Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél

Az előadások a következő témára: "Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél"— Előadás másolata:

1 Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél

2 A tanfolyam - Áttekintés
DCS Anatómia és élettan Sérülések Az oxigén Az oxigén előnyei CO2 AGE O2 DCI Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 2. oldal

3 A tanfolyam - Áttekintés
Az oxigénes felszerelés Elsősegélynyújtás oxigénnel A gyakorlat fejlesztése Tanácsok oxigénes elsősegélynél Vizsga és áttekintés Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 3. oldal

4 A tanfolyam - Áttekintés
A tanfolyam elvégzése után a tanulók képesek lesznek: Felismerni a búvárkodásban előforduló sérülések jeleit, tüneteit Felsorolni az oxigénes elsősegélynyújtás előnyeit egy sérült búvár esetében Felsorolni az oxigén és az oxigénes felszerelés használatának veszélyeit Oxigénes elsősegélyt nyújtani egy szimulált sérült búvárnak Bemutatni a légzőmaszkok használatának módját, lélegző és nem lélegző sérültek esetében Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 4. oldal

5 Anatómia és élettan

6 A légzőrendszer Részei: száj, orr, légutak, bordaközi izmok, rekeszizom és a tüdő Szerepe: a test és a környezet közti gázcsere biztosítása Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 6. oldal

7 A légzőrendszer A szervezetünk működéséhez folyamatos oxigénellátásra van szükségünk Az oxigénellátás hiánya hipoxiát okozhat, azaz a test szövetei nem jutnak elegendő oxigénhez Az oxigénhiányra az agy és az idegrendszer egyéb területei a legérzékenyebbek A hipoxia a normális sejtműködést is rontja, és ödémát okozhat Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 7. oldal

8 A légzőrendszer Gázcsere: az oxigén felvétele a tüdőből, és a szén-dioxid leadása a véráramból A gázcsere az alveolusokon (léghólyagocskákon) keresztül történik Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 8. oldal

9 A keringési rendszer Részei: a szív, a vér és az erek
Fő szerepe: az oxigént, szén-dioxidot és tápanyagokat szállító vér elszállítása a test sejtjeihez Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 9. oldal

10 A keringési és légzőrendszer
A levegő kb. 21% oxigént és 78% nitrogént tartalmaz Légzéskor a test csupán a belélegzett oxigén egy részét használja fel A kilélegzett levegő kb. 16% oxigént tartalmaz A keringési és légzőrenszer együttese biztosítja a gázcsere működését Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 10. oldal

11 Sérülések

12 A búvárkodásnál előforduló sérülések
A sérülések felismerése függ: A búvárkodás tudományának jelenlegi állásától A jelek és tünetek meglététől Nincs olyan teszt vagy jel, amely egyértelműen kimutatná a DCI jelenlétét A jelek és tüntetek széles skálája Hasonlóak más betegségekhez és sérülésekhez Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 12. oldal

13 A búvárkodásnál előforduló sérülések
Búvárbaleseteknél a helyszínen nyújtott azonnali elsősegély rendkívül fontos ahhoz, hogy a felépülés maradandó károsodások nélkül történjen A keszonkamrás kezelés hatékonyságát kedvezően befolyásolja az időben történő és megfelelő elsősegélynyújtás A balesetek helyszínén ritkán van jelen orvos, illetve egészségügyben jártas hivatásos személy: ezért minden búvárnak meg kell tanulnia a vészhelyzetek felismerését, illetve az azonnali és helyes kezelését A búvárkodás jelentős viselkedési és környezeti kiszáradást okoz. A búvár egy merülés során akár 2 liter folyadékot is veszíthet Ha a búvár eszméleténél van, és képes nyelni: itassunk vele vizet (1 litert) Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 13. oldal

14 Majdnem vízbefulladás - merüléses balesetek
Csökkenti a tüdőnek az oxigéncserélő képességét Előfordulhat, hogy folyadék kerül a tüdőbe Hipoxiát eredményezhet, és szívroham követheti Kiváltó okok lehetnek: pánik, túlsúly Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 14. oldal

