Hypophysis szöveti szerkezete, portális keringés.

Az előadások a következő témára: "Hypophysis szöveti szerkezete, portális keringés."— Előadás másolata:

1 Hypophysis szöveti szerkezete, portális keringés.

2 The hypophyseotrophic “arena”

3 Hypothalamo-pituitary „island”(1965)
A Halász-kés A kés helyzete Halasz B, Pupp L. Hormone secretion of the anterior pituitary gland after physical interruption of all nervous pathways to the hypophysiotrophic area. Endocrinology Sep;77(3):

4 A hypophysis működését szabályzó hypothalamicus területek
Hypophyseotrop area A hypophysis működését szabályzó hypothalamicus területek I. A hátsó lebenyben végződő pályák (tr.hypothalamo-hypophysealis) Nucleus Supraopticus (ADH) Nucleus Paraventricularis Pars Magnocellularis (OXY) II. Az elülső lebeny működését szabályozó kissejtes neuroszekretoros rendszer A neuroszekréció az elülső lebenytől cranialisan történik Nucleus Paraventricularis Pars Parvocellularis Nucleus Arcuatus

5 A TRH molekula szerkezete (1969).
Roger Guillemin and Roger Burgus The structure of TRH obtained from mass spectrometry at 9th of june 1969.

6 Elhelyezkedés RTG Megnagyobbodott Normál

7 A hypothalamo-hypophysealis rendszer szabályozó szintjei

8 SEJTBIOLÓGIAI ALAPFOGALMAK
PARACRINE: egy adott sejt által szecernált anyag (faktor) az intersticiális téren keresztül éri el és hat egy közeli vagy szomszédos sejtre.    CRYPTOCRINE: a sejtek paracrine kommunikációja ebben az esetben annyiban speciális, hogy az adott faktort termelő sejt körülöleli a target sejtet. Pl. lymphocyták és az ún. „nurse”-sejtek vagy a spermaditák és a Sertoli sejtek közötti kommunikáció. JUXTACRINE: a paracrine kommunikáció másik speciális esete, amikor az adott faktor nem ürül az intersticiumba hanem az őt termelő sejt membránjához kötve marad és így létesít kapcsolatot a szomszédos sejt membránjában található receptorával. Pl. különböző adhéziós molekulák, TGF, EGF. AUTOCRINE: az adott faktort a sejt szintetizálja, majd kiüríti az intersticiumba, ahol az őt ürítő sejt membránján expresszált receptorhoz kötődik és hatást gyakorol a sejt alapműködésére. PL: Vasoactive Intestinal Peptide (VIP) szerepe a mammotrop sejtek bazális hormon ürítésében. INTERCRINE: az autocrine kommunikáció azon esete, amikor az adott faktor nem ürül ki a sejtből, ellenkezőleg a cytoplasmában kötődik ugyancsak jelenlévő receptorához. Jelenlétét kimutatták pl. a platelet-derived growth factor (PDGF) fibroblast growth factor (FGF) esetében. Feltehetőleg létezik és működik ez a mechanizmus a szteroidot szintetizáló sejtek esetében.

9 A kissejtes neuroszekrétoros rendszer
A nucl. arcuatus és paraventricularis kissejtes neuronjai a tuber cinereum magasságábanaz infundibulum falában, a nyél tetején található vér-agy gát mentes területen, a kapillárisok falához közel végződnek: Eminentia medialis (ME) HUMÁN RÁGCSÁLÓ

10 Frontalis metszet az eminentia mediana szintjében
Az eminentia mediana két jól elkülönülő zónára osztható. A hypothalamicus neuroendocrin neuronok típusos lefutása: Az axonok terminálisai az eminentia mediana „külső” (external) zónájában lévő un. portalis kapillárisokhoz vezetnek, melyek az agyalapi mirigy elülső lebenye felé vezetik a vért. (iii, harmadik kamra; E, ependyma; ZI, zona interna; ZE, zona externa) A ZI-ban futnak a neurohypophysist innerváló axonok.

