Kémiai biztonság az iskolában

Az előadások a következő témára: "Kémiai biztonság az iskolában"— Előadás másolata:

1 Kémiai biztonság az iskolában
Útmutató az iskolai kémiai kísérletek biztonságos végzéséhez és a kémiaszertárak működtetéséhez   Csenki József MKE Kémiatanári Szakosztály Budenz József Általános Iskola és Gimnázium, Budapest

2 Előzmények Informális szakmai beszélgetések a kémiatanárok között
Az „ÁNTSZ-ellenőrzések” eltérő tapasztalatai Egységes, belátható és betartható szempont- és szabályrendszer iránti igény 2011. szeptember Első találkozó az OKBI és az MKE Kémiatanári Szakosztály képviselői között (az igények és lehetőségek tisztázása) 2011. október Az MKE Kémiatanári Szakosztálya határidőre elkészíti a közoktatásban használt vegyszerek listáját 2011. december 8. - A kémiatanárok képviselői részt vesznek a Kémiai Biztonsági Napon (OKBI) 2012. március Az Útmutató tervezetének bemutatása az OKBI-ban rendezett konferencián 2013. április Az Útmutató tervezete megjelenik az OKBI honlapján (április 15-i dátummal) 2013. június 5. – Az Országos Tisztifőorvos engedélyezi az Útmutató hivatalos változatának kiadását

3 Az Útmutató szerkezete
Jogszabályi környezet 2000. évi XXV. Törvény a kémiai biztonságról (Kbtv.) 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrációjáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) 1272/2008/EK rendelet a veszélyes anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról (CLP) Gyakorlati útmutató a jogszabályokban foglaltak érvényesítéséről az iskolákban

4 Az iskola helye a jogszabályi környezetben
Gyártó Importőr Forgalmazó Továbbfelhasználó Keverék előállítója Végfelhasználó

5 Gyakorlati teendők I. Bejelentés
Az intézmények többsége megtette (márcsak tisztító-, fertőtlenítőszerek, festékek, lakkok, irtószerek okán is) Amennyiben a tevékenységet végző a törvény hatálybalépésének napján (2001. január 1.) rendelkezett érvényes tevékenységi engedéllyel, illetve országos forgalmazási engedéllyel, akkor az engedély visszavonásáig, illetve érvényességének lejártáig nem kell bejelenteni azt a tevékenységet (oktatás), amelyet ezen engedély alapján végez. Ha nem, OSZIR-rendszer Regisztráció: Elvileg tankerületi központ feladata!? Bejelentéshez „Felhasználás” (9) mező bejelölése A beszerzett, vagy a fogyott vegyszerek minőségére vagy mennyiségére nem kell megadni semmi információt.

6 Gyakorlati teendők II. Biztonsági adatlapok
Csak adott gyártó (szállító) adott termékére vonatkozik!!! Vegyszercímkének összhangban kell lennie a biztonsági adatlappal! Régi címke (és elemei) nem használhatók új (CLP) szerinti adatlappal! Vegyszerek legfőbb adatai: ICSC-kártyák: CLP-szerinti biztonsági adatlap 16 pont (szakasz) Az útmutató tartalmát részletesen ismerteti

7 Kitérő: Mit ne használjunk/tartsunk? I.
Korlátozott felhasználású anyagok (REACH XVII. melléklet : oldal) Igazoltan elfogadhatatlan kockázatot jelent emberi egészségre, környezetre A korlátozás minden, vagy bizonyos felhasználási területre terjed ki Kifejezetten oktatási célra való tiltás nincs Meggondolandó a „Nem használható fel anyagként” kategória! (Pl. benzol, ólom-karbonátok és szulfátok, higanyvegyületek, higany (mérőeszközökben), arzénvegyületek, kloroform, triklór-etán, tetraklór-etán, toluol...) Érdemes a szertárban tárolt anyagokat a listával és felhasználási korlátozásaival összevetni!)

