A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója

Az előadások a következő témára: "A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója"— Előadás másolata:

1 A Világgazdasági centrumtérségek (a Triád) változó globális pozíciója
dr. Jeney László egyetemi adjunktus Gazdaságföldrajz Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA) 2016/2017, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Központ

2 Centrumok hasonlóságai
Fejlettsége: kor élvonalában Fejlődése autonóm és szerves Önkorszerűsödés: rendszer belső szerkezetéből népesség belső motiváltságából ered Természeti és társadalmi törvények felismerése  új erők magukhoz ragadása  szükségletek kielégítésének egyre magasabb állapotát biztosítják 2

3 Világgazdasági centrumtérségek alternatív elnevezései
Hidegháború: Első Világ Elavult: (főleg a Második Világ elavult) W. Brandt: Globális Észak, Gazdag Észak Brandt-vonal, 1980-as évek Észak-Ázsia gazdag? Ausztrália északi? Triád Ausztrália helye? Magas jövedelmű országok (Világbank, IMF) Évente változó Fejlett világ 3

4 Világgazdasági centrumtérségek közötti különbségek
szempontok Európa Kelet-Ázsia É-Amerika Ausztrália–Ó előzmények fejlett kultúrák elmaradott törzsi kultúrák görög–római előzmények többezer éves civilizációk gyarmatosító nagy földrajzi felfedezések, Ny-Eu elzárkózás (Kína: félgyarmat) brit gyarmat korai, ő is gyarmatosít (+ gazd-i) kései gazdasági erőtér Európa – Afrika Távol-Kelet Amerika Európa–Afr.  Távol-K. siker-ágazatok élelmiszerip. gépgy (autó) gyógyszerip. csúcstechnológiai ipar (szgép, félvezető, robot) korszerű IT alkalmazása bányászat, agrártermék 4

5 A Triád legfontosabb adatai
Terület km2 Népesség fő GDP PPP GDP/fő Export US $ Import EU 4,3 mó VR7 490 mó VR3 14,82 bó VR1 32700 VR31 1,95 billió 1,69 billió VR2 USA 9,8 mó 310 mó VR4 14,66 bó 47200 VR10 1,29 billió 1,94 billió Japán 380 e VR60 130 mó VR11 4,31 bó 34000 VR28 0,76 billió 0,64 billió Kína 9,6 1300 mó 10,09 bó 7600 VR100 1,58 billió 1,33 billió 5

6 Az integráció hatásai, az EU sajátosságai USA-hoz, Japánhoz képest
6

7 EU gazdasági dinamizmusa nem kielégítő
GDP-növekedés 1950-es, 1960-as évek: gazdasági csodák 1970-es évektől: USA-nál, Japánnál lassúbb, erősen ingadozó GDP-növekedés: 2,8% (ezredforduló után) Vendégmunkások tömege 1960-as években duzzadt fel É-Afr, Töröko., volt Jugoszl később a többi volt szoc. országokból is) – beilleszkedés kulturális és jogi akadályai Számottevő regionális különbségek (GDP/fő, GDP-növ) Újonnan csatlakozók: elmaradott gazd  újabb kihívások 7

8 Korábban: negatív közösségi struktúrapolitika
Támogatások: versenyképtelen válságágazatok (mg, szénbányászat, kohászat, hajógyártás, textilipar) 1970-es évektől ipari szerkezet átalakítás lassabb mint USA-ban, Japánban 1980-as évek szerkezetváltás  munkanélküliség magas aránya Azóta sem sikerült ezen úrrá lenni, EU: 8,7% (ezredforduló után) USA: 5,1%, Kína: 4,6%, Japán: 4,4% DE: EU megőrizte pozícióit CAP  Élelmiszer-feldolgozás Több gépgyártási ágak (pl. autóipar) Gyógyszeripar 8

9 Később: új programok a gazdasági szerkezet korszerűsítésére
Tudomány, csúcstechnológia: lemaradás, nem került közelebb az USA-hoz Csúcstechnológiai termékek (számítógép, félvezetők, robotok, szórakoztatóelektronikai termékek) előállítás és világpiaci értékesítése Korszerű információs technológiák alkalmazása Sikeres együttműködések Atomenergetikai ipar Repülőgépgyártás (Airbus) Nem katonai célú hordozórakéták fejlesztése (Ariane) EEO: műszaki K+F közösségi politika Eu-i Kutatás Koordináló Szervezet (Eureka): élenjáró technológiát képviselő iparágak versenyképességének szolgálata 9

10 Külföldi működő tőkebefektetések és nagyvállalatok
Eleinte egyoldalú tőkeáramlás az USA-ból Amerikai tőke beáramlása (de műszaki modernizáció) Majd japán ipar hídfőállásainak kiépítése 1970-es évektől Eu-i tnc-k jöttek létre – beruházások az USA-ban 1980-as évektől jelentősen megnőtt EU súlya Világon befektetett összes FDI inward stock 45%-a Világ 100 legnagyobb vállalata 2005: 48 Eu, 33 USA, 13 Japán Világ 500 legnagyobb árbevételű multija (Fortune) 182 Eu Kelet-Ázsia élre tör, Észak-Amerika visszaszorul Világ legnagyobb forgalmat lebonyolító 353 iparvállalata (Rebitzer, D. W. 1995) 1956: 77% Am, 23% Eu  1993: 36% Am, 32% Eu, 26% Japán Világ legnagyobb árbevételű vállalatai (Fortune: Global500) 10