11 A hypophyseotrop és neurohypophysealis hormonok jellemző lokalizációja az eminentia medianában.
A kissejtes hypophyseotrop neuronok terminálisai a zona externát (EZ) foglalják el (a szaggatott vonal alatti terület). AVP immunreaktivitás az eminentia mediana zona internáján (IZ) áthaladó AVP rostok keresztmetszeti képeként jelenik meg (a * a zona externát jelöli) EZ IZ IZ

12 A neuroendocrin rendszer felépítésének általános jellemzői.
A neuroendocrin rendszerhez tartoznak az un. hypothalamicus neurosecretoros idegsejtek, a neki megfelelő hypophysis hormon, és egy célszerv. GnRH, gonadotropin-releasing hormon; CRH, corticotropin-releasing hormon; TRH, thyrotropin-releasing hormon; GHRH, growth hormone-releasing hormon; DA, dopamin; LH, luteinizáló hormon; FSH, folliculus-stimuláló hormon; POMC, proopiomelanokortin; ACTH, adrenocorticotrop hormon; TSH, thyroidea-stimuláló hormon; T3, trijódtironin; T4, tiroxin; IGF-I, insulin-like growth factor I.

13

14 A hypophysis funkcionális felosztása
PARS TUBERALIS HYPOPHYSIS NYÉL (Infundibulum) KÖTŐSZÖVETES TOK PARS INTERMEDIA (KÖZÉPSŐ LEBENY) PARS DISTALIS NEUROHYPOPHYSIS HÁTSÓ LEBENY ELÜLSŐ LEBENY ADENOHYPOPHYSIS

15

16 A hypohysis portális keringése
A. hypophysealis inferior (ex.a.carotis interna) A. hypophysealis superior (ex.a.carotis interna) Hosszú portális erek (LPV) * * V. Hypophysealis lateralis (sinus cavernosus) Rövid portális erek (SPV)

17 A portális keringés

18 A pars distalis szöveti szerkezete
Endokrin szövet Epitheliális sejtfészkek és sejtkötegek Finom kötőszöveti rostos alapállomány Hormonok és polipeptidek szekréciós granulumokban SINUSOIDOK: Az epithelsejtek között Tág kapillárisok Fenestrált endothel

19 Sejttípusok (HE-PAS-Chromorange)
I. KROMOFIL SEJTEK: a. Acidofil sejtek (α –sejtek) b. Bazofil sejtek (β – sejtek) II. (c) KROMOFÓB sejtek (ϒ – sejtek)

20 A hyphophysis elülső lebenyében a következő sejttípusokat lehet elkülöníteni:
A., CHROMOPHIL SEJTEK- amelyek bizonyos affinitást mutatnak akár Savas (pl. orange G) akár bázikus (aldehid Fuchsin) festékek iránt. 1., Acidophil sejtek ( sejtek) a., Somatotroph - növekedési hormon ( GH ) termelés b., Mammotroph - laktogén ( prolactin ) termelés 2., Basophil sejtek (  sejtek ) a., Thyrotroph – thyreotrop hormon ( TSH ) termelés b., Gonadotroph – lutenizáló hormon ( LH ) és folliculus stimuláló hormon ( FSH ) c., Corticotroph – adrenocorticrop hormon ( ACTH ) termelés B., CHROMOPHOB SEJTEK – affinitásuk kicsi a különböző festékek iránt. Nem szekréciós fázisban lévő bármely sejttípus mutathat chromophob tulajdonságot

21 Acidofil sejtek

22 Az elülső lebeny hormonjai
Sejttípus Festődés Granula mérete Hormon neve Hormon kémiai struktúrája Szomatotrop acidophil nm Növekedési hormon, GH (somatotrop hormon, STH) Protein, 191 AS Mammotrop nm Prolaktin, PRL (lactotrop hormon) Protein, 199 AS Gonadotrop bazofil nm FSH (Follikulus-stimuláló hormon) Glykoprotein αβ-Dimer LH (luteinizáló hormon) Thyrotrop nm Thryrotropin, TSH (thyreoidea stimuláló hormon) Kortikotrop nm Pro-Opio-Melano-Cortin származékai: Protein, 241 AS Corticotropin, ACTH (adrenocorticotrop hormon) Peptid, 39 AS α-MSH (Melanocita stimuláló hormon) Peptid, 18 AS β-Endorphin Peptid, 31 AS

