KRE/ÁJK Dr. Köbel Szilvia – november – december.

Az előadások a következő témára: "KRE/ÁJK Dr. Köbel Szilvia – november – december."— Előadás másolata:

1 KRE/ÁJK Dr. Köbel Szilvia – 2017. november – december.
Az állam és az egyház kapcsolata Magyarországon 1945-ig, különös tekintettel a lelkiismereti és vallásszabadság jogi szabályozására Köbel Szilvia - KRE/ÁJK Dr. Köbel Szilvia – november – december.

2 Államalapítástól a XVI. századig – államegyház korszaka
XVI-XVIII. század: hitújító mozgalmak, vallásszabadság első jogi dokumentumai XIX. század első fele: reformkori szabályok 4. Dualizmus – századvégi vallásügyi törvények 5. A két világháború között – [1948/49, /90 között: koalíciós évek, majd egypártrendszer] (kommunizmus, szocializmus, szovjet- rendszer) Köbel Szilvia -

3 Államalapítástól a XVI. -XVIII
Államalapítástól a XVI.-XVIII. századig államegyháziság - királyi egyházkormányzati jogok: egyházszervezési jogkör (tíz egyházmegye alapítása, vasárnap kötelező megtartása) az egyház anyagi kérdéseinek rendezése (birtokok adományozása, adók behajtása – terménytized a püspököknek, 1848-ban törölték el) egyházi javadalmak (tisztségek) betöltésénél a király szerepe – kegyuraság, főkegyúri jog: az egyház alapítójának és utódainak az egyház által elismert joga; a főkegyúri jog a királyt (államfőt) megillető jog a megüresedett főpapi székre egyházi törvényhozás – egyházakkal kapcsolatos jogviszonyok szabályozása, beleértve a nem keresztényekét is (pl. izmaelita kalmárok, zsidók) Köbel Szilvia -

4 2. XVI-XVIII. század hitújító mozgalmak, reformáció (új felekezetek) megjelenése, ellenreformáció (3 részre szakadt ország, felekezeti tagoltság) 1525 rákosi országgyűlés a lutheránusok ellen: minden lutheránust ki kell irtani az országból – végrehajtás elmarad, 1526 Mohács) Háttér: 1521 Worms-i birodalmi gyűlés törvényen kívül helyezte Luther Mártont – a birodalmi átok is felbátoríthatta a magyar országgyűlést Köbel Szilvia -

5 DE: 1568 tordai országgyűlés – katolikus, református, lutheránus, unitárius vallás szabadsága és egyenjogúsága a földesúr nem avatkozott a jobbágyok vallási életébe, mindenki maga dönthette el, hogy milyen vallást követ elsőként a világon Erdély a felekezeti béke helyszíne lett (1572. augusztus Szent Bertalan éjszakája Franciaországban!) Köbel Szilvia -

6 Rudolf császár évi 22. tc.-e megerősítette a katolikus egyház előjogait, de megállíthatatlan a folyamat 1608. évi I. tc. a protestánsok szabad vallásgyakorlásának biztosítása; 1622 bécsi béke, linzi béke – önkormányzatiság és zsinattartási jog a protestánsoknak 1691 Explanatio Leopoldina – ún. articularis helyek és a magánvallásgyakorlás a protestánsok megyénként 2-2 helyiségben kaptak templom vagy parókia építésére engedélyt, csak itt volt megengedett a nyilvános vallásgyakorlás 1731 Carolina Resolutio (III. Károly) – vármegyénként egy-két településen engedélyezett a protestáns gyülekezet, katolikus ünnepeken való kötelező részvétel, dekretális közhivatali eskü Köbel Szilvia -