8 Kitérő: Mit ne használjunk/tartsunk? II.
Különös aggodalomra okot adó anyagok (REACH XIV. melléklet : oldal) Engedélyköteles anyagok jegyzéke – az engedély egy adott felhasználásra szól (kérelem benyújtásának határideje, lejárati ideje a táblázatban – közeli vagy lejárt határidők) As2O3, As2O5, Pb-kromát, Módosítások Triklór-etilén; Cr2O3; krómsavak és sóik; Na, K, NH4- kromát, dikromát Iskolában ált. nem használatosak – de: arzénsav Ftálsav észterei, szurok, kőszénkátrány; bórsav, bórax – gyanú, egyelőre nem

9 Gyakorlati teendők III. Címkék, címkézés I.
Részletes szabályozás az EK-rendeletekben 2012. nov. 30. utáni beszerzéseknél csak az új címkeelemekkel ellátott vegyszerek fogadhatók el! (H- és P- mondatok, új piktogramok!) Keverékek esetében ig mindkét (Kbtv. és CLP szerinti) jelölés él, de adott keverék esetében egy címkén csak az egyiknek megfelelő címkeelemek lehetnek (Pl. S- és R- mondatok mellett nem lehetnek új piktogramok!) Alapesetben, eredeti csomagolású vegyszerek esetén nincs teendő (akkor sem, ha az új szabályok előtti a beszerzés) – gyártó, importőr, továbbfelhasználó feladata „A kémia szertárosnak az átmeneti periódus lejártával a vásárolt vegyszereket nem kell a CLP szerint újraosztályoznia és átcímkéznie... A kémia szertárban a vegyszer elfogyásáig régi címkével is tárolható... A beszerzéskor kapott címkét a szertárosnak nem kell módosítania, még akkor sem, ha a vegyszer vásárlása utáni időpontban történő esetleges jogszabályváltozás miatt a gyártók már más címkével forgalmazzák ugyanazt a vegyszert” Címkeelemek: forgalomba hozatalért felelős szállító (pl. gyártó, importőr, forgalmazó) neve, címe, telefonszáma a termék megnevezése olyan módon, mely lehetővé teszi a termékben lévő veszélyes anyagok egyértelmű azonosítását (pl. IUPAC név, CAS szám, stb.) A termék veszélyességét okozó anyag(ok) nevét minden esetben fel kell tüntetni, még akkor is, ha magát a terméket egy kereskedelmi (fantázia) névvel látják el. a termék veszélyességét kifejező szabványmondatok (R vagy H mondatok) a termék biztonságos használatához szükséges óvintézkedéseket meghatározó szabványmondatok (S vagy P mondatok) a termék veszélyességére utaló grafikai elemek (szimbólumok vagy piktogramok) a biztonságos használatot elősegítő további kiegészítő információk

10 Gyakorlati teendők III. Címkék, címkézés II.
Iskolában készített hígított oldatok és keverékek Célszerű azonnal felhasználni!!! – ha nem kerül felhasználásra, fel kell címkézni a felhasznált vegyszerek biztonsági adatlapján található, és egyéb rendelkezésre álló információk alapján! Az eredeti címke nem megfelelő! (Pl. Zn+S por keverékére nem megfelelő a cinkpor és kénpor címkéjének egyszerre való felragasztása!) Az áttöltött, átcsomagolt, a kísérletekhez külön üvegekbe, poharakba kiszerelt és előkészített vegyszereket is mind meg kell jelölni, melyhez a beszerzett vegyszer eredeti címkeinformációiból kell kiindulni Címkeelemek minimális információi: a vegyszer azonosíthatósága (név, (összeg)képlet vagy más, egyértelmű azonosításra alkalmas adat olyan módon, mely lehetővé teszi a termékben lévő veszélyes anyagok egyértelmű azonosítását, pl. IUPAC név, CAS szám, stb.) a koncentráció megadása a mértékegységgel együtt ha arra lehet számítani, hogy az adott tanóra vagy laborgyakorlat alkalmával a vegyszer nem fogy el – a készítés dátuma és a készítő neve 125 ml alatti mennyiségű kiszerelések címkézésére jelentős könnyítések: oldal

11 Gyakorlati teendők IV. Osztályba sorolás
Általában nincs ilyen kötelezettsége a kémiatanárnak gyártó, forgalmazó közli címkén, biztonsági adatlapon (csak ilyen anyag használható!) végfelhasználóként nem kötelező, de ajánlott a kockázatbecsléshez Biztonsági adatlap 3. szakasza CLP rendelet I. sz. melléklet pont alapján Hígítás általában csökkenti v. megszünteti a veszélyességi kritériumot Keveréknél (Zn+S) emelkedhet a besorolási kategória – ne készítsük előre Ha besoroljuk, címkézni kell Ne készítsük előre/ne soroljuk be/használjuk fel azonnal