23 FS (Folliculo-Stellate) sejtek
Az elülső lebeny sejtjeinek mintegy 10%-át alkotja (kromofób) Szekréciós granulumokat nem tartalmaznak S100 protein expresszió (neuroektodermalis marker, de immunszervekben is jelen van) Gazdag sejtkapcsoló struktúrákkal rendelkezik a hormontermelő sejtek között Lokális faktorokat, citokineket termelnek (Neuro-immun-endokrin interakció) Hypophysis daganatokban nem ritka

24 A Prolaktin (PRL) elválasztás szabályozása
Tónusos dopaminerg gátlás: A PRL ürítésnek specifikus hypothalamicus releasing fakora nem ismert, A nucleus arcuatus és paraventricularis eminentia medianában végződő dopaminerg neuronjai Hypophysealis D2-dopamin receptorok közvetítésével gátolják a PRL ürítést Szoptatási reflex (Oxitocin és Prolaktin)

25 A PRL ürítés szabályozása

26 A növekedési hormon (GH)ürítés szabályozása
Nucleus Arcuatus – GHRH – releasing faktor Nucl periventricularis - Somatostatin- gátló Májban IGF-1 termelés Többszintes feedback jellemzi Somatomammotrop sejtek: a PRL és GH ürítő sejtek a 2 hormont felváltva termelhetik SS GHRH GH IGF-1

27 A pars distalis basophil sejtjei
1. KORTIKOTROP SEJTEK 2. THYROTROP SEJTEK 3. GONADOTROP SEJTEK Bazofil sejtek

28 Basophil sejtek - Corticotroph és melanotrop rendszer
A mellékvesét stimuláló ACTH valamint a melanocitákat befolyásoló -MSH közös prekurzorból, a Pro-opio-melanocortin-ból (POMC) keletkezik, a hasítást prehormon konvertáz (PC) enzimek végzik Minden corticotroph sejt POMC immunpozitivitást mutat.

29 A hypothalamo-hypophysealis-mellékvese tengely
STRESSZ!!! A hypothalamo-hypophysealis-mellékvese tengely CRH ACTH Glükokortikoid

30 Cirkadián és ultradián ritmusok

31 A pars tuberalis PARS TUBERALIS HYPOPHYSIS NYÉL (Infundibulum)
PARS INTERMEDIA PARS DISTALIS NEUROHYPOPHYSIS HÁTSÓ LEBENY ELÜLSŐ LEBENY ADENOHYPOPHYSIS

32 A pars tuberalis Az adenohypophysis cranialis, a nyélre kiterjedő mirigyállománya FSH, LH és TSH termelő sejtek Szabályozásuk nem teljesen tisztázott (sötét-hosszú fotoperiódus) Szezonálisan aktív állatoknál a reprodukció szabályozásának fő helye

33 A pars intermedia (középső lebeny)
Állatvilágban megtalálható, emberben felnőttkorban visszafejlődik, kolloiddal kitöltött ciszták formájában van jelen Terméke: α-melanocita stimuláló hormon (MSH) A hypothalamicus dopamin gátló hatása A rövid portális erek által kapcsolat az elülső lebennyel (PRL?)

34 Kolloid ciszták a pars intermediaban

35 Tractus hypothalamo-hypophysealis

36 Neurohipofízis

37 A hypophysis Gömöri festéssel

38 Herring testek a neurohypophysisben

39 A hypophysis fejlődése
Cisztás craniophraryngeoma

40 Macroadenoma

41 Bilateralis temporalis látótérkiesés hypophysis tumorban

42 A növekedési hormon túltermelés zavarai
Acromegalia Gigantismus

43 Az ACTH vagy a glükokortikoid termelés zavara: Cushing szindróma

44 Basedow-kór (TSH-szerű autoantiestek)

45 Felhasznált irodalom Welsch, Sobotta Lehrbuch Histologie, 2.Auflage, Urban&Fischer Verlag Benninghoff-Drenckhahn, Anatomie I-II, 17.Auflage, Urban&Fischer Verlag Barr’s The Human Nervous System, 9th Edition, Wolters Kluwer-Lippincott Williams and Wilkins John Nolte, The Human Brain – An introduction to its functional anatomy, 6th Edition, Mosby Elsevier