15 Majdnem vízbefulladás - jelek és tünetek
Eszméletlen állapot Cyanosis (lilás bőrszín) Rövid lélegzetvételek Köhögés Habos köpet Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 15. oldal

16 Dekompressziós sérülés
Az olyan sérüléseket, melyeket a mélyben belélegzett gáz okoz, gyors emelkedéskor dekompressziós sérülésnek (DCI) nevezzük A DCI magában foglalja az Arteriális Gázembóliát (AGE) és a Dekompressziós betegséget (DCS) Az elsősegély módja az AGE és a DCS esetében is ugyanaz Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 16. oldal

17 Arteriális Gázembólia (AGE)
A tüdő túlnyomásos sérülése Gáz kerül a véráramba Eljut a szívbe és az artériás rendszerbe Elzárhatja a fő artériákat Megszűnteti az oxidéndús vérellátást Gyakran van hatással az agyra Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 17. oldal

18 Arteriális Gázembólia (AGE)
Gyakori, hogy a tünetek hirtelen jelentkeznek A kiváltó okok: gyors feljövetel, légzésvisszatartás, tüdősérülés, a légutak elzáródása, asztma, és bármilyen szituáció, amikor levegő megreked a szervezetben Más tüdő-barotrauma is követheti Az AGE a tüdő túlnyomásos sérülései közül a legsúlyosabb Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 18. oldal

19 Dekompressziós betegség
A merülés alatt a nitrogén felhalmozódik a szövetekben Az eredmény: feljövetelkor, illetve ezt követően buborékképződés és a buborékok növekedése A szövetek eldeformálódhatnak, illetve megrepedhetnek, az erek elzáródhatnak, a keringés leállhat és vérrögök keletkezhetnek Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 19. oldal

20 Dekompressziós betegség
A tünetek általában nem azonnal jelentkeznek Kiváltó okok: túl magas nitrogénszint, gyors feljövetel, repülés merülések után A DCS okozta buborékok különböző jeleket és tüneteket produkálnak a keletkezés helyétől függően A test bármely részére hatással lehet Mivel a DCI esetében az elsősegélynyújtás módja ugyanaz, felesleges időt veszíteni azzal, hogy megpróbáljuk felállítani a DCS, illetve az AGE diagnózisát. Adjuk azonnal oxigént. Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 20. oldal

21 Általános figyelmeztető jelek
Zsibbadás Fájdalom Fejfájás Gyengeség Szédülés Szokatlan kimerültség Hányinger Nehézségek járás közben Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 21. oldal

22 Egyéb figyelmeztető jelek
Érzékenyebb bőr Viszketés Légzési nehézségek Látási zavarok Nyugtalanság Bénulás Izomrángás Eszméletvesztés Szédülés Általános rosszullét Személyiségi zavarok Beszédzavarok Felfogóképesség megváltozása Problémák a belekkel és a vizelettel Problémák a hallással Véres köhögés, illetve köpet Zavartság Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 22. oldal

23 Fontos megjegyzések a figyelmeztető jelekhez
Egyszerre általában több jel utal a DCI jelenlétére A DCI tünetei jelentkezhetnek a merülés alatt, a merülés után 24 órával, és akár azután is A legkomolyabb figyelmeztető jelek a merülés befejezése után 2 órán belül jelentkeznek Egy merülés után bármely figyelmeztető jel megjelenése utalhat a DCI kialakulására Ha nagynyomású légzőgázt lélegeztünk a víz alatt és bármilyen tünet jelentkezik, azonnal oxigénes elsősegély szükséges és különleges orvosi ellátás Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 23. oldal

24 A figyelmeztető jelek felismerése
A figyelmeztető jelek felismerése az első lépés a búvár sérülések kezelésénél Ha a sérült búvárt a tünetek jelentkezése után minél hamarabb rekompressziós kezelést kap, kisebb lesz a valószínűsége a melléktünetek jelentkezésének Ha nem tudjuk mi a teendő, fektessük le a sérültet, lélegeztessünk vele oxigént és hívjunk orvost, illetve mentőt, a sérült mielőbbi elszállítása miatt Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 24. oldal