12 Gyakorlati teendők V. Kockázatbecslés, kockázatkezelés
Az intézménynek rendelkeznie kell speciálisan a kémia szertárra vonatkozó kockázatbecsléssel és -kezeléssel Meg kell győződni arról, hogy megvan-e az intézménynél Az előírás teljesítéséhez szakértőhöz vagy céghez kell fordulni (Nem kizárólag a kémiatanár kompetenciája!) – Tankerületi feladat A körülmények minden iskolában alapvetően hasonlók, egy kockázatbecslési dokumentum más iskolára is érvényes Személyes javaslat: a szakértő/cég a kémiatanárral együtt készítse el! Az iskolai kísérletekben használt vegyszerekkel összefüggő kockázatbecslési dokumentumok átadását az intézmények között meg lehet szervezni 26. o. Kockázatbecslés elemei: a veszély azonosítása; az expozíció-hatás (koncentráció/dózis-hatás) összefüggés elemzése; az expozíció becslése; a kockázat minőségi, illetve mennyiségi jellemzése. Kockázatkezelés/csökkentés (útmutató o.) Biztonsági adatlap 7., 8., 10. pontja alapján Védőfelszerelések biztosítása – Biztonsági adatlap 8. pontja szerint Munkaterület megfelelősége (fény, szellőzés, vegyifülke) – Biztonsági adatlap 8. szakasza + iskolákra vonatkozó építésügyi szabályok

13 Gyakorlati teendők VI. Csomagolás, átcsomagolás
Célszerű az eredeti csomagolás az eredeti címkével – ellenőrizni, hogy megfelelő-e (nem sérült, jól záródó, a vegyszer nem támadja meg...) Ha csomagolás sérül: átcsomagolás eredeti címketartalommal Átcsomagolás szabályai- triviális szabályok Élelmiszer, állateledel, gyógyhatású készítmény, kozmetikum, gyerekek érdeklődését felkeltő csomagolásba NE! Eredetileg vegyszerhez gyártott vagy használt csomagolóeszköz nem használható élelmiszer vagy takarmány tárolására, még közömbösített és tisztított állapotában sem (pl. étkezési szódabikarbóna zacskójának tartalmát NaHCO3-feliratú vegyszeres dobozba SE!)

14 Gyakorlati teendők VII. Tárolás, hozzáférés, nyilvántartás
Tárolás, együtt-tárolás Biztonsági adatlap 7. és 10. szakasz Tárolási feltételek – építésügyi szabályzat Elzárt tárolás biztosítása – zárt szertár, hozzáférés írásbeli szabályzatban – szertárfelelős Tűzvédelmi szabályzat – éghető, robbanékony anyagok tárolása Hozzáférés szabályozására nincs jogszabályi kötelezettség javasolt írásbeli szabályozása (pl. alsós, biológiás igények) Nyilvántartás Nincs jogszabályi kötelezettség Javasolt Leltár felállítása Beérkezés Fogyás Évenkénti készletnyilvántartás

15 Gyakorlati teendők VIII
Gyakorlati teendők VIII. Baleset, rendkívüli esemény, elsősegély, hulladékkezelés Baleset, mérgezés gyanúja Sürgősségi telefonszám: Vészhelyzeti terv: Tűzvédelmi szabályzathoz, SZMSZ intézményi védő-óvó előírásaihoz igazodóan, annak részeként Biztonsági adatlap 1., 5., 6. pontja Elsősegélynyújtás Információk a biztonsági adatlap 4. pontja alapján Hulladékkezelés felhasználásra alkalmatlanná vált, lejárt, maradék vegyszerek esetében biztonsági adatlap 13. pontja alapján engedéllyel rendelkező vállalkozónak átadás – szerződés ajánlott

16 Gyakorlati teendők IX. Tanulók ismeretekkel való ellátása
NAT-ban is szereplő kötelezettség Anyagok veszélyességével kapcsolatos ismeretek Veszélyszimbólumok (Kbtv. és CLP szerinti) R és S valamint P és H mondatok Kifüggesztés! Csomagolás, átcsomagolás alapvető ismeretei Adott kísérlet kockázatainak ismertetése, azok elhárításához javasolt vagy kötelezően előírt teendők – kockázatbecslésben leírtak alapján! Védőfelszerelés, fülke, stb.

17 H és P mondatok logikája
H-mondatok – veszélyekre utalnak H 200- : fizikai veszély (égés, robbanás, korrozivitás) H 300- : egészségi veszély H 400- : környezeti veszély Kiegészítő címkeelemek – EUH-mondatok Pl: EUH 206: Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes gázok (klór) szabadulhatnak fel. P-mondatok – óvintézkedésekre utalnak P 100- : általános P 200- : megelőzés P 300- : elhárítás Ezek kombinációja a tényleges teendő Pl. P301 + P330 + P331: LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS hánytatni. P 400- : tárolás P 500- : hulladékkezelés

18