Képek gyűjteménye a Cerebellum előadáshoz

Az előadások a következő témára: "Képek gyűjteménye a Cerebellum előadáshoz"— Előadás másolata:

1 Képek gyűjteménye a Cerebellum előadáshoz
Dr. Magyar Attila 2013. Október 04.

2 Be

3 A vermis és a hemiszfériumok dorzális nézetben
A vermis és a hemiszfériumok ventrális nézetben Be

4 Be

5 Be

6 Be

7 Be

8 A kisagyi tonsillák elhelyezkedése a foramen magnum felett
(az alsó beékelődés veszélye) Be

9 Agyi beékelődés megnövekedet intrakraniális nyomás esetén fennáll a veszélye annak, hogy agyrészletek csontos (foramen magnum) vagy inas (incisura tentorii) nyílásba nyomulva megszoruljanak oka: vérzés, tumor a koponyaüregben, agyi ödéma, liquor elvezetési zavar felső agyi beékelődés: középagy/incisura; tünetei (kóma: ARAS sérülés; fénymerev pupillák: középagyi reflexközpontok sérülése), etc. alsó agyi beékelődés: agytörzs + kisagyi tonsillák/formane magnum, tünet: medulla összenyomódás, légézsi központ leállás, halál (akár percek alatt is!)

10 A vermis hosszmetszete a jobb oldalról fotózva
Jól láthatók a folia és fissura cerebelli, a velőlemezek (fehérállomány: Marklamellen), és a szürkeállomány részei Be

11 Be

12 A kisagykéreg szövettani képe
Be

13 A kisagy sjt- és rosttípusai
KF: kúszórost (Kletterfaser) MF: moharost (Moosfaser) Bergman gliasejt: lásd a kisagy fejlődését, a neuronok kivándorlását a ventrikuláris zónából Fananas-féle gliasejt, szárnyas asztrocita (Flügelastrozyten): nem nagyon kellenek a vizsgán A többi igen. Korbzelle: kosársejt Sternzelle: csillagsejt Körnerzelle: szemcsesejt Marklamelle: fehérállomány Be

14 Purkinje sejt Be

15 A kisagy beosztása a kapcsolatai alapján:
Vestibulocerebellum: kapcsolat a vesztibuláris apparátussal (ide tartozik: lobus flocculonodularis) Spinocerebellum: kapcsolat a g.velővel (ide tartozik: vermis és a paravermális zóna) Pontocerebellum: kapcsolat a nagyagykéreggel (ide tartoznak a kisagyféltekék jelentős részben) Tre

16 vestibulo-, spino- és pontocerebellum: ezek a kifejezések, fogalmak nagyjából átfednek a régebben használt, a kisagy evolúcióját tükröző fejlődéstörténeti nevekkel (fogalmakkal): archi- (megfelel a vestibulo-), palaeo- (megfelel a spino-) és a neocerebellum (megfelel a pontocerebellumnak). archi/palaeo/neocerebellum: ma már nem annyira használatosak ezek a nevek

17 A kisagykéreg általános kapcsolási sémája
fehérállomány str. granulosum str. ganglionare str. moleculare moharost kúszórost szemcsesejt szemcsesejt axonja parallelrost Purkunje sejt Golgi sejt kosársejt Purkinje sejt axonja kisagyi mag serkentő neuron gátló neuron Be

18 Szemcsesejtek: a teljes agy idegsejtjeinek ¾-e szemcsesejt!
A Purkinje sejtek dendritfája közel szinapszist képez parallelrostokkal (azaz kb. ugyanennyi szemcsesejttel) kúszórostok: kizárólag az oliva inferiorból származnak minden más afferens: moharost kisagyiu efferensek: az afferensek 2,5% -át teszik ki (azaz 40x több belép, mint kilépő idegrost) A legtöbb idegsejttípus a kisagyban gátló (GABAerg), egyedül csak a szemcsesejtek serkentők (glutatmáterg)

19 sejttípus mely rétegben? transzmittere afferentációja efferentációja
Purkinje sejt str. ganglionare GABA kúszórost, szemcsesejt kosársejt csillagsejt kisagyi magvak (részben közvetlenül a vesztibuláris magvakhoz) str. grnulosum Glutamát moharost Golgi sejt str. granulosum str. moleculare Tre