25 Az oxigén

26 Mi az oxigén? Az oxigén a levegőnek létfontosságú összetevője
Az oxigén színtelen, szagtalan, és íztelen gáz Az oxigént orvosi célokra is használják a hypoxia kezelésére, elsősegélynél és hosszú távú kezeléseknél Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 26. oldal

27 Az oxigénpalack töltése
Az oxigén minősége Csak az orvosi célra szánt, vagy jobb minőségű oxigén alkalmas légzésre Az oxigénpalack töltésének követelményei Előírások Vizsgák, minősítések Egyéb Az oxigénre vonatkozó törvények és szabályok Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 27. oldal

28 Az oxigén belégzésének veszélyei
A nagy koncentrációjú oxigén hosszú időn át történő belégzése oxigénmérgezést okozhat Az oxigénmérgezés két fajtája CNS oxigénmérgezés Pulmonális oxigénmérgezés Az elsősegélyt nyújtó nincs kitéve oxigénmérgezés veszélyének elsősegélynyújtás közben Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 28. oldal

29 Az oxigén biztonságos kezelése
Ne használjuk égő, vagy füstölő anyag közvetlen közelben Ne használjuk olaj, vagy zsír jelenléténél Jól szellőztetett helyen dolgozzunk vele Csak oxigén tiszta felszereléssel együtt használjuk Az előírásoknak megfelelően tartsunk karban és szervizeljük Szállítás közben mindig rögzítsük az oxigénpalackokat Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 29. oldal

30 Az oxigén előnyei A nagy koncentrációjú oxigén belégzése a nyomásgrádiens növelésével elősegíti a nitrogén távozását a szövetekből Búvársérülések kezelésére a lehető legnagyobb koncentrációjú (ha lehetséges, akkor 100%-os) oxigént használjunk Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 30. oldal

31 Az oxigén előnyei Az oxigénes elsősegély:
Csökkentheti a buborékok méretét A hipoxiás szöveteket oxigénnel látja el Csökkentheti a szöveti ödémákat Megkönnyíti a légzést Csökkentheti a tüneteket Csökkentheti a barokamrás kezelés utáni melléktüneteket Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 31. oldal

32 Kölcsönhatás az oxigénszállítás, a hidratáció, a gázbuborékok keringése és a szövetek között
Normál keringési körülmények között nagy nyomásgrádiens hatására az oxigén átdiffundál a hajszálereken, és a köztes szövetek oxigént vesznek fel Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 32. oldal

33 Kölcsönhatás az oxigénszállítás, a hidratáció, a gázbuborékok keringése és a szövetek között
Az erekben lévő buborékok fizikailag akadályozzák a keringést, ez által csökkentve az oxigénszállítás képes-ségét. Ha az oxigén résznyomása és a diffúziós grádiense csökken, a szöve-tek károsodnak Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 33. oldal

34 Kölcsönhatás az oxigénszállítás, a hidratáció, a gázbuborékok keringése és a szövetek között
A hajszálerek sejtjei károsodnak, víz szivárog át rajtuk a szövetekbe, így a vérkeringés tovább romlik, az oxigénszállítás csökken és a szövetek károsodnak Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 34. oldal

35 Kölcsönhatás az oxigénszállítás, a hidratáció, a gázbuborékok keringése és a szövetek között
A hajszálerekből szivárgó víz ödémát okoz a szövetekben, mely megnöveli a szövetek közti távolságot és tovább rontja a szövetek oxigénellátását Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 35. oldal

36 Az oxigénes felszerelés

37 Az oxigénes felszerelés
Általános szabályok: Az igényszelepes rendszer előnyösebb a folytonos ellátású rendszernél, mivel: 1) általában 100%-os oxigént adagolunk 2) nem pazaroljuk az oxigént Akkora palackot kell használnunk, hogy az oxigén elég legyen a baleset helyszínétől a kórházba szállításig eltelt idő alatt Ismerjük az adott oxigénes felszerelést Ellenőrizzük az oxigénes felszerelést mielőtt merülni indulunk Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 37. oldal