7 Mária Terézia – újabb megszorítások, dekretális eskü; ún
Mária Terézia – újabb megszorítások, dekretális eskü; ún. Regnum Marianum ideológiája (legenda: Szent István a halálos ágyán Szűz Máriának ajánlotta fel az országot, így a hozzá való hűség vagy hűtlenség alakítja a magyarság sorsát) II. József türelmi rendelete – vallások egyenlősége, Rómától való függetlenedés, nemzeti egyház létrehozása (ezt a rendeletét nem vonta vissza); egyházpolitikája minta az ötvenes években II. Lipót – évi 26. tc.: megszünteti a magán és nyilvános vallásgyakorlat közötti különbséget, elismeri a két nagy protestáns felekezetet (református és evangélikus), biztosítja a belső autonómiát De: fennmarad a katolikus egyház államvallás jellege (logikus, hogy a napóleoni korszakot követő magyar reformkorban napirendre kerül a felekezeti egyenjogúság kérdése) Köbel Szilvia -

8 Vallásilag vegyes házasságok problémája – az 1791-es tc. nem rendezte
3. XIX. század első fele – polgári szabadságjogok, egyenjogúság, egyenlőség követelése, alapjaiban rendeződött át az állam és az egyház viszonya Vallásilag vegyes házasságok problémája – az es tc. nem rendezte 1844. évi III. tc. törvénytelennek minősítette a házassági áldást megtagadó egyházi gyakorlatot 1848. évi XIII. tc. a papi tized eltörléséről 1848. évi XX. tc. – bevett vallások koordinációs rendszere (katolikus, református, evangélikus, görögkeleti, unitárius) „Minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek.” – kompromisszumos megoldás, Kossuthék az amerikai mintára az állami támogatás kivonulását szerették volna Köbel Szilvia -

9 nem rendelkezik a felekezetenkívüliségről
megszűnt a katolikus vallás államvallás jellege (privilégiumok megszűnése), de az állam és az egyház szétválasztása nem valósult meg nem rendelkezik a felekezetenkívüliségről a népképviseleti törvény csak a bevett felekezetek tagjai számára biztosított aktív és passzív választójogot Köbel Szilvia -

10 1855. évi konkordátum – Magyarországon nem cikkelyezték be
1848/49 – a főpapság egy része az uralkodóházhoz hű maradt, de sok egyszerű pap csatlakozott a szabadságharchoz A magyar zsidóság folyamatosan növekvő aránya és szerepe a társadalmi-gazdasági életben önkényuralom – a Habsburg-ház potenciális szövetségesként kezelte a katolikus egyházat, ám az egyház bizalmatlanul szemlélte a birodalmi törekvéseket 1855. évi konkordátum – Magyarországon nem cikkelyezték be Köbel Szilvia -

11 protestáns pátens, 1859. szept. 11. -1860. máj. 1
protestáns pátens, szept máj. 1.: az állam és a protestáns egyházak viszonyát szabályozó császári rendelet - átértelmezte az 1791:XXVI. tc-et, s a protestáns egyházak önigazgatását szinte a megszüntetésig korlátozta az egyházakat állami irányítás alá helyezte azzal, hogy tisztségviselőik, lelkészeik, sőt falusi tanítóik megválasztása utáni hivatalba iktatásukat a kormányhatóságoktól tette függővé (azok azt 30 napon belül kifogásolhatták). 1874. május 7. – I. Ferenc József osztrák császár szentesítette az osztrák felekezeti törvényeket, ezáltal végleg hatályon kívül helyezte az évi konkordátumot Köbel Szilvia -

12 1875-1890 Tisza Kálmán miniszterelnök: „Nem bolygatni!”
től dualizmus – a polgári átalakulás folytatása, századvégi egyházpolitikai törvények évi XVII. tc. – zsidók polgári és politikai egyenjogúságáról szóló törvény elfogadása (nem vallási!), de megkezdődhetett a hitközségék szervezése a 20. század elejéig liberális kormányok, de nem mertek az egyházi kérdésekhez hozzányúlni Tisza Kálmán miniszterelnök: „Nem bolygatni!” laicizálódó közvélemény pl. a vegyes házasságok kapcsán, német kulturkampf ( ) hatása (Bismarck irányításával kultúrharc bontakozott ki a római katolikus egyház közigazgatásban, államéletben és oktatásban betöltött korábbi vezető szerepe ellen, 1870-ben kötelezővé tették a polgári anyakönyvezést) Köbel Szilvia -