20 A kisagyi afferensek, efferensek és kapcsolási szerkeze alaprajzaa
Tre A kisagyi afferensek, efferensek és kapcsolási szerkeze alaprajzaa Minden afferens (1) kollaterálsiokat ad le a megfelelő kisagyi magvak neuronjaihoz (2) és aztán a kéregben végződnek közvetlenül (mint kúszórost; 3) vagy közvetve (szemcsesejtek révén, nincs ábrázolva!) a Purkinje sejteken (3). A Purkinje sejtek számos gátló impulzust kapnak (5). A kisagykéreg egyedüli efferensei a Purkinje sejtek axonjai (6). A kisagy egyedüli efferensei a kisagyi magvak projekciós neuronjainak axonjai (7). Ez utóbbiak is serkentők (glutamát).

21 Vestibulocerebellum (vörös nyilak):
Afferensek: tr. vestibulocerebellaris, mely kollaterálsiokat ad le: ncl. fastigii Központ: vermis (nodulus és lingula) Efferensek: tr. cerebellovestibularis a ncl. fastigii-ből a vesztibuláris magvakhoz és a formatio reticularishoz (a flocculusből közvetlenül futnak rostok a vesztibuláris magvakba!) Tre

22 Spinocerebellum (zöld nyilak):
Afferenzen: tr. spinocerebellaris post., mely kollaterálisokat ad le: Ncl. emboliformis és globosus Központ: vermis és paravermális zóna Efferenzen: a ncl. globosi és emboliformis-ból főleg a tr. cerebellorubralis lép ki a ncl. ruberhez (onnan a tr. rubrospinalis tovább, mint extrapiramidásli pálya vagy tr. tegm. centr. az oliva inf-hoz, feed-back), kisebb részben azonban a auch tr. cerebellothalamicus is (a VL-hez, innen a mozgatókéreghez) Tre

23 Pontocerebellum (sárga nyilak):
Afferensek: tr. pontocerebellaris (hídmagvakból); kollaterálisokat ad le: ncl. dentatus Központ: hemiszfériumok Efferensek: tr. cerebellothalamicus (a VL-hez, innen a mozgatókéreghez) valamint a tr. cerebellorubralis (a ncl. ruberhez) Tre

24 Afferens pályák a pedunculus cerebell. INF-on keresztül: tr. spinocerebell. post. és tr. cuneocerebell. (spinocerebellum), tr. vestibulocerebell. (vestibulocerebellum), tr. olivocerebell. (spino- és pontocerebellum) a pedunculus cerebell. MED-on keresztül: tr. (vagy fibrae) pontocerebell. (pontocerebellum) a pedunculus cerebell. SUP-on keresztül: tr. spinocerebell. ant. (spinocerebellum) (kétszer kereszteződő pálya!), ipszilaterális pálya kontralaterális pálya

25 Afferens pályák ped. cerebell. med. ped. cerebell. inf.
ped. cerebell. sup. 3: hídmagvak 10: oliva inf. Tre

26 Efferente Bahnen durch Pedunculus cerebell. INF:
Tr. cerebellovestibularis (beidseitig) durch Pedunculus cerebell. MED: KEINE durch Pedunculus cerebell. SUP: Tr. cerebellothalamicus zum Thalamus-VL, Tr. cerebellorubralis zum Ncl. ruber Ipsilateral Kontralateral

27 Efferens pályák ped. cerebell. sup. ped. cerebell. inf. Tre
1: direkt rostok a v.magvakba 3: vesztibuláris magvak 5: ncl. fastigii ped. cerebell. sup. ped. cerebell. inf. Efferens pályák 2: ncl. dentatus 3,4: ncl. glob. és emb. 5: ncl. ruber 7: Thalamus, VL 8. primer mozgatókéreg Tre

28 A nagy feed back kör tr. rubrospinalis tr. cerebellorubralis VL
tr. olivocerebellaris kollaterálisok minden kisagymaghoz hemiszfériumok, vermis, paravermális zóne ncl. dentatus, globosi, emboliformis tr. cerebellorubralis tr. rubrospinalis tr. tegmentalis centralis VL Tre

29 Tre

30 Források Be: Benninghoff-Drenckhahn: Anatomie, Urban&Fischer, 2008
Tre: Trepel: Neuroanatomie, Urban&Fischer, 2004