38 Az oxigénes felszerelés
Az oxigénes felszerelés a következőkből áll: palack adapter nyomáscsökkentő tömlők maszkok doboz Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 38. oldal

39 Oxigénpalackok Típusok/méretek Anyaguk Szelepek Színkódok
Címkék/feliratozás Karbantartás Hidrosztatikus teszt Tárolás Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 39. oldal

40 Oxigén nyomáscsökkentők
Célja Típusai Igényszelep Folyamatos Multifunkciós Szabályozhatóság Átfolyás Adapterek Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 40. oldal

41 Igényszelepes rendszer
100%-os oxigént adagol a sérült búvár légzésének ritmusában Csak eszméleténél lévő sérültnél alkalmazható Pont annyi oxigén fogy, amennyi szükséges, nincs pazarlás Újraélesztő arcmaszkkal kell használnunk Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 41. oldal

42 Non-rebreather maszk Csak lélegző sérültnél alkalmazható
Az ajánlott kezdeti átáramlási sebesség: 15l/p A zsákot fel kell tölteni, és felfújva tartani az adagolás alatt A használata ajánlott: ha van másik sérült is ha az igényszelepes rendszer nem alkalmazható Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 42. oldal

43 A zsebmaszk Lélegző és nem lélegző sérültnél is használható
Ajánlott átfolyási sebesség: 15 l/p Akár 50%-os oxigén koncentrációval is használható, szemben a csupán 16%-os kilélegzett levegővel Meggátolja a fertőző betegségek átvitelét Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 43. oldal

44 Adagolós oxigénmaszk 100%-os oxigént tud nyújtani lélegző és nem lélegző sérültnek Lélegző sérült esetében igényszelep Kézzel kapcsolható adagoló a nem lélegző sérült esetében Használatához további képzés szükséges Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 44. oldal

45 A gyakorlat fejlesztése

46 Biztonsági teendők a helyszínen
Az angol S A F E mozaikszó segít a lépések sorrendjénél: S - Stop: Állj A - Assess: Mérjük fel a helyzetet F - Find kit: Készítsük elő az oxigént és az elsősegélyhez szükséges dolgokat E - Exposure Protection: Védőfelszerelés Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 46. oldal

47 A sérült állapotának felmérése
Emlékezzünk a SAFE lépéseire A felfogóképesség felmérése A légutak ellenőrzése A légzés ellenőrzése Figyeljük, hallgassuk és érezzük nem több, mint 10 másodpercig Ha nincs légzés, adjunk 2 belégzést A keringés ellenőrzése (nem több, mint 10 másodpercig) Ha van keringés, folytassuk a lélegeztetést Ha nincs keringés, kezdjük el a CPR-t Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 47. oldal

48 Igényszelepes rendszer
Emlékezzünk a SAFE lépéseire Ellenőrizzük az ABC-t Üzemeljük be az oxigén egységet, ellenőrizzük a nyomást és a működést Adjuk oda az oxigén használatára vonatkozó nyilatkozatot Kezdjük el az oxigén adagolását az arcmaszkkal, figyeljünk az esetleges szivárgásra Folyamatosan figyeljük a sérültet Hajtsuk végre a vészhelyzeti tervet Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 48. oldal

49 Non rebreather maszk Emlékezzünk a SAFE lépéseire
Ellenőrizzük az ABC-t Kössük a maszkot a reduktorhoz Állítsuk be az átfolyási sebességet 15 l/p-re Töltsük meg a zsákot Helyezzük a maszkot a sérült arcára Ellenőrizzük az esetleges szivárgást a maszk széleinél Folyamatosan figyeljük a sérültet Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 49. oldal

50 Zsebmaszk Emlékezzünk a SAFE lépéseire Ellenőrizzük az ABC-t
Készítsük elő a zsebmaszkot A maszkot csatlakoztassuk a reduktorhoz Állítsuk be az átfolyási sebességet 15 l/p-re Tartsuk nyitva a légutakat Kezdjük el a lélegeztetést Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 50. oldal