13 1894:33. tc. az állami anyakönyvekről;
1894:31. tc. a házassági jogról (kötelező polgári házasság bevezetése, a házasságot polgári tisztviselő előtt kell megkötni) 1894:32. tc. a gyermekek vallásáról (főszabály, hogy a szülők közjegyző előtt megegyezhetnek, megegyezés hiányában a szülők vallását a nemük alapján követik a gyermekek) ; 1894:33. tc. az állami anyakönyvekről; 1895:42. tc. az izraelita felekezet bevett vallássá nyilvánítása (összeköttetésbe kerültek az állami mechanizmussal, önkormányzati jogot kaptak, adókat állami eszközökkel szedték be, fegyelmi határozatok végrehajtásában állami részvétel, iskolák anyagi támogatása, hitoktatók állami javadalmazása 1895:43. tc. a vallás szabad gyakorlatáról; Köbel Szilvia -

14 1895:43. tc. a vallás szabad gyakorlatáról;
a szabadságjog deklarációja („Mindenki szabadon vallhat és követhet bármely hitet vagy vallást és azt az ország törvényeinek, valamint a közerkölcsiség kívánalmainak korlátjai között külsőképpen is kifejezheti és gyakorolhatja.”) az elismert kategória megteremtése („az állam védelme és főfelügyelete alatt álló törvényesen elismert nyilvános vallási testület”, kultuszminisztérium hatásköre) Köbel Szilvia -

15 18 év fölött a felekezetenkívüliség lehetővé tétele.
hiányossága a törvénynek, hogy az el nem ismert felekezetek jogállásáról nem rendelkezik (nazarénus, metodista, adventista, Jehova tanúi, stb., rendőri felügyelettel, belügyminiszteri engedéllyel tarthattak összejöveteleket, míg 1939-ben mint a honvédelem érdekeit veszélyeztető szektákat betiltják) Köbel Szilvia -

16 e törvény alapján 1905-ben a baptista vallásfelekezetet VKM körrendelettel, és ben a metodista felekezetet törvényesen elismert vallásfelekezetté nyilvánítják 1916:17. tc az iszlám vallás elismerése – sajátos jogi megoldás (politikai háttér: Bosznia-Hercegovina annektálása, török-magyar fegyverbarátság eszméje az I. vh-ban) Az I. vh idején a k.u.k hadseregben szolgáló bosnyák katonák révén kb re nőtt a magyarországi muszlimok száma A Monarchia összeomlása után többen Mo-n telepedtek le – féltek hazamenni a szerb Boszniába Ők lettek az ország szláv anyanyelvű magyar muzulmánjai Köbel Szilvia -

17 Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com
Köbel Szilvia -

18 Köbel Szilvia -

19 Az egyházközség megszűnt a II. vh előtt
A bosnyák emigránsok 1932-ben megalakították a Gül-Babáról elnevezett Budai Független Magyar Autonóm Iszlám Vallásközösséget – magyar hatóságok nem ismerték el, vezetője magyar állampolgár volt Velük kerültek kapcsolatba magyar ázsia- kutatók, orientalisták (pl. Germanus Gyula) Az egyházközség megszűnt a II. vh előtt Köbel Szilvia -

20 5. Két világháború között Horthy-korszak
Keresztény-nemzeti kurzus (pl. oktatási tv.-ek), a magyarságot egyfajta szellemi közösségnek is értelmezte A trianoni békeszerződés átrajzolja a vallási térképet is A kormányzó a főkegyúri jogot nem gyakorolja Horthy az egyházaktól a nemzet lelki helyreállítását várta Köbel Szilvia -

