr. Köbel Szilvia -

A konstanzi zsinat alkalmával (ahol Zsigmond elnökölt) sikerült elfogadtatni a bíborosokkal egy ígérvényt, de ezt a pápák nemigen tartották be A római kúria álláspontja szerint a magyar uralkodót csak az ajánlás, a bemutatás joga illette volna meg Mátyás király csak formális megerősítést kért a pápától 1495. évi országgyűlésen hozott törvény: akik a királyon kívül mástól egyházi javadalmakat szereznek, ha „rajtakaphatók, mint az ország szabadságának nyilvános háborítóit együtt és egyenként vízbe kell fullasztani” Dr. Köbel Szilvia -

Werbőczi Hármaskönyve: „a pápa a mi országunkban a megüresedett egyházi javadalmak adományozása tekintetében semmi joghatóságot nem gyakorol a megerősítés hatalmán kívül” A főkegyúri jog így az ország szabadságának része lett Mohács ezt a folyamatot felgyorsította Habsburgok – időhúzás taktikája (a kinevezésig a főpapi jövedelmek a kincstárt illették meg) Mária Terézia Erdélyre is kiterjesztette Dr. Köbel Szilvia -

II. József Rómától szeretett volna függetlenedni, a katolikus egyházat az állam felügyelete és irányítása alá kívánta vonni („államosított egyház” – az 1950-es években mintául szolgált a pártállam számára) 1848 – polgári alkotmányos rendszer alakult ki Magyarországon – megszűnt a katolikus vallás államvallás jellege (1848. évi XX. törvény) Dr. Köbel Szilvia -

Magyarország a vallási kultúrák keresztútján fekszik Magyarország a legészakibb ország, ahova az iszlám eljutott Keletre már nincs olyan állam, ahol a lakosság többsége római katolikus lenne A keleti egyház papjai is térítettek, 1054 után toleráns maradt az állam a keleti egyházzal kapcsolatban Magyarország a reformáció déli végvára Nyugatra kevés az orthodox vallásúak száma Dr. Köbel Szilvia -

Felekezeti egyházjog – jogforrások: Állami jog azon része, amely rendelkezést tartalmaz a felekezetek státusára, belső jogára nézve – pl. alapjog korlátja Az egyes felekezetek belső joga, törvényei, szabályai, pl. - kánonjog (katolikus egyház) - református egyházi törvénykönyv - evangélikus egyházi törvénykönyv - a magyar unitárius egyház alaptörvénye és más jogszabályai - zsidó felekezet szabályai, stb. Dr. Köbel Szilvia -

Katolikus kánonjog Református egyház törvénytára Evangélikus törvénykönyv Dr. Köbel Szilvia -

Antalóczy Péter: Egyházjog II. (Patrocínium, 2013.) Corpus Iuris Hungarici Mezey Barna: Magyar alkotmánytörténet (Osiris, 2003). 10. Az egyház Dr. Köbel Szilvia -

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Dr. Köbel Szilvia -

FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés

Bejelentkezés

A társadalmi hálózaton keresztül belépni:

FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december.

Hasonló előadás

Az előadások a következő témára: "FELEKEZETI EGYHÁZJOG 2017/2018. KRE/ÁJK november – december."— Előadás másolata:

Hasonló előadás

Projectumról

Visszajelzés