51 A sérült helyes fektetése
Ha a sérült lélegzik és eszméleténél van: Fektessük hanyatt, vagy stabil oldalfekvésbe Ha a sérült lélegzik és eszméletlen: Fektessük stabil oldalfekvésbe Ha a sérült nem lélegzik: Fektessük hanyatt Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 51. oldal

52 Az egység szétszerelése, tisztítása és összeszerelése
Az oxigénes szet összeállításánál, szétszedésénél és tisztításánál kövessük az alábbi lépéseket: Engedjük le a nyomást Ha a palack üres, töltsük újra Tisztítsuk meg a maszkot és az egyéb részeket a megfelelő módon Az alkatrészeket hagyjuk megszá- radni a levegőn Ellenőrizzük a tömítést Szereljük össze és helyezzük üzemkész állapotba Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 52. oldal

53 Vészhelyzeti segítségnyújtási terv
A búvár adatai Név Kor, vagy születési idő Lakcím Vészhelyzet esetén értesítendők számai Jelenlegi panaszok Kórtörténet Merülési profil(ok) Gyógyszerallergiák Általános adatok Vészhelyzeti számok (orvos, mentők) Visszahívó szám Hogyan jutunk el a legközelebbi kórházhoz Egyéb Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 53. oldal

54 Oxigénes elsősegély nyújtási tanácsok

55 Oxigénes elsősegély nyújtási folyamatábra
Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 55. oldal

56 Tanácsok az oxigénes egységek használatához
Minden merülés előtt ellenőrizzük az oxigénes készüléket és a palacknyomást Az oxigénes egységeknek mindig összeszerelve és elzárva kell lenniük Vigyünk magunkkal plusz palackot, tömítést és maszkot Minden használat után tisztítsuk meg a maszkot Az oxigén egységeket az előírás szerint, de leginkább két évente ellenőriztessük Használatakor oltsunk el mindenféle égő és füstölő anyagot Ne használjuk olaj, zsír és éghető anyagok jelenléte mellett Jól szellőztetett helyen dolgozzunk vele Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 56. oldal

57 Tanácsok az oxigénes elsősegélynyújtóknak
Emlékezzünk a biztonsági teendőkre (SAFE) Biztosítsuk a Légutakat, a Légzést és a Keringést (ABC) A lehető legnagyobb koncentrációjú oxigént adagoljuk Mindig legyen elég oxigén a kórházba szállítás teljes idejére A tanfolyam után gyakoroljunk rendszeresen A sérültet mindig a legmegfelelőbb módon fektessük Addig adagoljuk az oxigént, amíg az el nem fogy Az oxigénes elsősegélynyújtásban képzett búvárok gyorsabban és pontosabban tudják ellátni a sérültet, ami jobb felépülési esélyeket jelent Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 57. oldal

58 Az oxigén és a törvény A Jó Szamaritánus elv
Oxigén adagolása egy sérült búvárnak jelentősen megnöveli az esélyt a teljes gyógyulásra Ha oxigént adagolunk egy sérült búvárnak, azzal nem okozunk további károsodást Helyi oxigénre vonatkozó törvények és szabályok: A felszerelésre vonatkozó szabályok Az oxigén töltésére vonatkozó szabályok Egyéb Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 58. oldal

59 A gyakorlat fejlesztése - áttekintés
Biztonsági teendők a helyszínen A sérült állapotának felmérése Újraélesztés defibrillátorral A sérült búvár ellátása: Igényszelepes rendszer Non-rebreather maszk Zsebmaszk és oxigén Vészehelyzeti segítségnyújtási terv Az egység összeszerelése, tisztítása és szétszerelése Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 59. oldal

60 A tanfolyam - Áttekintés
Anatómia és élettan Sérülések Az oxigén Az oxigén előnyei Az oxigénes felszerelés Elsősegély nyújtás Oxigénnel A gyakorlat fejlesztése Oxigénes elsősegély nyújtási tanácsok Vizsga és áttekintés Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 60. oldal

61 Köszönöm a figyelmet! Oxigénes elsősegélynyújtás búvárbaleseteknél 61. oldal