21 Magyarország vallásfelekezeti térképe – 1897
Köbel Szilvia - Magyarország vallásfelekezeti térképe – 1897

22 Köbel Szilvia - szilvia.kobel@gmail.com
Köbel Szilvia -

23 az egyházak a századvégi egyházpolitikai törvények következtében lecsökkent befolyásukat szerették volna visszaszerezni zsidó törvények – évi VIII. törvény az izraelita felekezet bevett státusát megszünteti, elismert felekezetté minősíti vissza 1939 – tűrt felekezetek („szekták”) betiltása („honvédelem érdekeit veszélyeztető”) Az egyházak vezetői a parlament Felsőházában ben még támogatták a zsidóság jogfosztására tett lépéseket, de 1941-ben a házasságról szóló faji szemléletű törvényt már elutasították, de a törvényhozás megszavazta Köbel Szilvia -

24 A vallási élet fellendült ebben a korszakban, de egyidejűleg polarizálódott is a vallási közvélemény
Fajelmélet elutasítása - antifasiszta irányzat erősödése a keresztény humanizmus alapján a gazdasági válság következtében a vidéki reformátusság inkább az ellenzéki alternatívaként megjelenő kisgazdapártot támogatta A fokozott jobbratolódást szorgalmazó, keresztény alapú radikalizmus is erősödik Köbel Szilvia -

25 Magyarországi zsidótörvények
„A tudományegyetemekre, műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaság-tudományi karra, a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” szóló évi XXV. tc. A numerus clausus („zárt szám”) néven ismertté váló törvényt szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az I. világháború utáni Európa egyik első zsidóellenes törvényeként Dr. Köbel Szilvia

26 Magyarországi zsidótörvények – az első zsidótörvény - 1938
Dr. Köbel Szilvia

27 Magyarországi zsidótörvények - 1939
Az 1939:IV tc. "a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról" (második zsidótörvény) május 5-én jelent meg. Dr. Köbel Szilvia

28 Magyarországi zsidótörvények - 1941
Dr. Köbel Szilvia

29 Magyarországi zsidótörvények
További zsidótörvények 1942-ben a semmissé tették a zsidó vallás 1895-ös recepcióját 1942-ben megtiltották a zsidók számára mezőgazdasági ingatlanok vásárlását (negyedik zsidótörvény) 1942-ben a munkaszolgálat törvénybe foglalása – „megbízhatatlan elemek” fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálata Dr. Köbel Szilvia

30 Magyarországi zsidótörvények
„A nürnbergi törvények nem csak azért voltak rettenetesek, mert súlyosan diszkriminálták az ország bizonyos polgárait, hanem azért is, mert a bennük rejlő szörnyű logika végül elvezetett a deportálás, majd a népirtás gondolatáig.” (Tarján M. Tamás) Dr. Köbel Szilvia

31 Magyarországi zsidótörvények
Prohászka Ottokár: „Ez nem antiszemitizmus, hanem faji önvédelem.” (1920) Dr. Köbel Szilvia

32 Magyarországi zsidótörvények
Ravasz László későbbi visszaemlékezése: „Megszavaztam az első zsidótörvényt. […] Később már láttam hogy ez volt a végzetes lépés. Bármennyire igaz volt mindaz, amit a beszédem folyamán felhoztam, nekem azt kellett volna mondanom: a javaslatot nem fogadom el, mert vétek vele a demokrácia alapelve, a jogegyenlőség és az emberi szabadság eszméje ellen.” Dr. Köbel Szilvia

33 Magyarországi zsidótörvények
Sokan taktikai megfontolásból támogatták az első zsidótörvény mielőbbi meghozatalát, hogy kifogják a szelet a szélsőjobboldal vitorlájából: Imrédy: „e törvénnyel elébe kell menni a náciknak, és nem szabad várakozni, nehogy később sokkal szigorúbb törvényekre kényszerüljünk.” Bibó (Ravasz László veje): „a zsidók ellen való törvényhozás nem kifogta, hanem megdagasztotta a jobboldal vitorláiban a szelet, nem elhárította a véres zsidóüldözés veszélyét, hanem legális formák között hozzászoktatta a magyar társadalmat a zsidóknak az emberi méltóság közös sáncaiból való kirekesztéséhez.” Dr. Köbel Szilvia

34 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Köbel Szilvia -